Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

1997. március 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Üldözöttek kárpótlása A múlt lezárása erkölcsi kötelesség Az életüktől és szabadságuk­tól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény módosítását al­kotmánybírósági észrevétele­zés és az ezt követő kormány­zati átdolgozás után tegnap terjesztette ismételten az Or­szággyűlés elé Avarkeszi De­zső igazságügyi államtitkár. Egyösszegű kárpótlás jár az élet elvesztéséért, ha a halál a magyar bíróság törvénysértő vagy semmissé nyilvánított íté­lete, a magyar hatóság (ható­sági személy) politikai indítta­tású önkénye miatt következett be, illetve ha a sérelmet szen­vedett a deportálás vagy a kényszermunka ideje alatt halt meg. Kárpótlás jár a tervezet sze­rint a második világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálásért és a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolásért. A szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. A kárpótlásra az özvegy, a gyermek illetve az élő szülő, ezek hiányában — az összeg fe­lére — az élő testvér jogosult. A kárpótlás összegéről, a kifi­zetés rendjéről, határidejéről, ütemezéséről később külön tör­vény rendelkezik. A kárpótlási igényeket e tör­vény hatálybalépésétől számí­tott négy hónapon belül kell majd benyújtani a megyei (fővárosi) kárrendezési hiva­talhoz. S. Á. A rektorok szerint elkerülhető a sztrájk Kifizetik a felemelt bért Nem találtak a korábbinál jobb, megnyugtatóbb megol­dást az egyetemek pénzügyi gondjaira tegnap a rektori konferencia résztvevői, a sztrájkot azonban elkerülhe­tőnek ítélik. A felsőoktatási intézmények ki­fizetik a közalkalmazotti tör­vénymódosítás szerint meg­emelt béreket, illetve pótléko­kat - ebben maradtak a rekto­rok és a főigazgatók a minisz­terrel folytatott megbeszélés után. Amelyik intézménynél a kifizetés folyamatos teljesítése akadályba ütközik, ott a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium tárgyal a megoldás lehető­ségeiről. Amennyiben a Pénz­ügyminisztérium szakértőinek bevonásával tervezett egyezte­téseken megalapozottnak talál­ják az igényt, az MKM megke­resi a megoldás módját. Magyar Bálint a több mint háromórás vitát követően új­ságíróknak elmondta: az elkö­vetkező napokban a tárca gaz­dasági, illetve felsőoktatási he­lyettes államtitkára tovább foly­tatja a megbeszéléseket az in­tézmények vezetőivel. Frenyó V. László, a rektori konferencia elnöke szerint egy­előre nem találtak megnyugtató megoldást arra a konfliktusra, amit a megemelt közalkalma­zotti bérkifizetésekhez szüksé­ges források biztosítása jelent. A sztrájk elkerülhető - vélte az elnök. A felsőoktatásnak van cselekvési programja. Nyolcszázmillióval gazdálkodó nyugdíjpénztár Külön tagozat nevelőknek Oktatási tagozatot hozott létre a több mint nyolcezer tagot számláló és nyolcszáz­millió forintos befektetést működtető Magyar Polgári Nyugdíjpénztár. A pénztárhoz tartozóknak csaknem húsz százaléka dolgo­zik a közoktatásban, ezért is ha­tározták el, hogy számukra kü­lön csoportot alakítanak. A csoportban a pénztártagok révén jelenleg az ország min­den tájáról 26 intézmény képvi­selteti magát. Köztük számos általános és szakmunkásképző iskola, gimnázium, egyetem, főiskola található, így a Buda­pesti Műszaki Egyetem és a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola is. A tagozat nemcsak képviseli a tanártársa­dalom érdekeit, hanem befekte­tési tanácsaival segíti is az okta­tókat, nevelőket. A Polgári Nyugdíjpénztár most úgy kívánja továbbfejlesz­teni szolgáltatását és a közal­kalmazotti támogatási rend­szert, hogy az oktatásban dol­gozóknak ötven belépőig a re­gisztrációs díj felét, ötven fő fe­lett pedig a teljes regisztrációs és belépési díjat elengedi. A támogatási rendszerről az ország összes közép- és általá­nos iskolájának, mintegy 7000 intézménynek az igazgatóját írásban tájékoztatják. Agrárkerekasztal áprilisban A polgári engedetlenség jogi következményekkel is jár Az alkotmányt és a gyülekezési törvényt is megsértenék azok a gazdák, akik részt vennének egy esetleges teljes út- blokádban - mondta tegnap rendkívüli sajtótájékoztatóján Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A kabinet a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szer­vezete által kiadott határozatra reagálva úgy látja: semmi oka a METÉSZ-nek arra, hogy - ha 72 órán belül nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal - megkezdjék a határállomá­sok és a fővárosba bevezető utak lezárásának előkészítését. Kiss Elemér elmondta: a kormány a gazdák 14 pontos követeléséből 10-et már elfo­gadott, amikor március 5-én a miniszterelnök találkozóra hívta a demonstrációk szerve­zőit, akik ígéretük ellenére nem jelentek meg Horn Gyula dolgozószobájában. Március 10-én a kabinet politikai ál­lamtitkára várta hiába az elő­zetesen bejelentkezett vendé­geket, ezért újabb időpontot jelöltek meg, ám a tegnap dél­előtti randevú is meghiúsult. A kabinet tárgyalási szán­dékát bizonyítja, hogy társa­dalmi vitára bocsátotta a nem­zeti agrárprogramot - tette hozzá a kormányszóvivő -, majd kijelentette, hogy ha en­nek ellenére mégis lezárnák a gazdák az említett útvonala­kat, számolniuk kell az alkot­mány, illetve a gyülekezési jog megsértése miatti követ­kezményekkel. Az alkotmány szerint ugyanis mindenkit megillet a szabad mozgás joga, míg a gyülekezési tör­vényben az áll: a tiltakozás nem járhat mások szabadsá­gának sérelmével. Az államtitkár arról is be­számolt, hogy - miután a kis­gazdák tegnapelőtt elismerték, hogy támogatják a megmoz­dulásokat - Horn Gyula tele­fonon emlékeztette Torgyán Józsefet alkotmányos felelős- ségére.^Az FKGP elnöke le­vélben válaszolt, sürgetve a nemzeti agrárkerekasztal lét­rehozását. Horn tegnap levél­ben értesítette Torgyánt: a ka­binet a kerekasztalt április 25. és 27. között kívánja megtar­tani. Kiss Elemér újságírói kér­désre közölte, a rendőrség dolga, hogy megtiltsa a teljes útblokádot, ami ellen bíróság­hoz lehet fordulni. Rózsa András, az ORFK szóvivője tegnap kijelentette: a rendőrség csak azt követően foglalkozik a gazdák tervezett demonstrációjával, ha a ME- TÉSZ hivatalosan megküldi az engedélyezési kérelmet. Hozzátette: a polgári engedet­lenség politikai kategória, ilyet a hatályos jogszabályok nem ismernek. Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője bízik ab­ban, hogy a gazdák nem aka­dályozzák a határforgalmat, mert az visszavetné a külke­reskedelmet és az idegenfor­galmat. Ha mégis így tenné­nek, nem a Határőrségnek, hanem a rendőrségnek kellene fenntartania a rendet. Bragyova András politoló­gus érdeklődésünkre kifejtette, hogy ebben az esetben nem polgári engedetlenségről, ha­nem közönséges törvénysértés­ről lenne szó. Az előbbi ugyanis általában egyszemé­lyes, morális indíttatású akció, míg az utóbbi lényege a közle­kedés biztonságának veszé­lyeztetése, illetve a személyi szabadság megsértése. Bra­gyova hozzátette, hogy a pol­gári engedetlenséghez folya­modók nemcsak a törvénysér­tést vállalják fel, hanem annak következményeit is. Franciaor­szágban például jó néhányan ülnek most is börtönben a ka­tonai szolgálat megtagadása miatt, másutt a halálbüntetés el­len törvénytelen eszközökkel tiltakozók kerültek rács mögé. A Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége egy­előre nem támogatja a Mező- gazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetségének kezde­ményezését, a határállomások és a Budapestre vezető utak blokádját - jelentette ki Jakab István, a MAGOSZ társelnöke kedden az MSZP és a MA­GOSZ között folytatott egyez­tető tárgyalások után. Jakab elmondta: a METÉSZ ez ügy­ben nem egyeztetett a MA- GOSZ-szal. Ugyanakkor az ál­tala képviselt érdek-képvise­leti szervezet bízik az agrári- umban felgyülemlett akut gondok tárgyalásos rendezé­sében. Az alelnök szerint kulcs­kérdés, hogy a törvénymódosí­tási javaslatokon túl tisztázzák azolotak a gazdáknak a tb-já- rulékfizetési kötelezettségeit, akik nem képesek ezek megfi­zetésére. FEB Simándy József búcsúztatása Tízezrek kísérték utolsó útjára tegnap a Kossuth-dí- jas kiváló művészt. Az Operaház előcsarnokában felállított ravatalnál pályatársai búcsúztak tőle, a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint helyezték végső nyugalomra minden idők legszeretetteljesebb Bánk bánját fotó: feb/lehoczky Péter A társadalom nyugalmáért. Az Akadémia elnökétől a kato­likus püspöki kar alelnökéig, a volt pénzügyminisztertől a fő­rabbiig számos közéleti szemé­lyiség vett részt tegnap azon a konferencián, amelynek a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem adott otthont. A felszólalók ki­fejezésre juttatták azt a törek­vésüket, hogy erősítsék a társa­dalom nyugalmát és felemelke­dését. Támogatás a vidéknek. Ti­zenegymilliárd forint támoga­táshoz jut az idén a 19 megye úgy, hogy a hátrányos helyzet­ben lévők arányosan többet kapnak - hangzott el tegnap az SZDSZ-frakció tájékoztatóján. A helyi területfejlesztési taná­csok döntenek majd a pénzek szétosztásáról a települések között. Növekvő bevétel. A fordulat éve volt 1996 Magyarország vendégforgalmában: több mint 30 százalékkal sikerült gyarapí­tani a devizabevételeket az előző évhez képest, és növeke­dett a turisták által hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma is. Tavaly csaknem 40 millió külföldi járt hazánkban - közöl­ték tegnap szakemberek. Tanárok találkozója. Ma kezdődik Budapesten az Euró­pai Történelemtanári Szerveze­tek Szövetségének négynapos tanácskozása, amelyen 20 or­szágból mintegy 80 pedagógus, illetve 15 hazai tanár vesz részt. Bemutatják egy holland mun­kacsoport „Európa - úton” című oktatócsomagját is. Drogbizottság. Magyarorszá­gon ma nemzetközi összeha­sonlításban is túl enyhék a kábí­tószer-birtoklást büntető jog­szabályok, ezért szükséges volna ezek felülvizsgálata - ál­lapították meg tegnap a kábító­szer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott ország- gyűlési eseti bizottság ülésén. Határőr-szimpózium. Az ez­redfordulóig befejeződik a Ha­tárőrség hivatásos és szerződé­ses állományúvá alakítása, a magyar szervek azonban foko­zatosan -a repülőterek esetében teljesen - már a schengeni normák szerint igyekeznek el­látni feladataikat. Erről egy nemzetközi szimpóziumon ej­tettek szót a dunántúli Zalaka- roson. Drágább a benzin. A Mól Rt. 1 forinttal ismét csökkentette a hálózatában forgalmazott gáz­olaj árát, miközben valamennyi benzinfajta egységesen 50 fil­lérrel drágult a cég kútjainál. Az idén ez már a negyedik ár­változás, amelynek keretében a gázolaj összesen 5 forinttal lett olcsóbb, a benzin pedig össze­sen 1 forinttal lett drágább. A pártok megítélése az ország nyugati felében Az FKGP és a Fidesz előrelépett Pénzkereső Még ezekben a napokban is tart az egyeztetés a kormány és az önkormányzat képvi­selői között arról, hogy mi­ből finanszírozzák az egész­ségügyi dolgozók fizetésé­nek idei 17 százalékos eme­lését, illetve a működési költségek 15,9 százalékos növelését - jelentette be tegnap Simsa Péter, az ön- kormányzat alelnöke. A társadalombiztosítás arra törekszik, hogy a jelen­legi költségvetési keretek között találjanak megoldást. Nem kizárt azonban, hogy - egyéb forrás hiányában - akár az egészségügy mű­ködtetésére szánt kerethez is hozzá kell majd nyúlni, il­letve esetleg újabb struktú­raátalakítási lépésekre lesz majd szükség. A Szonda Ipsos közvélemény- kutatása szerint a Dunántú­lon februárban a megkérde­zettek 19 százaléka a Függet­len Kisgazdapártot tartotta a legnépszerűbb pártnak. Alig 1 százalékkal maradt mögötte a Fidesz-MPP. A Magyar Szocialista Párt 13 százalék­kal a harmadik helyen állt. A Szabad Demokraták Szövet­sége hatszázalékos eredményé­vel a parlamenti pártok sorában a negyedik, a belső problémák­kal küzdő Kereszténydemok­rata Néppárt pedig 3 százaléká­val az ötödik. A Magyar De­mokrata Fórum gyengélkedése is tartósnak bizonyul: kétszáza­lékos a népszerűsége. E dunántúli eredmények sem a pártok sorrendje, sem a száza­lékos mutatók tekintetében nem jelentenek alapvető eltérést az országos értékekhez képest. Az országos sorrend: Fidesz 17 százalék, a Független Kisgaz­dapárt 16 százalék, a Magyar Szocialista Párt 12 százalék. A januári elbizonytalanodás után most valamelyest nö­vekvő tendenciát mutat a biz­tos szavazók aránya. Egy most vasárnap tartandó választáson a dunántúli országrész válasz­tópolgárainak több mint fele (53 százaléka) biztosan részt venne. Ha közülük azokat vesszük, akik tudják, melyik pártra szavaznának, akkor eb­ből a körből a Független Kis­gazdapárt 35 százalékot,a Fi­desz 27 százalékot, a Magyar Szocialista Párt pedig 22 szá­zalékot kapna. A Szabad De­mokraták Szövetsége 9 száza­lékot érne el, a Magyar De­mokrata Fórum és a Keresz­ténydemokrata Néppárt vi­szont 3-3 százalékkal valószí­nűleg nem érné el a bejutás­hoz szükséges értéket. A kérdezés ideje: 1997. feb­ruár. A kérdezés módja: sze­mélyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden fel­nőtt, állandó nyugat-magyar­országi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 329 fő. A minta és az alapso­kaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azo­nosnak tekinthető. Ferenczv Europress Ha most vasárnaD lennének a Darlamenti választások, ön melvik Dártra szavazna? a nyugati országrész adatai: Dem szavazna, bizonytalan országos adatok: UPS OSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents