Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-04 / 53. szám
1997. március 4., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 PÉLDAKÉPEINK Közvetlen környezetünkben, a közélet szereplői között és történelmünk kiemelkedő alakjai sorában egyaránt akadnak követésre méltó példák. Ki a példaképe? — kérdezték munkatársaink a somogyi polgároktól. Pál Jenő egyetemi tanár, a PATE állattenyésztési karának dékánja: — Széchenyi István a példaképem, mert sokat tett a magyar népért. Jó szervezőnek, rendkívül széles látókörű embernek tartom. Szabó Kinga, a Somogy Rádió munkatársa: — Vágó István a példaképem. Szeretnék olyan színvonalas műsorokat készíteni, mint ő. Tájékozottsága, műveltsége, stílusa miatt becsülöm nagyra. Ormai István, Nagyatád polgármestere: — Az apósom, akitől a szorgalmas munkát, az emberek szeretetét, a segítem akarást tanultam. Balczó András, aki hittel tudott küzdeni céljaiért, és az az ember, aki jóban és rosszban is igaz, becsületes tud maradni. Reinicke Zsoltné siófoki eladó: -— A nagynéném a példaképem. Kevés pénzt is úgy be tud osztani, hogy mindenre futja. Számomra még nehézséget okoz, hogy a munkámat is jól elvégezzem, a gyerekeimmel is eleget foglalkozzam, háziasz- szonyként és feleségként is megálljain a helyem. Neki valahogy különös tehetsége van ahhoz, hogy megszervezze az életét. Csepeli Istvánná, a kaposújlaki Pannon-Wolf Építőipari kft ügyvezető igazgatója: — Az én példaképem olyan ember, aki vallja, hogy az önbizalom kellő alázat nélkül önteltség. Dr. Komáromi Gabriella irodalomtörténész, az irodalomtudomány kandidátusa, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola főigazgatója: — Egyetlen embert nem tudnék megnevezni. Kitartásban, munkaszeretetben, őszinteségben az édesanyám, rendszeretetben az édesapám. Az értékek vállalásában írók, költők, mert lélekben közelükben élek. Pedagógus példaképem pedig egykori tanítóm, Vidosfalvy Anna és magyartanárom, Zelenik Sarolta. Orbán Margit, Rinyakovácsi polgármestere: — A színészek közül Molnár Piroska, a politikusok között nincs példaképem. Györfl Antalné tapsonyi nyugdíjas: — Az édesanyám volt, amíg élt. Ő mindenre megtanított, szorgalmas, spórolós asszony volt. Amióta meghalt, nem találtam új példaképet. Dr. Lajos Balázs gyékényesi állatorvos: — Az édesapám, mert ő rendes ember, és nálam ez az első szempont. Kelemen Erik kaposvári villanyszerelő: — Régebben a rockegyüttesek és a színészek között kerestem példaképeket. Aztán rájöttem, hogy esélyem sincs a hozzájuk hasonló életre. Azóta nincs példaképem. Mikóka Béla kadarkúti postamester: — Példaképet nehéz választani, mert becsületes ember kevés akad. A magyar kormányból nem tudom, hogy kit kellene választanom, egyik tagja sem a példaképem. Lehet, hogy maradi a gondolkodásom, de úgy vélem: az lehet csak példakép, aki minden körülmények között becsületes marad és nem váltogatja a véleményét. Kerekes Renáta, kaposvári nyolcadik osztályos tanuló: — Elsőben Edit néni, a tanítónénim volt a példaképem. Mindenben őhozzá akartam hasonlítani. Tetszett az öltözködése, a kedvessége, a tudása, s én is sokáig pedagógus akartam lenni. Ma már a menedzserek, vállalkozók között keresek magamnak példaképet. Úgy érzem, önálló üzletasszonyként tudom csak megvalósítani a terveimet. Hajba István kaposvári elektronikai műszerész: — A magyarok közül Kossuth Lajos a példaképem. Kár, hogy a mai politikusok között nincs hasonló kaliberű államférfi. Ügy látom, hogy manapság a politikusok mindent megtesznek a hatalomra jutásért és a hatalom megtartásáért. Ennek érdekében még korábbi ellenfeleikkel is hajlandók szövetségre lépni és feladni elveiket. Nem csoda, hogy a polgároknak elmegy a kedve a politikától, s a reménye is elszáll, hogy valaha kijutunk a gödörből. „Jövőre már nem indíthatók a hagyományos szakmunkásképzős osztályok. Az általános képzés ideje 16-18 éves korig tolódik ki. A szakmunkásképzés jelenlegi rendszere megszűnik, a munkaerőpiaci igények ugyanis azt követelik, hogy javuljon a fiatalok általános műveltsége.” (Hír a Somogyi Hírlapból) MIT SZÓL HOZZÁ? Átalakuló szakmunkásképzés Révész Dénes, a kaposvári 503. Ipari Szakmunkásképző tanára: - így is kevesen jelentkeznek szakmunkásképzőbe, pedig a szakképzést nem lenne szabad leépíteni. A döntés szerintem nem kellően előkészített, az iskolákat magukra hagyták. Abból a szempontból viszont kedvező változásra számítok, hogy a gyerekeknek nem kell 14 évesen életre szóló döntéseket hozniuk. Tamás Károly, a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgató-helyettese: - Egyetértek azzal, hogy javuljon a szakképzés színvonala és a szakmunkások általános műveltsége, ez feltétele annak, hogy felzárkózzunk Európához. De nem biztos, hogy ez csak a mostani formák teljes felrúgásával lehetséges. Csonka Zoltán, a barcsi 525. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgató-helyettese: - Úgy vélem: ezt meg kellett lépni. A kezdeményezés alapjaiban pozitív, de nem kellett volna ennyire figyelmen kívül hagyni a jelenlegi struktúrát. Mi nem tehetünk mást, mint hogy alkalmazkodunk a változásokhoz, megpróbáljuk átvészelni ezt a két éves átmeneti időszakot, lehetőleg úgy, hogy csupán átszervezésekre legyen szükség, és ne elbocsátásokra. Horváth Sándomé, a kadarkúti szakiskola és szakmunkás- képző igazgatója: - Mindenképpen szükség volt a változtatásra, a színvonal javítására. Az átalakítás előnye, hogy a szakmai képzésekhez, az igazi megmérettetésekhez érettebben, felkészültebben jutnak el a gyerekek. Egy kicsit sajnálom, hogy a szakiskola a jelenlegi formájában nem létezhet tovább, mert ez lehetőség volt azoknak a fiataloknak, akik még nem tudták eldönteni 14 évesen, hogy milyen pályát válasszanak. Most ugyan a 9., 10, osztály átveszi ezt a szerepet, de egyúttal felmerül a kérdés: a kisiskolák hogyan fogják tudni ezt megvalósítani. Mindehhez nincsenek meg a féltételek az iskolákban. Bodrogi Csaba, a marcali szakképzőiskola igazgatója: - A változások óriási feladatot rónak az iskolákra, elsősorban a szakmunkásképzőkre, de a nemzetközi követelményeknek meg kell felelni. Ennek megvan az ára. Mi megpróbáljuk átvészelni úgy ezt az átmeneti időszakot, hogy személyi változtatásokra ne legyen szükség, minden tanárunknak tudjunk munkát adni. Egyébként maga a kezdeményezés jó, a 10. osztály után már több alapismerettel rendelkeznek a diákok. (Jakab) A késztermékek átlagosan tíz százalékkal kerülnek többe Ismét árat emel a Pini — Január óta olyan mértékben — mintegy 28 százalékkal — emelkedtek a költségeink, amit a jelenlegi árak miatt már nem tudunk kigazdálkodni — tette hozzá a Pini Hungary Rt vezérigazgatója. — Az energia és üzemanyag árak mellett az élőhús kilója is 8-10 százalékkal többe kerül mint decemberben. Ezért, hogy nyereségességünket megőrizhessük, megpróbáljuk tovább csökkenteni a gyártási ráfordításainkat, de a termékek árának emelése sem kerülhető el. A húsféleségek egy részét már a napokban drágábban szállítjuk majd a boltokba, míg a meghatározó termékeink közül jó néhány csak húsvét után kerül többe. Ponekker László az egyik legnagyobb somogyi magánfeldolgozó, a toponári székhelyű Privát Hús Kft ügyvezetője szerint a kisebb húsipari vállalkozások szerényebb költségeik miatt alacsonyabban tudják tartani egyes termékeik árát, mint a nagyüzemek. Az energiaárak emelkedése természetesen érintette a Privát- Hús Kft gazdálkodását is, ezért — tavaly ősz óta első alkalommal — a cég szintén árkorrekcióra kényszerült. Ennek mértéke azonban meg sem közelíti a 18 százalékot. A heti kétszáz sertést feldolgozó kft-nél a húsrészek árai tegnaptól átlagosan 3-5 százalékkal emelkedtek, míg a késztermékek közül a füstölt áruk és más meghatározó húsféleségek árai egyelőre változatlanok maradnak. B. Zs. A kormányhoz fordulnak segítségért az önkormányzatok Béremelés részben hitelből (Folytatás az 1. oldalról) A város elfogadta a költségvetést, a béremeléshez szükséges összeget biztosította az intézményeknek, az átsorolásokat ebben a hónapban befejezik. Dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője elmondta: a megyei jogú városok hasonló arányban járultak hozzá a bérfejlesztéshez. A szövetség kaposvári közgyűlésén is megfogalmaztak egy állásfoglalást, amelyben az önkormányzatok felhívják a kormány figyelmét, hogy pótlólag biztosítsa az átlagkereset növekményéhez szükséges pénzt. Mindössze egy keveset kell csak lecsípnie a működési költségekből Kadarkúton, ahol a napokban készülnek el a béremeléssel kapcsolatos átsorolásokkal — tudtuk meg Verkman József polgármestertől. A településen 16 köztisztviselő és 111 közalkalmazott kapja meg az emelt összeget. A 242 millió forintos költségvetésből az általános iskolában dolgozók bér- fejlesztésére 37 millió forintot, az óvodában 7 millió forintot fizettek ki. Verkman József szerint ha nem emelik drasztikusan az árakat, nem lesz gondjuk. Reménykedik, hogy pótköltségvetés nélkül ússzák meg az évet. Várnai Ágnes Barcsi iskolás megyei sikere Első helyen végzett a megyei tanulmányi versenyen történelemből a barcsi Ben- csik András. A Deák Ferenc Általános Iskola tehetséges nyolcadikosa képviseli majd a Szombathelyen megrendezendő döntőben a megyét. Bencsik András felkészítő tanára Fodomé Strausz Irma. Mérget loptak Rádpusztán Emberre különösen veszélyes rovarölő mérgeket loptak el a rádpusztai növény- védőszer-raktárból. Többek között eltűnt hat kilogramm Ultracid rovarölő és 15,6 liter más típusú rovarölő vegyszer. Mindkettő veszélyes méreg! A kár értéke hárommillió forint. A fonyódi rendőrkapitányság nyomozást rendelt el lopás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. Irodalmi délután Bodrogon Műsoros délutánon mutatkoztak be a falu fiataljai és a Menedék Alapítvány diákjai a bodrogi művelődési házban. A közös munka eredményeként, a tehetséges fiatalok egyebek között mesejátékot, novellát, színdarabot és népi táncot adtak elő a szép számú közönségnek. Új telefonszám a tabi mentősöknek Megváltozik március 17- étől a tabi mentőállomás telefonszáma. Az új hívószám: 84/325-220. A hónap közepétől csak ezen a számon hívhatók a mentők. A 04 és 104-es segélyhívó azonban továbbra is él. Égett a csemetés Daránynál Tegnap tizenkét óra után néhány perccel érkezett a barcsi tűzoltókhoz a bejelentés, miszerint a darányi téesz-major istállóépülete mellett száz négyzetméteren fenyőcsemetés ég. A lángokat a barcsi tűzoltók fékezték meg. A tűz okát szakértők vizsgálják. A Konstruktőr építette A Konstruktőr kft építette a Purina kaposvári szárazta- karmány-keverő telepének két épületét. Lapunk február 28-i számában tévesen a Középületkivitelező kft-t jelöltük meg építőnek. Kopátsy Sándor: A szakma nem bízik a Postabankban Kár a sorbanállásért A kaposvári születésű neves közgazdászt, Kopátsy Sándort 75. születésnapja alkalmából köszöntötte tegnap a megyeházán dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. A nyugdíjas professzor jelenleg az MSZOSZ tanácsadója, korábban volt bankigazgató, Németh Miklós tanácsadója, és ő alapította a magyar gazdasági-politológiai élet egyik fellegvárát, a Pénzügykutató Rt-t. Kopátsy Sándort az ünnepség után arról kérdeztük, mi a véleménye a Postabank körül kialakult pánikról? — A kiindulópont sok minden lehet, egy biztos: nem véletlenül történt. Magyarországon elkényeztették a bankokat, a pénz kamata mindig nagyobb volt, mint a vállalkozók haszna. Egy pénzimádó társadalmat alakítottak ki. Milliárdokat költöttek a bankok konszolidációjára, ugyanakkor például bevezették a főiskolákon a tandíjat. Rossz politika, hogy nem a termelő szektorban dolgozókat részesítik előnyben, hanem a pénzzel manipulálókat. Ha megkérdezték volna a szakmát, az öt legnagyobb hazai bank közül éppen a Postabankot tette volna az 5. helyre. A Külkereskedelmi Bankkal szemben hiába keltek volna szárnyra híresztelések. Hogy a Postabank nem jól működik, bizonyítja, hogy a mintegy másfél évvel korábbi tőkeemelésekor a klasszikus pénzpiac egy fillért se volt hajlandó beruházni, néhány nem pénzpiaci résztvevő lett a bank főrészvényese. Tehát a szakma nem bízott a Postabankban, a politikából élők vagy a rájuk utaltak részvétele miatt óvatosabbnak kellett volna lenni vele szemben. A pánik persze pénzbe kerül, de akiket én sajnálok, a kisbefektetők, mindenképpen visszakapják a pénzüket, kár volt sorbaállniuk. Katona József FOTÓ: TÖRÖK ANETT SOMOGYI HÍRLAP Várnai Ágnes jegyzete Nem terem a gyermek Papp Istvánná húsz gyermeket szeretne. No, nem a családjába, csak a háromfai iskolába. Papp Istvánná ugyanis polgármester az anyagi gondokkal küszködő kis településen. Állítja: hússzal több általános iskolás nebuló révén kétmillió forint többletforráshoz jutna az oktatási intézmény. Nem lenne akkora gondja a pedagógus béremelés kapcsán. Mert a béremelésnek ára van, csak nincs miből állja az önkormányzat. Háromfán egy gyermek után 122 ezer forint állami támogatást kapnak, amit a megfelelő színvonalú ellátás érdekében, 210 ezerre kell kiegészíteni. Osztottak szoroztak, majd úgy döntöttek: társulnak Bakházával. A „házasság” révén némileg javult ugyan a helyzet, így is egymillió forintra rúg azonban a kifizetetlen számláik összege. A kiadásokat elvben lehetne csökkenteni, ám csak a színvonal romlása árán. Háromfán ugyanis felmenő rendszerben, szakosított oktatás folyik. A 102 gyermekre így 15 pedagógus jut. Ez az arány nem kedvez a gazdálkodásnak, az összevonásról mégsem akarnak hallani. Ha több gyermek lenne, magasabb volna a támogatás, és akkor talán a számítástechnika-oktatás sem maradna álom. A polgármesterasszony most elhatározta: egy asztalhoz ül a kultuszminiszterrel és föltárja a kis települések gondjait. Merthogy húsz gyermeket — bármennyire is szeretné — nem lel a háromfai- bakházi bokrokban.
