Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

1997. október 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP CSURGÓI TÜKÖR 11 Zöldség-gyümölcsből felesleg, változó rendeletek Gazdátlan piac, vándorárusok Közös kasszán a könyvtárral Közös gazdasági szervezet lét­rehozását tervezik Csurgón a városi könyvtár és a zeneiskola számára. Jelenleg egy-egy gaz­dasági szakembere van mindkét intézménynek, s ez törvénysér­tő állapot. Ezt a gondot oldaná meg a közös szervezet létreho­zása. A változással természete­sen mindkét intézmény meg­tarthatná a szakmai önállóságát. Az intézményvezetőknek sike­rült dűlőre jutniuk a részletek­ben, egy kérdést kivéve: kinél legyen a gazdasági szervezet. Ebben a kérdésben azonban a város képviselői sem tudtak dönteni; a legutóbbi testületi ülésen ezért le is vették ezt az ügyet á napirendről. Hama­rosan azonban mindenképpen dönteniük kell, hogy megszün­tessék a törvénysértő helyzet. Csurgón van is, meg nincs is piac. Az igazsághoz az utóbbi áll közelebb. Voltak erőfeszí­tések; az önkormányzat 1991 -es közterülethasználati rendelete rögzítette, hogy a buszállomás mögötti „piac­tér” alkalmi árusoknak egész évben ingyenes. Mikor újrafogalmazták a ren­deleteket (két éve), már egy szó sem esett róluk. Előrelépni nem sikerült. Csurgón mindig volt piac, s nem is akármilyen; csakhogy a városrendezés előbb a Széchenyiről a Petőfi térre tette, majd egy eldugott belső udvarra. Onnan már hi­ába került a mai helyére, éve­kig gazdátlan maradt e célra készült épület. Végül söröző lett belőle. Amikor a terület egyik ol­dala beépült pavilonokkal, megnőtt a forgalom. Az ön- kormányzat is foglalkozott a folyamatos üzemeltetés ügyé­vel, de - Ferencz József iroda­vezető sorolta is - az engedé­lyezésnek szigorúak a szakha­tósági feltételei. Közmunká­sokkal padokat állíttattak, a te­rületet aszfaltozták, mellette tágas parkoló épült. De nem jött sokkal több árus. Pedig Csurgó környékén sok zöld­ség, gyümölcs terem. Almából, körtéből, szilvából óriási a fe­lesleg, de helyben eladhatat­lan. Tóth Zsigmond nem osztja ezt a véleményt. Eredeti szak­mája növénytermesztő s 1972- ben rokkant lett. Zákánytele­pen, háza kertjében fólia alatt, gyerekei segítségével kertész­kedik. Zöld Trabantja minden pénteken megjelenik a piacté­ren.- A vásárlók sokféle zöld­séget vennének, baromfit és to­jást mindig, tizenöt éve járok ide. A közlekedésben korláto­zott vagyok, csak úgy tudok árulni, hogy rokkantkocsiban ülök. Jobban kellene figyelni rá; még ha helypénzt szedné­nek is, de legalább lenne fel­ügyelet. Tóth Zsigmond nincs egye­dül; a szomszéd standon nagy- kanizsai társa árul. Mint ahogy megjön a halárus is, minden pénteken. Lehet, hogy ezt a napot ők teszik majd piaci nappá. Horváth József BIZTONSÁGOS VÁROS Sokat vitáznak a közbiztonságról, riasztó eseteket gyakran hallani. A városlakókat, olvasóinkat arról kérdeztük: szerin­tük milyen a közbiztonság? Mennyire biztonságos Csurgó? Illa Csaba hegybíró: — Mióta a csurgói szőlőhegy őrzése nem megoldott, mindennaposak a terménylopások, a pinceföl- törések. Azonban egy-egy kár nem éri el a bűncselekményi ér­tékhatárt, emiatt sok gazda inkább lenyeli a mérgét és nem tesz följelentést. Hosszú idő óta nem volt olyan év, hogy ne loptak volna meg bennünket. Közismert, hogy kik a tolvajok, meg is fogták már őket, de előbb kijutottak a rendőrségről, mint a ká­rosultak. A szőlősgazdák hangulata nagyon rossz emiatt a he­gyen, de reménykedünk a most szerveződő polgárőrségben. Heszberger Zita tanár: — Két éve költöztünk ide Buda­pestről, úgyhogy van viszonyítási alapom. A fővároshoz képest kategóriákkal jobb itt a közbiztonság. Van két kisgyerekem, és itt nem izgulom halálra magam, ha egyedül akarnak elmenni a játszótérig. Ugyanezt Pesten meg sem engedném nekik. Horváth József középiskolás: — Biztonságos a város; de vitatkozni azért lehetne a közbiztonságról. Ha későn este jövök haza - ritka az ilyen -, igaz, még eddig senki meg nem táma­dott. Ilyen esetről itt nem is hallottam, csak a nagyobb városok­ban történtekről olvastam újságokban. A lopás azonban Csur­gón is egyre gyakoribb. Nemcsak az utcán nem lehet ott hagyni pár percre a biciklit, de tőlünk, a zárt kapujú udvarunkból is el­loptak két kerékpárt éjszaka. Raffai Imre: — A város is megérzi, hogy a rendőrség lét­számhiánnyal és pénzhiánnyal küszködik. Több és erősebb ci­vil szervezettel kellene segíteni a munkájukat. Szükség lenne a folyamatos rendőri jelenlétre az utcákon is, hiszen a bűnözők számára talán ez lenne a legnagyobb visszatartó erő. Strohmájer János rokkantnyugdíjas: — Nem lehet pa­naszunk a közbiztonságra; még akkor sem, ha előfordul itt is néhány betörés vagy kisebb-nagyobb lopás. Éppen a múlt éjjel is betörtek itt, a közelünkben egy olyan boltba, amely még meg sem nyílt. Mégis úgy gondolom, hogy messze békésebb ez a te­lepülés, mint mondjuk a nagyvárosok. Varga János szőlősgazda: — Nem mondhatjuk, hogy nyu­godtak vagyunk. Itt a szőlőhegyen messze vidéken híres a gyümölcstermesztés; szépen is termett az idén. De olyan embe­rek is szüretelnek, akik sohasem ültettek, nem kapáltak. Meg­nőtt a tolvajlások, lopások száma: volt hogy szinte lekopasztot- ták a frissen termőre fordult almafákat. A gazda ha tehette kint virrasztóit éjszaka a gyümölcsösben, most meg a szőlőt őriztük az illetéktelen látogatók zsákmányolása ellen. Nagyné Böle Piroska fodrász: — Este, szerencsére, nem nagyon járkálok az utcákon, de azért hallom, hogy — kü­lönösen a diszkóidényben — nincs minden rendben. A fiatalok randalíroznak, zajonganak, sokan panaszkodtak is emiatt. Pécsi László közúti árufuvarozó: — Sok a lopás, különö­sen a szőlőhegyen; vannak olyan gazdák, akiknek a termését ugyancsak megtizedelték. Őrizni kellene az értékeket;, ugyan­akkor nagyon kevés a rendőr. Elszomorító ez a helyzet; szerin­tem csak több rendőrrel és egy erős polgárőrséggel lehetne va­lamilyen eredményt elérni. Kiss Sándor nyugdíjas: — Nagyobb baj nincs. Néha, késő este, ha rendezvény van, egy-két részeg hőbörög, kötözködnek is. Ezeket jobb elkerülni. Jobban tart az ember a besurranóktól, az éjjeli tolvajtól. Mert olyanok vannak erre is. Varga Imre pék: — Nemrégen engem is megloptak. Az udvarunkban lévő garázst törték föl, és onnan vittek el fűrészt, biciklit. Azóta sem derült ki, hogy kik voltak. Azt gondolom, csak több rendőrrel, sűrűbb járőrözéssel lehet ezen a helyzeten javítani. S főképp úgy, hogy több hatalmat kapjanak a rend­őrök, hiszen nem lehet úgy eredményeket sem felmutatni, ha meg van kötve a kezük. Tepkor Károlyné nyugdíjas: — Jónak tartom a közbiz­tonságot Csurgón, azt hiszem, más lakosoknak sincs okuk pa­naszra. Ez a város csöndes, békés, nyugodt; más városokhoz képest nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. A közösségi házat majd csak jövőre vehetik birtokba a városlakók Két hét múlva átadják Két hét múlva átadás, addig azonban még van mit tenni Október harmincegyediké az újabb határidő, amikor át kell adnia a kivitelezőnek a kész csurgói közösségi házat. Mint az építkezésen megtudtuk: a kivitelező is szeretné magát tar­tani a határidőhöz, már csak azért is, mert még a hideg idő beállta előtt kulcsra készen akarja átadni az épületet tulaj­donosának a város önkormány­zatának. Az épületben egyébként a héten még bőven akad dolog. A munkások egy része a fűtés- rendszer összeállításán szor­goskodott, míg a többiek a ga­léria padlóburkolatát fektették a helyére. Őket feltehetően majd a festők és villanyszerelők kö­vetik, akik a szerelvényezésért, illetve a vakolat festésének ki­javításért felelnek. Ugyanakkor a lépcsőfeljárónak sincs burko­lata és a lépcsőkorlát is hiány­zott, hogy csak a legfeltűnőbb dolgokat említsük. A nagyte­remben a frissen meszelt fala­kon kívül egyelőre nem sok minden árulkodik arról, hogy kevesebb húsz nap múlva átadó lesz az épület. A közösségi házzal kapcso­latban egyébként Farkas Dezső csurgói jegyző óvatosan hozzá­tette: ha el is készül a ház októ­ber végére, ez még közel sem jelenti azt, hogy a város lakói birtokba is vehetik. Apróbb fi­nomításokra ugyanis bőven FOTÓ: KELEMEN TÜNDE lesz szükség. Ha pedig min­dennel elkészülnek a szakem­berek, akkor berendezésekkel, bútorokkal