Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-30 / 202. szám
1997. augusztus 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 11 Avar sírokat tártak fel Zamárdié a Dajka-villa — A Zamárdi és Szántód közötti vagyonfelosztásra alakult ad hoc bizottság a részvénycsomag lakosságarányos felosztásával kezdi munkáját a napokban — mondta Major Gyula, Zamárdi polgármestere. Azt is hozzátette: lassan elül a vita, s Zamárdinak egyébként is sok-sok fontosabb teendője van. — Az önkormányzat területén befejeződtek az avarkori ásatások — tette hozzá a polgármester. — 2500 sírt tártak fel a régészek Európa egyik legjelentősebb avarkori temetőjében. Marcaliban már be is mutatták a feltárt anyagot, jövőre Zamár- diban is sor kerül erre — addigra megteremtjük a biztonságos körülményeket ehhez a polgármesteri hivatalban. Nagyon örülök annak, hogy végre a település tulajdonába került Dajka Margit színésznő villája. Megvettük a romos állapotban lévő házat és a területet, s elkészült a rendezési terv is. Ez azt tartalmazza: a lebontás után lakások, üzletek kerülnek majd kialakításra, ezáltal egy igen impozáns épülettömb jelenik meg Zamárdi központjában. Major Gyula szerint jelentős előrelépés az is, hogy belevághatnak a Csap utca- Hársfa utcai vasúti átjáró kiépítésébe. Ez jelentősen csökkenti majd a jelenlegi vasúti „csomópont” forgalmát. A falu központi pénzekre is pályázik a megvalósításhoz. Lassan minden hely elkel a Rétiföldi úton; itt szociális kedvezményre jogosult helybéli fiataloknak biztosítanak házhelyet. Ami pedig nemrég fejeződött be: 30 millióba került a Kossuth utca teljes rekonstrukciója, csapadékvíz-elvezetéstől a fásításig. Valamivel több, mint 3 milliót áldoztak a művelődési ház felújítására. (Fónai) ✓ A polgármester az APV Rt-vel álmodik Sokan sírnak a segélyért — Korábban a képviselőtestület döntött arról, hogy ki kaphat Nagyberényben segélyt. Az új szociális rendelet alapján ez a hatáskör átkerült egy öt főből álló bizottság kezébe — mondta Szentpéteri László polgármester. — A legtöbbször nem azok fordulnak a hivatalhoz segélyért, akik a legrászorultabbak, mert azok közül sokan szégyellik magukat. Nem akarják, hogy a szájára vegye őket a falu. Az indokolatlan igényeket többször kellett elutasítanunk. Nyilván előfordult már, hogy a magát becsapottnak, sértettnek érő kérelmező hazafelé telesiránkozta egész Nagyberényt. Ebből fakadóan is születhetnek rosszindulatú pletykák a pénzek elosztásával kapcsolatban. Segélyekre egyébként hétmillió forintot terveztünk, s nem jut több ennél. A központi állami támogatás nem fedezi az iskola és óvoda működtetését sem, mert sajnos kevés a gyerek a faluban. Bár épül egy-egy ház, lassan csökken a lé- lekszám; amíg például tavaly ezerötszázharmincketten, most éppen ezerötszázan mondhatják magukat nagyberényinek. A faluban beszédtéma az Oázis panzió adójának az elengedése is. Erről Szentpéteri László a következőket mondta: — Még az előző ciklus elején, 1990-ben, vagy 1991-ben vetett ki az ön- kormányzat idegenforgalmi adót. Az Oázis panzió azonban nem fizetett, logszabályellenesnek tartotta, hogy ő az egyetlen kötelezett. Később a falu vezetése bírósághoz fordult, de két évnyi per után sem hoztak ítéletet. Tavaly tűzték a képviselők újra a napirendre a témát, s akkor kompromisszumot kötöttek. Azt mondták: ha az Oázis panzió tulajdonosa egy összegben befizeti tartozását, mintegy 1,2 millió forintot, akkor elengedik a kamatokat. így is lett. Szerintem ez jó kompromisszum volt; szent a béke a falunak a szövetkezet utáni második legnagyobb adózójával, aki azóta rendben befizeti az építmény- és iparűzési adót is. Nagyberény éves költségvetését 60 millió forintra tervezték, de négymillió forintnyi plusz bevételt szereztek helyi adókból, a lakossági gázhozzájárulásból, a vágóhídjuk értékesítéséből, s adtak el - névértéken - részvényt is. Csak így lehetett fenntartani a működőképességet. — A gázhitelt visszafizettük. Egymillió forinttal tartozunk még a kistérségi fejlesztési társulásnak, amit az év végéig kell visszafizetnünk — készített gyors számvetést a polgármester. — A többletbevételünket felemésztette az intézmények és az utak fejlesztése illetve karbantartása. A régi iskolába bevezettük a gázt, s tataroztuk az iskolákon túl az óvodát is. Az útjaink nagyon rosszak, s a pénzünkből eddig csak arra futotta, hogy évről évre kátyúzzunk. Azért is szeretnénk lenullázni az összes hitelünket, hogy saját erőt tudSzentpéteri László polgármester junk aztán gyűjteni. Pályázaton ugyanis csak akkor nyerhetünk pénzt, ha előbb mi is leteszünk az asztalra egy jókora összeget. Nagyon dimbes-dombos a falunk, esők után nagy az erózióveszély; utakat építeni csak a csapadékvíz-elvezetés megoldásával együtt lenne érdemes. A kritikus pontok rendbetétele belekerülne talán ötvenmillió forintba is! Persze ez nem egy éves munka, de el kellene kezdeni mielőbb. Szentpéteri László ilyen körülmények között nem nagyon álmodozhat. Jobbra az fordíthatná a falu sorsát, ha az ÁPV Rt végre kifizetné Nagyberénynek a követelt 23 millió forintot. A pert azonban elnapolták... Czene Attila A balatonszemesi önkormányzat csinosíttatja az üzleteket Torony a sültkolbász fölé — Mi vagyunk a legrégebbi árusok Balatonszemesnek ezen a részén, a Julius Meinl üzlettel szemben. Amikor 22 évvel ezelőtt építkezni kezdtünk az volt a szabály, hogy csak egyszintes, lapostetős, mobil épület állítható fel — mondta Gelencsér András pecsenyesütő. Az önkormányzat úgy döntött, hogy tovább csinosítja a falu arculatát. Ennek megfelelően idén előtervet készíttetett. — Ennek alapján kell új építkezésbe kezdenem, melynek költségét 8 millió forintra becsülöm — panaszolta el Gelencsér András már a szezon elején. — Az ÁNTSZ, illetve az egyéb építési szabályok szerint 4-5 helységet kell kialakítani, külön a hal, csirke, zöldség, tőkehús és a tojás előkészítésére, feldolgozására és még nem is beszéltem a kötelezően előírt kommunális helységekről. A jelenlegi épület büfének, falatozónak épült, ennek ezideig tökéletesen megfelelt. Üzletem kellően kulturált, eddig nem merült fel kifogás velünk szemben. Az elmúlt évtizedekben ennek az üzletnek a bevételéből éltünk és a nyári hónapokban megkeresett pénzből fedeztük a téli hónapok kiadásait is. Felhalmozni nem tudtunk annyit, hogy most egy ilyen nagyságrendű építkezésbe belevágjunk. Nem tudom miért kell tornyos épület a sültkolbászhoz — panaszolta a szárszói vállalkozó. Tegnap a jegyzőtől megtudtuk, hogy az előírásokon nem könnyűének. (Ondrejovics) A fürdőegyleté lett a Vigadó A balatonszemesi fürdőegylet a harmincas években a tagok adományaiból építette fel a Vigadót; 1948-ig működtették, amikor államosították. Az azóta teljesen leromlott állagú épületet az önkormányzat pályázat útján hasznosítja. A kiírásra jelentkezett a jelenlegi fürdőegyesület is, s meg is nyerte. A település legnagyobb társadalmi szervezete most tárgyal a hasznosítás részleteiről, a bérleti szerződés időtartamáról. Még messze a szerződés megkötése az egyesület és az önkormányzat között: az elkészült tervezeten mindkét fél módosításokat kezdeményezett. SZERÉNY VAKÁCIÓ Megkérdeztük: hogyan töltötték a nyári szabadság és vakáció heteit a Balatonszemes, Nagyberény, Pusztaszemes, Zamárdi és Bálványos lakói. Czinkné Pete Éva, Pusztaszemes: — Saját gépkocsival a hor- vát tengerparton voltunk a családommal. Az egyhetes úthoz alaposan felkészültünk és már az év elején megkezdtük a pénz összegyűjtését. Saját magunk szerveztük a szállásfoglalást, olyan helyet keresünk ahol van lehetőség főzésre. Vittünk magunkkal konzervet, zacskós leveseket, dobozos tejet és csak arra költöttünk, ami elkerülhetetlen volt. Kint csak a nevezetességek megtekintésére költöttünk. Kurucz Ferenc gépésztechnikus, Nagyberény: — Két gyerekem van, akik 10 és 15 évesek, velük a feleségemmel felváltva vagyunk szabadságon. Amíg nem lesznek önállóak, addig így tervezzük a nyári vakáció hónapjait. A gyerekek és magunk szórakozására kevés pénzünk van, így egyszerűbb, és főként olcsóbb programokat választunk. Siófokra, a Balaton partjára, a nagyszülőkhöz utazunk. Ha többet költünk, mint amennyit terveztünk egy-egy kiruccanás alkalmával, akkor a következő napokban összehúzzuk a nadrágszíjat. Özvegy Entler Tibor né dédnagymama, Pusztaszemes: — Az életemben még nem nyaraltam. Most 81 éves vagyok, a lábamat operálták, így most már ha akarnék sem tudnék elutazni. A külföld soha sem vonzott, de mostanában annyi rosszat hallani a világban történtekről, hogy nem is kívánkoznék messze. Sajnos az utóbbi évek utazásai mindig kórházi kivizsgálással, operációval függtek össze. Nyaranta a dédunokámra vigyázok, mivel a szülei dolgoznak, így hozzám kerül a vakáció egy részére. Itt nyugodtan kerékpározhat, játszhat — a szüleivel a munkaszüneti napokon csinálnak közös strandoló programot. Birkás Péter kerékpárszerelő, Balatonszemes: — Télen-nyá- ron nyitva tart a műhelyem, emiatt nem is terveztem a nyaralást. Az üzletem egy kis forgalmú utcában van, a megélhetésem érdekében az egész évben nyitva kell tartanom. Utazni azért sem igen tudok mert állatokat tartok. Van sertés, baromfi, galamb, nyúl, ezeket reggel, este etetnem kell. Utoljára hat évvel ezelőtt voltam üdülni. Az elképzeléseknek egyre inkább a pénz szab határt. Számomra a horgászás a legkellemesebb kikapcsolódás. Várom a szeptembert, amikor csónakommal kimegyek a Balatonra és lesem a halakat. Bognár Zoltánná. Nagyberény: — Nem voltunk nyaralni, alapvetően anyagi okok miatt. Két kiskorú gyerekem van 3, és 5 évesek. Jelenleg munkanélküli vagyok, elég nehéz állást találnom. Berényben kevés a lehetőség, Siófokon pedig azért nem tudok állást vállalni, mert a gyerekeket reggel 7 órától lehet az óvodába leadni, így a munkakezdésre nem érnék be. A gyerekekkel Veszprémben voltunk az állatkertben és Tamásiban, a melegvizű strandon. A gyerekeknek hideg a Balaton, ezért a tópartra nem is mentünk. (Folytatás a következő oldalon) Csatorna a Káposztáskertben Tizenegymillió forintot áldozott zamárdi önkormányzata a Káposztáskert szennyvízhálózatának kiépítésére. Egy keszthelyi cég kapta a megbízást; a napokban befejezik a munkálatokat, s hamarosan megszűnnek az építés okozta kellemetlenségek a környéken. A beruházó vállalta azt is, hogy az utat eredeti állapotában helyreállítja; ez is benne foglaltatik a tizenegy milliós összköltségben. Az önkormányzat még nem aszfaltozta le az utakat, erre viszont most már, a csatornázás befejezése után sor kerülhet fotó: kasza Megrendelőszelvény Címzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Megrendelem a SOMOGYI HÍRLAP-ot. Az előfizetési díjat □ 1 hónapra Q negyedévre 725 forintot 2100 forintot a számlával jelentkező kézbesítőnek fizetem. (Az előfizetés a következő hónap első napjától érvényes.) Az előfizető neve:....................................................................................... Lakcím:...................................................................................................... (A megrendelőszelvényt borítékba téve bélyeg nélkül beküldheti a fenti címre.) Kétmillió forintból ötmilliónyit produkáltak Pusztaszemes a világ vége A falun keresztül nagy forgalmú út vezet, de az egész település úgy él, mintha a világ végén lenne. Nincs iskola, óvoda, bölcsőde és ami a legfájóbb, hogy munka sem — mondta Baranya István és Szűcs Róbert. Beszéltek arról is, hogy a polgármester szeretné a falu fel- emelkedését elérni, de kezdeményezését sokszor fogadja közöny. A község lakóit sikerült összefogni, amikor társadalmi munkában felépítették az orvosi rendelőt. Az már a körülményekre jellemző, hogy orvos hetente kétszer, két órára jön, egyébként nincs orvos elérhető közelségben. — A helybeli bolt drága, olyan mint ha a Balaton partján élnénk, már ami a drágaságot illeti — panaszolták. — A választék kicsi, ha szükség van valamire, akkor utazni kell. A közlekedés is nehézkes; este nyolc után megszakad a falu kapcsolata a külvilággal. Fejlesztésre nincs pénz, ipari létesítmény közel és távol nem található, a mezőgazdasági szövetkezet megszűnt. Megkérdeztük Geiger Károlyt, Pusztaszemes tiszteletdíjas polgármesterét arról: ő hogyan látja a falu helyzetét. Elmondta, hogy a 440 lelket számláló településen 130 nyugdíjas és 20 munkanélküli él. A nyári szezonban közel negyvenen Földvár és Siófok közötti üdülőhelyeken találnak munkát. Az utóbbi két évben kétmillió forinttal gazdálkodtak és ebből a pénzből közel ötmillió forint értéket produkáltak. Nem akármilyen teljesítmény ez! — Felépítettük az orvosi rendelőt, renováltuk a kultúrház lépcsőjét, a templom járdáját és a ravatalozót — sorolta a bevég- zett munkákat a polgármester. — A falu lakói között volt olyan, aki gáncsoskodott, de nem lehet elvitatni azt az itt élő hetvenöt, társadalmi munkát végző embertől, hogy segítségük nélkül nem tudtuk azt megoldani a fejlesztéseket, hiszen csak építőanyagra kellett költeni. (Ondrejovics)
