Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-02 / 76. szám

1997. április 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 Érdekek és felelősség MEGYESZÉKHELY KONTRA VÁROSKÖRNYÉK Meddig terjed a megyei jogú város felelőssége? A kapos­váriak vagy a városkörnyé­ken élők érdeke az előbbre való? Elodázhatók-e évekig a fontos döntések? — ilyen kérdések merültek fel tegnap a kaposvári közgyűlésen, amikor a távolsági autóbu­szok útvonalának megváltoz­tatása került szóba. Öt éve húzódó problémára próbáltak megoldást találni a képviselők. A Fő utca, a Dózsa György utca és az Anna utca lakói ugyanis már ekkor kér­ték, hogy a légszennyezés mi­att csökkentsék a forgalmat a belvárosnak ezen a részén. Ezért a kaposvári önkormány­zat a helyközi autóbuszok köz­lekedési útvonalának megvál­toztatását kezdeményezte a Kapos Volán Rt-nél. Az előter­jesztés szerint ezekről a belvá­rosi utcákról a a 61-es és a 67- es számú utakra terelnék a tá­volsági autóbuszokat. Az útvonal módosítás 218 járatot és 3700 utast érintene. Jócskán sértené tehát a Kapos­vár környéki emberek érdekeit. A városkörnyéki települések szövetsége arra kérte a képvi­selő-testületet: ne változtassák meg az útvonalat. Hajmás és Őrei önkormányzata levélben fordult a kaposvári polgármes­terhez, Igái és Zimány polgár- mestere pedig a közgyűlésen szólt aggályairól. A falusiak nem passzióból utaznak a városba, hanem dol­gozni — mondta 27 városkör­nyéki település nevében Far­kas Imre, Zimány első embere. — Ha az útvonalat módosítják, a járatok elkerülik a munkahe­lyeket. Az utazási idő legalább húsz perccel hosszabb lesz. A távolsággal együtt nő a tarifa is: a havi bérlet ára 1400 forint­tal, egy beutazás pedig 64 fo­rinttal kerülne többe a falusi­aknak. Jakab József, Igái polgár- mestere is arról próbálta meg­győzni a képviselőket, a kiste­lepülésen élők már csak a na­gyobb városokban találnak munkát és megélhetést, ne akarjanak még plusz terheket róni rájuk. A Kapos Volán Rt állás­pontja szerint az útvonalmódo­sítás rontaná a helyközi tö­megközlekedés minőségét és az utasok számára is előnyte­len lenne. Azonkívül hogy meghosszabbodna a menetidő, a helyi tömegközlekedésben is zsúfoltabbá válna néhány megállóhely. Nyilvánvaló volt: a város­nak és a környékbelieknek kü­lönbözőek az érdekeik. Dr. Baka József Fekete Balázs és Varga József képviselők amel­lett érveltek, hogy a döntés előtt — az előnyök és hátrá­nyok felmérésével — több al­ternatívát kell kidolgozni. Dr. Mátrai Márta tanácsnok azt hangsúlyozta: nem hozhatják hátrányos helyzetbe a várossal együttműködő kistelepülése­ket. Dr. Szabó József Andor és dr. Gyócsi János képviselők szerint, a városlakók egészsége látja kárát, ha elodázzák a dön­tést. Rangsorolni kell az érde­keket. Szita Károly polgármester arra hívta fel a figyelmet: a megyei jogú városi rang ellá­tási kötelezettséggel is jár. Ja­vaslatára elvi döntés született: a közgyűlés úgy foglalt állást, hogy a környezeti ártalmak mérséklése érdekében ki kell tiltani ezekből az utcákból a nehézgépjárműveket. Arról pedig, hogy melyik útvonalon közelítsék meg a távolsági bu­szok a belvárost, a környező települések polgármestereivel való egyeztetés után határoz­nak majd júniusban a város­atyák. (S. Pap) Patthelyzet A legújabb vásári nekibuzdulá­sukkal is kudarcot vallottak a kaposvári városatyák. Egy éve nem képesek dönteni arról, hogy mit is tegyenek? Legalábbis ez a látszat. Pedig a látszat mindig csal, csak a csaló nem mindig látszik. A kívülállónak úgy tet­szik, hogy két, egyforma erős­ségű, egymást kioltó érdekcso­port csap össze vásár-ügyben szinte havonta. Kompromisz- szumra képtelenül. Cáfolják meg az állításomat. Ha még nem csömörlöttek meg a témától, döntsenek. Akkor is, ha nem akarnak, mert a döntés felelős­sége az önöké. Kár leírnom, hi­szen tudják. A választópolgárok bizalmából önök mondanak igent vagy nemet fontos és ke­vésbé fontos kérdésekben. Ne játszanak tovább! Ha mégis, ak­kor már csak a saját szórakozá­sukra és a saját idegeikkel.L. J. Egyelőre nem teszik kötelezővé a hőmennyiségmérést Vásári hangulat, díjemeléssel Már megint a vásár... Egy éve nem erről volt szó FOTÓ: TÖRÖK ANETT (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő szerint az lenne a megoldás, ha a hőmennyiség- mérés kérdését és a házak fel­újításához nyújtandó támoga­tást együtt kezelné az önkor­mányzat. A közgyűlés végül úgy dön­tött: nem teszi kötelezővé a hőmennyiségmérés bevezeté­sét, hanem néhány fűtési sze­zon után visszatérnek majd a témára. Szintén zsebbe vágó kérdés volt a Kaposkábel Kft kérése, miszerint indokolt lenne az előfizetési díjak 30-70 száza­lékos emelése. A képviselők közül többen azon a vélemé­nyen voltak, hogy lakossági felháborodást fog kiváltani, hogy a csillagpontos rendszer bevezetése után néhány hó­nappal máris ilyen kéréssel áll elő a társaság. Szita Károly polgármester hangsúlyozta: nem szabad, hogy a terheket teljes egészében a lakosság vi­selje. Javasolta: előbb kezdje­nek tárgyalásokat arról, hogy a fogyasztókat milyen formában lehet megvédeni — például azzal, hogy az önkormányzat kiköti: meghatározott időn be­lül a társaság nem kérhet újabb áremelést. A képviselők ennek ellenére az előfizetési díj eme­lése mellett szavaztak, a tár­gyalások legfeljebb csak ez­után következhetnek. (Jakab) Újraéled az egyetemi barlangászcsapat Új csapatot alakítottak Pan­non Agrártudományi Egyetem hallgatói, hogy felfedezhessék a Kaposvár környéki barlangok szépségét. — Hat éve barlangászok — mondta Komiéi Károly, a csa­pat alapítója. — Barátaimmal beszélgettünk erről a sportról, így ismertem meg Horváth Ri­tát és Nemes Balázst, akik szin­tén a barlangok szerelmesei. Ekkor határoztuk el, hogy bar­langásztúrákat szervezünk az egyetemen a diákoknak. — Hogyan fogadták az egyetemisták a kezdeménye­zést? — Szerveztünk egy kedvcsi­náló túrát, amelyen tizenöt egye­temi hallgató vett részt. A Bu­dapesti Egyetemi Atlétikai Club-tói kaptunk segítséget, hogy elmehessünk a Mátyás­barlangba. Az 5 kilométeres szakasz egyötödét tettük meg a csoporttal. A túra tetszett a résztvevőknek, s úgy határoz­tunk, barlangászcsapatot alakí­tunk. Horváth József kollégium igazgatótól megtudtuk: évekkel ezelőtt már működött barlan­gászcsapat az egyetemen. De az akkori tagok végeztek az egye­temen, így feledésbe merült a dolog. Most pályázatot nyújtot­tunk be az egyetem és a kollé­gium vezetőinek, hogy újra mű­ködhessen a barlangászkor. Anyagi támogatásra van szük­ségünk, hogy mászófelszerelé­seket vásárolhassunk a csoport­nak. — Hogyan tovább? — A mostani túrák elsődleges célja a gyakorlás, ezért látogat­tunk először Budapest „iskola­barlangjába”. Szeretnénk alap­fokú barlangász tanfolyamokat indítani, hogy a tagok megta­nulhassák a biztonságos barlan­gászás szabályait, az eszközök és a felszerelések használatát. Ha lesz felszerelésünk, később zsomboly, vagyis függőleges barlangokat is felkereshetünk. Jó lenne, ha több hallgató csat­lakozna hozzánk és gyakorlott barlangjárók is elkísérnék a cso­portot. Mák Péter Még egyszer az Anker-házról A Somogyi Hírlap március 29-i számában Tetőtéri vihar cím­mel az Anker-ház tetőtér-beépí­tésével kapcsolatos írás jelent meg. Bár lapunkban Hódos Győző is kifejtette álláspontját, az írás megjelenését követően ahhoz a következőket kívánta hozzáfűzni: „Kaposvár Fő utca 12. számú ingatlan tetőtere eladásának tárgyában az adásvételi szerző­dést Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Contact Trade Kft 1994. no­vember 25. napján kötötte meg. A szerződésben az eladó sem elidegenítési, sem terhelési ti­lalmat nem kötött ki. A szerző­dés 4. pontja viszont rögzíti: „vevő a vétel tárgyát képező ingatlan teljes és kizárólagos birtokába ezen szerződés alá­írásának napján lép, és ezen időponttól viseli a birtokába ju­tott ingatlanok mindennemű terheit és bírja azok hasznait.” Ennek alapján tehát a szer­ződés 5. pontja előírásainak megfelelően megépített lakások elidegenítésének törvényi aka­dálya nem volt, és azokat a bir­tokon belüli Contact Trade Kft — a közreműködő jogászok el­lenjegyzésével garantált szer­ződések keretei között — érté­kesítette, szemben az újságcikk azon állításával, amely szerint eladónak nem volt birtokában az ingatlan. Mint a gazdasági társaság ügyvezetője, a társa­sági törvény előírásainak meg­felelőenjártam el a szerződések megkötése során. Ami pedig a lakások tulajdo­nosainak a tulajdoni bejegyzés­hez fűződő jogait illeti: vala­mennyien korrekt információk­kal rendelkeztek a szerződések megkötésének idején, jóhisze­műségükhöz semmi kétség sem fér. Ennek alapján a megyei jogú város önkormányzata és a Contact Trade Kft között folyó peres eljárástól (mely eljárás­nak az a célja, hogy az ingatlan valós értékét megállapítsa) függetlenül jogosultak arra, hogy a bejegyzéshez fűződő jogaikat érvényesítsék.” A Contact Trade Kft és az önkormányzat között az ügy­ben per folyik. A per kimenete­lére lapunkban visszatérünk. Megyeszékhely földes utakkal Hat évvel ezelőtt — még az előző önkormányzati ciklusban — határozták el a város veze­tői, hogy nem csúfíthatják többé földes utak a városképet. Ad hoc bizottságot alakítottak, amely felmérte a megyeszékhe­lyen az utak állapotát. Kiderült: negyven útnak nincs szilárd burkolata. Programot indítottak a földes utak megszüntetésére, az erre fordítható pénz azonban évről-évre kevésnek bizonyult. Az útprogram befejezése a mostani képviselő-testületre maradt. — Kilenc földes út van még a városban: a Jászai Mari, a Tököli, a Bercsényi, a Róma- hegyi, a Hajnal, a Hold, a Nyírfa és a Kodolányi utca — mondta Kiss Tamásné, a mű­szaki igazgatóság munkatársa. — A közgyűlés dönt arról, hogy mikor melyik utca kaphat szilárd burkolatot. Mi minden évben betervezzük a költségve­tésbe az összes utcát. Az idén a Rómahegyi utca korszerűsítését hagyta jóvá a testület, mert itt csatornázás is lesz. Ennek az egyetlen földes útnak a szilárd burkolata 7,5 millió forintba kerül. A többi út sorsáról jövőre döntenek majd a városatyák. S. P. G. Tartós befektetőket jövendöl a jósnő Kártyát vetett a városnak Mit mutat a varázsgömb Kaposvárnak? fotó: török anett A félhomályos szobában va­rázsgömb, inga és különleges kártyák jelzik: jósdában já­runk. Mészáros Mária mes­terjósnál Kaposvár jövőjére kerestük a választ. — Jönnek-e az idén külföldi befektetők Kaposvárra? — A cigánykártya azt mu­tatja, hogy jönnek és tartósan itt is maradnak — felelte a jósnő. — Előrelép-e a város? — Hivatali emberek akadá­lyozzák folyamatosan a megye- székhely előrejutását. Ez azon­ban korántsem jelenti azt, hogy kaposváriakról van szó — je­gyezte meg Mészáros Mária. — Hogy alakul az idegen- forgalom? — Az idegenforgalomra egy levél vagy hír lesz rossz hatás­sal az idén. A kaposváriak többsége per­sze inkább egyéni gondjaira igyekszik megoldást találni a jósnőnél. Mészáros Mária úgy tartja, azok járnak hozzá, akik bajban vannak: — Ritka, hogy valaki játék­ból keres fel. Sokan kérdeznek a párkapcsolatokról, s arról, mikor érdemes-e befektetni a pénzt. Ha rontás, vagy átok ül valakin, arra kér, szabadítsam meg ettől. Egyre gyakrabb, hogy azt kívánják az emberek, ne sikerüljön a másiknak a vál­lalkozása. De állatokat is meg lehet rontani: elapad a teje a te­hénnek vagy elpusztul az anya­koca. Sok levelet kapok az em­berektől azért, hogy vegyem le róluk a rontást, még Ameriká­ból is megkerestek ilyen kíván­sággal. Arra kérek mindenkit: ne átkozódjon, mert a rontás visszaszállhat az átkozódóra. Ha nem mennek a dolgok, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy átok ül az emberen. Előfordul, hogy a születése pillanatában volt kedvezőtlen a bolygók ál­lása, vagy rossz a számrezgése. Erre a számmisztika ad választ. A negatív erők hatását is lehet gyengíteni — állítja a jósnő. Jósolni pedig mindenből lehet: kockából, kártyából, varázs­gömbből, viaszból de akár bab­ból is. Mészáros Mária ügyel arra, hogy jó híre legyen a boszorká­nyoknak. Mint mondja, ő segí­teni akar a hozzá fordulókon. Tagja a magyar boszorkány­szövetségnek, jelszavuk: Tedd amit akarsz, csak ne árts senki­nek. S. P. G.

Next

/
Thumbnails
Contents