kell megtölteni a he­lyiségeket, ez pedig szintén nem kis feladatot ró az önkor­mányzatra. Az avatóünnepségre így egyes elképzelések szerint leg­korábban csak a jövő év dere­kán kerülhet sor. Akkor vehetik két év után végre birtokba azóta híres, hírhedté vált, ám amúgy impozáns és környezetbe illő közösségi házukat a városla­kók. És azt követően érdemes majd arról elmélkedni, hogy milyen programokkal töltsék meg új otthonukat a közműve­lődésért felelősök. Hamarosan megérkezik a második autó is Helyszűkében a tűzoltók Megalakult a köztestület, és ezzel a korábbi tűzoltóegyesületet főállású önkéntes tűzoltók váltották fel Csurgón. Eredményeik kitűnőek, gépparkjuk fejlődik, de a helyük kevés. — Az állományunk ugyanazt a szolgálatot látja el, mint a hiva­tásos tűzoltók — mondta Nagy János tűzoltóparancsnok. — Az eltelt három hónap azt mutatja, hogy nem is rosszul. Ez idő alatt huszonkét riasztásunk volt, s valamennyi vonulásunk eredményes. A környéken fel­lobbant tüzekhez - mert hely­ben vagyunk - jóval előbb ér­keztünk, mint a hivatásos tűzol­tók. Kilenc főállású tűzoltó tel­jesít szolgálatot Csurgón, s a köztestület fizeti őket. A régi tűzoltóklubban kaptak helyet, ezt azonban mára kinőt­ték. Hamarosan megérkezik ugyanis a második tűzoltóautó­juk, amelyet Zala megyéből si­került ingyen megszerezni, s té­lire, fűtött garázs híján nem tud­ják hová tenni a járműveket. — A Csurgói Faipari kft fel­ajánlotta, hogy -— mivel koráb­ban náluk vállalati tűzoltóság volt és megmaradtak a létesít­ményeik — tudnának helyet adni a csurgói tűzoltóknak. Nem is lenne ez ellenünkre, azonban a létesítmény helyreál­lítása és átalakítása csak több millió forintos költséggel kép­zelhető el. Barátságosabb, jóval kisebb költséget jelentene és ezzel nem kevés költséget spórolná­nak, ha a tűzoltóklub mellé építhetnének garázst. — Ez mindössze hétszázezer forin­tunkba kerülne. A legolcsóbb megoldás viszont az lenne, ha az épületünkben üzemelő presszó helyén alakíthatnánk ki a garázst a két autó számára. Ez már csak azért sem lenne rossz, mert a törvény előítja, hogy nemhogy közös fedél alatt, de ötven méteres körzeté­ben sem lehet a tűzoltóautók tá­rolóhelyének vendéglátóipari egység. N. L. Művészeti iskola a zeneoktatásból Művészeti iskolává szeret­nék minősíttetni a csurgói zeneiskolát. A tervek szerint a létesítmény a zeneoktatás mellett befogadná a tánc- és illemtan-tanítást és a kép­zőművészeti képzést is, el­méleti és gyakorlati okta­tásra egyaránt lehetőséget teremtve. Legkorábban már a második félévtől, de jövő szeptembertől mindenkép­pen szeretnék megkezdeni a művészeti oktatást is a most fejlesztendő intézményben. A legjobbak között a helyi rendőrőrs A csurgói rendőrőrs a legsi­keresebb a somogyi őrsök közül. Eddigi eredményeik alapján alakult így a sor­rend. Somogybán ugyanis tíz rendőrőrs működik jelen­leg, és a bűnözést - az elkö­vetett és felderített esete­ket - figyelembe véve Csur­gó és térsége a megye más területeihez képest az átla­gosnál jobbnak mondható. Jótékonysági est operettkoncert Egy helybeli leukémiás fia­talember javára tartottak jó­tékonysági koncertet a csur­gói művelődési házban. A fiatalember gyógyíttatásá­hoz 350 ezer forint szüksé­ges, a jó hangulatú koncer­ten több mint húszezer fo­rint gyűlt össze. A műsor­ban új oldalukról — operet­tekkel és nótákkal — mu­tatkoztak be a város muzsi­kusai és zenepedagógusai. Támogatott családi otthonteremtés Házat, illetve lakás építésébe foghatnak szociálpolitikai támogatással - több roma­szervezet kezdeményezésére - a három- vagy többgyere­kes cigánycsaládok, ha vál­lalják az előírt fizetési felté­teleket. A megyében már el­készült két, egyenként 70 négyzetméteres ház. Az ak­cióba Csurgó is bekapcsoló­dott; itt is építenek házakat. SOMOGY TEMETKEZÉSI KFT. Csurgó, Csokonai u. 10-12. Tel.: 82/471-052 Ügyelet éjjel-nappal: 06-30/477-480 Teljeskörű szolgáltatás, részletfizetési lehetőségek, balzsamozás, kedvezményes halottszállítás. Temetés 39 900 Ft-tól, g szombat-vasárnap is. § KEGYELETTEL SZOLGÁLUNK! 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents