Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-24 / 248. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. október 24., péntek Tájház-tervek Péterhidán Péterhida tájháza egyike azon ritka tájházaknak, amelyek jó állapotban várják a további sorsukat. Nemrégiben műemléki pénzből sikerült helyreállíttatni. Története innen azonban már nem sokban különbözik más tájházakétól: ugyanúgy nincs igazi funkciója, mint a legtöbbnek. Berendezése eklektikus, és évente alig néhány turista számára jelent látnivalót. Dr. Orzsi Zoltán barcsi múzeumigazgató elmondta: mivel Péterhida valaha halászfalu volt, célszerű lenne - úgymond - halászházat kialakítani a faluban levő tájházból. — Úgynevezett kis- szerszámos halászok éltek erre. Nem nagy húzóhálókkal dolgoztak, mint a Balatonon, hanem emelőhálóval, dobóhálókkal, varsával fogták a halat a közelben folyó Drávából. Ezeket az eszközöket és természetesen a folyó halainak világát lenne érdemes bemutatni ebben a tájházban. Mivel azonban a település igencsak kiesik a forgalomból, célszerű volna mindezt rendezvénnyel is támogatni. Ilyen lehetne a falura korábban jellemző úrnapi halasbúcsú. A falu egyébként érdemes a figyelemre — mondta el az igazgató —, mert ugyan rendkívül kicsi, de bővelkedik szép, régi épületekben. A tájház mellett ilyen például a Ratalics-féle malom és a pé- terhidai kúria. N. L. Jótékonysági bál Vízváron Sikeres jótékonysági bált tartottak a vízvári iskolában. A szülői munkaközösség szervezte bálban a száz résztvevő révén több mint 60 ezer forint jött össze. A pénzt a vízvári iskolások kirándulásainak támogatására fordítják. Új jegyző Somogyudvarhelyen Holnap szentelik fel Rinyaújnép imaházát Kis falu nagy vállalása Elkészült Rinyaújnép imaháza. A nyolcvan lelkes falu nagy fába vágta a fejszéjét, amikor 1995-ben belefogott az építkezésbe. Azonban apránként összejött a szükséges pénz, lassacskán a végére értek. — Leárazásokon vettük a téglát, a cserepet, ami persze sok utánajárásba került. De hát ezért van a polgármester — mondja Kiss József né, a falu polgármestere. — Nagyon sok segítséget kaptunk. Nemcsak a helybeliek, hanem környékbeliek — komiósdi, csokonyavi- sontai, rinyaújlaki hívők — is segítették adományaikkal és munkájukkal az építkezést. Emellett Balás Béla kaposvári megyéspüspök félmillió fprint- tal, Márkus Mihály református püspök ugyanennyivel járult hozzá a kis falu nagy vállalkozáshoz. A többit az önkormányzat spórolta össze. Kétmillió 300 ezer forint volt az összes költség. Mindig van nagy feladat, amelyre spórolni kell. Azelőtt a gázra gyűjtöttünk. Be is vezettük a lakosoknak díjtalanul. Most az imaház elkészültével a következő feladat egy harang lesz a temetőbe, székelyfara- gásos állványra. A nyolcvan lelkes falu fele katolikus, fele református. Istentiszteletet kéthetenként tartanak, mise — pap híján — Kiss Józsefné polgármester és az imaház már hosszabb ideje nem volt. kit, aki segített létrehozni. 150 Az új imaházat holnap szén- vendégre számítanak a körtelik föl. Ennek kapcsán nagy nyékről. Műsorral készülnek, ünnepségre készülnek Rinya- vendéglátással, disznótorral, újnépen; meghívtak minden- Nagy László Hosszú idő után végre megoldódott Somogyudvarhelyen a gond. A jegyzőválsággal küszködő falu szinte az utolsó pillanatban talált magának a megfelelő képzettséggel rendelkező szakembert. A községben hónapokig a közeli Tarany jegyzője helyettesített, aztán már a helyettesítőt is helyettesíteni kellett volna Bélavárról. A helyzet odáig fajult, hogy a közigazgatási hivatal kilátásba helyezte: valamely közeli községgel közös jegyzőség kialakítására kötelezi Somogyudvarhelyt. Ez feltételezhetően Bélavár lett volna. A dolgot bonyolította, hogy Bélaváron többen attól féltek: így elveszítik az önállóságukat. Korábban ez a falu Vízvárhoz tartozott, és nem akartak újra maguknak társközség szerepet. — A jegyzőnélküliség törvénysértő állapot. Jegyzőt kapni viszont igen nehéz, mint azt több dél-somogyi település, de főképp a magunk példája is bizonyítja — mondta Mester Károly somogyudvar- helyi polgármester. — A helyettesítés pedig nem megoldás. Szerencsénk volt: Horváth Attila kanizsai jegyző személyében, reméljük, megtaláltuk a jegyzőnket. A fiatalember nemrég végezte el a főiskolát, most az egyetemet végzi, s remélhetőleg ide költözik So- mogyudvarhelyre. A falu szolgálati lakást ajánlott föl a számára. N. L. Eltüntették a szeméttelepet Régi szégyenfolttól szabadult meg Vízvár azzal, hogy feltöltöt- ték a faluban éktelenkedő illegális szemétlerakóhelyet. A lerakó ugyan célszerű volt, hiszen a nem kellett messzire vinniük a hulladékot, viszont a látványa ártott a faluképnek. Most végre sikerült pénzt szerezniük rá, és a szemétlerakót fel- töltötték. Ennek a lerakóhelynek az eltüntetése egymillió forintba került, s ehhez pályázaton nyertek segítséget. Rövidesen újabb föld- és kavicsréteget húznak a volt telep fölé, majd füvesítik, fásítják. A terület regenerálása után pedig parkot, játszóteret alakítanak ki a lerakó helyén. Ezzel párhuzamosan bevezették a faluban a szemétszállítást. Nagyatádi céggel kötöttek szerződést, amely hetente kétszer rendszeresen elviszi a vízváriak szemetét, így remélhetőleg nem lesz többé szükség illegális szemétlerakóhelyekre. N. L. Deák-nap műsorral a barcsi iskolában Deák Ferenc születésének 194. évfordulója alkalmából Deáknapot tartottak a haza bölcsének nevét viselő barcsi általános iskolában. Negyedik alkalommal tartottak ilyen rendezvényt, és hagyományosan átadták a Deák-plakettet a legjobb munkát végző pedagógusoknak. A testület szavazata alapján az idén Vodenyák Imréné, Szata Zoltánná, és a konyha dolgozói kapták, valamint Vas Tamás, az iskolaszék elnöke. A rendezvényen zenés, táncos műsort adtak az iskola diákjai; megnyitottak rajzkiállítást, volt irodalmi és sportvetélkedő. A jó hangulatú rendezvényre eljöttek a verőcei testvérintézmény képviselői is. Szüret Bélaváron, asszonykórussal A bélavári asszonykórus is fellép a falu szüreti bálján, amelyet holnap tartanak. Az asszonyok borral, szőlővel kapcsolatos népdalcsokorral készülnek, természetesen a legtöbb daluk saját gyűjtésű, eredeti Dráva menti ének. Segítik az újnépi gyerekek tanulását Rinyaújnép tíz gyerekéből hét jár iskolába, óvodás pedig jelenleg egy sincs a faluban. A kisdiákok Babócsára járnak át. Az önkormányzat igyekszik segíteni őket: 6000 forintot szavaztak meg iskolakezdési támogatásként, átvállalták egész évre a menzadíjakat, és az utaztatásuk költségeit is levették a szülők válláról. Ezenkívül minden ünnepre ajándékot kapnak a gyerekek. A beiskolázási segéllyel természetesen pontosan el kell számolniuk a szülőknek. Az elmúlt évek tapasztalata szerint ezt a pénzt valóban a gyerekekre költik. Utolsó simítások az otthonházi lakásokon Befejezés előtt áll az új otthonházi lakások építése Barcson. Az eddigi 26, idősek számára készült lakás után most újabb 21 otthon épül. A határidő november vége, azonban várhatóan korábban elkészül a kivitelező, a helyi szakmunkásképző intézet. Az épülő lakásokkal elsősorban azokat az idős embereket szeretnék otthonhoz és gondozáshoz juttatni, akik eddig egyedül éltek és nincsenek közeli hozzátartozóik. A Soroshoz pályáznak az istvándi romák Falugondnoki álláshely létesítésére próbál pénzt szerezni az istvándi kisebbségi önkormányzat. Az iskolások szállítását, az ebédszállítást, illetve az idősek orvoshoz utaztatását végezhetné a falugondnok. Autójuk már van erre a feladatra. A tenger ékszerei a múzeumban Csaknem 3000 féle kagyló és csiga látható most a barcsi Dráva múzeumban, A tenger ékszerei című kiállításon. A bemutatót a tavalyi nagy sikerre való tekintettel rendezték meg ismét - ezúttal még több érdekességgel. Ötvenkilós óriás kagyló, 63 centi- méteres trombitacsiga, ezenkívül polipok, halak cápák várják még a hét végén az érdeklődőket. fotó: pölöskeiné Elkészült az alap három vízvári háznál Vízváron elkészültek az alapozással annál a három gyors-lakóháznál, amellyel a rászoruló családok lakáshoz jutását igyekeznek megoldani. A gyorsházakra - a tervek szerint - több mint kétmillió forintot költenek, s az épületek összeállításával még az idén elkészülnek. Az alapozástól számítva 26 munkanap alatt húzzák föl a házakat - a kivitelezők állítása szerint. KIVITELEZŐK, BERUHÁZÓK, ÉPÍTKEZŐK!!! Az Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége MEGHÍVJA ÖNÖKET A KAPOSVÁRI DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS SZAKMAI NAPRA Időpont: 1997. október 31., péntek, 10.30-12.30 Helyszín: Dorottya Ház, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 8. Tetőfedések, homlokzatok, szigetelések. Szakkiállítás, konzultáció, szakmai fórum, tetőfedő, bádogos, hő-, hang- és vízszigetelő anyagok árkedvezménnyel! (63210) I Technikaterem az igazgatói lakásban Még javában dolgoznak a közhasznú munkások a cso- konyavisontai iskolában. Hamarosan elkészül a számítástechnika-terem. Erre a volt igazgatói lakást alakítják át; a felújításhoz az önkormányzat másfél millió forintot adott. Ha elkészül, már nem kell átmenni a diákoknak a másik épületbe. — Száznyolcvanán kezdték meg tanulmányaikat a Xantus János Általános Iskolában; harminc gyerek a szomszédos Rinyaújlakról jár ide. Huszonhat elsőst írattak be a szülők — mondta Jekl Józsefné, aki több mint húsz évig volt igazgató. Most felmentését tölti, nyugdíjba vonul. A képviselő-testület már választott új direktort: Rüll György megbízása öt évre szól. Tervei között szerepel a nyelvi labor kialakítása a német oktatásához, illetve a pedagógusok továbbképzése. Az intézmény névadója — Xantus János — Csokonya szülötte. Nevét az erdélyi Csíkszeredában általános iskola, Budapesten idegenforgalmi középiskola vette föl - ezekkel szeretnének kapcsolatot létesíteni a csokonyavison- taiak. G. A. Babócsai kísérlet: Sertésnevelés alapítványi támogatással Vemhes kocák a romáknak Egymillió 107 ezer forintot nyert a babócsai etnikai és nemzetiségi szervezet sertésnevelő program elindítására a magyarországi cigányokért létrehozott alapítványtól. Orosházi István a babócsai szervezet képviselője elmondta: ebből a pénzből 15 vemhes anyakocát vásároltak, s szétosztják a segítségre szoruló cigány- családok között. A kiválasztott családok Babó- csán vállalták az állatok nevelését. Az elnyert összegből 73 ezer forint jut egy-egy családnak; ebből vásárolják a disznót, a többit pedig az állat tartására kell fordítani. A különbözet, persze, csak a kezdeti időszakra lesz elég: az állattartás többi költségét maguknak kell kigazdálkodniuk. — A pénz fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele kamatmentes kölcsön — mondta Orosházi István. — Ez utóbbit a családoknak havonta kell törleszteniük. A program résztvevői tehát több terhet is vállaltak a remélt haszonért. Költeniük kell az állatokra, emellett fizetik a havi részleteket is. Ez tehát segítség ugyan, de nem kis áldozatvállalásra van szükség a roma családok részéről is. Éppen ezért nagyon megválogatták, hogy ki vehet részt a programban. — Csak olyanoknak adhattunk állatot, ahol esély is van rá, hogy föl tudják neveim. Az alapítvány ellenőrzi a végrehajtást. A 15 vemhes kocát már megvásárolták a szövetkezettől. Holnap szállítják ki az állatokat a családokhoz. N. L.
