Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. január 2., csütörtök Ünnepnapok magányosan Villási László az idős parasztember portréjával Támogatás a viszi időseknek A viszi önkormányzat öt­vennyolc idős embernek ál­lított össze élelmiszercso­magot összesen 87 ezer fo­rint értékben. Ám amit be­leraktak, ennél többet ért, mert az üzletek kedvezmé­nyesen adták az árut. Huj- bert Ferenc polgármester úgy véli, bár a kisközség igen szerény költségvetés­ből gazdálkodik, ebből mindig jutnia kell az ál­lampolgár nehézségeinek enyhítésére. Kiállított a kézimunkakor Kilenc napon át tartott a nagyatádi Őszi Napfény nyugdíjas klub tagjainak és kézimunkakörének kiállí­tása a művelődési házban. Az ügyes kezű asszonyok gyermekjátékokat, dísze­ket, szőtteseket és más használati tárgyakat mutat­tak be az érdeklődőknek. A munkákat - karácsonyi ajándék gyanánt - a hely­színen meg is lehetett vásá­rolni. Évzáró a konzervgyárban A nagyatádi konzervgyár nyugdíjasainak szakszerve­zeti klubjának évzáró talál­kozóján a Babay általános iskola diákjai adtak szóra­koztató műsort. A klub - az újévi jókívánságok mellé - ajándékcsomagokat is adott tagjainak. A rendezvényen részt vett Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke és a klubot támogató cégek ve­zetői is. Pótszilveszter hatodikán A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete és a háziasszo­nyok klubja idei első ren­dezvényét január 6-án tartja a Szent Imre utca 14. szám alatt, az első emeleti tanács­kozóteremben. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak a pótszilveszteri összejöve­telre. Fogadóóra csak februárban A Hadirokkantak, Hadiöz­vegyek és Hadiárvák terü­leti csoportjának szokásos hó eleji fogadóórája január­ban elmarad. Legközelebb február 3-án, hétfőn várja az érdeklődőket Jobban János alelnök a megyei nyugdíjas szövetség irodájában, a Fő utca 37-39. szám alatt, a Dl. emeleten. Kaposváron a Petőfi utcai idősek klubja - mint az év minden napján - karácsony­kor is ebéddel, barátságos meleg teremmel várta idős tagjait. Az ünnep másnap­ján, 26-án Varga Józsefné gondozónő látta el a szolgá­latot, családja megszokta már, hogy munkaköre ilyen­kor is elszólítja otthonából. Sokan ételhordóban viszik el ilyenkor az ételt, négyen- öten telepedtek le csupán a klubszobában. Egyikük Villási László, a Ba­ranya megyei Sellyén volt is­kolaigazgató. Feleségét már jó évtizede elvesztette, ezért nyugdíjazása után Kaposváron élő fiaihoz költözött.- A nyugdíjazás azt is je­lenti - és erre jó előre felké­szülni -, hogy lejjebb kell adni az igényeket. Kezdettől ide já­rok ebédelni, kellemes kör­nyezetre, jó társaságra leltem. Végigjártam már a kaposvári múzeumokat, megnézek min­den újonnan nyíló képzőmű­vészeti tárlatot. Szabadidőm­ben én is festegetek. Erre bizonyság két festmé­nye is a klubszoba falán, egy színgazdag tájkép és egy idős parasztembert ábrázoló portré, gyakorlott kézről, elemző, el­mélyült látásmódról tanúskod­nak.- Nagyobbik fiam családjá­val azóta Szegedre költözött, most a kisebbikkel élek együtt, de az ő élete már más világ. Én jól megtalálom itt a társasá­gom a klubban, Olvasgatással, beszélgetéssel könnyebben és hasznosan telik az idő. Előadá­sokat hallgatunk, olykor ma­gam is tartok egyet-egyet, leg­utóbb a mai magyar nyugdíjas népbetegség, a stressz, a szo­rongás leküzdéséről, oldásáról beszélgettünk a klubtagokkal. Nyáron a Desedára járok fü­rödni, csak az utazások hiá­nyoznak nagyon. A nyugdíjból autót fenntartani lehetetlen, a biztosítás, a súlyadó kifizetése után benzinre egy fillér sem maradna. Ha a fiam eljön Sze­gedről meglátogatni, akkor azért teszünk egy-egy kirándu­lást és a klubunk is szervez or­szágjáró utakat. Van egy lot­tózó brigádunk, heti egy-egy szelvénnyel játszunk rendsze­resen, péntekenként már arról folyik a szó, mire költjük, ha megnyerjük a főnyereményt. Az élethez kell egy kis illúzió, egy kevés álmodozás... Klubtársa, Meretei János is itt tölti a karácsonyt. A Bárdi­bükki Állami Gazdaságban dolgozott, míg volt a gazda­ság, megszűnte óta csekély já­radékot kap, mert a nyugdíj- korhatárt csak az idén tölti be.- Havi 9030 forintból kell megélnem. Reggelire, vacso­rára delmás kenyeret eszem, olykor néhány szem töpörtyűt is egy csésze teával. Hét vé­gére egy liter tejet szoktam venni. Meleg ebédet kedvez­ményes áron kapok itt na­ponta, így tudom valahogy fenntartani magam. Meretei János hat éve elvált, volt feleségével és fiával rit­kán találkozik, kapcsolatuk jó­szerivel megszakadt.- Különösen karácsony tá­ján nehezen elviselhető az egyedüllét, hiányzik a család. Ilyenkor érzem úgy, üres az életem. A hétköznapok csak mennek valahogy, rajzolok, festegetek én is, a klubban töl­tött órák hasznosan, kelleme­sen, békességben telnek, de ünnepek körül lélekben min­dig magamra maradok. Talán újra társat kellene ta­lálnia maga mellé - tanácso­lom -, két jövedelem az anyagi gondokat is csökkentené a lelki terhek mellett.- Harmincöt évet töltöttem el a családommal. Ez olyan hosszú idő, amelyet nem tö­rölhetek ki nyomtalanul az éle­temből. Ma sem múlik el nap, hogy ne gondolnék rájuk. Még mindig reménykedem, hogy a dolgok egyszer csak rendbe jönnek... Katona Csongor Meretei Jánosnak a klub a menedéke fotó: kelemen tünde Átalakul a rokkant­nyugdíjazás rendszere Az év útolsó kormányülésén a rokkantnyugdíj ázás átalakítá­sáról is határoztak. Mint a köz­lemény hangsúlyozza, a rend­szer átalakítása csak hosszabb távon megvalósítható, beveze­tése - összhangban az új nyug­díjtörvénnyel - 1998. január elsejével lehetséges, így az idei évet sajátos, átmeneti időszak­nak kell tekinteni. A kormány tervezetéről Kozma Sándor- néval, a megyei nyugdíjbizto­sítási Önkormányzat elnökével beszélgettünk.- Októberi tanácskozásun­kon az orvosi bizottság veze­tője már jelezte a készülő vál­tozásokat. Új orvosi, szakmai kritériumrendszer alapján bí­rálják majd el az egyén állapo­tát, amelynek lényeges eleme — a munkaképesség-csökke­nés megállapítása mellett — a megmaradt munkaképesség, a rehabilitálhatóság megítélése lesz. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a jövőben rokkantnak az minősül, akinek munkaerőpiaci bekapcsolódá­sára nincs reális lehetőség. Én nem vagyok orvos, de kétsé­geim vannak, hogy két infark­tus után vajon rokkantnak, vagy rehabilitálhatónak ítél­hető-e valaki.- A másik új elem a finan­szírozás kérdésében található.- Jelentős változásnak mi­nősíthető, hogy a teljes mun­kaképességüket elveszítettek - életkoruktól függetlenül - rok­kantnyugdíjat kapnak, s ezt az ellátást a nyugdíjbiztosító fi­zeti. A munkaképességüket részlegesen elveszítők - tehát az új elképzelés szerint rehabi­litálhatók - az egészségbiztosí­tótól rokkantsági ellátást kap- nak, a Munkaerőpiaci Alap fi­zeti a rehabilitáció, az esetle­ges átképzés költségét, illetve ez utóbbi hiányában a szociális kereteket terhelő kiegészítő el­látást kapnak. Mindez tulaj­donképpen örvendetes lenne, mert nem kizárólag a nyugdíj­biztosítóra hárulnának a rok­kantsági ellátás terhei, hanem megosztanának az Egészség- biztosítási Alap, a Munkaerő­piaci Alap és a szociálpolitikai ellátó rendszer között. Az új elképzelés számol a rehabilitá­ció utáni keresettel is.- Az átalakítás nagy kér­dőjele - mondhatjuk ügy: buktatója - tehát a rokkant­ság fokának, százalékának theghatározása lesz.- Ha az elképzelésből tör­vény lesz, rokkantnak csak az minősül, akinek munkaerőpi­aci bekapcsolására nincs lehe­tőség. Az orvosi döntés alapja az, hogy a munkaképtelenség végleges állapotnak minősít­hető-e, illetve a megmaradt munkaképesség milyen terüle­ten hasznosítható. A kormány­ülésről kiadott közlemény is hangsúlyozza, hogy az elkép­zelés még nem végleges, a rendszer egészére, s azon belül a nyugdíjmértékekre vonatko­zóan döntést hozni, számszerű adatokat közölni csak a mo­dellszámítások elvégzése után lehet.- Elég friss ez a kormány- határozat ahhoz, hogy a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat véleményt alkotha­tott volna.- Az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat elnök­sége január 7-én tartja ülését Balatonfüreden. Biztos vagyok benne: itt ez a tervezet is szóba kerül. Katona Cs. Déligyümölcs adomány A mostani karácsonyon is meghirdette a nyitott klubok akcióját a kaposvári gondozási központ, ami azt jelentette, hogy szívesen láttak minden magányos időset a megye- székhely három közösségében. A gondozási központ két konyhája kitett magáért, az ünnepek alatt, többek között tyúkhúslevessel, rántott hallal, sült csirkével, süteménnyel la- katták jól az időseket. Áz Eu­rópai Család misszionárius szervezet több mázsa déli­gyümölcsöt ajándékozott a központnak, ebből mind a 608 szociális étkezőnek, sőt a nép­konyha nyolcvan étkezőjének is jutott három napon át. A szervezet angol gyermekei va­lamennyi klubot felkeresték hangulatos műsorukkal, míg a Sütév a karácsonyi kuglófot adta immár hagyományosan. Januártól az eddigi öt klub helyett már csak négy várja a nyugdíjasokat, mert a Jutái útit be kellett zárniuk a rossz mű­szaki állapot és a kihasználat­lanság miatt. Kaposváron egyébként 750 idős emberrel törődik a gondozási központ. Hozzájuk tartozik a nép­konyha, ahol az utóbbi időben megteremtették az ebéd mel­lett az uzsonnáztatás lehetősé­gét is. I. É. Az értékteremtő évek kezdetén Tavasszal nyugdíjba vonul dr. Király Lajos, a kaposvári Cso­konai Vitéz Mihály Tanárképző Főiskola magyar nyelvi tan­székének tanára. Ezekben a hónapokban felmentési idejét tölti, természetesen nem tétlenül. Megírta, összeállította és ma már kiadásra kész a Somogyi vőfélykönyv. A Pécsi Tanárképző Főiskolá­ról 1968-ban tért vissza So­mogyba, akkor készült a megye földrajzi neveinek átfogó bib­liográfiája, szükség volt egy szakemberre, aki irányítani, el­lenőrizni képes egy ilyen nagy munkát. Először a megyei könyvtár tudományos munka­társaként, majd 1972-től a taní­tóképző tanáraként a megye és Dél-Dunántúl nyelvjárási jelen­ségeinek tudós kutatója.- A legnagyobb munka két­ségkívül az Ákadémiai Kiadó által megjelentetett 1200 olda­las Somogy megye földrajzi nevei című kötet. Hat önálló könyvem van ezen kívül, és a lapokban megjelent nyelvmű­velő cikkek sokasága. Balogh Imrével közösen megírtuk Az állathangutánzó igék, hívoga­tok és terelők somogyi nyelvat­lasza című kötetet is.- Az oktatói munka során nyilván sok információval szolgáltak a hallgatók szak- dolgozatai.- Huszonöt év alatt igen gazdag adattár jött össze: ünne­pek, lakodalmak, egyéb jeles napok leírásai. Ezt nem szabad veszni hagyni, összegezni kell- így jelent meg a Kalendári- umi jeles napok népszokásai Somogybán című kiadvány.- Halljunk a legújabbról, a Somogyi vőfély kő ny vröl is.- A mai esküvők szertartás­rendjéből többnyire már hiá­nyoznak az érzelmes vőle­gény- és menyasszony-búcsúz­tató vőfély versek. Tovább él­nek azonban - még a városi lakodalmakban is - a vacsora egyes fogásait beköszöntő rigmusok, hiszen a vacsora ét­rendje is őrzi az évszázados szokásokat. Ezek kéziratok és szájhagyomány útján marad­nak fenn, azonban az egyes szövegváltozatok között sok a rontott, rövidített, ferdített forma. Szerencsére él az em­berekben a hagyományok tisz­telete, engem is sokan keres­nek eredeti szöveget kérve. Ez adta az indíttatást a könyv megírásához.- Gondolom, a kiadáshoz to­longanak a támogatók.- Nem így működik ez való­jában. Én megírtam, szöveg- szerkesztőn a fiam összerakta, csak a nyomtatás van hátra, azt viszont házilag már nem tudjuk megoldani. Legalább százezer forint még hiányzik.- Kik segíthetnének ebben?- Esküvőiruha-kölcsönzők, vendéglősök, akik ilyen ren­dezvényeket szerveznek, elhe­lyezhetnék hirdetéseiket a könyvben, a terjesztést is vál­lalhatnák. De ez már nem az én világom... Megírtam ezt a könyvet, aztán meglátjuk, mi lesz a sorsa. Katona Cs. Lakodalmi násznép Buzsákon 1932-ben

Next

/
Thumbnails
Contents