Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-26 / 48. szám

1997. február 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Hét település iskolájának költségvetéséről Kaposgyarmat, Cserénfa, Hajmás, Sántos, Gálosfa, Bőszénfa és Szentbalázs polgármestere legutóbbi ülésükön elfogadták az is­kola idei költségvetését. E szerint a szentbalázsi iskola harminc millió forintból gazdálkodik. A falvak első emberei a szentba­lázsi óvoda és a védőnői szolgálat költségvetéséről is döntöttek. Az előbbire 3,3 millió forintot, az utóbbira 1,3 millió forintot fordítanak. Jótékonysági bál Dévai Nagy Kamillával Jótékonysági bált rendeztek a memyei általános iskolában. A jó hangulatú esten százhetvenen vettek részt. Dévai Nagy Kamilla félórás műsorral szórakoztatta a résztvevőket. Az est tiszta be­vétele százötvenezer forint volt, amit az iskola sporteszközei­nek gyarapítására, a kondicionáló terem felszereléseinek gaz­dagítására fordítanak. Gyógyulni vágyó kazahok az igali fürdőben Orvosokból, üzletemberekből álló kazah küldöttség járt Igái­ban. Zimmerman Árpád, a termálfürdő ügyvezető igazgatója elmondta: decemberben határozták el, hogy közös vállalko­zásba kezdenek. A kereskedelmi együttműködés keretében élelmiszeripari termékeket állítanak össze Kazahsztánba, egy egészségügyi program révén pedig turistacsoportokat szervez­nek az igali gyógyfürdőbe. Az alma-atai magánklinika vezetője meggyőződött arról, hogy a két hetes kezelés eredményes lehet a kazahi szélsőséges időjárás miatt gyakoribb reumás, nőgyó­gyászati és allergiás megbetegedésekre. A gyógyvízre alapozott kúrát, megfelelő orvosi és szakasszisztensi segítséggel, fiziote- rápiás kezelésekkel egészítik ki. Ezeket az Igái Hotelben vég­zik; a speciális vizsgálatokat a megyei kórházban és Mosdóson. Az első, tíz tagú kazah csoport szombaton érkezik. Határszemle a somogysárdi szövetkezetben A somogysárdi Haladás mezőgazdasági szövetkezetben határ­szemlét tartottak a napokban. Langmár Ferenc elnök elmondta: áttekintették 770 hektárnyi búzát, 170- tritikálét és a 100 hek­tárnyi repcét. A szakemberek szerint a szokásos 2-5 százaléknyi területen van vízkár. A tél 20-30 hektáron okozott kárt. Azokon a területeken, ahol most is áll a víz, ott valószínűleg kipusztul a vetés. Ahol felszáradt, ott rövidesen elkezdik a nitrogénes fej­trágyázást, és így várhatóan megmenthetik a növényt. Mintegy egymillió forintnyi kár keletkezett a növényekben. Utakról, iparűzési adóról Kaposmérőben Közmeghallgatást tartott hétfőn este a kaposmérői képviselő-tes­tület. Hajszán Tibor polgármes­ter (képünkön) elmondta, hogy a képviselő-testület a ráruházott feladatát sikeresen teljesítette. Az idén százhuszonhárom-millió forint bevételre számítanak; többre, mint az előző évben. A legsürgetőbb beruházásként az iskola tetőterének felújítását em­lítette. Erre az önkormányzat cél- támogatást különített el. Ha a drágább megoldás valósul meg, akkor tetőtér beépítésre is lehe­tőség lesz. Különben csak az elöregedett, életveszélyessé vált tetőszerkezet cseréjére. A helyi vállalkozókat leginkább az iparűzési adó kivetése foglalkoztatta. A telefonon beérkezett kérdések többsége a helyi úthálózattal foglalkozott. Az ezzel kapcsolatos teljes megoldásra pénzhiány miatt nincs lehetőség. Az energiaprivatizációból szerzett részvények sorsáról, a köz­ségrendezési tervről, illetve a kóborkutyák okozta gondokról is véleményt mondtak. fotó: török anett Műsoros est az általános iskolások javára Jótékony célú bált rendezett a hét végén a szennai önkormány­zat és a helyi általános iskola. A jó hangulatú rendezvényen több mint százhúsz vendég tapsolt az általános iskolások műso­rának, a Flamingó társastáncklub táncosainak és a látványos ka­rate-bemutatónak. A szervezők és a támogatók a teljes bevételt az általános iskola javára ajánlották fel. Kadarkúton pártolói és ellenzői is voltak a gázprogramnak Két település, egy vezeték Jó ütemben halad a gázvezeték építése Bárdudvarnok és Kadarkút között fotó: török anett Bárdudvarnokon néhány hete már mindenütt használhatják a gázt, és elindult a gerincvezeték Kadarkút felé, ahol a Körmendi utcában szintén hamarosan a földbe kerülnek az első csövek. — Nehéz elkezdeni egy ekkora beruházást: az itteniek közül so­kan szerették volna, de nem bíz­tak igazán abban, hogy sikerül — mondta Forintos László, Bárdudvarnok polgármestere. — Ennek ellenére belevágtunk 1995-ben. A múlt év közepére már el kellett volna készülni mindennel, de az akkori kivite­lező nem tudta teljesíteni a határ­időket. Fel kellett bontanunk a szerződést. Új beruházót keres­tünk s megtaláltuk az Uniterm- et. Az év végén Bárdudvarnok központjában már gázzal fűthe­tett mintegy 300 lakó. A kapos- dadai részen 12 házban — egy kis késéssel — az év utolsó nap­jaiban készültek el a munkák. Bárdudvarnok szerencsés helyzetben van: házanként mindössze 55 ezer forint volt a lakossági hozzájárulás, az ön- kormányzat további 16-17 mil­lió forinttal járult hozzá a beru­házáshoz. Nem volt szükség hi­tel felvételére, csupán szigorú takarékosságra. Kadarkúton nem ilyen kedvező a helyzet: ott há­zanként 110 ezer forintba kerül a gáz bevezetése. A beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanács 11 millió, a Kögáz 17 millió fo­rint támogatást adott, ennek el­lenére az önkormányzatnak 55- 60 millió forintot saját erőből, 30 millió forintot pedig hitelből kell biztosítani. — Az első felmérések szerint 450-500 lakos szeretne csatla­kozni a gázprogramhoz, eddig mintegy 200 igénylést adtak be — mondta Verkman József pol­gármester. — Itt is voltak párto­lói és ellenzői a beruházásnak. Szerintem hosszú távon kell gondolkodni, ahhoz, hogy a te­lepülés fejlődhessen. Szükség van erre a fejlesztésre, még ha áldozatokkal is jár. Jakab Edit „Kényszervállalkozók” kontra áfész-üzletek Boltosok háborúja Kercseligeten Kercseligeten mindössze 550-en laknak. Az ellátásra igazán nem lehet panaszuk az ottaniaknak: legalább hat bolt üzemel a településen, a tápbolttól az élelmiszerüzletig. Az „élénk keres­kedelmi életnek” azonban — úgy tűnik — megvannak a maga hátrányai is: kisebb háború dúl a kereskedők között. Balázs Tivadar 1996 nyarán nyitott egy tápboltot Kercseli­geten, mert úgy vélte: volna rá igény, hiába üzemelt ugyanis már egy áfész-tápbolt a falu­ban, az nem tudott megfelelő ellátást biztosítani. — Nekünk ment a bolt, ne­kik viszont megcsappant forgalmuk — állítja. — Ezt már nem tűrte az áfész, meg­próbálták minden módszerrel tönkretenni az üzletemet. De nem úgy, hogy lejjebb vitték volna az áraikat, vagy meg­hosszabbították volna a nyitva­tartási időt, hanem letépkedik a plakátjainkat, megfenyegetik azokat, akik nálunk vásárol­nak, és engem is fenyegetnek a fogyasztóvédelemmel, meg ilyesmivel. A verseny, a kon­kurencia ma már természetes dolog, de ezt nem háborúsko­dással, meg ilyen alattomos módszerekkel kell lerendézni, hanem magasabb színvonalú szolgáltatással, jobb árukkal, udvariasabb kiszolgálással. Én is kereskedő vagyok, nem jó­tékonykodom. De nem teszek az árukra akkora haszonkul­csot, és nem tartok el tíz iro­distát. Hosszú távra tervezek. — Valóban: nekünk konku­renciát jelentenek a magánke­reskedők, mert a feltételeink még mindig nem ugyanazok — mondta Háttá József, az áfész kereskedelmi osztályve­zetője. — De úgy vélem: ezek az emberek csak „kényszervál­lalkozók”, ha komolyan gon­dolnák, nem az olyan kis tele­pülésen kezdenének vállalko­zásba, mint Kercseliget. Hogy a nagy hal megenné a kis ha­lat...? Ez már csak azért sem érvényes, mert mi sem va­gyunk „nagy halak”, egy ilyen kis faluban pedig alig tudjuk működtetni a boltot. Háttá József azt mondja: senkit nem fenyegettek meg. A plakátot azonban valóban saját kezűleg tépte le, merthogy az mégiscsak túlzás, hogy az áfész-boltban reklámozza a magánkereskedő, hogy mi ol­csóbb nála... — Megtettük a szükséges lépéseket: amennyire tudtuk, kibővítettük a választékot, igyekszünk jobb színvonalú szolgáltatást biztosítani. De azért azt is meg kell jegyezni: nem normális dolog, hogy egy ilyen kis településen ennyi bolt legyen, s az már az önkor­mányzat felelőssége, hogy mennyi engedélyt ad ki. (Jakab) Szennában meg­újul a kábeltévé Újra van gazdája a szennai kábeltévé-hálózatnak. A napokban megállapodást írt alá az önkormányzat és a helyi faluszépítő egyesület a kaposmérői Hírkábel Bt-vel a település kábeltelevíziós hálózatának felújítására és működtetésére. Ä hálózatot több mint hét éve hozta létre a helyi termelőszövetkezet, a házanként 12 ezer forintos lakossági hozzájárulással. A rendszernek azóta — sokak szerint — nem volt igazán gazdája: az erősítők tönk­rementek, a hálózat meg­rongálódott, úgyhogy a leg­több lakásban már nem le­hetett fogni az adást. Az ön- kormányzat kezdemé­nyezte, hogy mielőbb meg­oldódjon ez a gond a telepü­lésen. A most megkötött egyezség szerint a Hírkábel Bt az első ütemben, április 1- ig kicseréli az erősítőket, eh­hez az önkormányzat mint­egy 200-250 ezer forinttal já­rul hozzá. A vezetékek cse­réje és egyéb fejlesztések is várhatóan még ebben az év­ben megvalósulnak, össze­sen mintegy félmillió forint értékben. A nemrégiben megrendezett lakossági fó­rumon döntöttek arról is, hogy az előfizetési díjat havi 200 forintra emelik, ebből a tervek szerint működtetni tudják a hálózatot. (Jakab) Napraforgót Osztopánból Februárban negyvenhat ko­csi napraforgót szállítottak el a MÁV Rt. osztopáni ál­lomásfőnökségéről. A helyi szövetkezet terményét a martfűi növényolajgyárba szállították. Herceg Ist­vánná osztopáni állomásfő­nök elmondta: két vagon papírfát is vittek Mohácsra, de néhány napja rönkfát is küldtek Szlovéniába. A Dallas zenéje elnyomja a komor hírek monoton zaját a gadácsi portán Képekben rekedt álomvilág Tavaly még megmetszette a ház előtti lugast. Rossz lábával esett-kelt, miközben hadakozott a rakoncátlan indákkal. Az ég óvta, hogy nem törött el semmije. Bányai Jánosné —, akit az egész falu Kati néniként emleget — ugyanis a kilencvenedik évét tapossa. Váci Józsefné szociális gondo­zóval kopogtattunk be hozzá a gadácsi faluvég düledező por­táján. A kopott faajtó nyílá­sába egy jobb napokat látott, megsárgult csipkefüggönyt gyűrtek a hideg ellen. Naponta egyszer, délidőben, a gondo­zónő bíbelődik vele, meg néha a fia. Ő vágja a fát is, amivel olykor föléleszti az izzó para­zsat. — Kegyetlen idő! Nem tu­dok kimenni, mert fáznak az ízületeim — mutat a portól sö­tétedő zsebkendőnyi ablak felé. Rozzant foteljában, szürke pokróccal csavarta be fájós lá­bait. Úgy ül a sparheld mellett napestig. Asztalán érintetlen a karfiolleves, a gombapörkölt. A vendégeknek nagyon örül, s rögvest előkotortatja a legújabb unoka fényképét. Messziről, Kanadából érkezett a gömböly- ded csecsemőt ábrázoló fotó. — Ő az én ikunokám. Hama­rosan jön a másik is — mondja, s fölélénkül a tekintete. — Öt unokám és hét dédunokám van még. Kati lányom a kitelepítés­kor került a tengeren túlra. Az­óta küldi a leveleket. A megsárgult borítékból elő­kerül a díszes esküvői kép, rajta a násznép, hatalmas asztalnál a távolba szakadt család. Mond­ják, hetven éves múlt a gör­nyedt kis öregasszony, amikor egyedül átröpült az óceánon. Még ma is csodába illő dolog­ként emlegeti, hogy a repülő­gépen szervírozott kávé és üdítő nem ömlött az ölébe. Bár füle nem fogja már olyan éle­sen a világ zaját, néprádiója mindig szól. Csak a Dallas ze­néje nyomja el a komor hírek monoton zaját. Kati néni ponto­san tudja: a háromszázhuszon- harmadik sorozat következik. Mindössze azt fájlalja, hogy sokára követik egymást a soro­zat darabjai. Minden nap elné­zegetné az álságos, csillogó vi­lágot. — Kegyetlen idő! — szakad ki belőle újból és újból. — Pe­dig idén is meg szeretném met­szeni a szőlőmet... Tudja mit, aranyoskám, hajót akar nekem, kívánja azt, hogy most rögtön haljak itt meg. Nekem minde­nem volt a munka. Anélkül nem élhetek. Öreg vagyok, el­fáradtam. Gyönge már a vérem ehhez a hideg télhez. A lassan csikorduló ajtóhoz, jól táplált, tarka cica dörzsölőz- ködik. Az asztalon felejtett ételt várja. Várnai Ágnes „Nekem a munka volt a mindenem” fotó:kovácstibor

Next

/
Thumbnails
Contents