Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-20 / 66. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. március 20., csütörtök Rinyaszentkirály harcol a hídért Életveszélyes a Rinyán átívelő rinyaszentkirályi híd. Horváth József polgármester szerint a veszélyre figyelmeztető tábla még nem akadálya annak, hogy átkeljenek rajta az emberek. Mert nincs más lehetőségük. Jókora kerülővel tudnák csak megközelíteni a túloldalt, mindenki a saját felelősségére a veszéllyel is dacolva megy át rajta. Előfordult, hogy a tűzoltóautónak is az innenső oldalon kellett vesztegelnie, amikor a túlparton égett az avar. Még szerencse, hogy nem más égett, s nem kellett senkit menteni. A közúti igazgatóság három éve záratta le a hidat. A határozat megfogalmazásakor csak arról feledkeztek meg, hogy megmondják, honnan lesz 7,5 millió forint a rendbe tételére. Ennyibe kerülne ugyanis a felújítás. A település évi költségvetése huszonkétmillió forint. Ennek 80 százalékát az intézmények fenntartására fizetik ki, s akkor még nem beszéltünk a hivatal működtetéséről, illetve a munka- nélküliekről. Fejleszteni is kellene, s adódnak kisebb javítások is bőven. A zsáktelepülésen úgyszólván nincs munkalehetőség, szociális járadékra sokat kell költeni. Több pályázatot is benyújtottak már a híd ügyében, de eddig mindenhonnan elutasították őket. Most a Ri- nyamenti Területfejlesztési Társulástól kaptak ígéretet, hogy a megyei területfejlesztési tanács idei pályázatán támogatni fogják kérelmüket, hiszen a híd-ügyet mindenképpen rendezni kell. A térségi feladatok között most az elsők közé rangsorolták kérésüket. A rinyaszentkirályiak még sem optimisták. Az idén is megkeresnek minden pályázati lehetőséget, talán tényleg orvosolják jogos bajukat. N. J. Rendőrségi feljelentés harmincnyolc dühös erdőtulajdonostól Tarvágás vitával Segesden Segesden nagyon dühös 38 erdőtulajdonos. Azt mondják: tudtuk nélkül vágatta ki a fát a helyi termelőszövetkezet. Amikor rájöttek, hogy fogy az erdejük, összejöttek és petíciót fogalmaztak. Most fegyvernyugvás van: az Állami Erdészeti Szolgálat, amely engedélyt adott a kitermelésre, kedden azonnali hatállyal felfüggesztette a tarvágást. A segesdi ügy a szövetkezeti részaránytulajdon kihirdetéséig nyúlik vissza. Mindenki megkapta a jussát, s amit nem vittek ki, annak a művelésével 1993- ban megbízták a szövetkezetét. Ennek a szerződésnek az 5. pontja kimondja, hogy a megállapodás határozatlan időre szól, s ezt az első öt évben bármelyik fél csak a gazdasági év vége előtt hat hónappal benyújtott nyilatkozattal bonthatja fel. A szerződést aláírták az új erdő- birtokosok is. 1995-ben a földkiadó bizottság névre szólóan kiadta a részaránytulajdont, vagyis nevesítette az erdőt. Az 54 család megtudta, hogy a 42 hektáros erdőből mi az övé. Ezt rávezették a tulajdoni lapokra is. Hogy azóta hány gazda és hányszor ment ki megnézni az erdőt, nem tudni. Azt viszont igen, hogy a közelmúltban hírét vették: a szövetkezet engedélyt kért és kapott az erdő kivágására. Az 54 erdőtulajdonos közül 38 március 13-án este röpgyű- lésen úgy döntött: ebbe nem mennek bele. Kiderítették azt is, hogy az 1993. évi II. törvény 14. paragrafusa értelmében a szövetkezet korábbi földhasználati joga a nevesítéssel és a bejegyzéssel megszűnt. A haszonbérlő, a helyi szövetkezet csak 1995. december 31-ig gyakorolhatta jogait. Értelmezésük szerint ezután új szerződést kellett volna kötnie a szövetkezetnek, de velük ilyet nem kötött, következésképpen a tsz nem vághatja ki az erdejüket, mert ahhoz semmi köze. Közös képviselőt választottak, akit a szövetkezethez menesztettek. Varga László megkereste a tsz „erdősét”; arra kérte, hogy az ő erdejükben ne vágjanak. Akkor tudták meg, hogy az erdőt részben kivágták. A további favágás pedig csak Borbély András utasítására állítható le. Varga László felkereste az elnököt is. Az mindössze annyit mondott: adják be írásban az észrevételüket, s majd a jogász válaszol rá. Varga László leforrázva távozott. Az erdőbirtokosok egyenesen a rendőrségre mentek, és feljelentést tettek. Vasárnap következett, de akit lehetett, igyekeztek elérni telefonon, hogy megakadályozzák az erdő kivágását. Hétfőn leálltak a fűrészek, kedden az Állami Erdészeti Szolgálat képviselője, Lieszkovszky Géza erdőfelügyelő kézbesítette a szövetkezetnek a határozatot: a fakitermelés engedélyét a tulajdoni viszonyok tisztázásáig felfüggesztik. A gazdák szerint az Állami Erdészeti Szolgálat jogtalanul adta ki a tarvágásra szóló engedélyt. Lieszkovszky Géza viszont azt mondta: amikor a szövetkezet engedélyt kért, büntetőjogi felelősségének tudatában kijelentette, hogy az erdőművelésre megbízatása van a tulajdonosoktól. Ők nem vizsgálták, hogy a szerződések megvannak-e, s mód sincs erre, hiszen egy területnek rendkívül sok tulajdonosa lehet. Ezt a gazdák nem értik. Az erdőfelügyelő a helyszínen járva beszélt a tsz jogtanácsosával, aki megerősítette, hogy véleményük szerint jogosan jártak el. Itt tart most a segesdi ügy. Az erdőfelügyelő szerint a jogászok dolga, hogy eldöntsék, kinek van igaza. Addig is hallgatnak a fűrészek. A gazdák viszont szombaton ismét gyűlést tartanak. Hogy mi lesz a már kivágott fával? Az erdőtulajdonosok azt mondják, kártérítést kémek. A szövetkezethez eljuttatott levelükben azt írták: „a tulajdonosok gyűlése több mint kétharmados többséggel úgy határozott, hogy maga kíván létrehozni erdőbir- tokosságot vagy szövetkezetét. Döntött arról, hogy nem hagyja szövetkezeti használatban az erdőt.” Nagy Jenő Új üzem a város szélén Új ipari üzem született Nagyatádon, a Taranyi úton. A Büttner és Társai Kft eredetileg nem új gyárat akart létesíteni: a Danuvia privatizációjára készülő szakemberek szövetkeztek. A versenytárgyalást nem ők nyerték, a csapat azonban együtt maradt. Szerszámok és szerszámelemek forgalmazására vállalkoztak; ennek hasznából vásároltak gépeket, hogy maguk is előállíthassanak keresett gépipari termékeket. Büttner Tamás cégvezető elmondta, hogy Nagyatádon már 21 embernek adnak munkát. Termékeik iránt nagy kereslet. Elsősorban Németországba exportálják, s már tárgyalnak cseh és szlovák vevőkkel is. Megvásárolták a Délviép egykori telepét, s ott felállítottak egy hatszázötven négyzetméteres üzemcsarnokot. Új gépek beállítására készülnek, s az ISO 9000-es gyártmányminősítés megszerzésére, hogy verseny- képesek maradjanak a nemzetközi piacon. Az egykori Délviép-telep jóval nagyobb, mint amire most szüksége van a társaságnak, ezért vámudvart is létrehoztak. Ezzel a város egyik égető gondját oldották meg; nem az Ács utca környékén vesztegelnek már a kamionok, amíg ellenőrzik az okmányaikat. N. J. Szigorít az önkormányzat Lábodon Lábodnak is nagy teher a munkanélküliség. Munkaképes lakosainak húsz százaléka, 220 ember állástalan. Közülük 150 kapja a jövedelempótló támogatást. Negyven állástalan foglalkoztatását tervezi októberig a lábodi önkormányzat - tudtuk meg Lassú István polgármestertől. Szükség van a közhasznú munkára az utak és az árkok karbantartásánál. A közintézmények festésére-meszelésére pedig külön munkabrigádot szerveznek. A foglakoztatást elősegíti, hogy a lábodi erdészet is kínál munkát tíz embernek, húsz munkanélkülit pedig a nyári szezonban alkalmaz majd a nagyatádi konzervgyár.- Közhasznú munkát kínál az önkormányzat; volt már olyan is, aki nem fogadta el - mondta a polgármester. - Ezért döntött úgy a képviselő-testület: ha valaki nem vállalja a képzettségének megfelelő munkát, akkor megvonják tőle a támogatást. Ez a szigor a község javát is szolgálja. A polgármester szerint száz munkanélküli megszerezheti a támogatáshoz szükséges 3 hónapos munkaviszonyt. Zászlószentelés és címer Taranyban Címert és zászlót avattak Taranyban. A falu zászlaját misén szentelte föl a plébános, majd a művelődési házban felavatták a jelképeket. Ugyanitt helytörténeti tárlatot is nyitottak, ahol az utóbbi száz év taranyi emlékeit és kézimunkákat állították ki. A taranyi népviseletet régi szép darabjait is bemutatják, valamint faragásokat és az 1947-es harangszentelés kellékeit. Micimackó születésnapi tárlata Micimackó elképzelt születésnapját ünnepelték tegnap a nagyatádi gyerekek. Á művelődési házban, ahol a tatabányai színház jóvoltából Micimackó személyesen is megjelent, mackókiállítás nyílt. Csaknem kétszáz játékmackót hoztak ide a gyerekek és a felnőttek. Van itt igazi plüssmaci és kerámiaváltozat, agyonmosott és megkopott, sőt még mézescsupor is. Erre már csak azért is szükség volt, mert a népes vendégsereg gyerek- zsúrt tartott, bállal és lekvárral. Ahogy Micimackó mondaná: „Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény.” fotó: nagy jenő Ismét emelkedik a Baláta ősláp vízszintje A szakemberek számításai szerint végleg elmúlt a kiszáradás veszélye a Baláta tónál. A számos növényritkaságot is rejtő védett tavat ugyanis szinte kizárólag esők és a talajvíz táplálja. Az idei téli csapadék következtében már 40-45 centimétert emelkedett az ősláp vízszintje, a Kis-Balátánál pedig nemrég másfél méteres vízmélységet mértek. Az egyedülálló erdőrezervátumban ezzel ismét megteremtődött a biológiai egyensúly. Vállalkozók a városért - Nagyatádon A nagyatádi gazdálkodó szervezetek képviselőit és a vállalkozókat hívta tegnap délután kerekasztal-beszélgetésre Ormai István polgármester, hogy közösen keressék a település fejlesztésének lehetőségeit. Jó alkalom volt ez arra, hogy bemutassák a várospolitikai elképzeléseket és mecénásokat keressenek néhány feladat megoldásához. A polgármester ezúttal mondott köszönetét a gazdálkodóknak a település gazdálkodásának biztosításához nyújtott munkájukért. Segesd ösztönöz az előtakarékosságra A segesdi önkormányzat is előtakarékosságra ösztönzi polgárai közül azokat, akik házépítésre, illetve lakásvásárlásra készülnek. A testület elé kerülő javaslat szerint azokat, akik a lakáscélú előtakarékosság valamilyen formáját választják otthonteremtéshez, az állami támogatáson túl húsz százalék helyi támogatásban részesítik a falufejlesztési alapból. Ki-mit-tud? legjobbjai a fesztiválon A tizedik Ki-mit-tud? vetélkedősorozat sok szereplőjét szívükbe zárták a nézők. S mert rég nem látták őket, a nagyatádi művelődési ház munkatársai rendhagyó produkcióval rukkoltak elő: a tavaszi fesztivál alkalmából meghívták a városba a verseny legjobbjait. Pénteken este lép színpadra a néptáncos Bálint Péter és Kovács Zoltán, a hegedűs Birkás Csaba - a nagyatádi zeneiskola volt tanítványa, illetve Feldmayer Györgyi egyensúlyozó, a Féltucat parodistacsoport, a Harafa fúvóskvartett, Horváth Kálmán versmondó, a Savaria Singers és a Speed Kids kötélugrócsoport. Zártláncú rádiótelefon rendszer a vadcsapásokra Bútorlapok Szentáról A fafeldolgozás korszerűsítésére összpontosítanak a Kaszó Erdőgazdaság Rt-nél. Végvári Jenő elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a várakozásnál is sikeresebben mutatkozott be a Szentán létrehozott új, környezetbarát táblatömbösítő üzemük, amely a bútorgyárnak készít alapanyagot. Az üzem tervezésekor csak az osztrák piac érdeklődésével számoltak, és számba sem vették a hazai bútorgyárakat. A korábbi gyárak megerősödését és az újak megjelenését is jelzi, hogy itthon is megnőtt a kereslet a bútoralapanyag iránt. A kitermelt fa a feldolgozás által nagyobb hasznot hoz, éppen ezért az idén a feldolgozás fejlesztése kerül előtérbe. A részvénytársaság napokban tartja közgyűlését, ahol tárgyalnak a szárítókapacitás növeléséről, az üzemen belüli anyagmozgatás korszerűsítéséről és a zártterű tárolás feltételeinek kialakításáról is. A beszámolóból is kitűnik, hogy az rí területe nagy, közel ötvenezer hektár, s nagyok a távolságok is. A lakott területektől távol az erdei utakon eddig nehéz volt megteremteni a hírközlést. Most a Motorola segítségével egy zárt hírközlő rendszert építettek ki, s valamennyi dolgozójukat ellátták a speciális rádiótelefonokkal. így a munkaszervezés is hatékonyabb. N. J. Munkanélküliek gondja Kutason, Kisbajomban és Szabáson Ingyen ebéd szegény diákoknak Nyolcvanmillió forinttal gazdálkodott a kutasi önkormányzat tavaly, erre az évre három és fél millióval többet tervezett. Kiadásai között tetemes összeg megy el a szociálpolitikai célokra; tavaly 13 milliónál többet költöttek segélyekre és támogatásokra. Igaz, akkor egy rendkívüli szerencsétlenség, a vonattal ütköző autóbusz tragédiája is nyomasztotta a települést. Egyed György polgármester vallja, a leginkább védtelen és kiszolgáltatott korosztályt, a gyerekeket kell segítem. Harminc gyermek ingyen kap napi háromszori étkezést, így legalább biztos, hogy iskolaidőben nem marad éhes. A rendkívüli nevelési segélyről a rászorultságot is figyelembe véve a szociális bizottság dönt; fontosnak tartják, hogy a gyerekek, közvetlenül részesülhessenek a támo gatásban. Nagy teher a falunak a munkanélküliség. Százan szerepelnek a nyilvántartásban, közülük 50 kap jövedelempótló támogatást, a többiek járadéko sok. Az önkormányzat most készül megállapodásra a munkaügyi központtal egy pályázat keretében, hogy megoldják a munkanélküliek egy részének foglalkoztatását. A többségében képzetlen cigányok elhelyezkedésére aligha van remény. Közhasznú munkára tízen vállalkoztak. A körjegyzőséghez tartozik Kisbajom, amelynek 473 lakosa közül csaknem 70 munkanélküli. jövedelempótló támogatást mintegy ötvenen kapnak, s tízen vállalnak közhasznú munkát. Sári Dénes körjegyző intézi a 609 lelkes Szabás ügyeit is: ott félszázan regisztráltatták magukat. A szabási önkormányzat több mint hárommillió forintot tervez az idén szociálpolitikára. Az intézmények működtetése mellett mindenütt ez viszi el a legtöbb pénzt. Nehezíti a helyzetet, hogy egyik faluban sincs remény foglalkoztatást biztosító beruházásra; az önkormányzatoknak még a meglevő intézmények fenntartása is nehézséget okoz. (Izményi) Vezetéképítés Ötvöskónyiban Ötvöskónyiban a gázláng meggyújtását a nyár végére tervezik. A Kögáz és az önkormányzat megállapodott: a jövő hónapban kezdik a földgázvezeték kiépítését. Már csak a tulajdonosi hozzájárulás hiányzik, de ezt is megkapják a hónap végéig. A terület gazdáinak kártalanításáról a Kögáz gondoskodik. Ötvöskónyiban csaknem 150 család igényelte a gázt. Ez ugyan nem éri el a 70 százalékos arányt, de a kivitelező úgy döntött, hogy megkezdi a beruházást. Ez a falunak 17 millió forintjába kerül. Az igénylők a közműfejlesztési hozzájárulás visszatérítését, a támogatást is figyelembe véve családonként 55 ezer forintot fizetnek a gáz házfalig vezetéséért.
