Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-26 / 48. szám
1997. február 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Hét település iskolájának költségvetéséről Kaposgyarmat, Cserénfa, Hajmás, Sántos, Gálosfa, Bőszénfa és Szentbalázs polgármestere legutóbbi ülésükön elfogadták az iskola idei költségvetését. E szerint a szentbalázsi iskola harminc millió forintból gazdálkodik. A falvak első emberei a szentbalázsi óvoda és a védőnői szolgálat költségvetéséről is döntöttek. Az előbbire 3,3 millió forintot, az utóbbira 1,3 millió forintot fordítanak. Jótékonysági bál Dévai Nagy Kamillával Jótékonysági bált rendeztek a memyei általános iskolában. A jó hangulatú esten százhetvenen vettek részt. Dévai Nagy Kamilla félórás műsorral szórakoztatta a résztvevőket. Az est tiszta bevétele százötvenezer forint volt, amit az iskola sporteszközeinek gyarapítására, a kondicionáló terem felszereléseinek gazdagítására fordítanak. Gyógyulni vágyó kazahok az igali fürdőben Orvosokból, üzletemberekből álló kazah küldöttség járt Igáiban. Zimmerman Árpád, a termálfürdő ügyvezető igazgatója elmondta: decemberben határozták el, hogy közös vállalkozásba kezdenek. A kereskedelmi együttműködés keretében élelmiszeripari termékeket állítanak össze Kazahsztánba, egy egészségügyi program révén pedig turistacsoportokat szerveznek az igali gyógyfürdőbe. Az alma-atai magánklinika vezetője meggyőződött arról, hogy a két hetes kezelés eredményes lehet a kazahi szélsőséges időjárás miatt gyakoribb reumás, nőgyógyászati és allergiás megbetegedésekre. A gyógyvízre alapozott kúrát, megfelelő orvosi és szakasszisztensi segítséggel, fiziote- rápiás kezelésekkel egészítik ki. Ezeket az Igái Hotelben végzik; a speciális vizsgálatokat a megyei kórházban és Mosdóson. Az első, tíz tagú kazah csoport szombaton érkezik. Határszemle a somogysárdi szövetkezetben A somogysárdi Haladás mezőgazdasági szövetkezetben határszemlét tartottak a napokban. Langmár Ferenc elnök elmondta: áttekintették 770 hektárnyi búzát, 170- tritikálét és a 100 hektárnyi repcét. A szakemberek szerint a szokásos 2-5 százaléknyi területen van vízkár. A tél 20-30 hektáron okozott kárt. Azokon a területeken, ahol most is áll a víz, ott valószínűleg kipusztul a vetés. Ahol felszáradt, ott rövidesen elkezdik a nitrogénes fejtrágyázást, és így várhatóan megmenthetik a növényt. Mintegy egymillió forintnyi kár keletkezett a növényekben. Utakról, iparűzési adóról Kaposmérőben Közmeghallgatást tartott hétfőn este a kaposmérői képviselő-testület. Hajszán Tibor polgármester (képünkön) elmondta, hogy a képviselő-testület a ráruházott feladatát sikeresen teljesítette. Az idén százhuszonhárom-millió forint bevételre számítanak; többre, mint az előző évben. A legsürgetőbb beruházásként az iskola tetőterének felújítását említette. Erre az önkormányzat cél- támogatást különített el. Ha a drágább megoldás valósul meg, akkor tetőtér beépítésre is lehetőség lesz. Különben csak az elöregedett, életveszélyessé vált tetőszerkezet cseréjére. A helyi vállalkozókat leginkább az iparűzési adó kivetése foglalkoztatta. A telefonon beérkezett kérdések többsége a helyi úthálózattal foglalkozott. Az ezzel kapcsolatos teljes megoldásra pénzhiány miatt nincs lehetőség. Az energiaprivatizációból szerzett részvények sorsáról, a községrendezési tervről, illetve a kóborkutyák okozta gondokról is véleményt mondtak. fotó: török anett Műsoros est az általános iskolások javára Jótékony célú bált rendezett a hét végén a szennai önkormányzat és a helyi általános iskola. A jó hangulatú rendezvényen több mint százhúsz vendég tapsolt az általános iskolások műsorának, a Flamingó társastáncklub táncosainak és a látványos karate-bemutatónak. A szervezők és a támogatók a teljes bevételt az általános iskola javára ajánlották fel. Kadarkúton pártolói és ellenzői is voltak a gázprogramnak Két település, egy vezeték Jó ütemben halad a gázvezeték építése Bárdudvarnok és Kadarkút között fotó: török anett Bárdudvarnokon néhány hete már mindenütt használhatják a gázt, és elindult a gerincvezeték Kadarkút felé, ahol a Körmendi utcában szintén hamarosan a földbe kerülnek az első csövek. — Nehéz elkezdeni egy ekkora beruházást: az itteniek közül sokan szerették volna, de nem bíztak igazán abban, hogy sikerül — mondta Forintos László, Bárdudvarnok polgármestere. — Ennek ellenére belevágtunk 1995-ben. A múlt év közepére már el kellett volna készülni mindennel, de az akkori kivitelező nem tudta teljesíteni a határidőket. Fel kellett bontanunk a szerződést. Új beruházót kerestünk s megtaláltuk az Uniterm- et. Az év végén Bárdudvarnok központjában már gázzal fűthetett mintegy 300 lakó. A kapos- dadai részen 12 házban — egy kis késéssel — az év utolsó napjaiban készültek el a munkák. Bárdudvarnok szerencsés helyzetben van: házanként mindössze 55 ezer forint volt a lakossági hozzájárulás, az ön- kormányzat további 16-17 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. Nem volt szükség hitel felvételére, csupán szigorú takarékosságra. Kadarkúton nem ilyen kedvező a helyzet: ott házanként 110 ezer forintba kerül a gáz bevezetése. A beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanács 11 millió, a Kögáz 17 millió forint támogatást adott, ennek ellenére az önkormányzatnak 55- 60 millió forintot saját erőből, 30 millió forintot pedig hitelből kell biztosítani. — Az első felmérések szerint 450-500 lakos szeretne csatlakozni a gázprogramhoz, eddig mintegy 200 igénylést adtak be — mondta Verkman József polgármester. — Itt is voltak pártolói és ellenzői a beruházásnak. Szerintem hosszú távon kell gondolkodni, ahhoz, hogy a település fejlődhessen. Szükség van erre a fejlesztésre, még ha áldozatokkal is jár. Jakab Edit „Kényszervállalkozók” kontra áfész-üzletek Boltosok háborúja Kercseligeten Kercseligeten mindössze 550-en laknak. Az ellátásra igazán nem lehet panaszuk az ottaniaknak: legalább hat bolt üzemel a településen, a tápbolttól az élelmiszerüzletig. Az „élénk kereskedelmi életnek” azonban — úgy tűnik — megvannak a maga hátrányai is: kisebb háború dúl a kereskedők között. Balázs Tivadar 1996 nyarán nyitott egy tápboltot Kercseligeten, mert úgy vélte: volna rá igény, hiába üzemelt ugyanis már egy áfész-tápbolt a faluban, az nem tudott megfelelő ellátást biztosítani. — Nekünk ment a bolt, nekik viszont megcsappant forgalmuk — állítja. — Ezt már nem tűrte az áfész, megpróbálták minden módszerrel tönkretenni az üzletemet. De nem úgy, hogy lejjebb vitték volna az áraikat, vagy meghosszabbították volna a nyitvatartási időt, hanem letépkedik a plakátjainkat, megfenyegetik azokat, akik nálunk vásárolnak, és engem is fenyegetnek a fogyasztóvédelemmel, meg ilyesmivel. A verseny, a konkurencia ma már természetes dolog, de ezt nem háborúskodással, meg ilyen alattomos módszerekkel kell lerendézni, hanem magasabb színvonalú szolgáltatással, jobb árukkal, udvariasabb kiszolgálással. Én is kereskedő vagyok, nem jótékonykodom. De nem teszek az árukra akkora haszonkulcsot, és nem tartok el tíz irodistát. Hosszú távra tervezek. — Valóban: nekünk konkurenciát jelentenek a magánkereskedők, mert a feltételeink még mindig nem ugyanazok — mondta Háttá József, az áfész kereskedelmi osztályvezetője. — De úgy vélem: ezek az emberek csak „kényszervállalkozók”, ha komolyan gondolnák, nem az olyan kis településen kezdenének vállalkozásba, mint Kercseliget. Hogy a nagy hal megenné a kis halat...? Ez már csak azért sem érvényes, mert mi sem vagyunk „nagy halak”, egy ilyen kis faluban pedig alig tudjuk működtetni a boltot. Háttá József azt mondja: senkit nem fenyegettek meg. A plakátot azonban valóban saját kezűleg tépte le, merthogy az mégiscsak túlzás, hogy az áfész-boltban reklámozza a magánkereskedő, hogy mi olcsóbb nála... — Megtettük a szükséges lépéseket: amennyire tudtuk, kibővítettük a választékot, igyekszünk jobb színvonalú szolgáltatást biztosítani. De azért azt is meg kell jegyezni: nem normális dolog, hogy egy ilyen kis településen ennyi bolt legyen, s az már az önkormányzat felelőssége, hogy mennyi engedélyt ad ki. (Jakab) Szennában megújul a kábeltévé Újra van gazdája a szennai kábeltévé-hálózatnak. A napokban megállapodást írt alá az önkormányzat és a helyi faluszépítő egyesület a kaposmérői Hírkábel Bt-vel a település kábeltelevíziós hálózatának felújítására és működtetésére. Ä hálózatot több mint hét éve hozta létre a helyi termelőszövetkezet, a házanként 12 ezer forintos lakossági hozzájárulással. A rendszernek azóta — sokak szerint — nem volt igazán gazdája: az erősítők tönkrementek, a hálózat megrongálódott, úgyhogy a legtöbb lakásban már nem lehetett fogni az adást. Az ön- kormányzat kezdeményezte, hogy mielőbb megoldódjon ez a gond a településen. A most megkötött egyezség szerint a Hírkábel Bt az első ütemben, április 1- ig kicseréli az erősítőket, ehhez az önkormányzat mintegy 200-250 ezer forinttal járul hozzá. A vezetékek cseréje és egyéb fejlesztések is várhatóan még ebben az évben megvalósulnak, összesen mintegy félmillió forint értékben. A nemrégiben megrendezett lakossági fórumon döntöttek arról is, hogy az előfizetési díjat havi 200 forintra emelik, ebből a tervek szerint működtetni tudják a hálózatot. (Jakab) Napraforgót Osztopánból Februárban negyvenhat kocsi napraforgót szállítottak el a MÁV Rt. osztopáni állomásfőnökségéről. A helyi szövetkezet terményét a martfűi növényolajgyárba szállították. Herceg Istvánná osztopáni állomásfőnök elmondta: két vagon papírfát is vittek Mohácsra, de néhány napja rönkfát is küldtek Szlovéniába. A Dallas zenéje elnyomja a komor hírek monoton zaját a gadácsi portán Képekben rekedt álomvilág Tavaly még megmetszette a ház előtti lugast. Rossz lábával esett-kelt, miközben hadakozott a rakoncátlan indákkal. Az ég óvta, hogy nem törött el semmije. Bányai Jánosné —, akit az egész falu Kati néniként emleget — ugyanis a kilencvenedik évét tapossa. Váci Józsefné szociális gondozóval kopogtattunk be hozzá a gadácsi faluvég düledező portáján. A kopott faajtó nyílásába egy jobb napokat látott, megsárgult csipkefüggönyt gyűrtek a hideg ellen. Naponta egyszer, délidőben, a gondozónő bíbelődik vele, meg néha a fia. Ő vágja a fát is, amivel olykor föléleszti az izzó parazsat. — Kegyetlen idő! Nem tudok kimenni, mert fáznak az ízületeim — mutat a portól sötétedő zsebkendőnyi ablak felé. Rozzant foteljában, szürke pokróccal csavarta be fájós lábait. Úgy ül a sparheld mellett napestig. Asztalán érintetlen a karfiolleves, a gombapörkölt. A vendégeknek nagyon örül, s rögvest előkotortatja a legújabb unoka fényképét. Messziről, Kanadából érkezett a gömböly- ded csecsemőt ábrázoló fotó. — Ő az én ikunokám. Hamarosan jön a másik is — mondja, s fölélénkül a tekintete. — Öt unokám és hét dédunokám van még. Kati lányom a kitelepítéskor került a tengeren túlra. Azóta küldi a leveleket. A megsárgult borítékból előkerül a díszes esküvői kép, rajta a násznép, hatalmas asztalnál a távolba szakadt család. Mondják, hetven éves múlt a görnyedt kis öregasszony, amikor egyedül átröpült az óceánon. Még ma is csodába illő dologként emlegeti, hogy a repülőgépen szervírozott kávé és üdítő nem ömlött az ölébe. Bár füle nem fogja már olyan élesen a világ zaját, néprádiója mindig szól. Csak a Dallas zenéje nyomja el a komor hírek monoton zaját. Kati néni pontosan tudja: a háromszázhuszon- harmadik sorozat következik. Mindössze azt fájlalja, hogy sokára követik egymást a sorozat darabjai. Minden nap elnézegetné az álságos, csillogó világot. — Kegyetlen idő! — szakad ki belőle újból és újból. — Pedig idén is meg szeretném metszeni a szőlőmet... Tudja mit, aranyoskám, hajót akar nekem, kívánja azt, hogy most rögtön haljak itt meg. Nekem mindenem volt a munka. Anélkül nem élhetek. Öreg vagyok, elfáradtam. Gyönge már a vérem ehhez a hideg télhez. A lassan csikorduló ajtóhoz, jól táplált, tarka cica dörzsölőz- ködik. Az asztalon felejtett ételt várja. Várnai Ágnes „Nekem a munka volt a mindenem” fotó:kovácstibor
