Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

1997. augusztus 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Ha csődbiztosok állnak a kórházak élére Néha „csodákra” is képesek A privatizációs szervezet az elmúlt években több száz dip­lomás csődmenedzsert kép­zett ki, szakemberhiány tehát biztosan nem akadályozza, hogy a nehéz gazdasági hely­zetbe került kórházak ki­másszanak a bajból. Több kórház tulajdonosa is je­lezte az elmúlt napokban az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tárnál, hogy csődbiztost kíván kinevezni eladósodott intézmé­nye élére. De vajon mit tehet egy ilyen speciálisan felkészült szakember? Kopcsó Ferenc, az APV Rt humánpolitikai ügyve­zető igazgatóhelyettese el­mondta: a csődmenedzser dolga a felborult pénzügyi egyensúly helyreállítása, legyen az ipari üzem, vagy kórház. Első lépés­ként általában feltérképezik a helyzetet, számba veszik a szük­séges és mobilizálható erőforrá­sokat. Közben természetesen fo­lyamatosan tárgyalnak, „egyez­kednek” a hitelezőkkel, a ban­kokkal, az adóhatósággal, a tár­sadalombiztosítással. A takaré­kossági intézkedések mellett gazdasági cégeknél profilváltás, új piacok keresése is szóba jöhet. Ez a lehetőség nem feltétlenül áll távol a kórházaktól sem, hiszen jó néhány egészségügyi intéz­mény folytat a gyógyítással ösz- szefüggő vállalkozást. A csőd­menedzser néha még „csodákra” is képes, és egy kórház első számú vezetőjeként, az egész­ségügyi szakemberek segítségé­vel sok millió forintot megtaka­ríthat a korábbi vezetési hibák kiküszöbölésével. N. Zs. Nagy érdeklődés kíséri a civilek őszi programját Félezer vendéget várnak Hazánkban rendezi meg má­sodik konferenciáját a civil szervezetek világszövetsége, a washingtoni székhelyű Civi- cus. A szeptember 23-26. kö­zötti budapesti eseményre 70-80 országból félezer részt­vevőre számítanak. A tegnap Budapesten tartott tá­jékoztatón elmondták, hogy a Civicusnak jelenleg több mint 250 tagja van. A szervezetek képviselői a budapesti konferen­cián várhatóan azt vitatják meg, hogy miként tud az állam, a gaz­daság és a civil társadalom kö­zösen fellépni, együttműködni az ezredfordulón az emberiség előtt álló jelentős kihívások megválaszolásában. Csizmár Gábor országgyűlési képviselő (MSZP), a Civicus hazai előkészítő bizottságának tagja arra mutatott rá, hogy a vi­lágkonferencia megrendezésével a hazai civil szektor esélyt kapott a világ előtti bemutatkozásra. Marschall Miklós, a washing­toni titkárság igazgatója szerint azért nagy az érdeklődés a talál­kozó iránt, mert nálunk a három szektor - a politikai, a gazdasági és a civil szféra - kapcsolata el­ismerten jó.-A magyar kormányzat tá­mogatja a civil szervezeteket. Ezt például azzal is bizonyítja, hogy törvényes kereteket akar teremteni számukra a nonprofit törvény létrehozásával - mondta az igazgató. A konferenciával egy időben kerül sor a főváros­ban a II. Nonprofit Expóra is. Az őrzött parkolóból nem vitték volna el a kocsikat Mogyoródi autólopó verseny Eddig még egyetlen olyan lo­pott kocsi sem került meg, amelyet a hétvégi Forma-l-es futam alatt loptak el a mo­gyoródi pálya környékéről, ám a tavalyi tizennyolccal szemben az idén már „csak” 9 kocsit sikerült eltulajdoní­taniuk az autótolvajoknak. Mint azt Komóróczi Iván, a Pest megyei rendőrkapitányság szó­vivője elmondta: kevés a remény arra, hogy akár egyet is megtalál­janak a nagy értékű nyugati ko­csik közül. Az őrizetlenül ha­gyott, bekötőutak mellett par­koló BMW-k, Mercedesek való­színűleg már nincsenek is Ma­gyarországon, vagy ha igen, ak­kor minden bizonnyal szét­szedve, alkatrészként hevernek valamelyik féllegális vagy illegá­lis bontóműhely mélyén. Pedig, ha gazdájuk nem sajnálta volna kifizetni a pálya környékén lévő őrzött parkolók díját, ma nem kéne siratnia kocsiját: azokból ugyanis egyetlen gépkocsi sem tűnt el. Tulajdonképpen már ez is eredmény, s mindenképpen az, hogy a tavalyi 18 lopott autóval szemben az idén feleannyi gép­kocsi és két motorkerékpár tűnt el Mogyoródról. A zsebesek sem nyertek sokat az idén a Hungaro- ringen: már az első nap lebukott egy banda, s így nem sok kárt te­hettek a nézők pénz- és irattárcá­iban. T. J. Módosított Munka törvénykönyve, nagyobb szakszervezeti felelősség A felmondás, végkielégítés szabályai Több jelentős ponton módosult a közelmúltban a Munka törvénykönyve. A változtatások lényege: növekedett az al­kalmazottak munkaügyi biztonsága, erősödött a szakszerve­zetek konzultációs-ellenőrző szerepe. A fontosabb változásokról dr. Horváth István, ismert munka­jogász lapunknak elmondta: új előírások szabályozzák a cso­portos létszámleépítéseket.- A törvény szerint a 20-100 főt foglalkoztató cégek eseté­ben 10 személy, a 100-300 fő­vel működő vállalatoknál a lét­szám 10 százaléka az a határ, amikor csoportos létszámleépí­tés esetén konzultálni kell az érdekvédelmi szervezetekkel. 300-nál népesebb vállalatoknál legkevesebb 30 fő egyidejű el­bocsátása esetén kell kikérni az üzemi tanács, vagy a szakszer­vezetek véleményét. A jogszabály a konzultációk időpontját is meghatározza. A döntésről először az érintetteket kell értesíteni, majd ezt köve­tően egy héttel, de legalább 15 nappal a határozat előtt meg kell tárgyalni az ügyet az ér­dekvédelmi szervezetekkel is. A leépítés pontos ütemezését nyilvánosságra kell hozni. Szigorítottak a felmentési il­letve felmondási tilalom rend­jén. Eszerint a 15-30 napos be­tegszabadság után visszatérők­nek 15 napos, a 30 napnál hosz- szabb betegszabadságot köve­tően munkába állóknak 30 nap felmondási idő jár. Aki viszont rövidebb betegség után tér vissza, azt a jövőben nem védi a törvény még 15 napig sem a felmondástól. A végkielégítésnél ezentúl nem a munkáltatónál eltöltött teljes időt veszik figyelembe; leszámolják belőle a szabad­ságvesztés, vagy a 30 napot meghaladó fizetés nélküli sza­badság idejét is. Betegszabad­ság idejére eddig az átlagkere­set 75 százaléka járt. A jövőben a távolléti díj - tehát az alapbér és a rendszeresen kapott pótlé­kok - 80 százalékát kapja a dolgozó. (Szalóky) Demszky-Lratok a könyvtárnak A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak adomá­nyozta egykori ellenzéki és azt követő politikusi tevékenységével kapcsolatos dokumentu­mait Demszky Gábor. A budapesti főpolgármester a nyolcdoboznyi összeállítást tegnap nyújtotta át lüss Jenő könyvtárigazgatónak fotó: feb/stefler balázs Nem mindenki volt ügynök, akit a titkosszolgálatok beszerveztek Végefelé jár a képviselők átvilágítása Mint ismeretes, csütörtökön Torgyán József bejelenti majd: mégsem volt ügynök. Hogy ez miképp lehetséges, arra az át­világító testület soros elnökének tegnapi nyilatkozata rávilá­gít: csak azokat tekintették ügynöknek, akiktől jelentéseket is találtak, vagy akik pénzt fogadtak el szolgálataikért. Jelenleg már csak öt képviselő ügye van függőben az átvilá­gító bizottságoknál. Eddig hárman támadták meg bírósá­gon a velük kapcsolatos hatá­rozatot - közölte Makranczy József, az ellenőrző testület so­ros elnöke. A képviselők átvi­lágítása várhatóan szeptember­ben fejeződik be. A soros elnök becslése szerint a törvényben iheghatározott tisztségviselők körének vizsgálata november­ben zárul le. A bizottságok a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári titkos- szolgálatokat irányító miniszter hatáskörébe tartozó intézmé­nyektől kapott iratok alapján dolgoznak, de személyesen is kutatnak az említett hivatalok irattárában, illetve az Országos Levéltárban. így volt példa arra is, hogy a miniszterek tájékoz­tatása szerint a vizsgált képvi­selő nem volt érintett, mégis ta­láltak rá nézve terhelő adatot. Ugyanakkor olyan esettel is ta­lálkoztak, amikor valaki a Bel­ügyminisztériumtól kapott ada­tok alapján érintettnek tűnt, de a lefolytatott vizsgálat ennek el­lenkezőjét bizonyította. A törvény egyaránt érintett­nek tekinti, ha valaki a nyilas­keresztes párt tagja, karhatal- mista, titkos jelentések szerzője vagy címzettje volt. Az érintett­séget csak akkor tekintik bizo­nyítottnak, ha erről az ügynök vagy összekötője által írt jelen­tések tanúskodnak, illetőleg akkor, ha az ügynök e tevé­kenységéért anyagi, vagy más ellenszolgáltatásban részesült. Bírál az SZDSZ. Orbán Viktor meggondolatlan, felelőtlen ki­jelentéseket tett az Erdélyi Nap­lónak adott interjújában - nyi­latkozta Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, a Kül­ügyi Bizottság elnöke. Orbán a romániai magyar hetilapban úgy vélekedett: Budapestnek támogatnia kell az autonómia- törekvéseket, s a jelenlegi ma­gyar kormány alapvetően kép­telen támogatni a határon túli magyarság igényeit. Változás a Híradó élén? Még ezen a héten döntenek a Magyar Televízióban az egyes hír- és információs műsorok vezetőinek személyéről - kö­zölte tegnap László József, az MTV Rt. alelnöke. A változás a hírműsorok illetve az informá­ciós-tájékoztató programok ve­zetői posztjait érinti. Francia frekvencia. Nem kizárt, hogy a francia Europe Développement International (EDI) nevű társaság is indul az országos kereskedelmi rádiók frekvenciájára meghirdetett pá­lyázaton - jelentette be Márton Dávid, a Rádió 1 igazgatója. Közös helikopterezés. Ma­gyar-osztrák közös kiképzési repülést hajtott végre kedden a szentkirályszabadjai Bakony Harci Helikopter Ezred és az Osztrák Szövetségi Hadsereg 1. Repülő Ezredének alakulata a központi lőtéren. Készülő rendeletek. Nem dőlt még el, milyen formában kérhetik a jogosultak az új sza­bályok szerinti özvegyi nyugdí­jat: ezt a néhány héten belül megjelenő végrehajtási rendele­tek határozzák majd meg - je­lentette be Szeremi Lászlóné, a Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat alelnöke. A júliusban elfogadott törvény értelmében 1998. január 1-jétől az özvegyi nyugdíj egységesen az elhunyt házastárs nyugdíjának 20 szá­zaléka lesz. Pénzügyi mérleg. A központi költségvetés folyamatai az el­képzelések szerint alakulnak. Júliusban a költségvetés 208 milliárd forint bevételt köny­velt el, és kiadásként 232 milli­árd forintot fizetett ki. Ebből következően az év hetedik hó­napjában a hiány 24 milliárd forint volt. Ezt László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, szóvivője közölte. Kétmilliós rablás. Tegnap reggel több mint kétmillió fo­rintot zsákmányolt egy ismeret­len férfi Budapesten, a VI. ke­rületi Bajcsy-Zsilinszky út 15. szám alatti Bakonyvidéke Ta­karékszövetkezetből. A rabló pisztolynak látszó tárggyal megfenyegette az alkalmazot­takat, majd a pénztárost a bevé­tel átadására kényszerítette. Beszélgetőpartnerünk: a választási meglepetésre készülő Lezsák Sándor Fórum: feléledés, fiatalítás A közvélemény-kutatások szerint 5-8 százalékos az MDF tá­mogatottsága. Ám Lezsák Sándor pártelnök szerint ők okoz­hatják a 98-as választások meglepetését. Egyébként is, a koalí­ció „sikerpropaganda-léggömbje” hamarosan kipukkad. A Fi­desszel szövetséges és az FKGP-vel szolidáris párt szakértői pedig, a kampányra készülve, kormányprogramon dolgoznak.- Elnök úr! Három év telt el sú­lyos választási vereségük óta, miközben kettészakadt a párt. Maradtak tartalékaik?-Még egy fontos dátumot mondok: ’96 márciusát. Ekkor kezdődött az a megújulási fo­lyamat, amelynek során helyi szervezeteink feléledtek és álta­lános fiatalítás kezdődött. Ma már az MSZP után az MDF a legszervezettebb politikai erő.- Vagyis az ön elnökké vá­lasztása jelentette a fordulatot?-Tény, hogy az elnökségi ülések - amelyek korábban jó­részt nagymonológokkal teltek el - termékeny vitafórummá változtak, s benyújtott törvény- javaslataink, parlamenti mun­kánk is a valósággal együtt élő politizálásunkat bizonyítja. „Kovács szomszéd” Lakitelken nem nagypolitikai lózungokra, hanem szőkébb környezetének jövőjére kíváncsi.- „Kovács szomszéd" hol ta­lál választ kérdéseire?- Az MDF három program­jában. Az egyik, a rövid távú, a napi aprómunka végzéséhez ad útmutatást. A középtávú a tu­lajdonképpeni kormányprog­ram, a hosszú távú pedig 2025- ig tekinti át az ország sorsának alakulását. Nagyon fontos, hogy különböző úton-módon a legkisebb településekre is eljut­tassuk ezeket az információkat.-Hogy értékeli a közvéle­mény-kutatási eredményeket?- Komolyan kell venni, bár mi nem az állítólagos 5-8 szá­zalékunkkal foglalkozunk, ha­nem annak örülünk, hogy ta­valy sorra, magasan megnyer­tük az időközi választásokat. A helyi politizálást állítjuk elő­térbe.-A Fidesszel már biztosnak látszik a szövetség, de mi a helyzet a többi parlamenti el­lenzéki párttal?- A Fidesszel szeptemberben fogalmazzuk meg a részleteket. Kár, hogy a KDNP nem ment bele a közös frakció létrehozá­sába, pedig ez megmenthette volna őket a széthullástól. A kisgazdák is elzárkóztak a szövetségkötéstől, ám mi még­sem ellenfélnek, hanem a koa­líció leváltásában érdekelt part­nereknek tekintjük őket.-Milyen bizonyítványt állí­tana ki a mostani kormánykoa­lícióról?- A román kapcsolatok job­bítása, a vatikáni megállapodás, az uniós és NATO-csatlakozás előkészítése mindenképpen a kormány érdemei közé sorol­ható. De ezeket a sikereket is porrá zúzták az olyan ballépé­sek, botrányok, politikai és er­kölcsi fekélyek, mint a Tocsik-, a Budapest Bank-ügy, az olaj- gate, a Nyírfa-botrány és a többi. A sikerpropagandával csak keveseket lehet megté­veszteni. Takács Mariann Kovács szomszéd nem a lózungokra kíváncsi fotó: feb/stefler

Next

/
Thumbnails
Contents