Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. március 19., szerda Karitász-láda rászorulóknak Meg kell keresnünk a pol­gármesteri hivatalok szociá­lis előadóit, hogy felajánljuk segítségünket, de már az is­kolában, a hitoktatás keretén belül is szociális érzékeny­ségre kell nevelni a gyere­keket. — Ifi Géza memyei plébános, az egyházmegyei Karitász igazgatója mondta ezt első küldöttgyűlésük után, amelyen elhangzott: sok esetben szégyenlős a szegény ember, nem szíve­sen fogadja el a segítséget. A Karitászban tevékenyke­dők pedig arra szerveződ­tek, hogy segítsenek a rá­szorulókon. Az egyházköz­ségekben megalakult cso­portok többnyire jól dol­goznak; rendszeresen láto­gatják a betegeket, szerve­zik a pénz- és ruhagyűjtést. Most húsvétra várják az adományokat, és a magá­nyos, elesett emberek után kutatnak faluban, városban. A közgyűlésen arról is döntöttek: Karitász-ládákat helyeznek el, s az ezekbe dobott cédulán jelezhetik a rászorulók, hogy mire van szükségük. L. S. Juta új diákjai A múlt héten tizenhárom gyermeket Írattak be a jutái általános iskolába. Az el­múlt években általában ennyi kisdiák kezdi ősszel tanulmányait. A leendő el­sősök jutaiak. Nagy Lajosné iskolaigazgató elmondta: 1- 4 osztályos intézményükben jelenleg 33-an járnak. A ta­nulókkal négy pedagógus foglalkozik. A másodikosok és a negyedikesek összevont csoportban tanulnak, az el­sősök, valamint a harmadi- kasok külön osztályban. Ezenkívül kialakítottak egy önálló napközis csoportot is. A végzős negyedikesek szeptembertől Kaposváron folytatják tanulmányaikat. Holland rendőrök közvetítik a burgonyafeldolgozót A Zselic kettős arca A Zselic kettős arcát akarjuk megmutatni programjainkkal. Gyógynövényekben gazdag ez a táj, és jelentős a történelmi múltja. Mátyás király is ivott a dennai erdőben; a kutat most akarjuk felújítani. — Ezt Nagyné Czanka Valéria, a március 15-e alkalmából Pro Régió-díjjal kitüntetett bányai Panoráma Egyesület elnöke mondta. — Hét éve, amikor megala­pították az egyesületet, sokan néztek önre ferde szemmel. Most kevesebb a furcsa tekin­tet? — Talán kevesebb, de az természetes, hogy ha valahol el­indul a fejlődés és másként gondolkodnak, akkor ez ellen­érzéseket szül. Az ellenfelek, szerintem, már megszelídültek, barátokká váltak, és beálltak az értékképzők sorába. Nem köz- igazgatási határokban, hanem földrajzi térségben gondolko­dunk. A Zselica Szövetség hu­szonhárom településén össze­adódnak az értékek, és gazda­ságteremtő erőként is megje­lennek. Az elmúlt időszakban sok térségi beruházás zajlott. — Számos sportember, tu­dós vásárolt itt telket. — Ők hitelesítettek bennün­ket, általuk „gyúrtuk meg” a környezetünket. Intézménnyé váltunk: nemcsak megyeszerte, hanem nemzetközi viszonylat­ban is. Hétfőn például holland rendőrök telefonáltak — akik megfordultak már nálunk —, hogy elmondják: kérésünkre keresik a befektetőket, akik Mike és Kadarkút környékén létrehoznának egy burgonya­feldolgozót. — S vele együtt új munka­helyeket. — Azt szeretnénk, ha a fel­dolgozóipar új munkahelyeket adna, és bedolgozásra, például kosárfonásra is lenne mód. Ez­zel még vonzóbbá tehetnénk a vidéket, javulna az életminő­ség. Csak így kaphat új erőre a Zselic. A térség egyébként már felértékelődött, egyre több a vállalkozó. — Az új út a turizmust is se­gíti, hiszen a szennai falumú­zeumot és a hencsei golfpályát eddig csak külön lehetett meg­közelíteni. — A belső, térségi összekötő út komplex lehetőséget ad a tu­ristáknak, mivel a Kassai-féle lovasíjászpályát, a bárdudvar- noki üveghutát, a kaposszent- benedeki monostort, a Petörke- völgyi víziközpontot, Bányát, Vótapusztát is felfűzték rá. — Bányán született, s igazi lokálpatriótaként vigyázza a pusztulásra ítélt település jövő­Nagyné Czanka Valéria FOTÓ: TÖRÖK ANETT jét. Amikor megfogalmazódott a szándék, hogy mentsék meg a falut, gondolta volna, hogy néhány év múlva az egyesület tevékenysége országos modell lesz a térségfejlesztésben? — Először sok görccsel járt ez a munka, aztán egyre inkább éreztem: hogy nemcsak én, ha­nem sokan mások is fontosnak tartják a vidék fellendítését. Most már érzem: nélkülem is működik a rendszer, s ha valaki Bányára érkezik, mindig talál valakit az egyesület tagjai kö­zött, aki gondos házigazdaként kalauzolja a vidéken. Lőrincz Sándor Várni kell még a kecsegtető állásajánlatra Kadarkúton is Befurödtek a sertésekkel A kadarkúti Füle Ferenc egy éve munkanélküli. A hedrehelyi szövetkezetben - ahol gépjármű-villamossági műszerész volt - végkielégítéssel szűnt meg a munkaviszonya. Keservesen telik az idő, mert nem találok megfelelő munka­helyet — mondta Füle Ferenc, aki a falu alpolgármestere. — Harmincöt évig mindennap menni kellett. Gondolhatja, mit éreztem, amikor 55 évesen kö­zölték velem: nincs szükség rám. A falusi ember is tudja: a mezőgazdasági átalakulás nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Mi pedig hátrányban va­gyunk az ipari centrumokkal körül vett településekkel szem­ben. A mezőgazdasággal pró­bálkoztam, nagyobb arányban, de nem sikerült. Húsz éve ter­melek krumplit, s nem volt még olyan évünk, mint a tavalyi. Nem elég, hogy utcára kerül­tem, még a burgonya is a nya­kunkon rohad. A sertéseket meg, amelyeket tenyésztettünk, kénytelenek voltunk olcsón el­adni. Társaival együtt Füle Ferenc is tapasztalta: bizonytalan a termékek jövője és az értékesí­tés. Nagyon meg kell nézni, hogy mibe fognak. — Ha valaha intenzívebb lesz a mezőgazdaság, a gépesí­tés miatt talán megfizetik a mű­szaki embereket is — véli. — Az elmúlt tíz évben sok minden megváltozott. Amikor Kapos­váron a Volánnál dolgoztam, akkor kezdett fejlődni a mező- gazdaság. Gondolni sem mer­tem arra, hogy nehezebb lesz a falusi ember sorsa. Alpolgármesterként is átéli ezt, amikor értesül a segélyért sorban állók gondjairól. A por­tákon is látni: két vagy három rétegre szakadtak a kadarkú- tiak. Egyre nagyobb a különb­ség a szegények és a gazdagok között. Füle Ferenc abban bí­zik: mire lejár a jövedelempótló támogatása, rábólinthat egy ke­csegtető ajánlatra. (Lőrincz) Nagybajom csatornázni akar Nagybajom 373 millió forint­ból gazdálkodik az idén. Ács Attila polgármester elmondta: nagyberuházást nem terveznek, legfeljebb a megrongálódott utak karbantartására költenek. Az életveszélyessé vált általá­nos iskola építésének befeje­zése az idén esedékes, amihez állami támogatást kaptak. Most a szennyvíz-csatorna kiépítésé­ről tárgyalnak: a 600 millió fo­rint értékű beruházáshoz a ter­vek már elkészültek. Céltámo­gatást kémek, kedvező döntés esetén még az idén kezdődhet az építkezés. Erről hamarosan közmeghallgatást tartanak. Angliai tanulmányúton a turizmusról Az angliai St. Albansban kéthetes tanulmányúton vett részt An- talné Keresztes Mária sántosi polgármester. A British Council szervezésében zajló egyetemi kurzus témája a turizmus és fej­lesztési lehetőségei volt a téma. A tanulmányút résztvevői — többek között — segítséget kaptak a turizmus indításáról és a pályázati lehetőségekről. A sántosi polgármesterasszony el­mondta: fantáziát lát a falusi turizmusban. Első lépésként azon­ban munkahelyeket kellene teremteni, s minél több személyt bevonni a kiegészítő jövedelem-szerzésbe. Könyv a régi és az új Dombóvárról A legújabb kutatási eredményekről is számot ad a Dombóvár címmel megjelentetett könyv, amely a város önkormányzata és huszonhat civil szervezet támogatásával került ki a nyomdából. Dr. Szőke Sándor Dombóvár földrajzi környezetét és történetét dolgozta fel, Mészárosné Fodor Klára Újdombóvár történetét elemzi, dr. Szőke Sándomé pedig a köztéri szobrokat és a város emlékműveit mutatja be a fotókkal gazdagon illusztrált kötet­ben. Keresztutat jártak Szentbalázson Nagyböjti lelkigyakorlatot tartottak a kaposvári taizei imakö­zösség tagjai Szentbalázson. A huszonöt fiatalnak Kiss József szentbalázsi plébános tartott előadást a krisztusi közösségről. Az imacsoport a helybeli plébánián kapott szállást. A Surján völgyében keresztutat jártak. Húsz kilométeren két gerendát ci­peltek és a stációknál elmélkedést tartottak. Kétszázötvenezer forint a vizesblokkra Befejeződtek a csökölyi gyógyszertár vizesblokkjának munká­latai. Az önkormányzat kétszázötvenezer forintért készíttette el a fiókpatika vizesblokkját, öltözőjét a nagybajomi Gamesszal, kiskorpád) és kaposvári szakemberekkel. Internet a nagyberki általános iskolában Három önkormányzat — a nagyberki, a mosdósi és a kercseli- geti — kétszáznegyvenezer forintos anyagi támogatásával sike­rült egy korszerű számítógépet vásárolni a nagyberki általános iskolának. Az intézmény — amelyben háromszáznegyvenen tanulnak —, ennek segítségével csatlakozni tud az Internet- rendszerhez. A kapcsolatot a brekisk-mak. matav.hv jelzéssel vehetik föl velük az érdeklődő társintézmények. Kaposmérő 123 millió forintja Elkészült a kaposmérői önkormányzat költségvetése. Az idén 123 millió forintból gazdálkodnak; a legégetőbb feladat az is­kola felújítása, amihez pályázati pénzből is remélnek támoga­tást. A különféle segélyekre ebben az évben hatmillió forintot tervezett a testület. Igáiban is végeztek már az árpa vetésével Az igali Aranykalász mezőgazdasági szövetkezetben 511 hek­tárnyi kalászos alá szórták el a fejtrágyát. A 316 hektárnyi tava­szi árpa vetésével is végeztek, ezen kívül 200 hektáron bérve­tést is vállaltak. A tavaszi árpát több környékbeli gazdának ve­tették el, és mintegy 1000 hektáron befejezték a talajlezárást is. Legközelebb a napraforgót kezdik vetni, összesen 211 hektá­ron. Erre előreláthatóan április 10 körül kerül sor. Bővült az autóbuszjáratok száma Jákóban A korábbi 8-9 járat helyett csak kettő maradt meg Jákó és Nagybajom között. A környékbeli kis települések úgy érezték: elzárták őket a nagyobb községektől, ahova rendszeresen jártak fogorvoshoz, bevásárolni, szórakozni. Jákó, Csököly, Gige és Rinyakovácsi első embere a közelmúltban ült egy asztalhoz a Volán képviselőivel, s abban állapodtak meg: bővítik a járat- számot, ám ezért fizetnie kell az önkormányzatoknak. A hét elejétől hétfőn és pénteken fél egy körül Jákóból Nagybajom érintésével indul a járat. A plusz szolgáltatásért lakosságszám- arányosan fizet az önkormányzat. Ez Jákó esetében 55 ezer fo­rint erre az évre. A polgármesterek azt tervezik, hogy ha kellő­képpen kihasználtak lesznek a hétfő-pénteki járatok, akkor eset­leg egy szerdai járatról is tárgyalnak a Volán illetékeseivel. András eteti az állatokat Göllében befogadták az otthonteremtőket A három visító kismalac majd fel­löki örömében a fiút. A tízéves Barta András naponta többször is bemegy hozzájuk az ólba: simogatja, becézi őket. Vacsoraidőben gondosan elké­szíti eleségüket, s megeteti az állato­kat. Ha teheti, göllei barátjához megy görkorcsolyázni, s reményke­dik: egyszer a sajátjával is végigsu­hanhat az utcán. A kertet ássa Kalányos Éva és Bogdán Nándor: ide ültetik majd a palántákat. A retek szépen fejlődik, s már csírázik a cukorborsó. A zöldségfélét a napok­ban vetik. Mintegy 300 négyszögölön gazdálkodnak a megyei önkormányzat göllei lakóotthonában élő fiatalok. A nágocsi nevelőotthonból költöztek az Ady utcai takaros házba. Az igazi ott­hon melegét sugárzó épület tizenhá­rom lakójának életébe a hét végén a fa­lubeliek is betekinthettek. Jöttek is szép számmal a vendégek, sokan csa­ládostul. — Aranyoskáim, fogadjátok szere­tettel ezt a kis kukoricát — mondta egy nénike, mikor átnyújtotta a mély­hűtőben tárolt csemegét, amit a két gyermekfelügyelő, Balogh Jánosné és Vörös Kálmánná azonnal föl is tett főni a gázra. Volt, aki pogácsát hozott. Üres kézzel szinte senki sem lépte át a küszöböt. Az iskola szülői munkakö­zösségének képviselői ruhát és haszná­lati tárgyakat ajándékoztak a gyere­keknek. A vendéglátó fiatalok is kitet- tek magukért; sütöttek-főztek, úgy vár­ták a látogatókat. A megyei önkor­mányzat segítségével nemrég 350 ezer forintért vásároltak modem konyhai felszerelést. Nem Csoda, hogy öröm­mel kuktáskodnak a cseperedő lányok. — Ez egy hivatás, életforma, amit áldozatvállalás nélkül nem lehet csi­nálni — mondta Kámyáczky Lajosné, az otthon vezetője, aki tanítói és pszi- chopedagógusi diplomával tíz éve te­vékenykedik a gyermekvédelemben. — Hárman dolgozunk éjjel-nappal a gyerekek között. Gyakran, mint pél­dául a tavaszi nagytakarításkor, a csa­ládtagjaink is besegítenek. Jó volna, ha egy „apa” is lenne köztünk, de ki talál ma egy mosni, főzni, takarítani sze­rető, gyermekekhez is értő férfit? Az otthonban 3-24 éves korukig maradhatnak a fiatalok. A legidősebb már dolgozik: Márton Ferenc vállal­kozó vette a szárnyai alá. A kényelmes szobákban nyugodtan tanulhatnak. Nem kell napközibe járniuk, ottho­nukban segítenek a nevelők. — Igyekeztünk, hogy testvérek, ro­konok egy szobába kerüljenek — mondta a vezető. — Az otthonosabb környezetben kiegyensúlyozottabbak lesznek, nem okoz gondot a beillesz­kedés. Szüleiket ugyan ismerik, de csak elvétve találkoznak. Ide jönnek örömeikkel, bánatukkal; itt panaszol­ják el, ha rossz jegyet kaptak, de azon­nal hozzáteszik: „lüjavítom ám!” A látogatók között volt Opper La­josné, az iskola igazgatóhelyettese és két kollégája. Elmondta: befogadták a gyerekeket, s most azon fáradoznak, hogy korrepetálásokkal fölzárkóztas­sák őket. A szakköröket, kirándulá­sokat és a nyári táborozást is együtt szervezik. Járnak hittanra, temp­lomba. — Amikor megérkeztek a faluba, meghívtam őket a misére, majd egyenként bemutattam az emberek­nek a jövevényeket — mondta Puska Ferenc katolikus plébános. — Kértem, fogadják szeretettel az új lakókat. Többüknek a szemében könny csillant. Úgy érzem, befogadták az anyátlano­kat. Várnai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents