Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23 / 196. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 1997. augusztus 23., szombat DIVATRÓL MINDENKINEK Romantikus lesz Még nem ért véget az idei nyár, de a divattervezők már a jövő évadra készülnek. Augusztusban ennek jegyében egy sor divat­vásárt rendeztek Európa-szerte. A női ruhákat szinte minden tervezőnél a romantika határozza meg. Az anyagok vékonyak, könnyedek, áttetszőek, sőt, átlátszóak. Sok tervező szeretné elasztikus, szorosan a testhez simuló kelmébe burkolni a höl­gyeket, de a testhez feszülő ruha semmit sem sem titkol, ezért csak tökéletes alakúak vehetik föl. Ugyancsak a romantika utáni vágyról árulkodik a rózsás mo­tívum. Rózsák mindenütt: a blúzokon, a szoknyákon, a farme­rokon, sőt - szürke színben - az estélyi ruhákon is. Újból megje­lentek a jó egy évtizeddel ezelőtt divatos szafari stílusú ruhák, mellények és kosztümök khaki-, olíva-, és homokszínben. A kiegészítők közül a táskák, és övék leheletvékony velúrbőrből készültek, a bizsuk fekete-afrikai vagy szaharai stílusúak. Idő­ről időre feltűnnek az európai divatban ázsiai motívumok és szabásvonalak, de most a manökenek igazi kínai „pizsama” nadrágkosztümöket, gésapongyolákat, zsinóros gombolású ha­gyományos kabátkákat mutattak be. r A színek árulkodnak A színek segítségével úrrá lehetünk levertségünkön. íme, egy kis színtan! 1. A piros az erő színe. Az intenzív érzelmeket fejezzük ki vele: a szeretetet, a szerelmet, a gyűlöletet, a felindultságot, a harckészséget, és a szexuális vágyainkat. A reklámok piros színe a termék ellenállhatatlanságát és feltétlen szükségszerű­ségét hivatott sugallni. Aki levert, fáradt vagy csalódott, arra élénkítően hat ez az erős, harsány szín. 2. A narancsszín az öröm kifejezője. A test és a lélek egysé­gét jelképezi. A megzabolázott vitalitás, az életöröm, a boldog­ságérzet színe. Akinek ez tetszik, abban van művészeti érzék, kreatív és társas lény. Tele van energiával, főlég a szellemieket illetően. Csökkenti az agresszív hajlamot és egyúttal bátorítja az aggódásra hajlamosakat. Egy jó tanács: bármennyire is sze­ressük ezt a szívmelengető Színt, a hivatalos tárgyalásokon ne hordjunk ilyen ruhadarabokat! 3. A citromsárga a bizakodás színe. Derűs, bátorító, finoman ösztönző hatását már annak idején Goethe, a híres német költő is megfigyelte. Ha a sárga zöldes-sápadt árnyalatot kap, irigy­ségre, árulásra utalhat. Aki szereti a sárga színt, optimista, szel­lemes, nyílt, tele van ötlettel és általában jó humorú. 4. A zöld a remény színe. A növekedést, a védelmet, a bizo­nyosságot és a szüntelen megújulást sugallja. Az univerzum szüntelen megújulását jelképezi. Az iszlámban és a zsidó val­lásban a zöld szín Isten végtelen irgalmára utal. A zöldet azok kedvelik, akik szoros egységben élnek a természettel. 5. A kék a nyugalom, a vágy és a hűség színe. Ez a szín min­denkire, származzon bármely kultúrkörből, ugyanolyan hatást gyakorol: mindenkit megnyugtat. Aki szeret kékben járni, kie­gyensúlyozottságra vágyik és van lelki tartása. Lojális, segítő­kész, de kissé távolságtartó. Ki is az a dandy? Szokatlan kiállítást nyitottak meg a hágai Hét Paleis múzeum­ban: az anyag a dandyk mindmáig tartó tündökléséről szól. A szakemberek ennek kapcsán kiderítették: hiteles adatok szerint a dandy-jelenség 1816-ban kezdődött, amikor egy bizo­nyos Beau Brummeil elhagyta a ködös Albiont, hogy a konti­nensen hódítson. A legfeltűnőbb rajta az volt, ahogyan divatos nyaksálját megkötötte. A dandynek azonban nemcsak megjele­nésével kellett elbűvölnie a korabeli szalonok meglehetősen igényes vendégeit, de szellemével, fellépésével, humorával, műveltségével is. A kiállítás érzékelteti, hogy ez volt olyan fon­tos, mint a sál fazonja, színe és megkötési módja. A Hét Paleis- ben látható dokumentumok, korabeli kommentárok bizonyít­ják, hogy Charles Baudelaire, Oscar Wilde és a többi ünnepelt dandy nemcsak a kétségtelenül feltűnő divat, de a még kétségte­lenebből szikrázó szellem embere volt. Hiába a test vonalait pontosan követő ruhaformák, a fantasztikus nyári kalapok és sétapálcák, ha a szellemük nem sziporkázott, ha nem ontották a bon mot-kat, a pompás mondásokat. Aki erre nem volt képes, azt leszólták, mint például azt a Herman Pückler-Muskau nevű német herceget, aki külsőleg tökéletes dandyt formázott, de a háta mögött kigúnyolták, mondván, „egy porosztól hajlékony derekat várhatunk, de hajlékony szellemet semmiképpen”. A Keresztény Ifjak Világtalálkozóján a francia fővárosban önkéntes fiatalok vég­zik a szervező munkát feb-reuters A szép emlékek megmaradtak A kalap, a szobrász visszatért Fura egy figura - súgtak össze a háta mögött, amikor jellegzetes kalapjában, csizmájában fel­bukkant. Úri körökben azt mondanák, hogy különös egyé­niség. Csakhogy Varga Géza Ferenciül az úri modorosság áll a legmesszebb. Furcsaságát ép­pen ezért tudta elfogadni az ak­kori nagyatádi közönség. Szobrait gyanítom, eleinte sokan nem is értették. Varga Géza Ferenc azonban nem átal­lott leülni, s beszélgetni egy pofa sör mellett - bárkivel, ha úgy hozta a sors. Aztán egyszer csak eltűnt. Hiányzott a kalapja a kiskocsmák fogasáról. Be­szélték, elege lett mindenből. Aki igazán közel állt hozzá, az hallgatott. No, de régen volt...- Isten hozta művész úr! - mondom. Nyár lévén kalap nélkül, papucsban és rövid nad­rágban igyekszik lecsónak va­lóért a zöldségboltba: a szob­rász is halandó ember, időnként be kell vásárolni. Varga Géza Ferenc 1984 és 1988 között vezette a nagyatádi alkotótelepet. Négy évvel ké­sőbb újból visszajött dolgozni, hogy elkészítse a Csontváry és Samu Géza uraknak szertettel című szobrát. Ha nem is beszél róla, tudom, hogy ez a munka fontos volt számára. Csontváry szellemisége visszaköszön a munkásságában, Samu Géza szobrászművész pedig a barátja volt. Amikor elment Nagyatád­ról, közös műteremben dolgoz­tak Budapesten. Samu Géza is alapítója volt a legendás Fás- körnek. Varga Géza Ferenc, Huber András és Orosz Péter maradt utolsó mohikánnak. Mindenki járja a maga útját. Varga Géza Ferenc önálló kiállítást rende­zett Óbudán, Pécsen és szülő­városában, Dombóváron. Köz­ben dolgozott Afrikában, Olaszországban, Spanyolor­szágban és kétszer is Finnor­szágban. Utoljára a jégszobrá- szatot próbálta ki. Kérdezem, hogy miként látja ma, kilenc év távlatából a nagyatádi alkotótelepet.- Nagyon jó szakmai kaland volt - feleli. Amire a legbüsz­kébb vagyok, hogy nyolcvan­hatban sikerült megcsinálni az első igazi szimpoziont: csak­nem negyven szobrász, építész, kertész és botanikus jött össze, hogy elmondja, a maga terüle­téről hogyan látja az alkotóte­lepet; ugyanazokról a dolgokról beszéltünk más-más aspektus­ból. Ma, tizenegy év után is so­kan emlegetik ezt a találkozást. Tudom, vannak ellenzői ennek a műhelynek, de nem szabad el­felejteni: nagyon sokat hozott a városnak, ha sokszor csak átté­telesen is. A parkerdő, a csóna­kázótó, a kastély és parkja ideá­lis terep az alkotónak. S ami még ugyanilyen fontos: itt lehet kísérletezni, nagyméretű mun­kákat csinálni, amire máshol nincs lehetőség. Az alkotótele­pek sora azt mutatja, hogy ne­héz előteremteni a fenntartá­sukhoz szükséges pénzt. Ám ha bevonják a főiskolásokat, ré­szévé teszik az alkotásnak, már más a helyzet. Régóta mon­dom, hogy a telepek mellett alapítványokat kell létrehozni, amelyek megtalálják a mecéná­sokat, biztosítják a működés feltételeit. Ott van például Lenti. Kezdettől alapítvány működteti a telepet. Talán itt is meg lehetne csinálni. Nekem a nagyatádi évek sok kudarcot idéznek, de sikereket is. Ezért is jöttem vissza szívesen, ami­kor felkértek, hogy kezdjem el a honfoglalási emlékművemet; nem egyszerű szobor, hiszen a tér egésze alkotja a művet. Ta­valy elkészült a kápolna, a fő oszlop, az idén, augusztus 20- án pedig felavathatták az oltár­követ. Még nem teljes a mű. ígérem, folytatom. Nagy Jenő Eltűnt a királykő, túl a sarkkörön A Norvégia északi részén, a sarkkörön túl fekvő Bodö lako­sai alaposan gyanakodnak, hogy „hihetetlenül szemtelen turis­ták” jártak a város környékén. A Saltenposten című lap ugyanis azt írta, hogy eltűnt a híres „ki­rálykő”, azt is hozzátéve: nem zárható ki, hogy turisták lopták el. Azt ugyan már nem magya­rázta meg olvasóinak: hogyan tehette valaki autójába a négy tonna súlyú és két méter magas kőtömböt, hogy magával vigye. Tény viszont, hogy a kőkolosz- szus már nem áll a szoroson át­vezető út fölött. A királykövet 1937-ben az út felavatásakor Haakon norvég uralkodó lep­lezte le. S csak ezt írták rá: „Stödi, 707 méterrel a tenger­szint fölött”. Átfogó nyomozást is indítottak a kőkolosszus elő- kerítésére. Az NTB norvég táv­irati iroda szerint ezt az emlék­tárgyat nem lehet csak úgy egy lakóház kertjében felállítani. Újra útikönyv: Magyarország Az őszi hónapok közül fő­ként a szeptember és az ok­tóber az iskolai és egyéb ki­rándulások időszaka. Emiatt is jól időzítette a Medicina Kiadó a Panoráma Nagyúti- könyv sorozatában tavaly megjelent „Magyarország” című kötet utánnyomását. A nagy siker miatt ugyanis igény mutatkozott erre. Va­lóban, a mintegy 900 olda­las sok-sok színes fotót és ötven térképet tartalmazó kiadvány egyaránt ajánlható az országjáró diákoknak és tanáraiknak, továbbá a hazai turizmus híveinek. Az úti­könyv szerkesztése 1996. április 30-án zárult. Czallár Katalin - dr. Somorjai Fe­renc gondosan összeállított munkája jól áttekinthető szerkezetű. Először az álta­lános, majd a gyakorlati tudnivalók következnek, és utána jön a 800 oldalas rész­lete útikalauz rész. Ez utób­bit Budapest részletes be­mutatásával kezdik, majd a folytatás következik a Du­nántúllal, az Alfölddel, a Duna-kanyarral, a Bör­zsönnyel, az Észak-Ma- gyarországgal, majd zárják Észak-Kelet Magyarország­gal. Helynévmutató egészíti ki a praktikus kiadványt. Somogy megye is megfelelő helyet kapott a kötetben. Pozitívum, hogy az említett szerzőpáros azokra is gon­dolt, akik útközben szeret­nének megaludni, mivel minden helyiségnél feltünte­tik nemcsak a környék ki­rándulóhelyeit, hanem a szálláslehetőségekről is tá­jékoztatást nyújtanak. To­vábbá az is szerencsés, hogy nem vesznek el a részletek­ben, mindenütt csak a lé­nyeges dolgokat közlik tö­mören, miközben a neveze­tes történelmi, irodalmi em­lékhelyeket, műemléki és muzeális látnivalókat eme­lik ki. Bányai János A mosógép előtt Hogyan mostak a mosógép feltalálása előtt? Ezt mutatta be a mai gyerekeknek az a foglalkozás, amelyet au­gusztusban rendeztek a bé­csi Alsergrund kerületi mú­zeumban. Már a mosáshoz szükséges tárgyak - a teknő, a mosószappan, a dörzsö­lőfa, a mángorló és társai megmutatják a „csodatevő” mosóporok korában a 6-12 éveseknek, milyen volt a régi világ. Meghívjuk az Országos Vadásznapok nyitóünnepségére és Somogy megyei rendezvényeire 1997. augusztus 30-án Lábod-Nagysallérba Program: 9.00: A magyar vadászok zász­lajának ünnepélyes behozatala 9.10: Országos Vadásznapok szervező bizottságának jelen­tése - dr. B. Szabó Ernő, elnök 9.20: Somogy Megyei vadá­szok Szervező Bizottságának jelentése - Ivusza Tamás ve­zérigazgató, elnök 9.30: Ünnepélyes megnyitó - dr. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter 9.40: Kitüntetések átadása- Csergezán-Emlékdíj átadása- Nemzeti Vadászrend átadása- FM-díjak átadása 10.00: HUBERTUS-mise 10.30: Országos Vándorkupa korongvadász-verseny Mavaa amatőr koronglövo­verseny (helyszíni neveléssel, fegyvertartási engedéllyel rendelkezőknek) 11.00: Vadászkutya fajtabe­mutató 11.45: Vizslamunka-bemutató 12.00: íjászbemutató 12.30: Szent Hubertus Kft - Lábod-Kupa íjászverseny 13.00: Lovas díjugrató ver­seny 13.00: Vadászfórum 13.00: Boróka néptáncegyüt­tes műsora Nagybajom 15.00: Kovács Kati és Koncz Tibor műsora 15.45: Tombolasorsolás 16.45: Manhattan együttes Egész napos rendezvények 10.30: Országos vadhúsfőző­verseny (előzetes nevezéssel)- Trófea-bemutató- Fogatos kocsikázás- Lovaglási lehetőség- Ménesbemutató- Helikopteres sétarepülés- Képzőművészeti kiállítás- Kirakodóvásár- Légpuska hobbilövészet- Ökörsütés ÚJ KÖNYVEKET AJÁNLUNK TANDORI DEZSŐ Kész katasztrófák Tandori az esszéírásnak (is) nagymestere; új kötetében töb­bek között Artaudról, Csehovról, Szép Ernőről, Kálnoky ír, „tan- dorizálva”. (Magvető 1400 Ft) GORDON AGÁTA Kecskerúzs A különös atmoszférájú regény a lányok közti érzelmekről szól egy túl kegyetlen, férfiasra sike­rült világban. (Magvető, 750) ROLAND BARTHES Töredékek a szerelemről Kellemes, mégis elgondolkod­tató olvasmány nyelvfilozófiai és lélektani kérdésekről. Az egyik le kényesebb lelkiállapot 1 > í mutatja; érdcl szórakoztató könyvbarátoknak, szakembernek. (Atlant. 995 Ft) PAUL LENDVAI Feketelistákon Paul Lendvai Feketelistákon (gr kóiép-euröpai élményéi Lendvai, Pau] Feketelistákon fordítok: Qíavina Zsuzsa, Motii Zsolt A világszerte ismert újságíró, Kelet-Európa-szakértő önélet­1 feltűnik politikai kör­nyezetünk sok személyisége. Sa­játos történelemkönyv és egy ke­let-európai polgár megrázó élet- története. (Pesti Szalon 1300 Ft) SZÁSZ IMRE Sahriár éjszakái A kiváló író regényében korunk Seherezádéi 11 fejezetben színe­sítik az öregedő Sahriár éjszakáit szerelmeik, viszonyaik történe­tével. Helyszíne hazánk, igen sok kalanddal. (Ab Ovo, 860 Ft) SZÉKELY LÁSZLÓ Csíki áhitat A szerző az erdélyi vallási nép­rajz nagy egyénisége. Kutatásai idején a hagyományos kultúra még zárt tömbben, sokszáz éves rendszerként működött. A köte­tet fotók és kották egészítik ki. (Szent István Társulat 1400 Ft)

Next

/
Thumbnails
Contents