Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-02 / 76. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. április 2., szerda Tavaszi vetések a Kapos mentén A szántással már végeztek a Kapos menti szövetkezetek; most a gyomirtás, fejtrágyázás ad munkát. Hamarosan kezdik a kukorica vetését. A magyaratádi Barátság szövetkezet bérmunkát is vállalt: az egyik gazdaságnak szántott fel 140 hektárt. Fontos a bérmunka, ebből tavaly 35 millió forint bevétele volt a szövetkezetnek. Baksa Sándor elnök tegnap elmondta: most kezdik a gabona gyomirtását, mintegy 600 hektáron. A növényvédelem drága, de elengedhetetlen, a gépi költséggel együtt hektáronként 5-8 ezer forint. Ez csaknem 15-20 százalékkal több a tavalyi költségnél.- Szebb is lehetne a vetés- mondta az elnök. - Száraz a talaj, nagyon kellene a kiadós eső. - A kukorica vetését, 400 hektáron, várhatóan április 12-e körül kezdik. Az őszi gabona gyomirtását tegnap kezdték az igali Aranykalász földjein. Búza 425, árpa 86 hektáron terem, s négy nap alatt végeznek. A napraforgót csak akkor vetik, ha a talaj hőmérséklete megfelelő lesz. Kukoricának 120 hektárt szántak. Ez foglalja el majd a cukorrépa helyét is; erre nem szerződtek az idén.- Húsz éve termelünk répát a cukorgyárnak, de most nem tudtunk megegyezni - mondta Nagy György elnök.- Megkaptuk a szerződéstervezetet, de kedvezőtlen volt. Négyszer is kezdeményeztem módosító tárgyalást, ám változtatni nem sikerült. Földesi Gáspár, a so- mogyjádi Alkotmány szövetkezet elnöke azt mondta: időben elkezdték valamennyi munkát. A borsó, árpa vetését befejezték. Túl vannak az ősziek fejtrágyázásán, most a napraforgónak és a kukorica vetéséhez készítik elő a talajt. Tegnap kezdték a 100 hektárnyi cukorrépa vetését, ezzel még a héten végeznek. H. M. A bárdudvarnoki Grani-Már kft 25 millió forint bevételt tervez Márványt vés a marós Mintegy huszonötmillió forint bevételt tervez a bárdudvarnoki Grani-Már International Kft. Egy szlovák céggel társulva változott a név, de tevékenysége a régi. A bárdudvarnoki kft márványból, gránitból készít síremléket, lépcsőket és asztallapokat. Olaszországból hozzák az alapanyagot, s itt dolgozzák fel. Termékeik túlnyomó többségét belföldön értékesíti, az utóbbi időben Ausztriába és Horvátországba is szállít. Az osztrákoknak elsősorban ablakpárkányt, konyhai és mosdópultot, a hor- vátoknak síremléket. Szántó János ügyvezető igazgató elmondta: egyre jelentősebb a bevétel a külföldi vásárlásokból. Nőtt az igény a márvány iránt, gyakran felhasználják a belsőépítészeti munkák során. — Az osztrákok felfigyeltek a magyarországi árkülönbségre: a nyugati határszélen ugyan több a feldolgozó cég, viszont drágán dolgoznak. így találtak ránk, és már több üzletet is kötöttünk. Tervezzük, hogy Horvátországba is többet szállítunk. A hazai egyéni vásárlókon kívül jöttek beruházók is: ebben a hónapban több fővárosi bank, irodaház építéséhez szállítunk márványt. Az egyik pénzintézetben például 600 A márvánnyal pontosan kell dolgozni négyzetmétert burkolnak vele. A bárdudvarnoki kisüzem 12 munkást foglalkoztat. A 35 éves kadarkúti Farkas Tibor három éve dolgozik itt, marósként ugyanis másutt nem tudott elhelyezkedni. Örült, hogy annak idején felvették. Annyira megtetszett neki a munka, hogy öccsét is ide csábította. — Izgalmas a márvánnyal és gránittal dolgozni — mondta Farkas György. — Az egyik lényeges szabály: a pontosság. S FOTÓ: KIRÁLY ezt érzéssel kell csinálni. Az emberben egy idő után már kialakul. Leginkább a márványt szeretem fényezni. A kaposmérői Hunyadi János a munkatársa: — Baráti csapat verődött össze, ezért szeretek itt dolgozni. Jó érzés látni, ahogy a kemény anyag formálódik, s azzá lesz, aminek szántuk. Ehhez persze alapos, kemény munkára van szükség, amely erőt is kíván. (Harsányi) s Ássák az új tároló alapját - Naponta utazás a biztos munkáért Kőművesek Somogyszilban Megélünk-e a keresetünkből? Csak figyelni kell a televíziót, és kiderül, hogy mire telik a magamfajta munkásnak. Egy iskolás és egy óvodás gyermekünk van. Egy kis hízót nevelünk, meg van konyhakertünk — mondta némi öniróniával.— A zöldség és miegymás ott megterem. A falusi ember nem szégyelli a munkát. — Szórakozásra jut-e idő? — Semmi szórakozás... Igaz, nem is olyan beállítottságúak vagyunk, hogy szórakozzunk. — Mire szánja a gyerekeit? — Hogy becsületes emberek legyenek. Legalább olyanok, mint az apjuk. Én nem kocsmá- zom, és társaim is józan emberek — mutat a keverőgépnél tüsténkedőkre. — Ha valamit kívánhatna, mi lenne az? — Jobb világot, mint a mostani. Azt, hogy békésebbek legyenek az emberek. Itt a brigádon belül nincs baj, de hallgatom a híreket, és a tévében is azt látom, hogy mindig veszekednek. (Várnai) A metsző szélben fáznak a munkások. Az új műtrágyatároló alapját ássák, s a mélyülő árok némi menedéket nyújt. Steller László, a szili Kalász Kft-ben dolgozó kőművesek vezetője beszélgetés közben sem teszi le a lapátot. — Mernyeszentmiklósról járok ide naponta. A feleségem is dolgozik, napi kilenc órában keressük a kenyérre valót. Steller László egy percre sem teszi le a lapátot FOTÓ: KOVÁCS Iskolabuszt vásárolnak Hetesen A hetesi, a csombárdi és a bodrogi önkormányzat iskolabuszt nyert pályázaton. A hetesi önkormányzat állította össze az anyagot, a pályázatot a Belügyminisztérium, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium írta ki. A három önkormányzat egy autóbusz árát, 12,5 millió forintot nyert. Ádám László hetesi polgármester elmondta: a hetesi polgármesteri hivatal megbízta a Belügyminisztérium központi beszerzési irodáját, hogy a közbeszerezési törvénnyel összhangban készítsen pályázati kiírást a busz vásárlásra. Ennek figyelembe vételével az érintett önkormányzatok, döntenek a legkedvezőbb ajánlat mellett. A buszt várhatóan a nyáron vásárolják meg. Gazdagodó gazdák, fogyó állatállomány Időben léptek a somogyszili magángazdák és jó körülmények között kezdték meg a munkát saját földjeiken; ennek köszönhetően magasabb az életszínvonaluk, mint a szövetkezeti tagságuk idejében. A kedvező hitelfelvétel folytán az idén termelendő kukoricából is nyolc-tízmillió forint bevételre számítanak a termelők. A tejcsamokot azonban már három éve bezárták, mert a faluban mindössze négy gazda tart csak szarvasmarhát, és ők sem vitték a csarnokba, hanem háztól értékesítik a tejet. Régebben 300 tehenet is tartottak a szili gazdálkodók, és a tehenek szaporulatát. Sertéssel is kevesebben foglalkoznak, csak egy-két gazda vállalkozott erre a takarmány drágasága miatt. Lambériát is készít a zselickislaki műhely A zselickislaki Agro-Fa Erdészeti és Faipari Kft fő tevékenysége az erdőművelés és a fakitermelés. Az asztalosműhelyben ajtót, ablakot, lambériát készítenek, és hajópadlót is, a gatterral pedig épületfát dolgoznak fel. Négy szakember dolgozik az asztalosműhelyben, s mint Bakán József, a kft ügyvezető igazgatója elmondta: több somogyi vállalkozásnak is szállítják termékeiket. A kft fennállása óta nyereséges, tavaly mintegy 54 millió forint bevételt értek el, s erre az évre is csaknem ennyit terveznek. A műszaki fejlesztés során rönkvágó berendezésre is szükségük lesz; ennek azonban meglehetősen borsos az ára: mintegy nyolc-tíz millió forint. így ennek a vásárlására valószínűleg csak jövőre nyílik lehetőség. Tízezer fékdob készül az idén Mernyén Mintegy tízezer fékdobot gyártanak az idén a memyei Kapos fékdob-ipari kft üzemében. Az országnak szinte minden részébe szállítják terméküket - közvetlenül a felhasználóknak és kereskedőknek is. Beruházást ugyan nem terveznek a kisüzemben, az első negyedévi termelésük azonban így is a tervek szerint alakult; márciusig több mint 1000 darab fékdobot adtak el, s a bevételük elérte a huszonhárommillió forintot. Tizenegy szakmunkás dolgozik az üzemben, és csaknem 150 féle teherautó- és autóbusz-fékdobot állítanak elő. Kétszáz fát, bokrot ültettek Kaposújlakon Kaposújlakon a Dózsa György utcában mintegy 200 fát, bokrot, illetve sövényt ültettek. Szántó János polgármester elmondta: a növényt ingyen kapták a családok, és ők maguk ültették el. Az önkormányzat fizette a fásítási programot, összesen 150 ezer forintot költöttek erre a célra. Hétszáz olvasó a bajomi könyvtárban Majdnem 700 olvasója van a nagybajomi könyvtárnak. Több mint a fele 14 évesnél fiatalabb. A könyvtár és a művelődési ház munkáját legutóbb a képviselő-testület is megvitatta. A két intézmény költségvetése csaknem kétmillió forint. Tizennégyezer kötet várja az érdeklődőket. A látogatók zöme iskolás, elsősorban a kötelező olvasmányt keresik. Gyermekirodalom a könyvállománynak csaknem egyharmada; a többi kézikönyv és a felnőtteknek szánt kötet. Könyvbeszerzésre tavaly százezer forintot kapott a könyvtár, és 11 ezer forint értékű könyvet adott Nagybajomnak a Soros-alapítvány. Bár a könyv ára ugyancsak borsos, az idén többet költhetnek rá: az önkormányzat 150 ezer forintot hagyott jóvá vásárlásra. A művelődési ház tavaly is sok érdekes programmal várta az érdeklődőket. Tíz szórakoztató rendezvénye volt, és 75 bemutatónak adott helyet. Ez utóbbi bevételt is hozott, mintegy 270 ezer forintot. Az intézményben több klub működik: sakk és ifjúsági klub, és nemrég alakult a nyugdíjasoké. Az idén 50 ezer forintot költhetnek a műsorokra. A nemzeti alaptanterv bevezetésére készülnek az iskolában Művészeti képzés Magyaratádon Kicsik, nagyok együtt ropják a táncot fotó: kovács tibor- Az ötletet, hogy zeneiskolát hozzunk létre, egy a Somogyi Hírlapban megjelent cikk adta- mondta Munkácsy Mihály, a magyaratádi általános iskola igazgatója. - Első próbálkozásunk nem sikerült. Később Nagy Dénes magánzenei skola- igazgatóval vettük fel a kapcsolatot, és szeptembertől beindult a képzés. Volt mire alapozni, hiszen Zimre József szaktanácsadó, ének-zene tanár évek óta foglalkozik a gyerekekkel. Személye garancia a sikerre. A művészeti képzéssel megkezdtük a fölkészülést a nemzeti alaptantervre. Két hangszeres és két szolfézsórát tartunk hetente. Nyolcvan tanuló - közöttük 20 óvodás is - vesz részt az ingyenes oktatásban. A legkisebbek az előkészítő csoportban ismerkednek a zene alapjaival. Furulyán, zongorán és gitáron tanulhatnak. Tíz furulyát már korábban vásárolt az intézmény, a zongorát az alapítványi zeneiskola tanára adta, a többit a szülők szerezték be.- Mekkora az igény a hangszeres játékra?- Eleinte nagy volt, aztán rájöttek, hogy ez nehezebb mint gondolnák - mondta Zimre József. - Csak kitartó munkával lehet megtanulni zenélni. Van egy kis lemorzsolódás, de akik maradtak, nagyon lelkesek.- A Kodály-módszert manapság ellentmondásosan értelmezik. Milyen szerepet kap ez a módszer a munkájukban?- Kodály zenei hagyatékát inkább metodikának nevezném. A módszert Adám Jenő munkássága fémjelzi. Úgy vélem, túl nagy dologra gondolnak az emberek. Nem egy művi ritmusról van szó, csupán arról, hogy Kodály mindent az élő zenéből, a folklórból ment. Ez a lényeg, a nemzeti alaptanterv is erre épül. Kísérletek persze vannak az alternatív zenei oktatásra. A magyaratádi iskola azonban kis intézmény. Olyan, mint a legtöbb általános iskola. Egyelőre nem lenne célszerű mással kísérletezni.- A művészeti képzés része a néptáncoktatás is.- Nemrégiben Elek Mihály személyében egy új karbantartó jött iskolánkba - mondta az igazgató - Valamikor a Somogy néptáncegyüttesben táncolt. így van lehetőség a szakszerű oktatásra. Az első osztályban tantervi keretek között foglalkozik a gyerekekkel, a felsősöknek hetente kétszer kedvtelésből tart néptáncszakkört. Mintegy negyvenen ropják lelkesen. Évente részt veszünk a kisbára- páti Hajlik a meggyfa néptáncversenyen. Két ízben első helyezettként tértünk haza. (Várnai) Félmillió forint előleg Várdának Egymillió-nyolcszázezer forint tervezett hiánnyal kezdte az idei költségvetési évet a várdai önkormányzat, ezért ismét igényelte az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeknek járó segítséget. A kötelező feladatokra 460 ezer forint előleget is kért. A költségvetésben tizenkétmillió forint bevétellel számolnak, ebből 10,5 millió forint az állami támogatás, a többi saját forrásból származik. A helyi adót ezerről kétezer forintra emelték, és bevezették a hatezrelékes iparűzésit is. Az utóbbit, egymillió forint nettó bevételig nem kell fizetni, ezért az idén sem számítanak Várdán lényeges bevételnövekedésre. V. A.
