Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22 / 45. szám

1997. február 22., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 A legtöbb vita az „életfogytiglan” körül van Szigorodnak az ítéletek A büntető törvénykönyv ter­vezett módosításának egyik fő célja, hogy a mainál szigo­rúbb bírósági ítéletek szüles­senek a kiemelkedően súlyos bűncselekmények elkövetői­vel szemben. Koczka Éva, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi fő­osztályának vezetője elmondta: a büntetési rendszer átalakítá­sának talán legvitatottabb kér­dése az életfogytiglan tartó szabadságvesztés szabályainak megváltoztatása. A jogászok többsége megfe­lelőnek tartja a mai szabályo­zást. A közvélemény és a szakma egyes képviselői ugyanakkor szeretnék, ha né­hány kirívóan súlyos bűncse­lekménynél 15-25 évnél ké­sőbb bocsátanák feltételes sza­badságra az elítéltet, vagy telje­sen megvonnák tőle ezt a lehe­tőséget. Mindenesetre a terve­zet a feltételes szabadságra bo­csátás legkorábbi időpontját 25-30 év között határozza meg. Az igazságügyi tárca szerint a Btk.-ban meghatározott bün­tetési tételek felső határai al­kalmasak szigorú szankciók ki­szabására, egyes bűncselekmé­nyeknél indokolt kizárni az enyhítő rendelkezéseket. A módosítás szerint nincs he­lye enyhítésnek például ember­ölés, emberrablás, terrorcse­lekmény, légi jármű hatalomba kerítése esetén. Tudnivalók a szociális juttatásokról Segítség a temetéshez Manapság nemcsak élni, ha­nem meghalni is sokba kerül, így mind többen szembesül­nek azzal a kérdéssel, hogy miből temessék el szerettei­ket. Az ő gondjaikon enyhít­het a temetési segély. Egy-egy temetés költsége ma már eléri a 100 ezer forintot, s ez megrendítheti a szerényebb jövedelmű családok háztartá­sát. Nem szólva azokról, akik­nek egyedül maradva nyugdí­jukból kell gondoskodniuk hozzátartozójuk utolsó útjáról. A temetési segélyt a rászoru­lók a polgármesteri hivatalban kérhetik - mondták a Népjóléti Minisztériumban. A szociális ellátásokról szóló törvény ér­telmében az jogosult rá, aki a meghalt személy végtisztessé­géről gondoskodott, miközben az anyagi helyzete olyan sa­nyarú, hogy a költségek vise­lése létfenntartását veszélyez­teti. E jogszabály mondja ki, hogy a segély összege nem le­het kevesebb a helyben szoká­sos, legolcsóbb temetés költsé­geinek 10 százalékánál. Indo­kolt esetben azonban elérheti a költségek teljes összegét is. A helyi önkormányzatok egyébként többnyire saját ren­deletekkel szabályozzák e tá­mogatás részleteit. N. Zs. Számítógépes autó-nyilvántartás a tolvajok ellen Önvédelemre egy is elég Egy tavaly elfogadott kor­mányrendelet szerint változ­tak a polgári rendeltetésű lő­fegyverek engedélyezésének feltételei. Ugyancsak kedvező változás tapasztalható az utóbbi két évben a rendőrségi gépjármű-nyilvántartás rendszerében is. Kócsa Imre rendőr alezredes szerint a rendszerváltás óta je­lentősen változtak a polgári személyek fegyvertartásának körülményei, s ez indokolta a vonatkozó, 1991-es kormány- rendelet módosítását. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy az engedély- kérelmek elbírálásakor a ko­rábbiakhoz képest jelentősen bővült a rendőrség mérlegelési jogköre. így most személyre szabottabb, tehát biztonságo­sabb a lőfegyverek engedélye­zett birtoklása. Szabály lett az is, hogy egy személy csak egy önvédelmi maroklőfegyverre kaphat engedélyt. A sportcélú lőfegyverek esetében az enge­délyezéshez szükséges a sport­kör, a lövészegylet ajánlása is. Dr. Mándi Sándor alezredes a rendőrségi gépjármű-nyilván­tartásról lapunknak elmondta, hogy az utóbbi két évben ug­rásszerű javulás következett be ezen a téren: országosan kiépült az „on-line” számítógépes rendszer, amelynek segítségé­vel bárhol és bármikor megál­lapítható a gépkocsi összes adata, beleértve az alváz- és motorszámot is, így tizedére csökkennének a hibás adatok. A rendszer azonban csak ak­kor lehet igazán hatékony, ha termináljai a rendőrkapitánysá­gokon kívül a határállomáso­kon is működnek majd. T. J. A gazdák inkább tüntetni akarnak Nem mondhat le az arányos közteherviselésről a kormány A kormány képviselői hiába várták tegnap a szakértői egyeztetésre a gazdák képviselőit, mert azok a találkozót a kezdési időpont előtt egy órával lemondták. A bejelentések szerint óráról órára emelkedik a hétfőtől kezdődő agrárdemonstrációs helyszínek száma - jelentették be pénteken Kiskőrösön a gazdák képviselői. Az eddigi jelzések szerint országszerte legalább 70-80 helyen kerül sor forgalomlas­sító tiltakozásra. Mintegy 250 településről érkeznek a gaz­dák. Kiskőrösön többen cáfol­ták, hogy a mezőgazdasági termelők ki óhajtanának bújni az adóterhek alól. Csütörtökön a Földműve­lésügyi Minisztériumban a késő estébe nyúló megbeszé­lésen a termelők képviselői azzal álltak fel az asztaltól, hogy nincs felhatalmazásuk a részletekről tárgyalni, ezért másnap, pénteken elküldik szakértőiket a további egyez­tetésre. Pénteken azonban a szakér­tők helyett a szervezőktől egy fax érkezett a PM-be. Ebben sajnálattal állapították meg, hogy „a kormány szándéka az alapkérdések kikerülése, a ter­vezett demonstráció leszere­lése volt”, s ezért a szervező- bizottság a tárgyalásokat a két érintett törvény hatálytalanítá­sáig felfüggeszti”, s kitart a demonstráció mellett. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter az elmaradt találko­zóról szólva hangsúlyozta: törvénymódosítás készül a tb- járulékfizetésnek a mezőgaz­dasági sajátosságokhoz igazí­tásáról, s egyéb változtatá­sokra is hajlandó a kormány. Egyre nem: a törvények tel­jes visszavonására. A megal­kotott jogszabályok - így az őstermelői igazolvány beveze­tésének - célja nem az szja emelése volt, hanem a jövede­lemeltitkolás megakadályo­zása. Az arányos köztehervise­lés elvéről nem mondhat le a kormány. U. G. Mennyit ér egy megállapodás? Választás helyett delegálják a tb-ónkormányzatok tagjait A miniszterelnök az ÉT-ülésen Megállapodás született tegnap az Érdekegyeztető Tanács­ban a társadalombiztosítási önkormányzatok delegálásáról és arról, hogy mielőbb lépéseket kell tenni a kollektív szer­ződések becsületének visszaállításáért. Horn Gyula miniszterelnök az általa kezdeményezett megbe­szélésen bejelentette: a kor­mány március 6-án beterjeszti az Országgyűlés elé azt a tör­vénymódosítási javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a tb- önkormányzatokat májusban, mandátumuk lejártakor ne vá­lasztással, hanem delegálással újítsák meg. Az előzetes konzultációkon az kristályosodott ki, hogy a testületekben ugyanazon szer­vezetek képviselői legyenek je­len a jövőben is, amelyek eddig részt vettek munkájukban. Pal- kovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének el­nöke kisebbségi véleményt fogalmazott meg. Eszerint a munkástanácsok, a Liga és a Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetsége nem ért egyet a delegálással, és szigo­rúan ragaszkodik a választás­hoz. A szociális partnerek meg­állapodtak abban, hogy meg kell erősíteni az úgynevezett munkabéke intézményeit. Az elveket már több hónapja szakértői egyeztetéseken ké­szítették elő. A kollektív szer­ződések megkötésének ösz­tönzése érdekében szükséges­FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE nek tartották, hogy az állami pénzeszközök odaítélésénél az alapvető gazdasági szempon­tokon túl az adott cégnél ve­gyék figyelembe a rendezett és a jogszabályoknak megfe­lelő munkaügyi megállapodá­sokat is. Csaknem minden fel­szólaló hangsúlyozta a kollek­tív szerződések nyilvántartá­sának bevezetését. A találkozón a munkaválla­lók képviselői részletesen megindokolták, hogy miért szántak a tanácskozáson erre a kérdésre hosszú perceket. A középszintű megállapodások a dolgozóknak mindössze 12 százalékát, és a helyi szintű egyezségek is csak 25 száza­lékát érintik. Emiatt mindig a munkavállalók húzzák a rövi- debbet. MSZP-elnökségi ülés. A Ma­gyar Szocialista Párt országos elnöksége a párt, valamint a ta­gozatok költségvetéséről tár­gyalt. Emellett foglalkoztak az országos választmány szombati ülésén szereplő témákkal is. Ennek kapcsán áttekintették a társadalombiztosítási önkor­mányzati választások kérdéskö­rét is. Kovács Bélára emlékeztek. Koszorúzási ünnepséget tartot­tak pénteken Kovács Béla egy­kori nemzetgyűlési képviselő, földművelési miniszter, a Füg­getlen Kisgazdapárt főtitkára budapesti emléktáblájánál a po­litikus letartóztatásának ötve­nedik évfordulója alkalmából. Törvénykezési program. Az Országgyűlés a jövő héten foly­tatja le a köztársasági elnök ál­tal megfontolásra visszaküldött törvények záróvitáját. Ameny- nyiben a parlamenti frakciók ehhez hozzájárulnak, akkor a Tisztelt Ház kedden délelőtt tárgyalja az összeférhetetlen­ségi törvényt. Az APÜSZ vádja. Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége nevű szervezet tegnap újságírók előtt közölte, hogy új fejleményt tár­tak fel az adókártyaügyben. Ér­tesüléseik szerint a tender győz­tese, az MPC Card Systems Kft. informatikai igazgatója az Országos Rendőr-főkapitány­ság információs szolgálatának vezetője volt. Mesterséges kromoszóma. Az MTA Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intéze­tében olyan mesterséges em­lőskromoszómát fejlesztettek ki, amelynek hasznosítása for­radalmasíthatja, alapjaiban vál­toztathatja meg a biotechnoló­giát. A további kutatásokat és a találmány hasznosítását anyagi­lag támogatja egy kanadai vál­lalkozás is. Csökken a kérőlapok ára. Március 10-étől kevesebbet kell fizetni az útlevélkérőlapért és az erkölcsi bizonyítvány igénylésére szolgáló nyomtat­ványért: 250, illetve 200 forint helyett mindössze 47 forintot. Az idén csaknem 380 ezer útle­vél érvényessége jár le, és vár­hatóan 400-450 ezren kémek erkölcsi bizonyítványt. Két letartóztatás. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság eljárást folytat a helyi egészségbiztosí­tási pénztár két vezetőjével szemben különböző bűncse­lekmények elkövetésének gya­núja miatt. A két személyt a rendőrség február 17-én vette őrizetbe, de csak késve, a hír kiszivárgása után jelentették, amikor csütörtökön a Nyíregy­házi Városi Bíróság már elren­delte előzetes letartóztatásukat. Parlamenti bizottságok nehéz leckéje: tisztázatlan helyzetben tiszta vizet a pohárba A meghallgatott hallgat Alkotmányos előírás, hogy az állampolgárnak kötelessége az őt meghallgatásra hívó parlamenti bizottság tájékoztatása. Csak­hogy sehol nem lelhető föl rendelkezés arról, milyen szankció­val kell számolnia annak, aki az előírásnak fittyet hány. Növeli a parlamenti meghallgatások körüli jogi bizonytalanságot, hogy a magán- és üzleti titkok védelme is alkotmányos jog. Ilyen ellentmondásos helyzet­ben végezhetnek-e eredményes munkát a gazdasági, pénzügyi, politikai visszásságokat vizs­gáló parlamenti testületek? - tudakoltuk néhány ismert szak­embertől, politikustól. Halmai Gábor alkotmányjo­gász:- Az alaptörvény előírása el­lentmond a büntetőeljárásról szóló jogszabálynak, amely szerint senki sem köteles maga, vagy családtagja ellen vallani. Közfunkcióban nem lévő sze­mélyek - mint például Tocsik Márta vagy Budai György - jo­gosan mondhatják tehát, hogy üzleti és magántitkaikat nem osztják meg még egy parla­menti bizottsággal sem. Meg­oldást az jelenthetne, ha az alaptörvény rögzítené, hogy melyek azok az esetek, amikor az információ megtagadható. Bolya Lajos ügyvéd, a To- csik-ügyet vizsgáló bizottság szakértője:- Az oknyomozó és tényfel­táró feladatok megoldására vál­lalkozó bizottságok a házsza­bálynak megfelelően sok min­dent tehetnek: bárkitől informá­lódhatnak, betekinthetnek tit­kos iratokba, beszámoltathatják a nyomozó hatóságokat, de te­hetetlenek azokkal szemben, akik nem tesznek eleget a meg­hallgatásra szóló idézésnek. Ezért a vizsgálóbizottságok te­vékenységét mielőbb törvény­ben kellene szabályozni. Dávid Ibolya MDF-es képvi­selő:- Több nyugati országban pénzbüntetéssel vagy előveze­téssel kényszerítik a bizottsá­gok előtti megjelenésre a pol­gárokat, az információk elhall­gatásáért pedig a hamis tanú­zásnak megfelelő büntetés jár. Meggyőződésem, hogy néhány hónap alatt a mi parlamentünk is megalkothatná az idevonat­kozó paragrafusokat. Dombach Alajos, az alkot­mányügyi bizottság tagja:- Az ad hoc testületek jogo­sítványai mindenképp tisztá­zásra szorulnak. Egyesek haj­lamosak átesni a ló túloldalára: hatóságként faggatóznak, hol­ott ilyen szerepet nem szabadna vállalniuk. Ugyanakkor tény, hogy az informátor közremű­ködése nélkül nehéz tiszta vizet önteni a pohárba. Sajnos, ebben a parlamenti ciklusban már aligha kerülhet sor átfogó sza­bályozásra. Takács Mariann Biztosító az élsportolókért A sport igen jó reklám. A statisztika szerint az erre fordított összeg ötszörösen megtérül. Dr. Patai Mihály, a Hungária Biztosító elnök-ve­zérigazgatója és dr. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizott­ság elnöke tegnap aláírta azt a hosszú távú szerződést, amelyben a biztosító vállalta a magyar élsportolók olimpiai felkészülésének támogatását. Az olimpiai kerettagok ré­szére a MOB-bal közösen többek között egy exkluzív bizto­sítási „csomagot” is kidolgoznak fotó: feb/kallus oyörgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents