Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-10 / 237. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP CSURGÓI TÜKÖR 1997. október 10., péntek Csatorna a Dombó mentén Területrendező közmunkások Félidejéhez érkezett a Ri- nya-Dombómenti vízi társulat közmunkavégzése, sok jövede- lempótlósnak adott ez a program nagyobb esélyt. Csurgóról és környékéről száztizenkilenc munkanélkülit tudtak alkalmazni; így velük oldják meg a belterületi vízrendezési feladatokat. Régóta halasztott munkát végeznek el a Dombó-csatorna vízgyűjtő területein. A közmunkás-brigádok augusztus óta dolgoznak, négy hónapon keresztül, kiássák az új csatornákat, s kitisztítják az eliszaposodott vízelvezető árkokat. A vízitársulat szakembereinek tapasztalatai szerint eredményes az akció: jó munkát végeznek a foglalkoztatottak. Alkalmazásukhoz a közmunkatanácstól nyertek támogatást; összesen több mint 14 millió forintot kaptak így a dolgozók bérére és járulékos költségeire. Ennek alapján az itt foglalkoztatottaknak bruttó húszezer forintos havi fizetést tudtak biztosítani, s ezt a pénzt, melyből csekély a levonás, majdnem teljes összegben kézhez is kapják. Engedélyújítás, határidő Három üzletre tettek lakatot Három üzletet zárattak be Csurgón amiatt, mert tulajdonosaik nem nyújtották be időben a működésiengedélykérelmet. A háromból kettőt egyébként is meg akart szüntetni a tulajdonosa, s ezért nem foglalkozott az engedélymeghosszabbítással. Kilencvennyolc üzlet működési engedélyét újították meg a városban a határidő lejártáig. Ennek elmaradása miatt hat esetben kellett elrendelni üzletbezárást - mondta dr. Kovács Tamásné aljegyző. - Három üzlettulajdonos még a bezáratás előtt rendezte a polgármesteri hivatallal az elmaradását, ők megúszták szabálysértési eljárással. Két tulajdonos pedig azt jelezte: egyébként is megszüntetné a kereskedelmi tevékenységét; végülis egyetlen olyan üzlet volt, ahonnét semmilyen értesítést nem kaptunk. A csurgói kereskedők többsége tudott erről a kötelezettségéről, és annak határidejéről is. Időben beadta igénylését, s azóta valamennyi idejében beérkezett kérelmet fel is dolgozták.- Az a tulajdonos, aki elmulasztotta ezt, tudta, hogy először kilencven napos üzletbezárásra számíthat, majd akár véglegesen is becsukathatjuk a boltot - mondta az aljegyző. N. L. A Hegedűs Rt a termelőkkel keresi a kapcsolatot Szilvát felez a részvénytársaság A málna után a szilva, majd a gesztenye feldolgozása ad munkát Nyáron két és fél tonna gyümölcsöt fagyasztottak le egy óra alatt a csurgói Hegedűs Részvénytársaság hűtőházában. A bérbe vett gépsorral június közepén kezdték a szezont és azóta megállás nélkül fagyasztják a frissen szedett gyümölcsöket, amiket aztán szinte kizárólag exportra, Németországba küldenek. — A város határában megépült új hűtőházunkban idén mintegy ezer tonányi termést tudtunk feldolgozni és lefagyasztani — mondta Hegedűs László, a Hegedűs Rt tulajdonos-elnöke. — Ez a kapacitás azonban kevésnek bizonyult, így idén megvásároltuk a se- gesdi hűtőházat, amit szeretnénk a csurgóihoz hasonlóan fejleszteni. Hegedűs László egyébként elmondta azt is: a részvénytársaság jövője szempontjából döntő jelentőségű lehet, hogy a cég milyen kapcsolatot tud kialakítani a termelőkkel. Jövőre ugyanis a termés jó részét már közvetlenül a gazdáktól szeretnék megvásárolni, ezzel is költséget spórolva maguknak. A segesdi házat is ezért vásárolták meg, hogy közelebb lehessenek a gazdákhoz. — Idén csak elvétve jött valaki, nemigen vásároltunk FOTÓ: KELEMEN TÜNDE helyben gyümölcsöt — tette hozzá az elnök. — Ugyanakkor a málnát, szedret és a szilvát is csak drágábban tudtuk megvásárolni, míg a német piacokon mindent csak nyomott áron értékesíthettünk. A Hegedűs Rt-nél úgy látják, hogy idén a