Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. október 29., szerda Üresen áll a felújított kúria — Pincepörkölt a jó munkáért Csombárd csendje Szabóéknál telik a kukoricagóré fotó: Gál ivett Vállalkozók Nagybajomban — Nagybajom vállalkozásbarát, az utóbbi időben számos kedvező változás történt a helyi gazdasági életben — mondta Meló Sándor, a Somogy Fémipari Szövetkezet ügyvezető elnöke. A nagyközségben súlyos gond, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő. Bár állástalan jócskán akad, de köztük elenyésző a kvalifikált dolgozó. Most akár három hegesztőt és lakatost is felvennének, de a környékről nem jelentkezett senki. Nagybajom az elmúlt néhány évben sokat fejlődött, s a vállalkozók szerepe is megnőtt. A községben működő több ipari és szolgáltató társaság már a megyehatáron túl ismert, sőt, akad olyan is, amelyik az ország szinte valamennyi régiójában. Az idén már érezték, hogy térségükben enyhén megpezsdült a gazdasági élet. Legutóbb Nagykanizsán építkeztek, egy 520 négyzetméteres csarnok fém- és tetőszerkezetét alakították ki. Meló Sándor szerint a kezdő vállalkozók helyzete nem irigy lésre méltó, a tőke- és az üzleti tapasztalat hiánya talán őket sújtja leginkább. H. M. Fogy a föld a szövetkezetben Horváth László, a nagybajomi szövetkezet elnöke azt mondta: a környéken a mezőgazdaság szerepe továbbra is meghatározó. Most 105 dolgozót foglalkoztatnak, ezzel a kistérség egyik legjelentősebb munkaadója. A mezőgazdaságban tapasztalt változás a nagybajomi szövetkezetét is érintette, ám az átmeneti nehézség ellenére is fejlődik. Az egyéni vállalkozók elszaporodásával egyre több földet egyedül művelnek a gazdák, s így évről- évre 10-20 hektárral kisebb a szövetkezet területe. Most ez, s a műszaki fejlesztés okozza a fejtörést. — A környéken gyenge minőségű a talaj — mondta —, ami erősen behatárolja, hogy mit termelhetünk. Ettől függetlenül nekünk itt kell boldogulnunk. A gabona mellett most a kukorica értékesítése jelent gondot. Abban bízom, hogy mihamarabb túladunk a terményen. H. M. Délidőben üresek a csom- bárdi utcák. A csendet szaggatott kutyavonítás töri meg, vagy a hetente kétszer, Mező- csokonyáról idelátogató körorvos, dr. Barcza Irén kocsijának zaja. A főorvosasszony leellenőrzi betegeit, vérnyomást mér, receptet ír, majd továbbhajt. Másutt is várják. Szabóék a kukoricagóré mellől sietnek a csengőszóra. Hagynak csapot-papot. Aztán amikor szíves szóval a kapuig kísérik a körorvost, miután az megmérte vérnyomásukat, újra belefeledkeznek a munkába. Szabó Ferencnek már a dédapja is Csombárdon született. Egy kis házat alakítottak át, hogy komfortosabb legyen a lét, s gazdasági épületekkel is megtoldották a lakóházukat. Most, nyugdíjasként is sokat dolgoznak, s ha bejön a rossz idő, reumájukat gyógyíttatják. — Nincs becsülete a magyar földnek — véli a gazda. — A külföldiek betörtek, s ez nem jó. Van idehaza elég állástalan, velük kellene megműveltetni a földet, hiszen az mindig ad munkát. Nekünk is adott. Nem kellene elherdálni a földet. Szabóék szerint összetartó nép lakja Csombárdot. 1945 után Újfalupusztáról is sokan vertek itt tanyát. Kaptak házhelyeket, építőanyagot; szépen fejlődött-fejlődik a település. Ők is megszokták már, szeretnek itt élni. Főleg, hogy a háromnegyed faluval rokonságban vannak, hiszen a települést egykor három, a Nagy, a Szabó és a Lukács család lakta. Szűcs Sándor, a Szűcs Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató kft ügyvezető igazgatója tizennyolc éve él Csombárdon. Tizenkét éve vállalkozó. Kőműves- lakatos- és kovácsoltvas-munkákkal hét embernek ad kenyeret. Most, hogy bővítette a telephelyét, dísznövény-értékesítéssel is foglalkozik. — Állandóan futni kell a munka után — mondta. — Sokat járok vidékre, hiszen nemcsak az én jövedelmem a tét, Tízmázsaszám várnak eladásra az egykori somogysárdi téesz tavaiban a halak. Ä környéken alig van kereslet rájuk, a kereskedők pedig ritkán járnak felvásárolni. Kakatics László mezőgazdasági kistermelő egyike azoknak, akik évekig bérelték a hanem a munkatársaimé is. Elküldeni pedig senkit nem akarok, még akkor sem, ha lasszóval indulok egy-egy megbízót keresni. Rajta kívül még négy-öt vállalkozó él a településen; többségük kényszerből lett a maga ura. Szűcs Sándor nem közülük való, s még nem bánta meg, hogy vállalkozásra adta a fejét. Ha nagyon szorít a határidő, beosztottai hétvégenként sem nézik az órát. A „főnök” ilyenkor nem hálátlan. Legutóbb egy pincepörköltre invitálta kollegáit és mindegyiküknek kitalált valamilyen ajándékot. Sótonyi György polgármester azt tartja: Csombárd soha nem a szenzációiról, hanem halastavakat, majd a kárpótlás, illetve a részarány-tulajdon során megvásárolták. A 2,8 hektáros tavában 3-4 mázsa harcsa és csuka vár vevőre, az 5 hektárosban pedig mintegy 5 mázsa ponty, amur és busa. Négyen megvették az egykori téesz tenyugalmáról volt híres. Alig több mint háromszázan lakják a települést, de — ahogy a hetvenhat esztendős első ember fogalmaz —, van közöttük ellenálló is. Azokat nevezi annak, akiknek nem tetszik, hogy virágosítani szeretné a falut. Amikor kicsinosították a kisközség utcáit, sok egynyári palántát kitéptek, elloptak. — Én még ma is a szülőházamban lakom — mondta a polgármester. — Megjártam a második világháborút, s amikor hazatértem, megfogadtam: szép falut csinálok Csombárd- ból. Igaz, sok erőmbe tellett, de örülök, hogy sikerült. Aki ötven éve járt itt, az nem ismer rá erre a településre. Lőrincz Sándor Sárdon lelőjét, most oda telepítik át az uszonyosokat. Kakatics László tavaly 15 ezer forint állami támogatást kapott a haltenyésztésre, a gabonatermesztésre szintén 2 ezer forintot hektáronként. Társaival együtt most a karácsonyi keresletben bízik. Telelnek a halak A telkek árát iskolabővítésre fordítják Drágul a jutái víz Módosították szociális rendeletüket legutóbbi testületi ülésükön a jutái képviselők. Az öregségi járadékkal kapcsolatos, január 1-jétől esedékes önkormányzati feladatokról is szó esett. A jövő évtől a polgármester állapítja majd meg, hogy kik és mekkora összegű öregségi járadékot kapnak a rászorulók közül. Vassné Enyedi Mária jegyzőtől megtudtuk: a jutaiak tizenegy forinttal több vízdíjat fizetnek január 1-jétől. így a víz köbméterét nyolcvanöt forinttal kell beszorozniuk. Beszámolt arról is, hogy legutóbb öt önkormányzati telket vásároltak meg az ezeregyszázötvennyolc lelkes faluban. Az új tulajdonosok kaposváriak, illetve a környező településekről vetettek szemet az építési telkekre, amelynek négyzetméteréért kétszázhúsz forintot fizettek. Az önkormányzat az ebből befolyt pénzt is az iskolabővítésre fordítja, amit már nem akarnak elodázni. A jutái Nagy István Általános Iskola 1-4 osztályába negyvenhét gyerek jár. Az épületet már kinőtték; a kul- túrházban kénytelenek ebédelni, mert a tanteremmé „avanzsált” étkezdében oktatás folyik. Vassné Enyedi Mária jegyző azt is elmondta, hogy a jövő tavasszal akarják elkezdeni az új tanterem építését; ugyanis a helyszűke már tarthatatlan. Az önkormányzat erre a beruházásra tartalékolja a pénzt. A képviselők és az iskola pedagógusai is azt szeretnék, ha az új tantermet már a jövő tanévben birtokukba vennék a jutái gyerekek. L. S. Alapítványi falugondnokság Bodrogon Jegyzet éthordók mellett A bodrogi Erdei István kilenc gyermek mellett vállalta a falugondnoki teendőket. A középkorú férfi olykor nem is tudja szűkebb, vagy nagyobb családja igényli-e jobban a segítségét. Toyota mikrobu- szában mégis ott a tankönyv. Ha csak másodpercekre is, de beletekint a jegyzeteibe. Erdei István ugyanis továbbtanul. Délidőben ő a legnépszerűbb ember azokon a portákon, ahova éthordóba viszi a meleg élelmet. Mint Heizer Kornél polgármestertől megtudtuk, Bodrogon egy éve működik a falugondnokság, amit a Menedék Alapítvány létesített. A Népjóléti Minisztériumhoz pályáztak és 30 százalék befizetése után az önkormányzat az alapítvánnyal kötött szerződést. Évente egymillió forintra rúg a gondnokság fönntartása. A szociális étkeztetésen kívül — ezt 60 ezer forinttal támogatják — a falugondnok szinte valamennyi tevékenységét az alapítvány finanszírozza. Mint a polgármester hangsúlyozta: anyagilag nem, de emberi oldaláról tekintve mindenképpen megéri fönntartani a falugondnokságot. A Toyota mikrobusz a nap 24 órájában úton van. Ha a falugondnokot olykor a család is magához szólítja, tisztét átmenetileg az alapítvány egy szabad embere veszi át. (Várnai) Délben a falugondnok a legnépszerűbb ember fotó: Gál A revizor szerint nem pazarolt az intézmény — Az igazgatónő szkeptikus, tart a jövőtől A a hetesi A hetesi önkormányzat a Somssich Imre Általános Iskola és Óvoda gazdasági átszervezését latolgatja. Eszerint azonban az intézmény január 1-jétől gazdasági szakember nélkül marad. Az adminisztrációt az önkormányzat végzi majd. Karsai Józsefné fotó: király Ádám László hetesi polgármester elmondta: elrendeltek egy belső gazdasági átvilágítást az iskolában, hogy a kihasználatlan lehetőségeket feltérképezzék. A revizor már nyáron megkezdte a vizsgálódást, s elkészült a gazdasági jelentés is. A hetesi és a csombárdi összevont testület egyszer, a pénzügyi bizottság kétszer tárgyalta az ügyet. A tegnapi ülésen pedig kénytelenek voltak elnapolni a döntést. — Az oktatás- és a gazdaság- irányítás továbbra is az intézményé lesz, csak a gazdaságirányítás adminisztrációját végzi az önkormányzat — mondta a polgármester. — Egy gazdasági-pénzügyi csoportot hozunk létre. A felszabaduló költségeket az iskolára fordítjuk. Egy személyiségközpontú pedagógiai program alapján folyik az oktatás-nevelés. A döntéssel ennek' hatékonyságát akarjuk növelni, s bővíteni szeretnénk az iskola számítógépparkját is. S hogy miért nem az önkor7 mányzattal kezdték az átvilágítást, hiszen az költségvetési szempontból „nagyobb falat”, s megtakarítani is talán jobban lehet? Ádám László szerint arra is sor kerül majd. A faluban szárnyra kapott a hír, miszerint az iskolában sok a pénzügyi tartalék, és pazarlásról is pletykáltak. Bár a polgár- mester nem mondta ki, hogy emiatt rendelték el a vizsgálatot, de a katedra-közeiben lévők, s a „vájtfülű” hetesiek ezt tudják. A revizori véleményből azonban kiderül: nem folyt pazarló gazdálkodás az intézményben. Az átszervezés ugyan végrehajtható az önkormányzatnál, de ehhez megfelelő szakemberi hátteret kell biztosítani, ami viszont hiányzik. Karsai Józsefné igazgató, mit szól ahhoz, hogy meg akarják kötni a kezét? — kérdeztük. — Lehet, hogy gazdaságilag hasznos lesz a döntés, de nem látom előre, hogy miként. Ha nem lesz gazdasági vezető az iskolában, akkor kivel tervezzük a költségvetést? Ha például szeretnék húszezer forintért egy térképet venni, akkor nem biztos hogy megtehetem, hiszen az önkormányzatnak is bólintania kell. Ezért vagyok szkeptikus. Az önkormányzati tevékenységet is meg akarja szondáztatni a polgármester. Az átvilágítás azonban szünetel. A revizor beteg. Lőrincz Sándor Borospincéket törtek fel Három borospincét törtek fel ismeretlen tettesek Somogysár- don a Felsőhegyen, ám a gazdák szerencséjére, semmit sem vittek magukkal. Több pincével is próbálkoztak a közelmúltban, de nem sikerült kifeszíteniük az ajtót, így „csak” a zárban tettek kárt. Vélhetően ez a tolvajbanda tört be a Kortyintó büfébe is, ahol szétszedték a pénznyerő automatát. Vancsura Miklós somogysárdi polgármestertől azt is megtudtuk: mint minden évben, most is értesültek kisebb falopásokról, és az egyik gazda kukoricaföldjét is megdézsmálták a tolvajok. A tulajdonos feljelentést tett a rendőrségnél, és megkezdődött a szabálysértési eljárás. L. S.
