Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. szeptember 4., csütörtök A menekültek hat éve Folytatódik az atádi krónika A nagyatádi menekülttá­bor krónikája 1991-ben kezdődött, s az utolsó la­pokat tavaly december­ben írták, amikor Kuncze Gábor belügyminiszter hivatalosan is bezárta a délszláv menekülthullá­mot befogadó átmeneti szállást. A hat esztendő történéseit fényképezőgépével követte végig a nagyatádi fotós eM. Soós György. Megrázó erejű dokumentumai eddig két kötetben jelent meg. A har­madik album most készült el a Menekültügyi és Mig­rációs Hivatal gondozásá­ban. Horn Gyula miniszter- elnök a Menekültek Ma­gyarországon III. előszavá­ban írja: a nagyatádi tábor bezárt, hiszen politikai esz­közökkel, a régió érintett or­szágainak összefogásával, nemzetközi segítséggel si­került olyan rendezést el­érni, hogy a menekültek biz­tonságban visszatérhesse­nek otthonaikba, ne fenye­gesse őket nyomor, megtor­lás, diszkrimináció. A fotó­művész eM. Soós György riport- és portréfelvételei ennek a folyamatnak a meg­ismerésében segítenek. Az egykori igazgató, Horváth Lajos, a menekültek iskolá­jának igazgatója Peter Bo- jana, az orvos dr. Kovács Zoltán, a szociáüs gondozó Mikla Gabriella, és a mene­kültügyi hivatal főigazga­tója dr. Jungberth Béla írá­saikban saját tapasztalataik­kal teszik teljesebbé a hat év krónikáját. Érdekes kordo­kumentum. Az album utolsó lapján, a fotón egy katona éppen bezárja a kaput. Lezá­rult egy fejezet Nagyatád krónikájában is. Nem lenne szabad elfelejteni, mert örök tanulsággal szolgál. N. J. Negyedszázadnyi munka elismerése a kitüntetés Vadcsapákon vadászidényben Böhm István Nagy Frigyes minisztertől vette át a kitüntetést Az országos vadásznapok megnyitása alkalmából a Magyar Nemzeti Vadászren­det vehette át negyedszázados munkásságának elismerése­ként dr. Nagy Frigyes minisz­tertől Bőhm István, a Lábod- Mavad Rt fővadásza. Megkezdődött a vadászidény. Bőhm István bízik abban, hogy jó lesz a szezon. Súlyos trófeák kerülhetnek az avatott bírálók elé. Éppen huszonöt éve került az akkor még Lábodi Állami Gazdaságnak nevezett terü­letre. Az ő ösztöndíjasuk volt a gödöllői egyetemen. A gyer­mekéveket idézi, s a kaposvári Jókai utcát, ahol a közvetlen szomszédjuk volt Bőd Lajos, s nem messze lakott Galamb Gábor. Bőd Lajossal ötödik osztályos korukban már ma­dárvédelmi kiállítást rendeztek az iskolában. Mesél Acs Imré­ről, az idős vadászról, aki sze­rette a gyerekeket, s a Répás­puszta melletti Kalán-völgyben tanítgatta őket. Az egyetemen szerzett tudását pedig jól hasz­nosíthatta a munkahelyén. Ott, ahol ismét összehozta a sors a gyerekkori baráttal, dr. Galamb Gáborral, aki a főnöke lett. A Lábod-Mavad Rt vadászterüle­tét a legjobbak között tartják számon a szakmában. Bőhm A gazdász Nem is olyan régen, úgy tíz-ti­zenöt éve ilyenkor szeptember elején a gazdászok már meg tudták mondani, hogy milyen évet zárnak, mennyi nyeresé­get, vagy veszteséget kell el­könyvelniük. Horváth István, a nagyatádi szövetkezet elnöke azt mondja, hogy ember legyen a talpán, aki ma ilyesmire vál­lalkozna. A mezőgazdaságban az év ugyanúgy január elsején kezdődik és szilveszterig tart, mint máshol. Mert nem elég va­lamit megtermelni, azt el is kell adni, a piac pedig kiszámítha­tatlan. Ez az év jócskán megtréfálta István óv attól, hogy rangsort próbáljunk felállítani, de azt azért ő sem tagadja, hogy a va­dászati Oscar-díj valamit su­gall. Már pedig a lábodiakat ez­zel is kitüntették. A titok nyitja, hogy jól képzett vadászatok al­kotnak itt szakmai közösséget. Bőhm István neve ismerősen cseng azok előtt is, akik érdek­lődnek a vérebtenyésztés iránt. A neves tenyésztő, Jakab István halála után ő lett a Magyar Vér­nem jósol, a nagyatádiakat: ígéretes gabo­natermés elé néztek, aztán a ta­vaszi szárazság és aratás idején a bőséges égi áldás keresztül­húzta a számításaikat: a minő­ség jócskán kifogásolható. 900 hektárról vágták le a búzát, 430-ról az árpát, 231-ről a triti- kálét, 202-ről a zabot, 215-ről a napraforgót. Elvetették a jövő évi termést adó repcét. 1100 hektár kukorica vár még beta­karításra. Ha az időjárás kedvez két hét múlva kezdődhet a munka. A szövetkezet az utolsó négyzetméter földet is bérli. Azt mondja az elnök, jó lenne, ha legalább annyi saját földdel ebegylet tenyésztési felelőse. Első vérebét, Sárkánykúti Beril- lát Galamb Gábortól kapta. Ő és Jakab István honosította meg Dél-Somogyban a vérebtenyész­tést. Figyelem, miként éli bele magát a szakmai rejtelmek ma­gyarázatába, s kezdem érteni, hogy miért került a vadászrend kihintettéi közé. A hétvégén ju­tott néhány perc az ünneplésre, aztán megkezdődött a kemény munka. Itt a vadászidény. N. J. várakozik rendelkeznének, hogy az állat- tenyésztés takarmányigényét kielégíthessék ott. Ezzel növel­hetnék a gazdaság biztonságát. Éppen ezért várják érdeklődés­sel a novemberi népszavazást. Horváth István azt mondja, ne adjunk földet a külföldieknek, de azoknak se, akik nem műve­lik meg, hanem csak nyerész­kedni akarnak a vásárlással. Ha rajta múlna, - állította - megtil­taná a földbirtokok további el- aprózását. Szerinte a 40-50 hek­táros gazdaság sem lehet ver­senyképes lenni. A 2-3 hektáros földterület további felaprózása pedig sehová sem vezet. N. J. Bált szervez a belegi kalauz Ismét bált szervez a belegi jegy­vizsgáló, a 43 éves Szijj Györgyné. Akik ismerik, tudják, hogy az lenne csoda, ha nem így történne. Tíz éve lett kalauz. Munkabeosztása miatt nem lehet minden nap együtt a négy gyer­mekével, így őket a kaposvári MÁV nevelőintézetbe íratta be. Ismeri, tudja, hogy a vasutas szü­lőknek és az iskola vezetőinek milyen gondjai vannak. Amikor három évvel ezelőtt megszer­vezte az első bált Somogyszo- bon, jótékonysági összejövetelt hirdetett az iskola javára. Het­venezer forintot adhatott az is­kola óvodájának, hogy játékokat vásároljanak. Tavaly már 215 ezer forint tiszta bevételt köny­velhettek el. Jutott ebből ismét az óvodának, a gyermeküket egye­dül nevelő és a nagycsaládos szü­lők támogatására, sőt gyermek- üdültetésre is. Az idei jótékony- sági bál: október 20-án a kapos­vári állomás üzemi étkezdéjében lesz. A cél most is ugyanaz: a vasutas gyerekek éppen százéves iskoláját segíteni. N. J. Országgyűlési képviselők fóruma Élő adással jelentkezik ma délután hat órakor a Nagyatádi Vá­rosi Televízió. A parlament őszi ülésszaka előtt Francz Rezső és dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő (MSZP) lesz a stúdió fórumának vendége. Az érdeklődők az adás előtt és alatt a városi tv telefonszámán tehetik fel kérdéseiket. Új elnök, új stratégia a Coatsnál A multinacionális Coats csoport élére új elnök került Michael Ost személyében, aki máris új stratégiát hirdetett: folyamatosan bővítik piaci részesedésüket az európai piacon, különös tekin­tettel a dél-kelet-európai régióra. Mindez új feladatokat jelent a nagyatádi cémagyámak is, amely az év elején lett a Coats cso­port tulajdona. Már az új stratégia ismertében kezdte meg kö­vetkező üzleti tervének kidolgozását a gyár kollektívája. Négy település a gyümölcstermesztésért Összefogott négy település - Nagyatád, Somogyszob, Ötvös- kónyi és Segesd - a gyümölcstermesztés integrációjának kidol­gozásáért. Itt a málnatermesztés okozott feszültségeket. A helyi önkormányzatok most együttműködésre törekszenek. Pályáza­tot nyújtottak be a területfejlesztési alaphoz a termeltetés, fel­vásárlás és feldolgozás rendszerének kidolgozására, hogy ter­melői biztonságot tudjanak teremteni a gazdáknak. A tengerparton járt a Rinya A hét elején tért haza olaszországi turnéjáról a negyvennyolc tagú nagyatádi Rinya Néptáncegyüttes. A tricesimói Rosade Furlane együttes meghívására felléptek a tengerparti Gradoban és Lignanóban, majd részt vettek Tricesimóban a Szent Filo- mena tiszteletére rendezett ünnep néptáncgáláján. A Mayer Ká- rolyné vezette együttes a Mobilitás Ifjúsági Alapítvány segítsé­gével utazhatott el Olaszországba, ahol találkoztak a testvérvá­ros, San Vito al Tagliamento néptáncosaival is. Segesd múzeumot kap a malom helyén A Magyar Közlönyben megjelent hír szerint a kormány is tá­mogatja Segesd múzeumalapítási törekvéseit. Tervüket céltá­mogatásra javasolják. Az egykor híres középkori központban dr. Magyar Kálmán ásatásai során számos lelet került elő, de bemutatásukra nem volt hely. A szövetkezet egyéb adósságai fejében egy régi malomépületet adott át az önkormányzatnak, ahol jövőre megkezdődhetnek az átalakítások és így megnyílhat a segesdi múzeum. 1 s*'V,w' Téli kabátok nyáron, Somogyszobról Négyezer téli kabátot varrtak meg a nyáron a Lacost cég meg­rendelésére a csurgói Napsugár Ruházati Részvénytársaság somogyszobi üzemében, s most is téli kabátokat készítenek az osztrák Sneider cégnek. Háromszáz mintadarabnak kell kiállnia a próbát, hogy sikeres vizsga esetén nagyobb szállításokra kap­janak megrendelést. Somogyszobon negyven varrónőnek ad munkát a Napsugár Rt. Szükség lenne több munkáskézre, de je­lentkező csak elvétve akad. aomn sotflte&bloasm jfemLíi .sWatnabj Múltidéző séta az ötvöskónyi leletek között A nagyatádi múzeum munka­társai mellett a látogatók is azt mondják, hogy az év kiállítása az ötvöskónyi ásatás leleteinek bemutatása. A negyedszázad­dal ezelőtti feltárás leletegyüt­tese (felvételünkön) most első alkalommal látható. Márciusig tekinthetik meg az érdeklődők. A tanév megkezdésével váiják az iskolai csoportokat is, hi­szen a bemutató a honismeret oktatását is segíti. Új kiállítás­ként tegnaptól látható Nagy­atádon az, amelyik az erdők gombáit mutatja be. Ezzel egy időben ismeretterjesztő elő­adássorozatot is szerveznek a gombákról. Új képzési forma az atádi szakiskolában Vendégvárók lesznek Tizenegyen kezdték meg tanu­lást a nagyatádi 2. számú általá­nos iskola falusi vedéglátó sza­kán. Az új képzési forma ráépül az eddigi gazdaasszonyképző szakiskola tantervi anyagára, ám spekulációs szakképesítés meg­szerzését teszi lehetővé. — Az egy éves képzés segít; an­nak a fiatal munkavállalói réteg­nek a foglalkoztatását, akik la­kóhelyi környezetükben más jö­vedelemszerző lehetőséget nem találnak, s hozzájárulhat a vidéki turizmus fellendítéséhez is — mondta Kunics Józsefné igaz­gató. Az oktatást létszámnöve­kedés nélkül belső átszervezés­sel oldjuk meg. A képzés alap­vető feltételei adottak, s erre az állami támogatás is biztosított. A jelenlegi létszám még öt-hat fővel növelhető is. Napi hét órá­ban tanulnak a diákok elméleti és gyakorlati tárgyakat. Turisz­tikai, szállásadói és vendéglátói ismereteket sajátítanak el, élel­mezési és ételkészítési valamint mezőgazdasági alapismereteket tanulnak. Tanulnak a vállalko­zás-gazdálkodásról, fakultáció keretében pedig német nyelvi képzés folyik. — A hagyományok és népi kis­mesterségek ismerete a számí­tógépkezelés is a képzés prog­ramjába került — tette hozzá Gáspár István gyakorlatvezető tanár. — Az iskola tankonyhá­ján vendéglátással, ételkészítés­sel foglalkoznak a tanulók. Az állattartással, kertészettel a gya­korlati telephelyünkön ismer­kednek a gyerekek. (Németh) Kutas békességet remél A molotovkoktéllal fenyege­tőző romákat nem jelentette fel az önkormányzat, a hét elején mégis rendőrök járták Kutas utcáit. Egy rablótámadás tette­seit keresték. A hétvégén, falu­napot tartottak a kutasiak. A vígságot az esti bál koronázta volna meg, ám a korábbi szo­morú tapasztalatokból kiin­dulva a szervezők úgy döntöt­tek, hogy zártkörű lesz a mulat­ság. Néhány roma, akinek nem szántak belépőjegyet, azzal fe­nyegetőzött, hogy molotovkok- télt dobnak a művelődési házra, s összetörik a zenész felszerelé­sét. A rendezők úgy döntöttek, ilyen körülmények között, jobb ha nem tartanak bált. Inzultus nélkül még sem múlhatott el a nap: egy Nagyatádra tartó autós előtt egyikük keresztbe feküdt az úton. S amikor a férfi szólni merészelt, megtámadták. Az üt- legek után pedig elvették a pénztárcáját. A három tettes közül kettő már a rendőrségi fogda lakója, a harmadik csu­pán azért kerülte el az őrizetbe vételt, mert fiatalkorú. Egyed György polgármester nem tagadja, hogy a mélyben izzanak az indulatok. Bár ügyel minden szavára, senkit sem akar megsérteni, mégis ki­mondja: a cigányok közül né- hánnyal nem lehet bírni, ha iszik.- A falunap, a búcsú és a ci­gánybál napján néhány an ren- szerint beisznak, aztán este már nem lehet bírni velük. Ezért is találtuk ki a zártkörű bált. Tény, nem mindenki akar velük egy fedél alatt mulatni. Gondolko­dunk azon, hogy a következő rendezvényre egy őrző-védő társaságot hívunk.- Nincs mód a megbéké­lésre?- Nincs aki összefogja őket. A kisebbségi önkormányzat öt tagja közül kettő lemondott. Egy testvérpár maradt, meg az egyikük apósa. Nem akaiják el­fogadni őket. Egy másik cso­port szeretné, ha nyugalom lenne, de nem hallgatnak rájuk se. Kutas 1936 lakosa közül mindössze száz a regisztrált munkanélküli. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a jó közlekedési lehetőség miatt aki akar az el tud járni dolgozni. Ám hiába szervezünk havonta 10-12 embernek' közmunkát, vannak, akik mindenféle kifo­gást megtalálnak, hogy ne kell­jen dolgozni. Komolyan mon­dom, ha nem lenne itt néhány problémás ember, akkor egy héten egyszer is elegendő lenne kinyitni a hivatalt. A jegyző irodájában gyakran szabálysér­tési ügyeket tárgyalnak... Miközben beszélgetünk, nyomozók érkeznek a nagy­atádi kapitányságról; mondják ismét vannak kutasi lakói a fogdának. Ezen már senki sem csodálkozik. Ma a település hu­szonöt százaléka roma. Az ön- kormányzat minden tőle telhető segítséget megad nekik, néha többet is, mint másoknak. Mégis sok a rendzavarás, s hi­ányzik a békesség. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents