Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-19 / 65. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. március 19., szerda Karitász-láda rászorulóknak Meg kell keresnünk a polgármesteri hivatalok szociális előadóit, hogy felajánljuk segítségünket, de már az iskolában, a hitoktatás keretén belül is szociális érzékenységre kell nevelni a gyerekeket. — Ifi Géza memyei plébános, az egyházmegyei Karitász igazgatója mondta ezt első küldöttgyűlésük után, amelyen elhangzott: sok esetben szégyenlős a szegény ember, nem szívesen fogadja el a segítséget. A Karitászban tevékenykedők pedig arra szerveződtek, hogy segítsenek a rászorulókon. Az egyházközségekben megalakult csoportok többnyire jól dolgoznak; rendszeresen látogatják a betegeket, szervezik a pénz- és ruhagyűjtést. Most húsvétra várják az adományokat, és a magányos, elesett emberek után kutatnak faluban, városban. A közgyűlésen arról is döntöttek: Karitász-ládákat helyeznek el, s az ezekbe dobott cédulán jelezhetik a rászorulók, hogy mire van szükségük. L. S. Juta új diákjai A múlt héten tizenhárom gyermeket Írattak be a jutái általános iskolába. Az elmúlt években általában ennyi kisdiák kezdi ősszel tanulmányait. A leendő elsősök jutaiak. Nagy Lajosné iskolaigazgató elmondta: 1- 4 osztályos intézményükben jelenleg 33-an járnak. A tanulókkal négy pedagógus foglalkozik. A másodikosok és a negyedikesek összevont csoportban tanulnak, az elsősök, valamint a harmadi- kasok külön osztályban. Ezenkívül kialakítottak egy önálló napközis csoportot is. A végzős negyedikesek szeptembertől Kaposváron folytatják tanulmányaikat. Holland rendőrök közvetítik a burgonyafeldolgozót A Zselic kettős arca A Zselic kettős arcát akarjuk megmutatni programjainkkal. Gyógynövényekben gazdag ez a táj, és jelentős a történelmi múltja. Mátyás király is ivott a dennai erdőben; a kutat most akarjuk felújítani. — Ezt Nagyné Czanka Valéria, a március 15-e alkalmából Pro Régió-díjjal kitüntetett bányai Panoráma Egyesület elnöke mondta. — Hét éve, amikor megalapították az egyesületet, sokan néztek önre ferde szemmel. Most kevesebb a furcsa tekintet? — Talán kevesebb, de az természetes, hogy ha valahol elindul a fejlődés és másként gondolkodnak, akkor ez ellenérzéseket szül. Az ellenfelek, szerintem, már megszelídültek, barátokká váltak, és beálltak az értékképzők sorába. Nem köz- igazgatási határokban, hanem földrajzi térségben gondolkodunk. A Zselica Szövetség huszonhárom településén összeadódnak az értékek, és gazdaságteremtő erőként is megjelennek. Az elmúlt időszakban sok térségi beruházás zajlott. — Számos sportember, tudós vásárolt itt telket. — Ők hitelesítettek bennünket, általuk „gyúrtuk meg” a környezetünket. Intézménnyé váltunk: nemcsak megyeszerte, hanem nemzetközi viszonylatban is. Hétfőn például holland rendőrök telefonáltak — akik megfordultak már nálunk —, hogy elmondják: kérésünkre keresik a befektetőket, akik Mike és Kadarkút környékén létrehoznának egy burgonyafeldolgozót. — S vele együtt új munkahelyeket. — Azt szeretnénk, ha a feldolgozóipar új munkahelyeket adna, és bedolgozásra, például kosárfonásra is lenne mód. Ezzel még vonzóbbá tehetnénk a vidéket, javulna az életminőség. Csak így kaphat új erőre a Zselic. A térség egyébként már felértékelődött, egyre több a vállalkozó. — Az új út a turizmust is segíti, hiszen a szennai falumúzeumot és a hencsei golfpályát eddig csak külön lehetett megközelíteni. — A belső, térségi összekötő út komplex lehetőséget ad a turistáknak, mivel a Kassai-féle lovasíjászpályát, a bárdudvar- noki üveghutát, a kaposszent- benedeki monostort, a Petörke- völgyi víziközpontot, Bányát, Vótapusztát is felfűzték rá. — Bányán született, s igazi lokálpatriótaként vigyázza a pusztulásra ítélt település jövőNagyné Czanka Valéria FOTÓ: TÖRÖK ANETT jét. Amikor megfogalmazódott a szándék, hogy mentsék meg a falut, gondolta volna, hogy néhány év múlva az egyesület tevékenysége országos modell lesz a térségfejlesztésben? — Először sok görccsel járt ez a munka, aztán egyre inkább éreztem: hogy nemcsak én, hanem sokan mások is fontosnak tartják a vidék fellendítését. Most már érzem: nélkülem is működik a rendszer, s ha valaki Bányára érkezik, mindig talál valakit az egyesület tagjai között, aki gondos házigazdaként kalauzolja a vidéken. Lőrincz Sándor Várni kell még a kecsegtető állásajánlatra Kadarkúton is Befurödtek a sertésekkel A kadarkúti Füle Ferenc egy éve munkanélküli. A hedrehelyi szövetkezetben - ahol gépjármű-villamossági műszerész volt - végkielégítéssel szűnt meg a munkaviszonya. Keservesen telik az idő, mert nem találok megfelelő munkahelyet — mondta Füle Ferenc, aki a falu alpolgármestere. — Harmincöt évig mindennap menni kellett. Gondolhatja, mit éreztem, amikor 55 évesen közölték velem: nincs szükség rám. A falusi ember is tudja: a mezőgazdasági átalakulás nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Mi pedig hátrányban vagyunk az ipari centrumokkal körül vett településekkel szemben. A mezőgazdasággal próbálkoztam, nagyobb arányban, de nem sikerült. Húsz éve termelek krumplit, s nem volt még olyan évünk, mint a tavalyi. Nem elég, hogy utcára kerültem, még a burgonya is a nyakunkon rohad. A sertéseket meg, amelyeket tenyésztettünk, kénytelenek voltunk olcsón eladni. Társaival együtt Füle Ferenc is tapasztalta: bizonytalan a termékek jövője és az értékesítés. Nagyon meg kell nézni, hogy mibe fognak. — Ha valaha intenzívebb lesz a mezőgazdaság, a gépesítés miatt talán megfizetik a műszaki embereket is — véli. — Az elmúlt tíz évben sok minden megváltozott. Amikor Kaposváron a Volánnál dolgoztam, akkor kezdett fejlődni a mező- gazdaság. Gondolni sem mertem arra, hogy nehezebb lesz a falusi ember sorsa. Alpolgármesterként is átéli ezt, amikor értesül a segélyért sorban állók gondjairól. A portákon is látni: két vagy három rétegre szakadtak a kadarkú- tiak. Egyre nagyobb a különbség a szegények és a gazdagok között. Füle Ferenc abban bízik: mire lejár a jövedelempótló támogatása, rábólinthat egy kecsegtető ajánlatra. (Lőrincz) Nagybajom csatornázni akar Nagybajom 373 millió forintból gazdálkodik az idén. Ács Attila polgármester elmondta: nagyberuházást nem terveznek, legfeljebb a megrongálódott utak karbantartására költenek. Az életveszélyessé vált általános iskola építésének befejezése az idén esedékes, amihez állami támogatást kaptak. Most a szennyvíz-csatorna kiépítéséről tárgyalnak: a 600 millió forint értékű beruházáshoz a tervek már elkészültek. Céltámogatást kémek, kedvező döntés esetén még az idén kezdődhet az építkezés. Erről hamarosan közmeghallgatást tartanak. Angliai tanulmányúton a turizmusról Az angliai St. Albansban kéthetes tanulmányúton vett részt An- talné Keresztes Mária sántosi polgármester. A British Council szervezésében zajló egyetemi kurzus témája a turizmus és fejlesztési lehetőségei volt a téma. A tanulmányút résztvevői — többek között — segítséget kaptak a turizmus indításáról és a pályázati lehetőségekről. A sántosi polgármesterasszony elmondta: fantáziát lát a falusi turizmusban. Első lépésként azonban munkahelyeket kellene teremteni, s minél több személyt bevonni a kiegészítő jövedelem-szerzésbe. Könyv a régi és az új Dombóvárról A legújabb kutatási eredményekről is számot ad a Dombóvár címmel megjelentetett könyv, amely a város önkormányzata és huszonhat civil szervezet támogatásával került ki a nyomdából. Dr. Szőke Sándor Dombóvár földrajzi környezetét és történetét dolgozta fel, Mészárosné Fodor Klára Újdombóvár történetét elemzi, dr. Szőke Sándomé pedig a köztéri szobrokat és a város emlékműveit mutatja be a fotókkal gazdagon illusztrált kötetben. Keresztutat jártak Szentbalázson Nagyböjti lelkigyakorlatot tartottak a kaposvári taizei imaközösség tagjai Szentbalázson. A huszonöt fiatalnak Kiss József szentbalázsi plébános tartott előadást a krisztusi közösségről. Az imacsoport a helybeli plébánián kapott szállást. A Surján völgyében keresztutat jártak. Húsz kilométeren két gerendát cipeltek és a stációknál elmélkedést tartottak. Kétszázötvenezer forint a vizesblokkra Befejeződtek a csökölyi gyógyszertár vizesblokkjának munkálatai. Az önkormányzat kétszázötvenezer forintért készíttette el a fiókpatika vizesblokkját, öltözőjét a nagybajomi Gamesszal, kiskorpád) és kaposvári szakemberekkel. Internet a nagyberki általános iskolában Három önkormányzat — a nagyberki, a mosdósi és a kercseli- geti — kétszáznegyvenezer forintos anyagi támogatásával sikerült egy korszerű számítógépet vásárolni a nagyberki általános iskolának. Az intézmény — amelyben háromszáznegyvenen tanulnak —, ennek segítségével csatlakozni tud az Internet- rendszerhez. A kapcsolatot a brekisk-mak. matav.hv jelzéssel vehetik föl velük az érdeklődő társintézmények. Kaposmérő 123 millió forintja Elkészült a kaposmérői önkormányzat költségvetése. Az idén 123 millió forintból gazdálkodnak; a legégetőbb feladat az iskola felújítása, amihez pályázati pénzből is remélnek támogatást. A különféle segélyekre ebben az évben hatmillió forintot tervezett a testület. Igáiban is végeztek már az árpa vetésével Az igali Aranykalász mezőgazdasági szövetkezetben 511 hektárnyi kalászos alá szórták el a fejtrágyát. A 316 hektárnyi tavaszi árpa vetésével is végeztek, ezen kívül 200 hektáron bérvetést is vállaltak. A tavaszi árpát több környékbeli gazdának vetették el, és mintegy 1000 hektáron befejezték a talajlezárást is. Legközelebb a napraforgót kezdik vetni, összesen 211 hektáron. Erre előreláthatóan április 10 körül kerül sor. Bővült az autóbuszjáratok száma Jákóban A korábbi 8-9 járat helyett csak kettő maradt meg Jákó és Nagybajom között. A környékbeli kis települések úgy érezték: elzárták őket a nagyobb községektől, ahova rendszeresen jártak fogorvoshoz, bevásárolni, szórakozni. Jákó, Csököly, Gige és Rinyakovácsi első embere a közelmúltban ült egy asztalhoz a Volán képviselőivel, s abban állapodtak meg: bővítik a járat- számot, ám ezért fizetnie kell az önkormányzatoknak. A hét elejétől hétfőn és pénteken fél egy körül Jákóból Nagybajom érintésével indul a járat. A plusz szolgáltatásért lakosságszám- arányosan fizet az önkormányzat. Ez Jákó esetében 55 ezer forint erre az évre. A polgármesterek azt tervezik, hogy ha kellőképpen kihasználtak lesznek a hétfő-pénteki járatok, akkor esetleg egy szerdai járatról is tárgyalnak a Volán illetékeseivel. András eteti az állatokat Göllében befogadták az otthonteremtőket A három visító kismalac majd fellöki örömében a fiút. A tízéves Barta András naponta többször is bemegy hozzájuk az ólba: simogatja, becézi őket. Vacsoraidőben gondosan elkészíti eleségüket, s megeteti az állatokat. Ha teheti, göllei barátjához megy görkorcsolyázni, s reménykedik: egyszer a sajátjával is végigsuhanhat az utcán. A kertet ássa Kalányos Éva és Bogdán Nándor: ide ültetik majd a palántákat. A retek szépen fejlődik, s már csírázik a cukorborsó. A zöldségfélét a napokban vetik. Mintegy 300 négyszögölön gazdálkodnak a megyei önkormányzat göllei lakóotthonában élő fiatalok. A nágocsi nevelőotthonból költöztek az Ady utcai takaros házba. Az igazi otthon melegét sugárzó épület tizenhárom lakójának életébe a hét végén a falubeliek is betekinthettek. Jöttek is szép számmal a vendégek, sokan családostul. — Aranyoskáim, fogadjátok szeretettel ezt a kis kukoricát — mondta egy nénike, mikor átnyújtotta a mélyhűtőben tárolt csemegét, amit a két gyermekfelügyelő, Balogh Jánosné és Vörös Kálmánná azonnal föl is tett főni a gázra. Volt, aki pogácsát hozott. Üres kézzel szinte senki sem lépte át a küszöböt. Az iskola szülői munkaközösségének képviselői ruhát és használati tárgyakat ajándékoztak a gyerekeknek. A vendéglátó fiatalok is kitet- tek magukért; sütöttek-főztek, úgy várták a látogatókat. A megyei önkormányzat segítségével nemrég 350 ezer forintért vásároltak modem konyhai felszerelést. Nem Csoda, hogy örömmel kuktáskodnak a cseperedő lányok. — Ez egy hivatás, életforma, amit áldozatvállalás nélkül nem lehet csinálni — mondta Kámyáczky Lajosné, az otthon vezetője, aki tanítói és pszi- chopedagógusi diplomával tíz éve tevékenykedik a gyermekvédelemben. — Hárman dolgozunk éjjel-nappal a gyerekek között. Gyakran, mint például a tavaszi nagytakarításkor, a családtagjaink is besegítenek. Jó volna, ha egy „apa” is lenne köztünk, de ki talál ma egy mosni, főzni, takarítani szerető, gyermekekhez is értő férfit? Az otthonban 3-24 éves korukig maradhatnak a fiatalok. A legidősebb már dolgozik: Márton Ferenc vállalkozó vette a szárnyai alá. A kényelmes szobákban nyugodtan tanulhatnak. Nem kell napközibe járniuk, otthonukban segítenek a nevelők. — Igyekeztünk, hogy testvérek, rokonok egy szobába kerüljenek — mondta a vezető. — Az otthonosabb környezetben kiegyensúlyozottabbak lesznek, nem okoz gondot a beilleszkedés. Szüleiket ugyan ismerik, de csak elvétve találkoznak. Ide jönnek örömeikkel, bánatukkal; itt panaszolják el, ha rossz jegyet kaptak, de azonnal hozzáteszik: „lüjavítom ám!” A látogatók között volt Opper Lajosné, az iskola igazgatóhelyettese és két kollégája. Elmondta: befogadták a gyerekeket, s most azon fáradoznak, hogy korrepetálásokkal fölzárkóztassák őket. A szakköröket, kirándulásokat és a nyári táborozást is együtt szervezik. Járnak hittanra, templomba. — Amikor megérkeztek a faluba, meghívtam őket a misére, majd egyenként bemutattam az embereknek a jövevényeket — mondta Puska Ferenc katolikus plébános. — Kértem, fogadják szeretettel az új lakókat. Többüknek a szemében könny csillant. Úgy érzem, befogadták az anyátlanokat. Várnai Ágnes
