Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. augusztus 13., szerda Késik a szüret. A vegetá­ció késése miatt késői szü­retre számítanak az egri borvidéken. A napsütéses órák száma és a hőmennyi­ség nem volt elegendő a magas cukorfok eléréséhez. A szakemberek ezért azt ja­vasolják a gazdálkodóknak, hogy csökkentsék a tőkék terhelését hektáronként 120 mázsa alá, ezzel is javítható a fürtök cukortartalma. Baromfikongresszns. 800 szakember részvételé­vel háromnapos nemzetközi baromfikongresszus kezdő­dik hétfőn Budapesten. A tudós grémiumot azonban a záróvacsorán nem szárnya­sokkal, hanem a Margitszi­geten szabad tűzön sütött ökörrel vendégelik meg a szervezők. Száz Spar-áruház. A szá­zadfordulóra száz áruházból áll majd a magyarországi Spar-hálózat s a cég remé­nyei szerint az 1996-ban el­ért nyolcadik helyükről az első három hazai áruházi lánc közé emelkednek, a kiskereskedelmi forgalmuk pedig a tavalyi 18 milliárd- ról, s az idén tervezett 30 milliárdról 100 milliárd fo­rintra nő. Az M1VB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 314,47 Francia frank 31,76 Japán jen (100) 171,76 Német márka 107,01 Olasz líra (1000) 109,72 Osztrák schilling 15,21 Svájci frank 130,67 USA-dollár 198,83 ECU 210,56 Ipari termelői árak Az ipari termelői árak júni­usban 0,8 százalékkal emel­kedtek a májusihoz, és 19,4 százalékkal az egy évvel ko­rábbihoz képest. A belföldi eladások árszintje 0,6 száza­lékkal, az export forintban mért árszintje pedig 1,4 szá­zalékkal volt magasabb mint az előző hónapban. Az elmúlt egy év alatt a belföldi árak 18,9 százalék­kal, az exportárak pedig 20,2 százalékkal emelkedtek. Hosszabb időszakot tekintve- 1994 óta - a belföldi árak júniusi havi növekedése idén volt a legkisebb mértékű, noha kétszerese volt a máju­sinak. Az árak ebben a hó­napban a legdinamikusabban- 2,1 százalékkal - a bányá­szatban növekedtek. Tejtermékek nagyító alatt A kereskedők az árurendelés és értékesítés során továbbra sem veszik figyelembe az élelmi­szerek minőségmegőrzési ide­jét. Tíz ellenőrzött helyből ki­lencben több mint 200 kilo­gramm sajt további forgalma­zását tiltotta meg a lejárt minő­ségmegőrzési idő miatt a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség, amely júliusban megismé­telte a tavasszal tartott tejtermékekre vonatkozó vizs­gálatát. Ez alkalommal a sajtok és túrók egy csoportjának mik­robiológiai problémáit kiemel­ten kezelték. Az összefoglaló jelentésből kiderül, hogy negyvenhárom mintából harminchét nem felelt meg a mikrobiológiai követel­ményeknek. Nagy ingadozást tapasztaltak a felügyelők a hasznosanyag-tartalom vizsgá­lata során. A gyártástechnoló­giai hibák rendkívül magas aránya miatt a felügyelőség ja­vasolja a megyei állategészség­ügyi és élelmiszerellenőrző-ál- lomások felügyeletét ellátó Földművelésügyi Minisztéri­umnak, hogy rendeljen el a gyártóknál fokozott ellenőrzést. ősszel újra csúcsokat döntögethetnek a most csökkenő részvényárak Szakvélemény a börze fekete napjáról Nem fenyegeti krach a hazai értéktőzsdét, mert az efféle tőzs­dei földrengés általában egy-egy gazdasági összeomlás kísérő- jelensége. A magyar gazdaság azonban ezzel éppen ellentétes folyamatok színtere. A tőzsdeindex pillanaun. mélyrepülésé miatt a befektetőknek semmi okuk a pánikra. így értékelte szerkesztőségünk­nek a börze „fekete hétfőjét” a Gazdaságkutató Rt folyamate­lemző szakértője. A Budapesti Értéktőzsde ed­digi fennállásának legnagyobb visszaesését élte át hétfőn, ami­kor a pénteki 8347 ponttal szemben 7861 ponton zárt. A BUX index 485 ponttal csök­kent, a részvényárak 6 százalék­kal zuhantak. Gazdasági kom­mentátorunk szerint azonban a BÉT-en történtekre, a szédületes gyorsasággal emelkedő index korrekciójára szinte mindenki számított, csak éppen azt nem lehetett tudni, hogy mikor kö­vetkezik be és mely papírokat érint. A majdnem 500 pontos visz- szaesés egyébként csak a mi fia­tal hazai tőzsdénk életében szo­katlan: az utolsó másfél-két év­ben mindössze néhány tíz-, vagy százpontos csökkenés fordult elő, s többnyire a részvények ár­folyamának szárnyalása, állandó emelkedése jellemezte a piacot. Feltételezhető, hogy augusz­tus második felében további ki­sebb mérséklődés lesz, de ősszel - október végére, november ele­jére - a BUX valószínűleg újra a 8500 pontos csúcsot döntögeti majd. (Újvári) Állampapírok azonnali vételi és eladási árfolyamai 1997. augusztus 12 ■én K&H OTP Bank ABN Amro Hoare Govett Rt. Kincstár lejárat felhalm. vételi eladási eladási vételi eladási eladási vételi eladási eladási vételi eladási eladási dátuma kamat árfolyam árfolyam hozam(EHM) árfolyam árfolyam tozam(EHM) árfolyam árfolyam hozam(EHM) árfolyam árfolyam hozam(EHM) K23 97.11.19. 0,00 94,55 95,28 18,25 94,34 95,07 19,10 94,20 95,17 18,70 94,51 95,24 18,43 K24 97.12.03. 0,00 93,83 94,65 18,25 93,60 94,42 19,10 93,43 94,53 18,70 93,77 94,59 18,47 K25 97.12.17. 0,00 93,12 94,03 18,25 92,89 93,80 19,00 93,03 93,95 18,52 K26 97.12.31. 0,00 92,41 93,41 18,25 92,17 93,16 19,00 91,92 93,25 18,75 92,31 93,31 18,56 KI 98.01.14. 0,00 91,72 92,81 18,25 91,46 92,53 19,00 91,19 92,62 18,75 91,59 92,68 18,61 K2 98.01.28. 0,00 91,04 92,21 18,25 90,76 91,91 19,00 90,47 92,01 18,75 90,89 92,05 18,66 K3 98.02.11. 0,00 90,37 91,62 18,25 92,17 91,30 19,00 89,74 91,39 18,80 90,19 91,43 18,70 K4 98.02.25. 0,00 89,71 91,03 18,25 91,46 90,70 19,00 89,04 90,79 18,80 89,52 90,83 18,70 Ki 98.03.11. 0,00 89,06 90,46 18,25 88,35 90,20 18,80 88,85 90,24 18,70 K6 98.03.25. 0,00 88,42 89,89 18,25 90,76 89,52 19,00 87,68 89,61 18,80 88,20 89,66 18,70 K7 98.04.08. 0,00 87,79 89,33 18.25 90,07 88,94 19,00 87,01 89,04 18,80 87,56 89,09 18,70 K8 98.04.22. 0,00 87,16 88,77 18.25 89,39 88,36 19,00 86,33 88,44 18,85 86,93 88,53 18,70 K9 98.05.06. 0,00 86,55 88,22 18.25 88,06 87,80 19,00 85.68 87.88 18,85 86,30 87,97 18,70 K10 98.05.20. 0,00 85,94 87,68 18.25 87,41 87,24 19.00 85.04 87.33 18,85 85,69 87,42 18,70 Kll 98.06.03. 0,00 85,34 87,15 18.25 86,77 86,69 19.00 84.38 86.75 18,90 85,08 86,87 18,70 KI 2 98.06.17. 0,00 84,75 86,62 18.25 86,14 86,14 19,00 83.76 86.21 18,90 84,48 86,33 18,70 KI 3 98.07.01. 0,00 84.17 86,10 18.25 85,52 85,67 18.90 83,89 85,80 18,70 K14 98.07.15. 0,00 83.60 85,58 18.25 84,90 85,14 18.90 83,31 85,28 18,70 KI 5 98.07.29. 0,00 83,03 85,07 18.25 84,30 84,65 18,85 82,74 84,76 18,70 1997/AA 97.11.06. 6,31 99,84 100,68 19.30 99,93 100,89 19,10 99.84 100.80 18,80 100,16 100,90 18,38 1998/H 98.03.21. 9,47 101,20 103,13 19,10 100,99 103,19 19,00 101,58 103,64 18,00 101,25 102,91 18,70 1998/1 98.05.17. 5,60 100,80 103,12 19,15 101,39 104,01 19,00 100,70 103,35 18,80 101,42 103/2 18,70 1998/J 98.07.25. 1,16 113,44 116,13 19,05 102,08 105,23 19,00 101,19 104,32 19,00 102,18 104,56 18,70 1998/K 98.10.03. 7,72 100,29 103,48 18.70 100,42 104,16 18,50 100.02 103.39 18,80 100,94 103/7 18,60 1999/B 99.01.05. 2,14 100,00 102,50 99,00 103.00 100,40 102,40 1999/C 99.05.06. 6,18 104,60 108,74 17,60 102,90 108,32 17,50 104,08 109,60 17,00 104,79 107,90 18,19 1999/D 99.10.24. 6,33 102,95 107,98 17,15 100,32 106,84 17,00 101,59 108,25 17,00 103,58 106,93 17,76 1999/E 99.01.12. 1,66 98,75 102,61 18,05 98,63 103,06 18,00 99,12 103,58 17,20 99,35 102,19 18,41 1999/F 99.04.12. 7,32 94,44 98,76 18,05 94,45 99,45 17,50 94,50 99,47 17,50 95,62 98,53 18,23 1999/G 99.07.24. 2,26 93,73 99,42 17,40 94,69 100,44 16,80 95,67 98,60 18,04 2000/D 00.02.12. 0,00 98,00 105,30 16,75 98,87 106,23 16,00 99,92 103,56 17,40 2000/E 00.05.12. 5,08 93.27 100.94 16,10 95,11 98,94 17,10 2000/F 00.08.24. 1,58 93,90 102.34 15,50 95,38 99,54 16,77 2001/C 01.12.12. 2,51 94,53 101,56 15,00 91,92 103,05 14,50 95,11 99,74 15,62 2002/F 02.06.24. 0,73 89,55 101,58 14,00 93,31 97,86 15,16 2003/F 03.09.24. 19,63 101,20 103,80 99,00 103,00 100,50 102,50 2004/F 04.03.12. 8,82 101,20 103,50 99,50 103,50 100,50 102,50 2004/G 04.03.24. 2,04 99,50 103,50 100,50 102,50 Részletes tájékoztatás a forgalmazó fiókokban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Az államkötvényeknél a ténylegesen kifizetendő vételár az eladási árfolyam + a felhalmozott kamatok. „K" sorozat: 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy, a fennmaradók Magyar Államkötvények. EHM: a Kormányrendeletben rögzített módon számított egységes hozammutató Bábolna döntésre vár Privatizációval újra a világ élvonalába? Előreláthatóan még ebben a hónapban megszületik a kormány döntése a Bábolna Rt privatizációjáról. A szebb napokat látott patinás cég jelenleg 96 százalékban állami tulajdonban van. Papócsi László, a társaság ve­zérigazgatója elmondta mun­katársunknak: ha a magánosí­tás zöld utat kap a kabinettől, számításaik szerint körülbelül 50-60 millió dollár áramolna a céghez. Már azt is kikalkulál­ták, hogy ennek az összegnek nagyobb részét, mintegy 60 százalékát fejlesztésekre, negyven százalékát pedig for­góeszköz-állományuk feltölté­sére használnák fel. Az 1992 óta részvénytársa­sági formában működő cég egyébként sikeres gazdálko­dást folytat: az elmúlt öt évben megháromszorozta forgalmát. Árbevételük tavaly elérte a 46 milliárd forintot, s terveik sze­rint ezt az összeget az idén 4 milliárddal megtoldják. Jelenleg olyan növényter­mesztési és állattenyésztési rendszerek kialakításán dol­goznak, amelyek a genetikai alapok megteremtésétől az ér­tékesítésig minden folyamatot egy kézben fognak össze. Azt remélik, mondja Papó­csi, hogy a magánosítás révén Bábolna ismét nemzetközileg versenyképes nagyvállalattá válik. , (Újvári) Földtulajdon, gabonatárolás Pártok az időszerű agrárproblémákról A szabaddemokraták a földtulajdon, a kisgazdák pedig a gabonatermés vé­delméért emeltek szót teg­napi fórumaikon. A helyben lakók, a gazdál­kodni akarók tulajdonszerzését kell támogatni a földtörvény módosításával - fejtette ki az SZDSZ mezőgazdasági mun­kacsoportja. A szabaddemok­raták ellenzik a külföldiek földszerzését és álláspontjuk szerint különféle biztosítékok beépítésével a belföldiek spe­kulációs célú földvásárlásait is meg kell akadályozni. Magán- személyeknél például az ön- kormányzat hozzájárulásához, illetve az Agrárkamara véle­ményezéséhez kötnék a 300 hektár fölötti vásárlásokat. A Független Kisgazdapárt úgy véli: a kormánynak mi­előbb 5-6 milliárd forintot kel­lene fordítania gabonafelvásár­lásra és az agrárexport támoga­tására. Ha ez elmarad, a terme­lők nem tudják megvásárolni a jövő évi vetőmagot, elvégez­tetni az őszi talajmunkákat. A kormány is felelős azért, hogy nincsenek megfelelő ga­bonatárolók - állítják a kisgaz­dák. Azt javasolják, hogy ké­sedelem nélkül tisztázzák a ki­használatlan tárolók tulajdon- viszonyait, hogy a termelők megvásárolhassák azokat. Audi-elökészűletek Győrben A járműgyártás előkészületein dolgoznak az Audi győri gyá­rában. Az Audi Hungária Mo­tor Kft jövő év második ne­gyedévében kezdi meg a gép­kocsi-összeszerelést. A TT Coupéval indulnak, s azt köve­tően kerül sor a másik sport- modell, a TT Roadster soro­zatgyártására. A fényezett karosszériát Németországból vasúton kapja majd a győri üzem. Ott az al­katrészeket összeszerelik, és a sportkocsikat az ellenőrzést követően visszaszállítják In- golstadtba. Győrött évente 30 ezer gépkocsit állítanak majd elő. Ebből 20 ezer lesz a Co­upe, 10 ezer pedig a Roadster. Ló're Péter, a kft szóvivője elmondta: a járműgyártáshoz 500 alkalmazottra lesz szük­ség. A munkások nagyobb há­nyadát már felvették. A gépso­rokat augusztus végére váiják. Bővíti a Győrött előállított mo­torok skáláját is a multinacio­nális vállalkozás. A négy- és a hathengeres motorok mellett a második félévben elkezdik a nyolchengeres motorok gyár­tását. Ezzel a fejlesztéssel Győr az Audi AG központi motorbeszállítójává lép elő. A győri beruházás értéke a jövő év végéig az 1 milliárd márkát közelíti. A 100 ezer négyzetméteres csarnok — amelyet a cég félkészen vásá­rolt meg a Rába gyártól - a négy-, a hat-, a nyolchengeres motorgyártással és a járműösz- szeszereléssel megtelik. Napfényre várnak a szőlőtermelők Védőárak az egri borvidéken A vegetáció kéthetes késése miatt kései szüretre számíta­nak az egri borvidéken. A késleltetésre annál is inkább szükség van, mert sem a napsütéses órák száma, sem a hő­mennyiség nem volt elegendő a magas cukorfok eléréséhez, a gyenge minőségű szőlőt viszont nem tudják megfelelő áron értékesíteni a gazdák. Ezt támasztják alá az Egri Hegyközség termőhelyi vé­dőárai is. így például a 15,5 fokos rizlingszilváni kilójáért csupán 36 forintot fizetnek, míg a 18 fokos cabernet és merlot ára eléri majd a 77 fo­rintot. A kékszőlőt csak az a termelő tudja majd jó pénzért értékesíteni, aki minőségi szőlőt termel, hiszen az ez évtől érvényes szabályzat szerint, 17 fokosnál gyen­gébb szőlő nem használható fel a vidék leghíresebb borá­nak, a bikavérnek előállításá­hoz. Mint azt Dula Bence Eger hegybírója elmondta: éppen a magasabb cukorfok elérése érdekében azt javasolják a 3300 hektár területű borvidék mintegy 10 ezer gazdálkodó­jának, hogy csökkentsék a tőkék terhelését, hektáron­ként 120 mázsa alá. Erre azért van szükség, mert fehér szőlőből túlkínálat van,- a szüret késleltetésével viszont javítható a fürtök cukortar­talma, így nagyobb esély van arra, hogy az exportpiacokon mustként értékesítsék a fe­hérszőlő termésfölösleget. Ugyanez érvényes a kék faj­tákra is, hiszen vannak olyan gazdák, akik akár 200 mázsa szőlőt is rajta hagynak egy hektárnyi ültetvényen. Ennek egyenes következménye a gyenge minőség és az ala­csony felvásárlási ár. A hegyközség egyébként meghatározta a bikavér vé­dőárát is. Eszerint a szárma­zási igazolással ellátott bika­vér literjéért legalább 157 fo­rintot kell kapniuk a terme­lőknek az idén. Németország az első számú partner Nyolc és fél milliárd dolláros export az első félévben Biztatóan alakult az első félévben a külgazdaság mérlege. Ex­portunk - amelynek értéke meghaladta a nyolc és fél milliárd dollárt - gyorsabban nőtt, mint az import. A kivitel ugyanis, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, 15,1 százalékkal, a be­hozatal pedig csak 13,8 százalékkal emelkedett. Berényi Lajos, az ipari tárca he­lyettes államtitkára tegnapi tá­jékoztatóján elmondta, hogy a növekedési tendencia várha­tóan a hátralevő hónapokban is folytatódik: éves szinten azo­nos ütemben, 12-14 százalék­kal bővül mind a kivitel, mind a behozatal. A kereskedelmi mérleg hiá­nya vélhetően 3 milliárd dollá­ron belül marad. Összességé­ben a külkereskedelmi termék- forgalom passzívuma június végén 1,145 milliárd dollár volt, ami 51 millióval több, mint egy évvel korábban. A fi­zetési mérleget terhelő 772 mil­lió dolláros nettó egyenleghi­ány 38 millió dollárral kedve­zőtlenebb az előző évinél. Berényi Lajos kitért arra is, hogy hazai termékeink 78 szá­zalékát a fejlett országokba, 19 százalékát a kelet-közép-euró- pai országokba, a többit a fej­lődő világba exportáljuk. A magyar áruk legnagyobb felve­vőpiaca változatlanul Németor­szág, ahova az előző évinél mintegy 25 százalékkal több árut szállítottunk. A legdinami­kusabban azonban - 31,2 száza­lékkal - az USA-ba irányuló exportunk emelkedett. A külpiacokon értékesített magyar áruk 12 százaléka élelmiszer, 38 százaléka feldol­gozott termék, 43 százaléka gép és berendezés. A nyersanyagok meglehetősen kis részt képvi­selnek az exportban. A behozatal 73 százaléka a fejlett országokból érkezett, a kelet-közép-európai országok részaránya 20 százalék, a fej­lődő országokból származó im­port pedig 7 százalékot képvi­sel. Az import 43 százaléka fel­dolgozott termék, 15 százaléka energiahordozó, 39 százaléka gép és berendezés, 4 százaléka élelmiszer és 3 százaléka nyersanyag.

Next

/
Thumbnails
Contents