Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

1997. szeptember 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A szolidaritási járulék csökkentését tervezik Tízmilliárdok támogatásra A terv szerint 1999-től 1 szá­zalékkal csökkenhet a mun­kaadók és a munkavállalók által űzetett szolidaritási já­rulék - jelentette be Kiss Pé­ter munkaügyi miniszter teg­napi sajtótájékoztatóján. A miniszter ismertette a Munka­erő-piaci Alap első félévi mérle­gét. Az 59 milliárd forint bevé­telből 27 milliárdot a munkanél­küliek járadékára és az előnyug­díjra, 10 milliárdot a járadékellá­tásból kikerülők jövedelempótló támogatására költöttek. Az elhe­lyezkedést segítő programokra csaknem 10 milliárd jutott. A tájékoztatón elhangzott: a csődtörvény hatálya alá tartozó munkaadók jelenleg 4,5, a mun­kavállalók 1,5 százalékos járulé­kot fizetnek. Jövő áprilistól a munkaadók járulékát 4,2 száza­lékra csökkentik. Arra nincs lehetőség, hogy a csökkentést már január 1-jétől bevezessék, és az nagyobb mér­tékű legyen. Nem teljesíthetik azt sem, hogy a munkanélküli­eknek fizetendő járadék felső ha­tárát a nyugdíjminimum 90 szá­zalékának kétszereséről három­szorosára emeljék. A kétszeres érték arra ösztönöz, hogy a munkanélküliek mielőbb mun­kát vállaljanak, a nagyobb jára­dék pedig az elhelyezkedést se­gítő aktív programoktól vonná el a pénzt. A miniszter nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a rehabilitációt az alap helyett a költségvetés finanszírozza. A rehabilitáció ugyanis közvetle­nül kihat a munkaerőhelyzetre, ez pedig az alapra tartozik. Csurka-bírálat a Fidesznek Tegnap több parlamenten kí­vüli politikai szervezet fej­tette ki álláspontját időszerű belpolitikai kérdésekről. Magyarországon a MIÉP-en kívül ma nincs olyan számot­tevő ellenzéki, vagy magát an­nak mondó politikai erő, amely valódi változást akarna végre­hajtani a hazai közéletben - je­lentette ki sajtótájékoztatóján CsurkaIstván, a Magyar Igaz­ság és Élet Pártja elnöke. Csurka hangot adott annak a véleményének, hogy a Fidesz nem a jelenlegi ellenzék, ha­nem a szocialisták egyik szö­vetségeseként készül kormány­zati szerepre, ami azt jelentheti, hogy magával rántja az MDF-et is, amely ebben a társulásban semmiképpen sem érdekelt. A Nemzeti Szövetség Ma­gyarországért egyesület arra hívta fel Göncz Árpád köztár­sasági elnököt: mihamarabb foglaljon állást az ügynöktör­vény hatálya alá eső, ám le nem mondott politikusok és a föld­törvénnyel kapcsolatos népsza­vazási kezdeményezések körül kialakult vitákban, valamint mondjon véleményt a sajtósza­badság hazai helyzetéről. Bencsik András, a hamarosan újrainduló Magyar Demokrata főszerkesztője szerint az ellen­zéki sajtó helyzete jelenleg igen súlyos. Mindez azt mutatja hogy „Magyarországon jelen­leg selymes diktatúra működik, amelyben látszólag minden a helyén van, ám az emberek tud­ják, kivel nem szabad együtt­működésre lépniük.” Önszabályozó dohányosok Az allam szamara tervezhe­tőbbé válik a bevétel, a do­hányipar pedig kiszámítha­tóbb környezetben működhet januártól, az új jövedéki adó­törvény nyomán. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség főtit­kára szerint várhatóan keve­sebb importcigaretta jelenik majd meg a szürkegazdaság­ban, miután az importált ciga­retták első útja ezentúl az adó­raktárba vezet. Innen már csak adózott termékek kerülhetnek ki. A cigarettás dobozokra jö­vőre nem zárjegy, hanem az adó, illetve az áfa megfizetését igazoló adójegy kerül. A költ­ségvetés így egy összegben, a gyáraktól kapja meg a jussát. A vevők számára jelent leg­inkább előnyt, hogy az új adó­jegyen feltüntetik a termék ma­ximált fogyasztói árát is. Előre­láthatóan a jövő év őszétől már nem a termékek gyári, hanem a kiskereskedelmi ára után von­ják a százalékos adót, a jelenle­ginél 10,5 százalékkal többet. A szövetség által elfogadott önszabályozó reklámkódexről szólva Patai András elmondta, hogy az összhangban van a jú­niusban elfogadott reklámtör­vénnyel, sőt néhány pontjában még szigorúbb is annál. Esze­rint tilos dohányterméket vi­deokazettán, CD-n, az Interne­ten, valamint tömegközlekedési járműveken reklámozni. Állást foglaltak arról is, hogy a dohánygyárak nem támogat­hatnak filmeket cigaretta­reklámozásért cserébe. Előtérben a gazdasági törvénykezés A cél az áttekinthetőbb piaci viszonyok megteremtése A késő éjszakába nyúló keddi népszavazási kötélhúzás után a tegnapi nap a csendes szakmai tárgyalás időszaka volt az Országgyűlésben. Ezúttal a gazdasági életre kiható törvény- tervezetekkel foglalkoztak a képviselők. A javasolt új jövedéki adótör­vény elsősorban a gazdasági, piaci viszonyok jobb áttekint­hetőségét hivatott elősegíteni. A tervezet bevezeti az adó­raktári engedély fogalmát, il­letve gyakorlatát. Megszerzé­séhez szigorú feltételeket kell teljesíteni és nagy összegű biz­tosítékokat kell letenni. Ez szükséges egyébként a jöve­déki termékek - dohányáru, alkohol, üzemanyagok - le­gális gyártásához, behozatalá­hoz is. A jövőben a jogszabály szerint jövedéki adózással, el­lenőrzéssel és elszámoltatással kapcsolatos minden hatósági teendő egy szervezetnél, a Vám- és Pénzügyőrség kezé­ben összpontosulna. Az üzemanyagok jövedéki adója a jövő esztendőtől há­rom elemből tevődik össze: a központi költségvetést megil­lető fogyasztási adóból, a környezetvédelmi termékdíj­ból és az autópálya-építések miatt az inflációnál nagyobb arányban emelkedő útalap­hozzájárulásból. Akar László pénzügyi államtitkár szerint a jövedéki adó révén a jövőben mintegy 9-10 százalékos ben­zináremeléssel számolhatunk. A gazdasági társaságokról, illetve a cégnyilvántartásról szóló törvénytervezeteket Vas- tagh Pál igazságügy-miniszter terjesztette elő. A gazdasági élet szereplői, a vállalkozások a mozgásterét kívánja kiter­jeszteni, de oly módon, hogy erősödjék a jogbiztonság. A cégnyilvántartási jogszabály legfontosabb célkitűzése a cégbejegyzések bírósági eljá­rásának gyorsítása. Ez bizto­síthatja, hogy csak az igazság­szolgáltatás által ellenőrzött cégek vehessenek részt a gaz­dasági életben. S. Á. Nyitott kérdések a földtulajdonlásról kezdeményezett népszavazásról Alkotmányjogi patthelyzet Nemcsak az állampolgárok, hanem a jogi szakértők vélemé­nye is megoszlik a népszavazási kezdeményezések ügyében. A kormány és az ellenzék által felsorakoztatott érvek és el­lenérvek megítélését a referendumról szóló törvényben föl­lelhető számos joghézag is nehezíti. Halmai Gábor alkotmány- jogász a Ferenczy Europress sajtóügynökségnek adott nyi­latkozatában elmondta: a kabi­net kezdeményezését a parla­ment mérlegelheti. Eldöntheti, hogy helyt ad-e annak vagy sem. Ám 200 000-nél több ál­lampolgár kezdeményezésére kötelező a referendum kiírása. Ilyen értelemben az ellenzék ál­tal benyújtott gyüjtőíveknek nagyobb a politikai súlyuk, mint a kabinet javaslatának. Nincs viszont szabály arra, hogy az elsőként a Ház elé ke­rült koalíciós javaslat tárgyalá­sát ne lehetne döntésre vinni - pusztán azért, mert közben egy hasonló tárgyú indítvány is ér­kezik, mondjuk 200 0Ó0 alá­írással nyomatékosítva. A kormány népszavazási ja­vaslatának esetleges parlamenti jóváhagyása után azonban már nem vehető napirendre az el­lenzéki variáns, mert azonos tárgykörben két éven belül nem lehet két népszavazást tartani. Ennek ellenére Halmai Gábor azt tartaná szerencsésnek, ha a Ház „bevárná” az ellenzék kez­deményezését. Másik alkotmányjogász, aki nevének mellőzését kérte, úgy véli: döntő momentum lehet, hogy az aláírások benyújtása­kor az Országgyűlés még nem szavazta meg a kabinet által ja­vasolt kérdéseket - tehát még nem kezdődhet meg a kétéves moratórium. így a koalíció és az ellenzék kezdeményezését párhuzamosnak kell tekinteni. A hatályom alkotmány és a népszavazásról szóló törvény pedig egyértelműen úgy ren­delkezik, hogy a népi kezde­ményezésben megfogalmazott kérdés/eke/t változatlan formá­ban kell feltenni. (Takács) Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák tanulóinak is jár Új diákigazolványok készülnek Új diákigazolvány kiadását tervezi a művelődési tárca. A korszerű, igényes megjelenésű kártya várhatóan a tanév má­sodik felében jut el a fiatalokhoz. Áddig marad a régi, ame­lyet ezekben a napokban szereznek be, illetve érvényesíttet­nek a tanintézetben a diákok. Gál Agnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársa elmondta, hogy a diákigazolvány nem csupán az állami és önkormányzati, ha­nem az egyházi és alapítványi intézmények diákjainak is jár, az alsó- , a közép- és a felső­fokú iskolákban egyaránt. Használatára - a közhiede­lemtől eltérően - nem csupán a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók jogosultak. Kiválthatják a diákigazolványt a dolgozók általános és közép­fokú iskoláiban, valamint a fel­sőoktatás esti és levelező tago­zatain tanulók is. Csakis a sorszámmal, iskolai körbélyegzővel ellátott, fél­évenként érvényesített fényké­pes igazolványt lehet használni. Birtokosa elsősorban a közle­kedésben számíthat jelentős előnyökre. A lakóhely és az is­kola székhelye között például a havi diákbérletet vasúton 90, távolsági autóbuszon 67,5 szá­zalékos kedvezménnyel vásá­rolhatja, ezen túlmenően pedig féláron utazhatja be az orszá­got. Jelentős viteldíjkedvez- ményt kap a helyi járatokon is. A diákigazolvány tulajdo­nosa díjtalanul, illetve kedvez­ményes jeggyel látogathatja a múzeumokat, közgyűjtemé­nyeket, közkönyvtárakat. Gál Ágnes elmondotta: a tárca a mostaninál korszerűbb és nem, vagy legalábbis nehe­zen hamisítható új diákigazol­vány és azzal párosuló egyér­telműbb szabályozás kialakítá­sán fáradozik. (cs. benkő) Átülhetnek a képviselők. Igent mondott az alkotmány- ügyi bizottság Gál Zoltán ház­elnöknek arra a kérdésére: megengedi-e a házszabály, hogy a KDNP-frakció megszű­nése miatt függetlenné vált képviselők hat hónapos vára­kozás nélkül csatlakozhassanak más frakcióhoz. így elhárult az akadály az elől, hogy tizenegy volt KDNP-s képviselő a Fi- desz-frakció tagja legyen. Tor- gyán József (FKGP) kilátásba helyezte, hogy a döntés miatt panasszal fordul a parlament plenáris üléséhez. Vizsgálják az aláírásokat. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerdán 33 lezárt és hite­lesített csomagban átküldte az Országos Választási Bizottság­hoz azt a több mint 280 ezer aláírást, amelyet az ellenzéki pártok gyűjtöttek össze a föld- tulajdonlással kapcsolatos nép­szavazás kiírása érdekében. Áz OVB-nek harminc nap áll ren­delkezésére, hogy döntsön az aláírások hitelességéről. Kalasnyikov-ügy. Az Or­szággyűlés Kalasnyikov-bizott- sága úgy döntött, hogy a hor­vátországi fegyverszállítások ügyében meghallgatja Miklós Tibort, a volt Technika Külke­reskedelmi Vállalat igazgatóját, Boros András felszámoló­biztost, továbbá az egykori ÁV Rt. két vezetőjét, Teleki Pált és Szekeres Szabolcsok Izsó Mihály felállt. Szerdán délután 3 órakor felfüggesztette ülősztrájkját Izsó Mihály, a Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselője, aki til­takozásul a kormány földtulaj­donról szóló előterjesztése el­len hétfő délután 3 óra óta de­monstrált az ülésteremben. Indul az RTL Klub. Október 7-én, azaz a koncessziós szer­ződésben foglalt 90 napos ha­táridő leteltével megkezdi or­szágos kereskedelmi adását az RTL Klub magántelevízió. Az első időben napi 8 órát sugá­roznak, s október 27-től jelent­keznek napi 18 órás műsorral. Leszavazták Szöllősinét. Az Országgyűlés oktatási bizott­sága elvetette Szöllősi Istvánné (MSZP) törvénymódosítási ja­vaslatát, amely azt kívánta el­érni, hogy a Nemzeti alaptan­tervet 1998 szeptemberében csak az első évfolyamon vezes­sék be az iskolákban. Balatoni nemzeti park. Ün­nepélyes keretek között hirdette ki szerdán Tihanyban a Bala- tonfelvidéki Nemzeti Park megalakulását Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter. A nemzeti park területe 56 682 hektár, s felöleli a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig terjedő vidéket. Az ötödik kötetnél tart a nagylexikon Százhatvanezer címszót tartalmaz majd a sorozat Folytatódik a Magyar Nagy­lexikon kiadása, és kétéves szünet után ezen a héten ke­rül a kijelölt könyvesbol­tokba, illetve az előfizetőkhöz az ötödik kötet. Dr. Várnai Györgyi, a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. elnök­vezérigazgatója munkatársunk­nak elmondta, hogy a 19 köte­tesre tervezett lexikon teljes ki­adása 2004-re készül el. A so­rozat összesen 160 ezer címszót tartalmaz majd. Fontos mozza­nat, hogy a címszavak mintegy negyven százaléka magyar vo­natkozású lesz. A több száz szerző munkájá­nak eredményeként megszüle­tett ötödik kötettel egyébként a a „cs” betűig jutottak el. Érdeklődés külföldről is Valamennyi címszó a leg­újabb ismeretanyagot közli. Haszonnal forgatható tehát az iskolai könyvtárakban és a kü­lönböző szak- és kulturális in­tézményekben egyaránt. Ügyelnek arra, hogy a lexi­kon árban elérhető legyen a szélesebb közönség számára is. Az új kötet ára nem éri el a 6000 forintot, és a tavasszal boltokba kerülő hatodik kötetet sem akarják ennél drágábban adni. Tervezik, hogy elkészülte után a teljes lexikont CD-leme- zen is közreadják. A nagyszabású vállalkozás iránt több tekintélyes külföldi bibliotéka is érdeklődik. Leg­utóbb a Dán Királyi Könyvtár jelezte vásárlási szándékát, de az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Izraelből is je­lentkeztek könyvtárak hasonló igénnyel. (N. Zs.) Nevelők kitüntetése Kertész Ilona Tarzícia nővér, zalaegerszegi iskolaalapító és Kő­vári Lajos, a budapesti Szent Margit Gimnázium 84 éves, ma is aktív történelemtanára vette át tegnap a Budapest Kongresszusi Központban tartott katolikus pedagóguskonferencián a Pro Paedagogia Christiana díjat Seregély István egri érsektől fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents