Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

1997. augusztus 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Elnöki kitüntetések Göncz Árpád köztársasági elnöki Arany Emlékérmet adományozott dr. Eggenhofer Balázs­nak, a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház főigazgató-helyette­sének (képünkön), Halász Endre címzetes esperesnek, nyugalmazott plébánosnak, Patócs Kató és Tatár György balettművészeknek, dr. Szilágyi Dezsőnek, a Bábszínház nyugalmazott igazgatójának és Majsa Géza ezredesnek. A kitüntetéseket a köztársasági elnök tegnap nyújtotta át az Országházban fotó: feb/diósi imre Jó beteg a MIEP elnöke Csurka István elbóbiskolt vezetés közben A pihentető kúra mellett vér­nyomáscsökkentő gyógysze­reket és úgynevezett dehid­ráló kezelést kap a szentesi kórház egyágyas szobájában a vasárnap Cserkeszőlőnél balesetet szenvedett Csurka István. A Magyar Igazság és Elet Pártjának elnöke - or­vosa szerint - jó beteg. Mint ismeretes, Csurka gyulai előadása után, útban Buda­pestre, Audi 100-as gépkocsi­jával áttért az úttest bal olda­lára, és villanyoszlopnak ütkö­zött. Szegycsonttöréssel, agy­rázkódással es arczúzódással szállították kórházba. Kezelő­orvosa, Abdul Mokbel érdeklő­désünkre elmondta, hogy Csurka vezetés közben elbó­biskolt, s mire észrevette a vil­lanyoszlopot, már késő volt. Mellette utazó, alvó élettársa csak apróbb sérüléseket szen­vedett, nincs kórházban. A poli­tikus fájdalmai azóta jelentősen csökkentek, száj sebe gyógyul, állapota kielégítő. Az agyödé­ma megelőzése végett jelenleg dehidráló kezelést kap, s vér­nyomását is igyekeznek csök­kenteni. A legfontosabb most a pihe­nés - mondta a doktor. Sétál­hat, családtagokat is fogadhat, de telefont nem tettünk a szobá­jába. Egyelőre nem hagyhatja el a kórházat. (Takács) A 125. születésnap London és Bécs után Európában harmadikként Budapesten létesült iparművészeti mú­zeum. Alapításáról 1872. szeptember 1-jén döntött az országgyűlés. A gyűjtemény átmeneti helyszínek után a millennium évében, 1896-ban költözhetett saját Üllői úti épületébe, amelyet az uralkodó, Ferenc József avatott fel. A magyar szecesszió egyik legszebbjeként számon tartott palotában jövő tavasszal Zsolnay-kerámiából nyí­lik kiállítás FOTÓ: FEB Jogszabályok erdejében A rendszerváltást követő átmeneti időszakban természetes, hogy a hatályos alkotmány „szűkszavúságát” az Országgyű­lés részletező törvényekkel pótolja - vélekedik Halmai Gá­bor alkotmányjogász, akitől azt kérdeztük: kell-e jogszabá­lyokkal körülbástyázni az élet szinte minden területén. A Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderül, hogy csak jú­liusban nem kevesebb, mint 27 törvénnyel, 25 kormányrende­lettel, 39 miniszteri rendelettel, valamint 11 országgyűlési, 6 alkotmánybírósági, 5 köztársa­sági elnöki és 24 kormányhatá­rozattal gyarapodott az új sza­bályok véget nem érő listája. Legutóbb törvénytervezet ké­szült például a sportrendezvé­nyek biztosításáráról. Törvény szabályozza a kormány tagjai­nak jogállását, míg kormány­rendelettel változtatnak egye­bek mellett a nukleáris export és import eddigi engedélyezési módján. Az egyes tárcák veze­tői is sorra bocsátják ki rendele- teiket - az elmúlt hónapban eb­ben a munkában élenjárt a földművelésügyi miniszter. Halmai Gábor szerint a tör- vénydömping az átmeneti idő­szak velejárója. Részben azért, mert a most hatályos, 77 parag­rafusból álló alkotmány több - az alapvető jogokra, illetve az államszervezet struktúrájára vonatkozó - kérdésben nem ad részletes eligazítást, részben pedig azért, mert a nyolcvanas évek végéig kimunkált több ezer rendeletet most sorra ma­gasabb szintű jogszabályokkal cserélik ki. Hozzátette: csak az Ország- gyűlésben folyó törvényalkotó munka ad lehetőséget a pártok­nak véleményük ütköztetésére, s arra, hogy egy-egy tervezet megváltoztatásáért