Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-18 / 218. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1997. szeptember 18., csütörtök Új részvényalap mától Nem tolonganak a termelők az ültetvénytelepítési támogatásért Eladatlan borkészletek Az idei esztendő a tavalyinál jobb szőlőtermést ígér, s ha az időjárás is úgy akarja, a minőség is felülmúlhatja azt. Az értékesítéssel azonban gondok lehetnek, előfordulhat, hogy egyes térségekben egyáltalán nem akad vevőre a fehér bor. Magas hozamkilátásokkal kecsegtető nyílt végű befektetési alap jegyeinek forgalmazását kezdi meg a Postabank Értékpapír Rt. A Lokomotív nyílt végű részvényalap vagyonának 40-75 százalékát fektetik részvényekbe. A szakemberek szerint év végére az alap nettó eszközértéké akár félmilliárd forint fölé is emelkedhet. A tervek szerint a Lokomotív alap a kockázatokat elsősorban fedezeti ügyletekkel csökkenti majd. A portfoliójában a részvényeken kívül helyet kapnak kötvények, bankbetétek, befektetési jegyek. Ha az alap nettó eszközértéké eléri az egymilliárd forintot, külföldi értékpapírok is. Az alapkezelő a tőzsdei árfolyamváltozásokra és a pénzpiaci kamatváltozásokra határidős opciós, illetve egyéb származékos ügyletet köthet. A befektetési jegyek vásárlásakor az ügyfélnek nem, visszavásárláskor pedig csak alacsony, az egy évre eső nettó eszközérték 2 ezrelékét, de minimum 300 forintnyi jutalékot kell fizetnie. A kockázatosabb befektetési lehetőség mellett új névvel tovább fut a Postabank kizárólag állampapírokba fektető nyílt végű befektetési alapja. Az ezentúl Postabank Hozamgarancia elnevezésű alap tavaly októberben indult 100 millió forint lejegyzésével. A nettó eszközértéké ma 4,3 milliárd forint, és befektetőinek száma meghaladja a hatezret. A forgalmazó negyedéves garanciát vállal a hozamokra, eddig azonban az alap ezt rendre túlteljesítette. A Postabank Értékpapír Rt. jelenleg 12,9 milliárd forintot kezel: a nyugdíjpénztárak 2,6, az önkormányzatok 1,7 milliárd forintot, vállalatok 4 milliárd forintot, befektetési alapok 4,6 milliárd forintot bíztak a társaságra. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára lapunknak elmondta: az idén a 110 ezer hektár termőterületről 4—4,2 millió hektoliter borra számítanak. Ebből a belföldi szükséglet általában 3 millió hektoliter, a többi külföldi piacokra kerül. A megtermelt szőlő és bormeny- nyiség évek óta megközelítőleg állandó, a különbség főként a szeszélyes időjárásból ered. A hazai szőlőültetvények tekintélyes része elöregedett. A HNT szerint évente legalább 3-4 ezer hektár szőlőskert felújítása lenne kívánatos. Az ültetvénytelepítést a kormány támogatja, ennek ellenére kevesen veszik igénybe: az idén (is) . mindössze 1000 hektárra nyújtottak be pályázatot. A termelők mégsem tolonganak az állami segítségért. Énnek egyrészt a kevés szaporítóanyag az oka, másrészt hogy az ágazat nem termel annyi nyereséget, amelyért érdemes volna nagyobb ütemű telepítésbe fogni. Ezért javasolta a közelmúltban a hegyközségi tanács a szaktárcának, hogy a szőlőszaporításra szolgáló ültetvénytelepítéseket a bekerülési költség 70, a borászati célú és az étkezési csemegeszőlő telepítéseket a költség 50 százalékával támogassa. A hegyközségi tanácsok 1 millió hektoliterre becsülik az eladatlan borkészletet, nem csoda hát - vélekednek a szakemberek ha a termelők nem akarnak borkészítéssel foglalkozni. A szőlőtermesztéssel meg az a gond, hogy kevés a tőkével rendelkező integrátor, akinek elegendő pénze lenne a termeltetésre, a felvásárlásra, a feldolgozásra és a borpiac bővítésére. A tavalyi bortöbblet levezetésére nemrégiben hozott minisztériumi döntés valamelyest enyhíti az ágazatban jelentkező feszültségeket. Urbán szerint értékesítési, felvásárlási gondok várhatóan az idei terméssel is lesznek, térségenként és szőlőfajtánként eltérő mértékben. A kurrens fajták - mint például a Merlot, a Cabernet, a Chardonnay - biztosan eladhatóak lesznek, s megadják értük kilónként a 60-100 forintot is, az átlagos minőséget adó bornak való szőlőt viszont valószínűleg csak a tavalyi áron vagy annál is olcsóbban lehet majd értékesíteni. Egyes régiókban előfordulhat, hogy egyáltalán nem tudnak majd a termelők túladni a fehér szőlőn. Újvári Gizella Program az erdőkért A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Magyarországi Képviselete júliusban erdővédelmi programot indított, melynek-célja, hogy előmozdítsa a társadalmi együttműködést az erdők - törvényben is megfogalmazott - természetvédelmét célzó tartamos kezelésére. A társadalom erdőkkel kapcsolatos ismereteit is bővíteni szeretnék, és a kapcsolat erősítésére törekednek a társadalmi szervezetek és az erdőgazdálkodók valamint a tulajdonosok között. A felmerülő problémákra is megoldást keresnek — remélik, hogy a program nyújtotta kedvező lehetőségeket felismerik az érdekelt felek és megvalósításában lehetőségeikhez mérten részt vesznek. A programról felvilágosítást adnak a 06-1- 214-5554-es telefonon. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha életbiztosítás, akkor ÁB. „Gyermekünknek nem csak a szeretetünkre, hanem anyagi biztonságra is szüksége lesz az önálló életkezdéshez. ” Ha gondol gyermekei jövőjére, biztosítást köt. Mert a gondoskodás nemcsak az érzelmi, hanem az anyagi biztonsággal lehet csak teljes. Ebben segít Önnek az AB „Szemünk Fénye“ életbiztosítása, amellyel megteremtheti gyermeke továbbtanulásának és önálló életkezdésének feltételeit. Az AB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetőségeinek megfelelő, színvonalas biztosításibefektetési megoldást kínál, hogy gyermekei jövője felől is nyugodt legyen. Befektetés a biztonságba. Kelendő a magyar vágóállat Az idén a tavalyinál 38 százalékkal több - 13,5-14 millió tonna - kalászosgabona termett az országban. Ebből 5,2 millió tonna a búza, s várhatóan 6,4 millió tonna lesz a kukorica termése, a többit az egyéb gabonaféleségek teszik ki - vázolta az agrárium eredményeit Rednágel Jenő a szerdai Tőzsdefórumon. A földművelési tárca helyettes államtitkára elmondta: búzából 2 millió tonna az idei export- árualap. A minisztériumhoz eddig 605 ezer tonna búzára érkezett exportkérelem, ebből 500 ezer tonnára adtak ki tényleges kiviteli engedélyt, s 450 ezer tonnára a kereskedők már befizették a letéti díjat. Kukoricából 1 millió tonna kivitelét engedélyezték időkorlátozás nélkül, s csökkentették a letéti díj összegét. A húságazat helyzetéről elmondta: a hazai fogyasztás az elmúlt nyolc évben 77 kilogrammról 58 kilogrammra esett vissza, a legdrasztikusabban - 42 kilóról 29-re - a sertéshús- fogyasztás mérséklődött. A vágóállatból származó exportár- bevétel viszont nem csökkent: az ez évre tervezett 600-650 millió dollárból eddig már 460 millió dollár értékű áru hagyta el az országot. A körvonalazódó agrárprogramról szólva az államtitkár elmondta: a koncepció 2000-2005-ig jelöli ki a mező- gazdaság fejlődésének irányát. Az elgondolások szerint továbbra is az ágazat meghatározó tényezője lesz a gabona- és a hústermelés. (Újvári) Nőtt a vásárlási kedv A KSH közzétette a kiskereskedelem és a vendéglátás júliusi forgalmi adatait. A számok tanúsága szerint mindkét területen élénkülés tapasztalható: a forgalomból származó bevételek mintegy 10 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző hónapban. A jelentés beszámol arról, hogy összehasonlító áron 2 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi és vendéglátó-forgalom a tavaly júliusi értéket. S bár a növekedés ez év júniusához képest 10 százalékos volt, az év első hét hónapjában - az összesített adatok szerint - még mintegy 4 százalékkal kevesebb pénzt hagytunk a boltokban, vendéglátóhelyeken, mint tavaly január 1.-július 31. között. Az értékesítés ágazati megoszlásából kitűnik, hogy legnagyobb mértékben - 17 százalékkal - a vegyiáru kiskereskedelmi forgalma nőtt. Mintegy 11 százalékkal emelkedett a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök forgalma, s 9 százalékkal többet fordítottunk vas-, műszaki és üvegáruk, tüzelő- és építőanyagok beszerzésére, mint tavaly. A Volvo a piacokat akarja Az Ikarus Rt. budapesti gyárának dolgozói nem értenek egyet azzal, hogy a magyar autóbuszgyártót nagy szakmai befektető vegye meg. Kifejezetten tiltakoznak az ellen, hogy a Volvo is részt vegyen a magánosításra kiírt pályázaton. Már az előző Ikarus-vezetés alatt is meg akarta venni a gyárat a svéd világcég, és akkor komoly leépítéseket helyezett kilátásba. A munkások veszélyben látják a gyár és beszállítói 30 ezer fős gárdájának jövőjét, mert attól tartanak, hogy a szakmai befektető csak az Ikarus újrafejlődő, főleg keleti és távol-keleti piacait, s jelentős vevőszolgálati hálózatát akarja megszerezni. Az Ikarusban szerdán tartott munkásgyűlésen kiderült, a dolgozók azt szeretnék, ha a cég továbbra is magyar kézben maradna. Álláspontjukat az ÁPV Rt. illetékesének is tudomására hozták, aki telefonon közölte a munkásgyűlés után a szakszervezettel, hogy nem szerencsés a munkások ilyen állásfoglalása, mert az megzavarhatja a privatizációs folyamatot. Az ÁPV Rt. - a Volvo esetleges kizárásával - nem tudna eleget tenni a pártatlanság követelményének. Az Ikarus az idei első félévben darabszámban több autóbuszt gyártott, mint tavaly egész évben. Idén a cég nyereséges lett, szemben a tavalyi 3 milliárd forintos veszteséggel. Jelentős a távol-keleti, így a vietnami és az indonéziai exportja, sőt összeszerelő üzemek létrehozását is tervezik e két országban.
