Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. február 26., szerda Gazdasági gépek pályázati pénzből Mezőgazdasági gépeket vá­sárolt az inkei önkormány­zat a megyei területi kie­gyenlítést szolgáló pályáza­ton nyert összegből. A saját anyagi forrásokkal megtol­dott vásárlással az önkor­mányzat a lakosság mező- gazdasági szolgáltatásait igyekszik kielégíteni a ta­vasz kezdetétől. Siófoki diákoknál a megyéspüspök A siófoki Krúdy Gyula Ke­reskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskola, va­lamint a Baross Gábor Ipari Szakmunkásképző és Szak- középiskola diákjaival ta­lálkozott tegnap a Szépvöl­gyi utcai kollégiumban Ba­lás Béla megyéspüspök. Lá­togatásakor a kollégium száztíz diákjának életével, körülményeivel ismerke­dett, s a hitről beszélgetett a fiatalokkal. Tavaszi munkák Gödében A tavalyról visszamaradt 50 hektárnyi földterület szántá­sát kezdték meg a göllei Béke termelőszövetkezet­ben. Folyamatosan végzik a szerves trágya kihordását, eddig mintegy kétszáz hek­tárnyi területtel végeztek. A vizsgálatok szerint nem ká­rosodott a télen a vetés, a tervek szerint a jövő héten elkezdhetik a fejtrágyázást. A tavaszi munkákat is ha­marosan elkezdődik 1640 hektáron. A gépek karban­tartására idén mintegy 11 millió forintot fordítanak. Szerény kutasi fejlesztés Az idén nem terveznek na­gyobb beruházást Kutason. A 89 millió forintos költ­ségvetésből elsősorban az intézmények zavartalan működését és a szociális feladatok ellátását biztosít­ják. A közeljövőben épí­tendő fénysorompóhoz pe­dig biztonsági gyalogoskor­lát építését tervezik. Hajléktalanok farsangi mulatsága A kaposvári hajléktalan gondozási központban far­sangi mulatságot rendeztek. A Toldi gimnázium dráma tagozatos diákjainak vidám műsorát követően — hús­ipari magánvállalkozók, pékségek támogatásával — megvendégelték a szálló mintegy 70 lakóját. Dél-floridai és västernorrlandi kutatókkal az iskolakultúráról Magyar lecke svédeknek Dr. Riez Ferenc, Karolyn J. Snyder és Christer Nylén Négy somogyi oktatási intéz­mény — a kaposvári Mun­kácsy gimnázium és a Pannon Lovasakadémia, a barcsi Drávavöigye középiskola és a balatonboglári kertészeti szakközépiskola — a részese annak az iskolai munkakul­túra-fejlesztési programnak, melyről tegnap a megyeházán tanácskoztak a szakemberek. A> megbeszélésre a nemzetközi kutatás vezetői, Karolyn J. Snyder a Dél-Floridai Egyetem professzora és Christer Nylén a svédországi Västemorrland — Somogy testvérmegyéje — ok­tatási és kulturális igazgatója is Kaposvárra érkezett. Dr. Riez Ferenc, a vendéglátó humán­szolgáltatási főosztály vezetője, dr. Kálmán András, a pedagó­giai intézet főtanácsosa és in­tézményvezetők előtt számol­tak be budapesti látogatásuk­ról, amely során a kutatást tá­mogató Soros Alapítványt, va­lamint az ELTE neveléstudo­mányi tanszékét keresték föl. A programban svéd, orosz, amerikai, izraeli egyetemek mellett a somogyi humánszol­gáltatási főosztály és pedagó­giai intézet vesz részt. Az ed­digi négy középiskolában vég­zett mérést a jövőben továb­biak követik. Karolyn J. Snyder a Somogy Hírlap kér­désére elmondta, munkakul­túra-program segíti az iskolai munka tervezését, a tantervi fejlesztést és -értékelést, a diák hatékonyabb felkészülé­sét. — Bár először járok Ma­gyarországon, tudom, iskola- rendszerük nagy változásokon megy keresztül — mondta a professzor. — A vezetőknek olyan szemléletre lesz szüksé­gük, amely segít megfelelni a kihívásoknak. A program rész­leteinek kidolgozásában ma­gyar kollégák segítenek. Chister Nylen, elmondta, a program lehetőséget ad a svéd és a magyar iskolaigazgatók­nak a tapasztalatcserére, és a testvériskolai kapcsolatokat is ösztönzi. — Több magyar iskolában jártam, ezért meggyőződésem, sokat tanulhatunk egymástól. Nekünk főként a magas ma­gyarországi oktatási követel­mények adják föl a leckét. B. T. A barkácsoló gyanúsított fényárban „várta” a rendőröket Jutalom a tettenérőknek Sikeres elfogásért adott át ju­talmat Bóta László, a DRV Rt igazgatója Tóth János törz­szászlósnak, Matuca Zoltán fő­törzsőrmesternek, valamint Zsobrák Imrének, az osztopáni közbiztonsági, önvédelmi cso­port tagjának. A somogyjádr és az osztopáni körzeti megbízott a polgári személlyel együtt tet­ten érte azt a 40 éves somogy­fajszi lakost, aki már hosszú ideje fosztogatta — többek között — az eddei vízműtá­rozó technikai-elektromos fel­szerelését. A barkácsoló férfi — a lámpáktól a különböző villamos berendezésekig — mindent magához szólított, az­tán otthon „feldolgozta” a zsákmányát. Az sem véletlen, hogy amikor a rendőrök ki­mentek a portájára, fényár fo­gadta őket, hiszen a tolvaj mozgásérzékelővel ellátott lámpát és riasztót használt ott­honában. De más egyebet sem vetett meg: előző munkahelyé­ről négy mázsa szöget lopott el. Az ezermestert tizenegy kü­lönböző bűncselekmény elkö­vetésével gyanúsítják. T. R. A tabi diákok vendége volt Koltay Gábor filmrendező Honfoglalás-premier Tabon Koltay Gábor Honfoglalás című filmjét tekintették meg tegnap a tabi középiskolások. A filmvetítést követően a rendező válaszolt a diákok kérdéseire. Koltay Gábor elmondta: a decemberi filmbemutató óta csaknem négyszázezren látták hazánkban az alkotását, amely mintegy 200 millió forintba ke­rült. A nézők számát szaporí­totta, hogy hazánk történelem- és magyar szakos tanárai „me­legen” ajánlják diákjaiknak a magyarok honfoglalásáról ké­szült film megtekintését. A kritikusok által sokat vita­tott mozi után a filmrendező a forgatással kapcsolatos kérdé­sekre elmondta: a film, amely az Etelközből Pusztaszerig tartó vonulást ábrázolja, öt helyszínen készült, s 200 millió forintba került. Alkotásával azt kívánta hangsúlyozni, hogy a magyarok bejövetele nem véres hódító háborúk sorozata volt, hanem egy békés folyamat. Többen kérdezték, hogy miért Franco Nero kapta a főszerepet. A rendező elmondta: Árpád szerepére azért kérte föl Franco Nérót, mert a nagyszerű szí­nészt régóta ismeri, s dolgozott már vele. Erre a szerepre őt ta­lálta a legalkalmasabbnak. A kérdésekre adott vála­szokból a rendező somogyi kö­tődése is kiderült, ugyanis fele­sége Kaposváron született, ro­konai ma is itt, illetve Tabon és Zalán élnek. (Krutek) MUNKÁVAL TÖLTÖTT ÓRÁK Munkatársaink azt kérdezték különböző foglalkozású em­berektől: hány órát dolgoznak naponta, hogy biztosítani tudják családjuk megélhetését? Kovács Zoltán Korona-taxis: - Naponta 12 órát töltünk kint a droszton, ám ennek sajnos 90 százaléka csupán várako­zás. Ha nyolc órában lenne folyamatos munkánk, nem lenne gond, ám ilyen körülmények között a 12 órás munka is kevés. Azzal együtt is, hogy nekünk nincs hétvégénk, ünnepünk. Eze­ken a napokon is rendszerint dolgozunk. Jakab Péter autószerelő: - Egyéni vállalkozóként évek óta naponta 10-12 órát töltök munkával. S mivel egyedül dol­gozom, nem csak a munka hárul rám, hanem a rengeteg admi­nisztráció is. Az időm jelentős részét ez utóbbi tölti ki. Ifl. Berkes Rudolf kaposgyarmati kőműves: - Hivata­losan nyolc órát dolgozom, de 4-5 órát még ráhúzok otthon a kapálástól a traktorozásig. Két hold földem van, ott aztán látás­tól vakulásig lehet dolgozni. Éjfélig ráérek, addig minden mun­kát megcsinálok. Mindent megteszek, amit csak bírok. Egye­dülálló vagyok, egy kislányom van. Általában 4-5 órát alszom, mert aki sokat alszik, kevesebbet él. Dr. Simon Margit megyei bíró: - Kidolgozom a munka­időt, és mivel ez olyan hivatás, ami nem végezhető el napi nyolc órában, ezért esetenként hazaviszek néhány aktát. A ren­geteg elméleti joganyagot, az állandóan változó jogszabályokat is napra készen követni kell. Ez csak részben fér bele a munka­időbe. Heti 2-3 tárgyalásom van, délután általában 3-ig tárgya­lunk. Mind ehhez persze még hozzájön a hét közben elmaradt otthoni tevékenység: mosás, vasalás, takarítás és főzés. Ez a második műszakom. Tótb György kaposvári nyugdíjas: - Van egy kis földterü­letem, a veteményt és a gyümölcsöst ápolom. A feleségemnek is segítek a háztartást vezetni: bevásárolok, és segédkezem a főzés előkészítésében, valamint a műhelyemben is dolgozgatok egy kicsit. Délutánonként pedig a régi emlékeimet, a múltat föl­idézve írogatok. Saját tapasztalataim alapján röviden kidolgoz­tam egyebek mellett a cigányság, a cselédség, a napszámosok, és a summások sorsát, történetét. Károly Irma, a megyei művelődési központ igazgatója: - A munkahelyemen elméletileg nyolc órát vagyok, gyakorlatilag viszont annyit, amennyit kell. Áztán folytatom otthon, ezeket az órákat már nem is számolom. Rendezvénynél, ügyeletnél, esetleg vendégek érkezésénél addig vagyok a munkahelyemen, amíg ez szükséges. Tehát átlagosan 10-12 órát töltök munkával. Az ember szervezete hozzászokik ehhez, hiszen mindez együtt jár ezzel a foglalkozással. Radics István toponári géplakatos: - A vállalatnál fél éve 12-24-es váltásban dolgozom, ha hazamegyek otthon folytatom a munkát a ház körül. A konyhakertet művelem, állatokkal fog­lalkozom. A 12 órás műszak után is nekiállok. Ha átlagban számolom, akkor — beleértve a hétvégéket is — naponta 12 órát dolgozom. Varga Tamás hetesi autóvezető szakoktató: - Változó, hogy naponta mennyit dolgozom. Télen, amikor alig volt ta­nuló, négy órát dolgoztam, viszont 3-4 éven át 12 órát kellett bent lennem, mert rengeteg volt a feladat. Nem biztos, hogy az utóbbi volt a fárasztóbb... Vállalkozó vagyok, és a költségeket akkor is ki kell fizetnem, ha éppen kevés a munka. Most nyolc órát dolgozom, ezt sem tartom ideálisnak, sokszor úgy érzem: bírnék többet is. Jó időbeosztással a 10-12 óra sem megterhelő. Lengyel Sándoraé kaposvári munkaügyi előadó: - A hivatalos munkaidőt, tehát nyolc órát dolgozom, azonban elő­fordul, hogy haza is kell vinnem munkát. Otthon persze kezdő­dik az a műszakom, amikor a családomat látom el, vacsorát fő­zök. Mióta felnőttek az ikergyermekeim, már nem vagyok any- nyira leterhelve. Imreit Béláné kaposvári vállalkozó: - Naponta 12-14 órát ülök a varrógép mellett, egész héten. És a hétvégeken sincs idő pihenésre: vásárokba járunk, hogy eladjuk a ruhákat. Nagyon fárasztó, de nincs más választásunk. Vagy ez van, vagy a mun­kanélküliség. Meggazdagodni ebből nem lehet, de valahogy legalább megélünk, és manapság már az is nagy szó. Pórul járt tolvajok egy Kiskorpádi tanyán Jogos védelem baltával Torma Sándor Kiskorpád mel­letti portáját 1996. június 25-én Nyári József és Orsós Zsolt ki akarta rabolni. Úgy gondolták, hogy nincs otthon a gazda, ám kellemetlen — és nyolc napon túl gyógyuló — meglepetés érte őket. Torma ugyanis baltá­val védte birtokát, többször fejbe vágta Orsóst. A Somogy Megyei Bíróság dr. Szollár Pál tanácsa elsőfokon az otthonát védő Tormát egy évi — két évre felfüggesztett — börtönre ítélte, Nyári Józsefnek három hónapi, egy évre felfüggesztett szabadságvesztést, Orsós Zsoltnak pedig 18 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. A többszörösen büntetett előéletű 30 éves Nyári József és a 21 éves Orsós Zsolt Kiskor­pádon látta Torma Sándort, s úgy gondolták, amíg a 34 éves férfi a sörözget, meglátogatják elhagyatott helyen lévő házát. Ám amíg lovaskocsival kiértek Torma tanyaépületéhez, a házi­gazda már el is szenderedett sa­ját szobájában. A ház konyhá­jából egy versenykerékpárt és két hamutartót vittek el, majd körülnéztek a pajtában is. Torma a zajra fölébredt, s meg­látta hívatlan vendégeit. Magá­hoz vett egy nagyfejszét és a bejárati ajtónál várta őket. Ha­marosan meg is érkeztek, Nyári kezében vasvilla volt. Megfe­nyegették a házigazdát, erre Torma a fejszével fejbe vágta Orsóst. Ötször... Orsósnak csontig hatoló sebeket okozott, s a halántékánál kivágott egy csontdarabot, valamint eltörte védekezésül felemelt alkarját. Az ügyészség Tormát em­berölés bűntettének kísérleté­vel, a másik két vádlottat pedig lopás vétségével vádolta. A bíróság viszonylag enyhe büntetést szabott ki Tormának, mivel álláspontja szerint a férfi jogos védelmi helyzetben kö­vette el tettét, hiszen tőle akar­tak lopni, s két férfival állt szemben. Elhárító magatartása azonban nem volt arányos a támadás mértékével. Nyári József ítélete jogerős, Az ügyész Torma Sándornál és Orsós Zsoltnál súlyosításért föl- lebbezett. (Tamási) Szeretnénk, ha nemcsak olvasója, hanem ajánlója is lenne a Somo­gyi Hírlapnak. Ezért kérjük, hogy szervezzen ismerősei, barátai kö­rében új előfizetőt lapunknak. Azok között a jelenlegi előfizetők között, akik új megrendelőt szer­veznek a Somogyi Hírlapnak, a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság vásárlási utal­ványait sorsoljuk ki, amelyet a cég bármelyik áruházában be lehet váltani. A nyertes előfizetők név­sorát lapunk szombati számában közöljük. A sorsolás előtt kézbe­sítőnk az új megrendelőt személye­sen felkeresi, és ajándékkal is ked­veskedik. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot kitölt­ve küldjék vissza. A borítékra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél érkezése után kifizeti.----------------------------------------------------------------------------1 Megrendelőlevél a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1997 ............................-tői El őfizetési időszak: Előfizetés díja: I | egy hónap 725 Ft I I negyedév 2100 Ft Beszervező előfizető: Név................................................................... L akcím:............................................................ Beszervezett előfizető: Név.................................................................... L akcím:............................................................. A jelenlegi előfizetőink között, akik új előfizetőket szerveznek, e megrendelőlevél beküldésével, a BALATON FÜSZCAT KCACSKCDCLMI RCSZVCNVTflRSnsno által felajánlott vásárlási utalványokat sorso­ljunk ki. i

Next

/
Thumbnails
Contents