Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. október 16., csütörtök A közvélemény-kutatók szeptemberi felmérése a Dunántúlon 1.: MSZP, 2.: Fidesz, 3.: FKGP Gyógyszertájékoztató Lezárult a jövő évi gyógyszerárakról folytatott tárgyalások első fordulója - jelentette be tegnap Kökény Mihály népjóléti miniszter. 3790 készítményről folytattak egyeztető megbeszélést és 900 árában nem sikerült megállapodni a gyártókkal. A miniszter nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ez a 900 gyógyszer a forgalom hány százalékát teszi ki, de elismerte, hogy olyan életfontosságú készítmény is szerepel közöttük, mint amilyen az inzulin. A tárcánál a közelmúltban arról is döntöttek, hogy összesen 60 millió forinttal segítik a drogambulanciákat. A három vezető párt korábbi holtversenye szeptemberben egyértelműen a Magyar Szocialista Párt javára billent. A pártok országos népszerűségi listáján az MSZP 18 százalékkal az első, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt 14 százalékkal a második, a Független Kisgazdapárt 13 százalékkal a harmadik. A nyugati országrészben szeptemberben az MSZP 19 százalékot, a Fidesz és az FKGP 13- 13 százalékot ért el. Az SZDSZ népszerűsége ebben a régióban 5 százalékos. Az MDF és KDNP 2-2 százalékon áll. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, a múlt havinál kevesebben vennének rajta részt: országosan a választópolgárok fele, a nyugati régióban még ennél is kevesebben mondtak „biztos igent” a részvételi szándékra. 40 százalékuk úev nvilatkozott, hoev nem szavazna, vagy még bizonytalan a részvételt illetően. A megkérdezettek háromnegyede tudta csak megjelölni, melyik parlamenti, vagy parlá- menten kívüli pártra adná szavazatát. A most vasárnapi választáson a biztos szavazók köréből az MSZP országosan 34, a Dunántúlon 36 százalékot szerezne, míg jelenlegi koalíciós partnere, az SZDSZ csak a szavazatok 10 százalékát nyerné el. A Kisgazdapárt 22, a Fidesz pedig 20 százalékot kapna. A KDNP és az MDF egyaránt 3-3 százalékot szerezne a dunántúli választóktól. Változást hozott a szeptember hónap. az ellenszenvarányok tekintetében: a parlamenti pártok közül mind országosan, mind a nyugati régióban a Kisgazdapárt került az első helyre. Mögötte nem sokkal az MSZP áll. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. szeptember 12-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 1287 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonos. a nyugati országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan 38 országos adatok: Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha nyugdíjbiztosítás, akkor ÁB. „Nemcsak önmagámra, családomra is gondoltam, amikor az AB-nál nyugdíjbiztosítást kötöttem. ” Ha nyugodt jövőt szeretne, biztosítást köt. Mert az Ön biztonságérzetéhez és nyugalmához az ÁB élet- és nyugdíjbiztosításai is hozzájárulnak. Az ÁB segít az Ön nyugdíjas éveinek megszépítésében, ezért gondoljon már most nyugdíjbiztosításra. Az ÁB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetőségeinek megfelelő, színvonalas biztosítási-befektetési megoldást kínál, hogy jövője felől is nyugodt lehessen. Befektetés a biztonságba. Borotvaélen táncol a népszavazás ügye Együtt vagy külön? Vagyis november 16-án csak hazánk NATO-csatlakozásáról vagy a földtulajdonlásról is voksoljanak a népszavazás részvevői? Erről folyt kedd este késhegyig menő politikai csatározás a parlamentben. Az ellenzék kinyilvánította: ragaszkodik az együttes népszavazáshoz. A koalíció pedig bejelentette, alkotmánybírósági véleményt kér arról, megtart- ható-e a már elfogadott országgyűlési határozat szerint november 16-án a népszavazás a NATO-csatlakozásról. Gyors válasz várható Tegnap megérkezett az Alkotmánybírósághoz a kormány kérdése - jelentette be a taláros testület. Tudatta azt is, hogy csütörtökön e kérdés ügyében teljes ülést tart. A felelet tehát minden bizonnyal még ma megfogalmazódik és ismeretessé válik. Tartalmát illetően a neves alkotmánybíró, Kilényi Géza tegnap közzétett terjedelmes nyilatkozata azt vetíti előre, hogy a válasz igenlő lesz. Volt-e konzultáció? Kilényi professzor cáfolta, hogy a bíróság hétfői döntését nagy viták előzték volna meg, illetve hogy a kabinet sorozatos konzultációt folytatott volna a testülettel vagy egyes tagjaival. Csupán az történt, hogy egyik alkotmánybíró egy „nagyon fontos” közjogi méltósággal - ez utóbbi kezdeményezésére - arról folytatott eszmecserét, hogy mi nem tárgya a folyamatban levő alkotmánybírósági eljárásnak. Nincs jogi akadály Kilényi kifejtette: megítélése szerint NATO-ügyben az alkotmánybírósági döntés nem akadálya a november 16-i népszavazásnak - ebben az ügyben ugyanis nincs két versengő kezdeményezés. Ugyanakkor a korábban meghozott ország- gyűlési határozat mindenképp felülvizsgálatra szorul, mert ha egymást keresztező népszavazási kezdeményezések vannak, a 200 ezer polgár által támogatottat elsőbbségben kell részesíteni. Az alkotmánybíró kitért arra a sokat vitatott kérdésre is: kö- teles-e a Ház automatikusan elrendelni a népszavazást az ellenzék által megfogalmazott, 200 ezernél több aláírással támogatott kérdés alapján - vagy azt bizonyos kontrollnak kell alávetnie? Kilényi rámutatott: a jelenleg hatályos törvény ilyen kontroli-lehetőségeket nem ismer. Ám az összegyűjtött aláírások száma önmagában még nem döntő abban, hogy kötelező-e elrendelni a népszavazást vagy sem. Ebben az esetben ugyanis az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia, hogy a megfogalmazott kérdések nem ütköznek-e az alkotmányban felsorolt tilalmi lista valamelyik pontjába. Állásfoglalások A tegnapi nap krónikájához tartozik: az MDF nyilatkozatban utasította vissza a vádat, hogy ez ellenzék nem támogatja hazánk NATO-csatlakozásának ügyét. Szerintük a koalíció politikája idézett elő olyan helyzetet, amely az integrációs törekvések eredményességét veszélyezteti. Zwack Péter független képviselő levélben fordult valamennyi képviselőtársához, s kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a két kérdés további összekapcsolásához ragaszkodva a november 16-i népszavazás lehetőségét gátolják. Az ország jövője nem áldozható föl választási pártérdekek oltárán - írja Zwack Péter. Tüntetéstől nem lesz pénz A kormányfő a honvédség vezetőinél A kormány nem ért egyet a tüntető katonák követelésével - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök tegnap Budapesten, a honvédség vezetői értekezletén. Rámutatott arra, hogy jövőre 122,5 milliárd forint lesz a honvédség költségvetése, ami 26,6 százalékkal több az ideinél, és ezen belül 29,3 százalékkal jut több személyi juttatásokra. Horn Gyula szerint ennél több pénzt jövőre nem lehet előteremteni a honvédség számára, mert az már szétfeszítené az 1998. évi költségvetés kereteit. A miniszterelnök részletesen szólt az esedékes NATO-csatlakozásról, hangsúlyozva annak előnyeit. Elmondta: Magyarország történelme során legtöbbször a vesztes oldalra került, most először nyílik alkalom, hogy a győztes oldalon legyünk, méghozzá nem háborús, hanem békés körülmények között. Ha kimaradnánk a NATO-ból, akkor az elmaradott országok sorába kerülnénk.