a nyilvános­sághoz forduljanak. A parla­ment törvényei épp ezért na­gyobb tekintéllyel bírnak, mint mondjuk a kormányrendeletek. Az új alkotmány életbelé­pése után a jogszabály-kibocsá­tási tempó visszaesésére lehet számítani. Takács Mariann A városi cím szakmai fejlesztés eredménye Nem terem politikai babérokat A minap ismét két település, a Miskolc melletti Felsőzsolca és a Pest megyei Gyál kapott városi címet, így hazánk 3127 te­lepülése közül már 218 kapott városi rangot. A pályázatok folyamatosan érkeznek a Belügyminisztériumba, ám jövőre - a mostani elképzelések szerint - nem avatnak újabb várost. Az elmúlt években a települé­sek elárasztották pályázataikkal a minisztériumot, a tavalyi pe­dig csúcsévnek számított, tud­tuk meg a BM önkormányzati főosztályán. A pályázatoknak egyébként minden év március 31-ig kell beérkezniük, ám 1998-ban nem kerül sor elbírá­lásra, mert az éppen a legkriti­kusabb, a választási kampány időszakára - tehát áprilisra és májusra - esne. Az előző ciklus tapasztalatai azt mutatták, hogy a politikusok előszeretettel használták fel kampánycélra a várossá nyil­vánítás „kijárását”. Pedig nekik valójában nem sok közük van az eredményhez. Szakemberek sokéves munkáját dicséri a vá­rossá érés. 1993 őszén a bel­ügyminiszter és Göncz Árpád - aki előterjesztés alapján dönt a cím odaítéléséről - megállapod­tak abban, hogy a választás évében nem adnak ki városi címet. Korrekcióra vonatkozó utasítást még nem kapott a Bel­ügyminisztérium. Ha az utóbbi idők tendenciá­ját vesszük alapul, akkor lát­szik, hogy növekedni fog a pá­lyázók száma, hisz 1996-ban 17, az idén pedig 27 pályázó volt (6 illetve 12 település kapta meg a városi címet). Az is nyil­vánvalóvá vált, hogy a ciklus végére hirtelen megugrik a je­lentkezők száma. Ha jövőre nem lesz várossá nyilvánítás, akkor csak 1999. március 31-én zárul a határidő, két év pályázatai halmozódnak fel. Az bizonyos, hogy az idén kimaradt 15 jelentkező nem adja fel, s újra a listán lesz. Csernyánszki Judit Gyógyszerreklám ellen való orvosság A rendeletbe ütköző' plakátokat a rendelőkből is eltávolítják A receptre kapható medicinákat egyáltalán nem, a vény nél­kül megvásárolhatókat csak a mellékhatások felsorolásával szabad reklámozni szeptembertől. A többi között ezt tartal­mazza a népjóléti miniszter tegnap megjelent rendelete. Kerekesné Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti főosztályve­zetője lapunknak elmondta: a gyógyszerek reklámozásáról eddig két, egymással részben ellentétes jogszabály is ér­vényben volt. Az 1972. évi rendelkezés mindent tiltott, a médiatörvény viszont egyes, vény nélküli medicinák hirde­tését az elektronikus médiu­mokban megengedte. A mostani rendelkezés egy­ségesíti és egyértelművé teszi a reklámozást. Eszerint to­vábbra sem szabad reklámozni a vényköteles orvosságokat, a kábítószereket, a pszichotrop, valamint az oltóanyagokat, és az olyan gyógyszereket, ame­lyek egyes speciális betegsé­gek - például a tbc, az AIDS, a daganatok - gyógyítására használatosak. Nagyon fontos, hogy az or­vosoknak, gyógyszerészek­nek, forgalmazóknak szóló szakmai gyógyszerismerteté­sek, valamint nevelési, felvi­lágosító célzatú reklámok elé nem gördít akadályt a rende­let. Lényeges kikötés azonban, hogy a gyógyszemevek ez utóbbi esetben sem közölhe­tők, csak a hatóanyagokra szabad hivatkozni. A főosztályvezető hozzá­tette: a jogszabály összeállítá­sakor már az európai előíráso­kat vették figyelembe, így a rendelet összhangban van az EU-szabványokkal. Felvetődik a kérdés: mi lesz a sorsuk az orvosi rendelők fa­lait elárasztó gyógyszerreklá­moknak? Nos, ha a rendeletbe ütközően például vényköteles patikaszereket ajánlanak a be­tegek figyelmébe, és szerepel a gyógyszer neve is, a plaká­tokat el kell távolítani. (Deregán) A gyermekjogokról. Még az idén a parlament elé terjesztik a gyermek- és ifjúsági jogokról szóló törvénytervezetet - kö­zölte Csizmár Gábor ország- gyűlési képviselő, a parlament ifjúsági albizottságának elnöke a debreceni országos diákjogi konferencia megnyitóján. A szolgáltatók emelnének. A hazai áramszolgáltatók sze­rint elengedhetetlen az áram árának további emelése ahhoz, hogy gazdálkodási feltételeik javuljanak, s megvalósíthassák a tervezett beruházási és kar­bantartási intézkedéseket. Egyebek mellett ez hangzott el a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Debrecenben meg­nyílt 44. vándorgyűlésén. Aggályos kérdőív. Adatvé­delmi és alkotmányossági szempontból is kifogásolható a több mint 70 000 egyéni vállal­kozót érintő jövedelemnyilat­kozat néhány, a vállalkozók vagyoni helyzetére vonatkozó pontja - közölte állásfoglalásá­ban a Magyar Kézműves Ka­mara. A testület határozottan tiltakozik az ellen, hogy az adóhatóság különbséget tegyen a társaságok és az egyéni vál­lalkozók gazdálkodása között. Idegenforgalmi bevétel. Az első fél évben több mint 1,1 milliárd dollár bevétele volt az országnak az idegenforgalom­ból. Ez csaknem 30 százalékos növekedés az elmúlt év hasonló időszakához képest. Megvan a mazdás gyilkos. Emberölés és rablás bűntetté­nek alapos gyanújával hétfőn reggel egy személyt őrizetbe vettek, további ötöt pedig - köztük két nőt - egyelőre tanú­ként hallgatnak ki a rendőrsé­gen az úgynevezett Mazdás gyilkossági ügyben - jelentette be Berta Attila budapesti rend­őrfőkapitány. Nyári egyetem. Demokrácia és patriotizmus az egységesülő Európában címmel hirdették meg az idei Miskolci Nemzet­közi Nyári Egyetemet, amelyet tegnap nyitott meg mintegy száz résztvevő jelenlétében Ta- bajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az egyhetes kurzuson egyete­mek, kutató intézetek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, civil szervezetek szakértői és a határon túli magyar kisebbsé­gek küldöttei tartanak előadást. Csapolt sör laktanyában. A Magyar Honvédség parancs­noka engedélyével október 1- jétől kísérletképpen újra csapolt sört mérnek a két új kiképző laktanyában, Tapolcán és Sza­badszálláson. A kísérlet fél évig tart majd, a sorkatonákat csakis pihenőidőben szolgálják ki a kantinokban csapolt sörrel. A Barcsi ÁFÉSZ 1997. szeptember 1-tól 3 évre bérbe adja az alábbi üzletét: 23. sz. italbolt, Rinyaújlak Bérleti díj: 38 000 Ft+áfa Több jelentkező esetén 1997. augusztus 28-án a szövetkezet Barcs, Széchenyi u. 12. sz. alatti tanácstermében de. 9 órakor versenytárgyalást tartunk. A részvétel feltétele 1 havi bérleti díjnak megfelelő óvadék befizetése. Bővebb felvilágosítást a kereskedelmi főosztály, tel.: 82/463-006, és a főkönyvelőség, tel.: 82/463-036 ad. (57998) Barcs Q Ha Ön Hölgyem és Uram ÁLLÁST KERES akkor az alábbi területeken megbízható munkahelyre talál most nálunk cégünk jelentős bővülésével- BETANÍTOTT MUNKA- MŰSZERÉSZEK, ESZTERGÁLYOSOK ÉS HASONLÓ SZAKMABÉLIEK- MŰSZAKI MÉRNÖKÖK ÉS TECHNIKUSOK Ha Önt érdekli, betanítjuk és továbbképezzük. Kérem személyes jelentkezését az alábbi címen: Industrie csleslctrílc KFT 8700 Marcali, Vereckei u. 3. _______________________________________ _____________________________________________________________________(58069) A Somogy Megyei TIT Alapítványi Középiskola 1997/98-as tanévben az alábbi képzéseket indítja Kaposváron:- szakmunkásoknak 2 éves nappali rendszerű érettségit adó- érettségizetteknek 1 éves külkereskedelmi ügyintéző, idegenvezető hosstes Nagyatádon:- szakmunkásoknak 3 éves érettségit adó (levelező)- érettségizetteknek 1 éves külkereskedelmi ügyintéző, idegenvezető hosstes szakokat. Jelentkezni lehet: Somogy Megyei TIT 7400 Kaposvár, Dózsa Gy. u. 18. Telefon: 320-621,320-165. Nagyatádi TIT Nagyatád, Rókus köz 5. Telefon: 352-109 (58083)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents