Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-07 / 32. szám

1997. február 7., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Huszonötezer forint két istvándi diáknak Tanulmányi versenyt hirdetett a felsős diákoknak az Istvándi Gyermekekért alapítvány - azzal, hogy a legjobbat tizenötezer forinttal, a másodikat tízezerrel jutalmazza. Most hirdettek eredményt első ízben: félévi jegyei alapján Szabó Norbert ötö­dikes tanuló bizonyult a legjobbnak - ő kapja a 15 ezer forintot -, és Ignácz Gyöngyi hatodikost jutalmazzák 10 ezerrel. Ezt az összeget a szülőknek az utolsó fillérig a gyerekre kell költeni. Ezt követően minden félév végén jutalmazzák a legjobbakat. Vállalkozói fórumon a költségvetésről Fórumon tájékoztatja Barcs idei költségvetéséről a város legna­gyobb vállalkozóit Feigli Ferenc polgármester. Az első ilyen ren­dezvényt a napokban tartották, s hamarosan sor kerül a második­ra is. A cégvezetőket egyebek között a helyi adókról, a város idei terveiről tájékoztatták és a beruházásokról. A vállalkozók kíván­csiak voltak az önkormányzat területfejlesztési elképzeléseire is. Új igazgató a lakócsai általános iskolában Új igazgatója van a lakócsai körzeti iskolának; Bors László Sellyéről érkezett a somogyi községbe. Közte és egy rinyaúj- laki pályázó között kellett választania az érintett négy község - Lakócsa, Szentborbás, Potony és Tótújfalu - képviselőtestüle­tének, és a sellyei pedagógus mellett döntöttek. Az igazgató­váltásra a korábbi iskolavezető lemondása miatt került sor. Ismét módosították a napközi térítési díját Másodszor módosította ebben a tanévben az étkezési térítési dí­jakat a csurgói képviselő-testület. A tízórait, ebédet és uzsonnát igénybe vevő napközis diákok ezentúl napi 129 forintot fizet­nek; a vendég étkezők pedig 194 forintot kapnak egy ebédet. A díjak változtatását a nyersanyagárak emelkedése is indokolta. Somogyaracs szélesebb utat akar építeni Szélesebb utat szeretne Somogyaracs, a falun átvezető útnak ugyanis csak egy része megfelelő szélességű. Mintegy fél ki­lométernyi hosszan keskeny és rossz állapotú az út, emiatt igen nehéz a közlekedés. A somogyaracsi önkormányzat most a köz­úti igazgatósággal közösen szeretné megoldani ezt a gondot. Csaphornyos parketta már két műszakban Áttértek a hagyományos parketta kétműszakos gyártására Bar­cson. A Dráva Parkett két másik üzemében már tavaly óta két műszakban dolgoztak. Egyúttal nőttek a minőségi követelmé­nyek; amíg korábban ezt a parkettát nagyrészt hazai piacra szállí­tották, most a megnövekedett termelés folytán is jóval többet ér­tékesítenek külföldön. A két műszakra való átállás folytán 10 új dolgozót is fölvettek a barcsi üzembe fotó: pölöskei tiborné Regionális egyesületbe léptek a táncosok Regionális egyesületet alakítottak három település versenytánco­sai; a Barcson, Szigetváron és Szentlőrincen működő tánccsopor­tok egy sor előnyt remélnek ettől az együttműködéstől. Egyebek között megoszlanak az utaztatásuk költségei, és nagyobb esélyük van ebben a formában támogatások megszerzésére. Az együtt­működés során később majd közös táncbemutatókat is tartanak. Vendégcsalogató víz, másfél millió forintos felújítás után Sok vendég kereste fel a fürdőt, már a nyitás utáni napokban is fotó: pölöskeiné Kellemes meleg a csokonyavi- sontai víz. A fürdőt csak né­hány napja nyitották meg; ja­nuárban ugyanis elvégezték a szükséges javításokat. Ezúttal másfél millió forintot költöttek a fürdőre. Későbbre csak a tető rendbe tétele maradt. — A két fedett termálmedence vize 35-37 fokos; felváltva üzemel, s a kihasználtságára nem panaszkodhatunk — mondta Katz Zoltán, a fürdő ügyvezető igazgatója. — A nyi­tás utáni első hétvégén több mint 150 vendégünk volt. Ez persze messze van még a sze­zon számaitól, hiszen évente több mint százezren fordulnak meg itt, köztük 15-20 ezer hor- vát és 25 ezer német és osztrák vendég. Nagy vonzerő a gyógyhatású víz, amely a mozgásszervi bán- talmak, gerincbántalmak keze­léséhez alkalmas, és sikerrel al­kalmazzák nőgyógyászati prob­lémák, gyulladásos betegségek gyógyításánál is. Az igazgató elmondta: az utóbbi négy év­ben, amióta az önkormányzat tulajdonába került a létesít­mény, húszmillió forintot köl­töttek a fürdő felújítására és fej­lesztésére. Egyfajta szórakoz­tató központtá is szeretnék ki­alakítani Csokonyavisontát. Ehhez kapcsolódik a már létre­hozott élmény-medence és az idén is ingyenes óriáscsúszda is. Nagy László Lépéstartás a piaccal, a nemzetközi szabvány követelményei Átalakul a csurgói Napsugár Részvénytársasággá alakul a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet. Az igazgatóság már döntött, a javaslattal egyetért a tagság jelentős ré­sze, a végső szót tavasszal a közgyűlésnek kell kimondani.- Sikerrel zárta az évet a Napsu­gár, de ez nem jelenthet meg­nyugvást - mondta Fekete János elnök. - A gazdasági verseny megköveteli, hogy lépést tart­sunk a követelményekkel. Nagy a kínálat a konfekcióiparban; a piacot csak az tudja megtartani, aki határidőre szállít, s biztosítja az állandó minőséget. Ez rend­kívül nagy szervezettséget kí­ván. A Napsugárnál is pénzbün­tetéssel sújtják a dolgozókat és a vezetőket, ha az ő hibájukból nem indulhat egy kamion. A megkésett áruátadás zavarja a nagyobb, európai elosztórend­szer munkáját; következményei sújtják a szövetkezetét is. Ä termelés folyamatossága el­sőrendű feladat Csurgón. Ezért kezdeményezték az ISO 9001 -es minősítés megszerzését is. A ta­núsítvány nemcsak a terméknek, hanem a vállalati rendszernek is szól. Enélkül rövidesen nem le­het versenyben maradni az eu­rópai piacon. Ha a cég megfelel a követelményeknek, akkor visszatérítik az ISO minősítés költségeinek a felét. A bizonyít­vány a Napsugárnak 6,4 millió forintba kerül, de azt mondták, megéri. A cég érdeke, hogy szervezettségével is megfeleljen a versenyhelyzetnek; csak így biztosítható az állandó termék- fejlesztés, a gyors alkalmazko­dás. A részvénytársasággá ala­kulás a piaci versenyképességet szolgálja; külföldi tőkét szeret­nének bevonni a korszerűsítés­hez és a piackutatásba. Az idén 400 millió forint értékű árut varrnak Csurgón. Megrendelés van bőven, egész évre, és már a következő telet tervezték, mikor mintakollekciójukat szétküldték partnereiknek. Nagy Jenő Gondozóházat épített Gyékényes Gondozóházat alakítottak ki Gyékényesen. A község nemrég megnyitott intézménye tizenegy magányos, egyedül élő idős em­bernek ad otthont, és további harmincnak napközi ellátást. Eredetileg hat nyugdíjas szá­mára terveztek ide lakást, ahogy megkezdték az építkezést és elő­rehaladt a munka, vele párhu­zamosan megnőtt az igény is.- Régi épületből alakítottuk ki a gondozóházat; még el sem készült, és máris bővíteni kellett - mondta Csordás József pol­gármester. - Az első ütemben négymillió forintot költöttünk rá. Nagyjából elkészültünk az épület rendbe tételével is, csak az előtér kifestése van hátra. Szakképzett személyzet gon­dozza itt az idős gyékényesieket, és az iskola konyhájáról hozzák nekik az ételt. És a további igé­nyeknek is elébe menve, a gon­dozóházban már ötven személy számára alakították ki a nappalit. Vasfüggöny Bélaváron Sok pénzébe került - kerül máig is - Bélavárnak a vas­függöny fellebbentése. Még akkor is, ha ezt csak Béla- vár - Somogyudvarhely kö­zé vonták a menetrendben. Vasfüggönynek a bélavári polgármester nevezte azt az állapotot, hogy a helybeliek sokáig csak Barcs felé me­hettek Csurgóra, Nagyatádra vagy a Bélavártól néhány ki­lométerre levő Berzencére. A Barcsról érkező buszjárat ugyanis Bélavárról vissza­fordult, nem ment át Udvar­helyre. Csurgóra, Nagyatád­ra, Berzencére viszont Ud­varhelyről indultak a buszok. A Csurgóra menő bélavári- aknak így éppen ellenkező irányba kellett indulni.- Többször kértük, hogy a Bélavárig jövő barcsi busz menjen el Üdvarhelyig. Nem jelenthet számottevő költsé­get egy faluval továbbkül­deni. Sokáin nem sikerült megoldani a gondot - mond­ta Újfalvi Jánosné polgár- mester. - Végül a Kapos Vo­lán, hogy adott egy iskola­buszt; ezért évente több százezer forintot fizetünk. Mindössze egy kis jószándé­kot kértünk és most vaskos számlákat kapunk. írtak már ez ügyben a mi­niszternek is, de onnét sem kaptak segítséget.- Veszteséges járatokat csak úgy tudunk üzemeltetni, ha a ráfizetést kiegyenlíti az, aki a járatot igényli - mond­ták a Kapos Volánnál. Ennek a bélavári járatnak rendkívül alacsony a kihasználtsága; közlekedtetését csak úgy tudta vállalni a Volán, ha a buszt igénylő önkormányzat hozzájárul a költségekhez. A barcsi járat meghosz- szabbításáról, amelyet a bé- laváriak szeretnének, csak azt mondták: ennek jóval több a vonzata, mint gondol­nák. Egy sor utazási szokást a Volán nem tud alárendelni az új, csekély igénynekN. L. r Vágja ki, \ j mert szükségej | lehet rá! ] A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Barcson és környékén Mendöl József, Barcs, Bajcsy-Zs. u. 139/1. J * * * | A takarékszövetkezetek barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, .. szuloki, vízvári, csurgói, zákányi, berzencei irodájában __(bares^J Horgászok a Dráva jegén és az otthon felejtett okmányok Télen fürgébb a határőr A Dráva egyes részein is kia­lakul összefüggő jégpáncél. Ez csábíthatná a határsértő­ket is, de a tények erre rácá­folnak: csak kevesen, elvétve próbálkoznak ilyenkor illegá­lis határátlépéssel. A tél a iegnyugodalmasabb évszak a barcsi zöldhatár őrzőinek. — Mindössze egy román társa­ság ellen voltunk kénytelenek intézkedni. Nemrég történt ez az eset; a csoport tagjai csak a barcsi vasútállomáson jött rá, hogy Kanizsán „felejtették” az okmányaikat — mondta Lő- rincz László alezredes. — Van azonban a térségben még egy másik gyanús csapat is, amelyet egy ideje figyelünk. Ezenkívül vannak a Dráva mentén is lék­horgászok, de az idén ezekkel sem volt sok gondunk. Ismer­jük őket , s nagyon egyszerű, ám annál hatékonyabb mód­szert alkalmazva léptünk föl. Már az ősszel figyelmeztettük őket: tudunk róluk, és figyeljük őket, nem sértik-e meg a határt. Az államhatáron nem mond­ható túl mozgalmasnak a tél: alig akad jogellenes cselekedet. Nyugalmassága ellenére a ha­tárőrök mégsem szeretik a telet. Naponta húsz-huszonöt kilomé­tereket is kell gyalogolniuk, s ez a havas, járatlan utakon, kü­lönösen ilyen hidegben volt szép teljesítmény. Ä barcsi határőrök 58 kilo­méteres szakaszon ügyelnek a határ sértetlenségére. Ilyen hosszú szakaszra felügyelni még jó időben nagy teljesít­mény. Télén mások a módsze­rek is. A hideg is rákényszeríti őket a fürgébb mozgásra. így jóval kevesebb időt töltenek egy-egy ponton, viszont sokkal gyakrabban fölkeresik. Emel­lett szigorúbban ellenőrzik azokat a helyeket, amelyeket nagy valószínűség szerint érin­teniük kell a határsértőknek. A kishajók a szárazdokkban várják áprilisi vízre bocsátásu­kat, a legénységük pedig most a többi határőrrel járőrözik. A ha­tárőr-kirendeltség vezetője el­mondta: a tavaszi vízre bocsá­tásra várhatóan új hajóval bő­vül járműveiknek száma. N. L. Labdáznak a tehenek, lovon jár a pásztor Kútfőpuszta 300 marhája Kútfőpusztán „labdáznak” a tehenek. Nem tehetnek mást, mert fortélyos az angol ön­itató: az állatok csak a „lab­dák” lenyomásával olthatják szomjukat. S itt mínusz 20 fokig sem fagy be a víz. Rideg körülmények között tartják a szarvasmarhát a Ba­varia Mezőgazdasági és Erdő­gazdálkodási Bt telepén. A zöme magyar tarka, a többi holstein-fríz. A növendék álla­tokkal együtt több mint 300 marhát őriznek Kútfőpusztán.- Huszonkét kilométer hosszan villanypásztorral van kerítve a terület; négy legelőnk van - mondta Mercz Mihály szuloki telepvezető. S váloga­tókarámot is készítettek. - Jó időben természetesen a legelő füve az eleségük, télen azon­ban napi két és fél kiló abrakot meg tíz kiló szénát kapnak. Húsmarhatartással foglal­koznak a telepen. A tavalyi üszőborjakat is meghagyták továbbtenyésztésre. - Csak a bikaborjakat exportáltuk; Hor­vátországba adtunk el ötvenet, kilónként 280 forintért. Három éve indult a tenyész­tés Kútfőpusztán, vásárolt ál­lománnyal. Három tenyészbi­kát is hoztak Németországból. Négy dolgozónak ad munkát a telep. Mercz Mihály elmondta, három hátas lovuk is van, ezen járják be a hozzájuk tartozó te­rületet a pásztorok. (Gamos)

Next

/
Thumbnails
Contents