szilvaszezon sikerült a legjobban. Most a málnát válogatják, előtte a szedret dolgozták fel, a jövő héten pedig a szilvákat vágják félbe és fagyasztják vissza, ezt követi majd a gesztenye hűtőházi szezonja, a Hegedűs Rt ugyanis idén saját gyártású pürével szeretné elárasztani a környékbeli boltokat. A Csurivitánál, úgy tűnik, egyenesbe került az üzem ügye Biztos tervek a sajtgyárban A csurgói sajtgyár tulajdonosai több évi működtetési szünet után úgy tűnik, hogy egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy az egykor szebb napokat látott csurgói sajtgyárból ismét működő üzemet varázsoljanak. Az üzemet két és fél éve a baranyai befektetőkből álló Csurivita kft vette meg. A tulajdonosok azonban — akik eddig nagyrészt a konzerviparban voltak érdekeltek — nem is akarták sajtgyárként tovább működtetni az üzemet, hanem új tevékenységi körök, új piacok keresésébe kezdtek. A két és fél év tehát — állítják — nem telt tétlenül, hiszen a háttérben folyamatos piackutató munka zajlott, csakhogy a helybéliek ebből mit sem láttak. Nekik csak az tűnt fel, hogy az elrozsdásodott gyárkapun már régóta ott a lakat, amely sokak szerint azt jelezte, hogy a sajtgyár sorsa végérvényesen megpecsételődött. Pár hete azonban változott a helyzet. Az üzemet ugyan még nem népesítette be tulajdonosa, ám a lakat lekerült, a kapu megnyílt és ismét munkások kezdtek tüsténkedni a csipkerózsika-álmát alvó csurgói sajtüzemben. A hírek szerint jelenleg a különböző gépek és berendezések folyamatos újabb üzembe állítása van folyamatban. Ezzel párhuzamosan karbantartás is kezdődött, hiszen a csaknem három éve magára hagyott gyárban bőven van mit tenni. Ugyanakkor a hírek szerint a Csurivitának továbbra sincsenek megkötött szerződései, ám a cég több területen is előrehaladott tárgyalásokat folytat. Ha pedig végre a szerződések végére is pont kerülhet, akkor az üzem készen áll az újabb termelésre, így a remények szerint ismét munkások tucatjainak tud majd munka- lehetőséget és megélhetést biztosítani a volt csurgói sajtgyár. B. Zs. Az idén tovább színesedett a csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet oktatási palettája. A traktorszerelők, mezőgazdasági gépészek mellett államigazgatási szakon önkormányzati ügyintézőket képeznek az intézményben. A tantervet, az óratervet és a követelményrendszert, vagyis az új képzési ág szinte minden feltételét a csurgói oktatási intézményben állították össze, teremtették meg. A tantestület egyik nem titkolt célja pedig az volt, hogy az iskolában tanulók — miután végeznek — ne csak ügyintézői munkakörben állják meg a helyüket különböző ön- kormányzatoknál, de akár az Államigazgatási Főiskolára is előnnyel pályázhassanak és vegyenek részt a felvételi vizsgákon. Az új szak indításában nagy segítséget nyújtottak a közigazgatásban dolgozó szakemberek is. így például dr. Németh Jenő, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője, helyettes államtitkár is, aki a szakmai követelményrendszer segített összeállítani a csurgói kezdeményezőknek. Az iskolában egyébként úgy tűnik, határidőre át tudják adni azt az uszodát, amelyet a városban már nagyon sokan várnak. Ha minden a tervek szerint alakul, megnyitásra október 23- án kerülhet sor, de üzemszerűen csak januártól fogad vendégeket a város egyetlen uszodája, amely azonban berendezéseinek köszönhetően igazán modemnek számít majd. Jelenleg az építkezésen az utómunkálatok folynak és a szociális helyiségek átadásán dolgoznak a szakemberek. A városnak kellene a horvát határforgalom Vállalkozó csurgóiak Berzencén is leapadt a forgalom FOTÓ: KELEMEN Nem tudtuk a városba csábítani a horvát turistákat, még akkor sem, amikor a határmenti bevásárlóturizmus igazán jó üzlet volt — panaszolta Farkas Dezső, Csurgó jegyzője. — Néhány helybéli költözött csak le a határ mellé és nyitott üzletet Berzencén. Ám most ők is arra panaszkodnak, hogy a horvát szigorító intézkedések hatására minimálisra csökkent a forgalmuk. Hiába, Nagykanizsán és Nagyatádon hetente két vásárt is tartanak és ez bizony jobban vonzza a turistákat, mint a csurgói boltok kínálata. Pedig az utóbbi időben a városban is egyre több kis bolt nyílott. A legtöbbjük ugyan élelmiszert árul vagy italboltként üzemel, ám akad azért irodaszer-, virág- és ruhakereskedés is. — Az üzletek működési engedélyeit nemrég kellett megújítani. így pontos kimutatásunk van arról, hogy Csurgón jelenleg kilencvennyolc bolt várja a vásárlókat — tette hozzá Kiss Lajos, az önkormányzat igazgatási csoportjának a munkatársa. — Akik nem tettek időben eleget megújítási kötelezettségüknek — kilenc ilyen akadt —, azoknak ideiglenesen bezárattuk a boltját. Mára azonban szinte mindenki pótolta a hiányzó iratokat, így visszaállt az eredeti rend. A kilencvennyolc üzlet mellett ma kétszázötvenen élnek saját vállalkozásukból Csurgón. Ez a szám már évek óta állandó, az idén azonban — úgy tűnik — év végére minimális mértékben ugyan, de csökkenhet a vállalkozások száma, ugyanis eddig többen adták vissza engedélyüket, mint ahányan újat váltottak. B. Zs. A pályázatok eredményétől függ a munkák kezdete Megújulhat a Korona Több évtizednyi hányattatás után, úgy tűnik, végre megújulhat Csurgó jelképe, a Korona étteremkomplexum. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumhoz, s az épület rekonstrukciójához kért támogatást. Régóta ráférne a felújítás a csurgói Koronára fotó: kelemen Döntés ugyan még nincs az ügyben, de úgy tűnik: a pályázat esélyes lehet, sőt ígéretek szerint a Korona fogadó felújítása akár már jövőre megkezdődhet. — Mindkét épület a múlt század végén, kora eklektikus stílusban épült. A szállót a millennium évében, 1896-ben adták át, akkor kapta a nevét is: Szálloda a Magyar Koronához — mondta Kovács József, az önkormányzat műszaki előadója. — Akkoriban élénk kereskedelmi élet zajlott Csurgón és környékén, nem csoda, ha a színvonalas fogadó országos hírnévre tett szert: étterem, szálloda volt benne, az erkély- lyel szegélyezett tükörteremben pedig az úri kaszinó is helyet kapott. Később, a vendéglátóipar válságával azonban az üzemeltetés ráfizetésessé vált. Nem jutott pénz a karbantartásra, az épület állaga folyamatosan romlott, a megkezdett felújítások pedig sorra elakadtak. A ház 1994-ben került ismét a város tulajdonába. Az ön- kormányzat bérbe adta az épület egy részét, ahol ma presszó, étterem, az emelet egyik felén pedig szálloda, valamint szabadidőcentrum működik. — Terveink szerint megújulhatna a híres tükörterem, amely ezentúl tanácskozások, konferenciák helyszíne lehetne — vette sorra az elvégzendő munkákat Kovács József. — Cserélni, egyes részeken pedig javítani kell a tetőt, a födém- szerkezetet, és teljes egészében tataroznánk a homlokzatot is. Mindez körülbelül húszmillió forintba kerül, ám minél többet várunk, az építési költségek annál többet emésztenek fel. Az önkormányzat illetékesei egy másik pályázatot is benyújtottak a szintén kora eklektikus stílusban épült városi könyvtár felújítására. — Ezen az épületen szintén a tetőt kell cserélnünk — tette hozzá a műszaki előadó. — A külső homlokzat is megújulhatna, és a belső teret is a mostani igények szerint kell átalakítanunk. A könyvtárban — azon túl, hogy az épület rossz állapotú és a felújítás szintén elengedhetetlen lenne — kevés és nem megfelelő kialakítású a hely például a kölcsönzéshez sem. Nincs ruhatár, kutatószoba és elegendő raktár sem. Az internet-csatlakozási lehetőségeket is meg kell oldaniuk a szakembereknek. Mindez pedig mai áron számolva is több mint hétmillió forintba kerül. B. Zs.
