Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

4

SOMOGYI HÍRLAP

SOMOGYI TÁJAK

1997. január 7., kedd

Andocs pénzt nyert a pályázaton

Pályázatot nyújtott be 1,5 millió forint elnyerésére az andocsi önkormányzat mint önhibáján kívül hátrányos helyzetű község. A napokban kapta meg az értesítést, hogy 541 ezer forinttal tá- mogatják.Ezt a pénzt a működő- képesség fenntartására fordítja.

Feldolgozzák a falu 700 éves múltját

A falu történetének megírását határozták el Bábonymegyeren, amely épp 70 éve lett egy község - Nagybábony és Koppány- megyer egyesülésével. A régmúltat, az Arpádházi királyoktól századunk első 'feléig már ösz- szegyűjtötték, az utóbbi évtizedek történetén most dolgoznak.

Hatvanezer forint a zalai kerítésre

A zalai képviselő-testület az orvosi rendelő környékének szebbé tételére új kerítést építtetett. A Kossuth utca 25 méteres szakaszán már fölszerelték a közhasznú munkások a díszes faelemű kerítést. Erre 60 ezer forintot költött az önkormányzat.

Segítség az időseknek Somogydöröcskén

Somogydöröcskén az idősek nappali otthonának konyháján naponta 80-90 adag ebédet főznek. Hetvenet az időseknek, de innét viszik az óvodásoknak és az önkormányzat által foglalkoztatottaknak is az ételt. A szolgáltatást igénybe vevő idősek a napi háromszori étkezésért hatvanöt forintot fizetnek.

Tabon felújították a ravatalozót

Tabon a városi körülményekhez méltatlan volt már a ravatalozó. Újnak az építésére nincs pénze az önkormányzatnak, ezért a gameszt bízta meg a tatarozás-- sál. A mintegy 150 ezer forint értékű munkát már elvégezték. Felújították az épület tetőszerkezetét is, és új, egyedi gyártású bejárati ajtót is fölszereltek, így a ravatalozó már elfogadható a végtisztesség megadásához.

Negyvenmillió forintos megrendelés az első hónapra

Új beruházás a tartálygyárban

Hagyományos termékeik gyártásával kezdték az üzemben ez évi munkát fotó: lang Róbert

Megkezdték a munkát tegnap a tabi tartály- és vegyipari gépgyárban; januárra már negyvenmillió forint értékű termék előállítására van szerződésük. A TVG Rt tervei szerint az idén több mint 600 millió forint bevételt kell elérniük.- Minden területen előbbre kell lépnünk; csak növekvő termeléssel érhetünk el több nyereséget - mondta Angyal Károly, a TVG Rt megbízott vezér- igazgatója. -Újabb, elsősorban külföldi piacokat igyekszünk felkutatni az idén, s erősítjük a kereskedelmi és a műszaki tevékenységet. Hagyományos termékeinkkel a szomszédos országok piacait is megcélozzuk, s állandó beszállítói leszünk nagyvállalatoknak. Egy új hegesztőautomatát állítunk be most, ez növeli a minőségi termelést is.

A TVG Rt-nél tavaly - az egyedi gépgyártásra jellemzően - hullámzó volt a terhelés; nyáron túl sok volt a munka, s év végére elfogyott a megrendelők pénze. A cég a hegesztők minősítésével, a

nehézgépkezelői tanfolyammal és vizsgával is segítette a szakmai fejlődést. S a piaci kihívásnak megfelelően megszerezte az ISO-9001 minőségbiztosítási tanúsítványt is.- Kifejlesztettünk egy üzemanyagkimérő konténercsaládot is - mondta a megbízott vezérigazgató. - Ez elsősorban a különböző ipari és a mezőgazdasági üzemekben, illetve a kis településeken számíthat sikerre. S a fejlődés érdekében megkezdünk egy több mint 20 millió forintos beruházást is. (Krutek)

Nagy teher a kis községnek, önkormányzati gondok

Miklósi növekvő kiadásai

Miklósi 11,7 millió forintból gazdálkodott. Bevétele csak a varrodaépület bérbe adásából volt, s alkalmanként a kultúr- ház kiadásából. A 240 ezer forinthoz jöttek a helyi adók. Ezekből tavaly sikerült a működőképességet biztosítaniuk.

— Az önkormányzat bevételeiből a hivatal fenntartásán kívül szinte minden pénzt elvitt az alapfeladatok ellátása

— mondta Müller Miklós polgármester a falugyűlésen, melyen Miklósi lakosai közül 64-en vettek részt. A hétvégi orvosi ügyelet, a fogorvosi, védőnői, illetve az állategés- zség-ügyi szolgálat ellátását a társulási forma segítette; ezért azonban ugyanúgy fizetni kell, mint a polgári védelmi vagy a tűzoltósági szolgáltatásért.

Baj kő Lászlóné jegyző arról számolt be: folyamatosam emelkednek az önkormányzat

szociális kiadásai. Ezek tavaly már 2,2 millió forintot tettek ki. Jelentős teher a községnek a jövedelempótlósok támogatása: ez 350 ezer forint volt. Közgyógyellátásra és szociális étkeztetésre 400 ezret fizettek ki, szociális segélyezésre pedig 1,4 millió forintot. A falugondnoki rendszer tavaly 1,1 millió forintba került, és új kisbuszt is vásároltak. Ezt a Miklósiért alapítvány is jelentős összeggel segítette. A tcrökkoppá- nyi óvodát és iskolát, valamint a tabi iskolát 1996-ban másfél millió forinttal támogatta az önkormányzat.

Miklósi idei költségvetési koncepcióját is ismertette a polgármester. Elhangzott: bevételeik növelése érdekében szükség van egyéb források feltárására is, saját erő hiányában céltámogatási pályázat benyújtásával nem számolhatnak. A legfontosabb, hogy működőképes maradjon az önkormányzat, finanszírozni tudják az oktatást és a falugondnoki rendszert. A polgármester azt is elmondta, hogy szükségessé válik a körjegyzőségbe csatlakozás. — Az önkormányzat mindent elkövet az önállóság magtartásáért - mondta a polgármester -, de ez elsősorban a központi támogatástól függ.

A falugyűlésen résztvevők végül egyhangúlag megerősítették tisztségében Steinbacher Ferenc falugondnokot. K. J.

Tízéves kutatómunka - jubileumi pályázaton

Kárai krónika 860 évről

Szülőfalum, Kára történetét a honfoglalás 1100. éves évfordulójára, a megyei honismereti egyesület pályázatára dolgoztam fel - mondta Nudliné Maurer Teodóra. Tíz évi kutatás után írta meg, összegezve fejlődését 1138-tól napjainkig.

— A kárai kis iskolába jártam; ott kaptam az indíttatást a pedagógusi pályára — mondta Nudliné Maurer Teodóra, aki ma Törökkoppányban tanít. — A kárai iskola történetét 1802- től 1965-ig, az iskola megszűnéséig már korábban feldolgoztam. A községben római katolikus templomának építéséről is volt bőven dokumentum; ezt felhasználva bővítettem az anyagot, s a nyáron sikerült is összeállítani.

— Kapott-e segítséget?

— Kutathattam a megyei levéltárban és a múzeumban, s minden támogatást megkaptam. Segítségemre volt a rági veszprémi püspökség levéltára is, a feldolgozást pedig a megyei pedagógiai intézet és a megyei könyvtár is támogatta. Több szempontot is figyelembe vettem. Sokat beszélgettem a kárai öregekkel; ebben a krónikában is megszólaltattam sok lakost, így a szájhagyományban

élő múlt is helyet kapott a falu- történetben.

— Mi volt az, ami különösen emlékezetes?

— Utánanéztem, mi az, ami maradandó nyomot hagyott Kárán a lakosság életében. Olyan eseményeknek is, mint az 1960-as évek elején az a villámcsapás, amely két asszony halálát okozta; öt gyerek maradt árván. S a tűzvész, amely az iskolában pusztított. Az utóbbi évtizedekben is kétszer volt száj- és körömfájás, ez nagy kárt okozott a gazdálkodóknak.

Nudliné foglalkozott a község mezőgazdaságával, s ösz- szegyűjtötte, a község dűlőneveit. Feldolgozta a német nemzetiség egykori népviseletét és szellemi hagyományait is.

— Milyen most ez a falu?

— Kigyűjtöttem, évtizedekre a népesség adatait is. Megdöbbentő, hogyan csökkent Kára lakossága: 1940-ben 303 lakosa volt a kis településnek, és harminc év múltán már csak feleannyian (pontosan 154-en) lakták. Most mindössze 92 lelket számlál ez a pusztuló falu.

Nudliné Maurer Teodóra elmondta azt is: szeretné, ha minél többen megismerhetnék Kára történetét. Krutek József

Elhelyezkedési esély, képzés elbocsátás után

Szakoktatók váltása

Tizenhárom dolgozót bocsátottak el a tabi Rudnay Középiskolából, a közgyűlés május végi döntése alapján, nemcsak pedagógusokat, hanem a technikai dolgozókat is. Mit csinálnak most, van-e munkájuk? - erről érdeklődtünk.

Határozott idejű szerződéssel dolgozott a tabi középiskolában a zalai Fekete Józsefié. Két év óta a nőiruha-készítő tanulók gyakorlati oktatásvezetője volt.

— Nincs állásom augusztus közepe óta — mondta. — A tabi munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkahelyet ajánlani. Váltanom kell; beiratkoztam a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara által szervezett gépíró- és szövegszerkesztői tanfolyamra, ott idegen nyelvet is tanulunk. Ez a képzés április végéig tart. Hogy találok-e munkát, egyelőre még nem tudom. Remélem, a képzés folytán jobb esélyem lesz az elhelyezkedésre.

Isztl Ferenc mezőgazdasági gépszerelői szakképesítéssel - több évi munka után - már 1974- től ott dolgozott a tabi szakmunkásképző iskolában.

— Szakoktatóként 22 évet töltöttem az intézményben, ezért is fájt a felmondás — mondta az andocsi férfi. — Mezőgazdasági gépszerelőket, hegesztőket és lakatosokat oktattam. Váratlanul ért, hogy hathónapos felmentéssel, vagyis január 31-ével megszüntetik a munkaviszonyomat.

Ősz óta igyekezett már, mint mondta, biztos munkát találni.

— December 2-án sikerült is elhelyezkednem, lakatosként. Precíz munkát kell végezni a tabi SFK kft-nél. Azt hiszem, hogy ebben az új munkában megtaláltam a számításomat. (Krutek)

Kisbárapáti díjat emelt

A kisbárapáti általános iskola 109 tanulója közül 65 veszi igénybe a napköziotthonos ellátást, ebédet pedig naponta üz- tizenöt kisdiák kér. A képviselő- testület döntése alapján tegnaptól húsz százalékkal emelték a menzai térítési díjat. A napi háromszori étkezésért így is csak 121 forintot kell fizetniük a gyerekeknek, s ha csak ebédet kérnek, akkor 83 forintot fizetnek.

Nem kapott támogatást tizenhárom család, sértődések sorozatban - a pénz elosztása miatt

Lullán vihar tépázta a gazdakört is

Tízen léptek ki a gazdakörből. Lullán ez az egyetlen, feladatokat is vállaló egyesület, s több mint tíz év óta segíti megoldani a falu közösségi feladatait. Csődöt vallott az elképzelés? Érkeztek hírek másféle sértődésről is.

— A gazdaköri egyesület Lulla műveltségi szintjének emelését tűzte ki célul. Akadozik az munka; a 38 tag közül az utóbbi időben már csak 15-17 jött a rendezvényekre — mondta Wolf Gábor, az egyesület elnöke. — Ezért kértünk valamennyi tagtól nyilatkozatot: marad-e vagy távozik. Tízen nem tartották fönn a tagságukat.

— Miért léptek ki? Ellentét, sértődés vagy egyéb?

— Nem tudom. Indoklást nem kértünk senkitől sem. Igaz, a faluban

hallottam különböző szóbeszédeket.

Pápes László alapító tagja volt az egyesületnek, s nem újította meg a tagságát.

— Elfoglaltságom miatt az utóbbi időben gyakran nem tudtam részt venni az egyesületi munkában; a formális tagságnak meg nincs sok értelme. Van persze sérelmem is: a viharkárok támogatásából nem kaptam semmit. Százezer forint volt a károm, de a biztosító csak 70 ezret fizetett; a község vezetői meg azt mondták: a helyi lakosság átlagánál jobban élek, nekem nem jár támogatás. Azt persze, senki nem nézi, hogy nyugdíjasként mennyit dolgozom.

Kleiber László alapító tag, az egyesület volt elnökhelyettese: — Igazságtalanul osztották el a képviselők a támogatást, ezért léptem ki. Sokat dolgoztam a faluért, az egyesületért; ezért is fáj, hogy nem kaptunk segélyt. Nekünk is van kárunk, akárcsak másnak. Ezért úgy döntöttem: ezután semmiféle közösségi rendezvényen nem veszek részt.

Jákob József szintén is egyesületi tag volt 1985 óta.

— Valóban a segély elosztása okozta a viszályt?

— Nem úgy ment már a szekér, mint az elején. Megkezdődött a széthúzás a gazdakörben. Hozzájárult a távozásomhoz az is, hogy a mi családunkat is kihagyták a támogatásból. Ezt nagyon igazságtalannak tartom; olyanok is kaptak a segélyből, akiknek csak hétvégi házuk van Lullán...

Reizinger Károly lullai polgármester:

— Az a legfurcsább az egészben,

hogy a gazdaköri tevékenységet legtöbben összekapcsolják azzal, hogy támogatta-e őket a képviselő-testület a viharkár-segélyből. Ebből ugyanis a település kilencvenhárom családja közül tizenhárom nem részesült.

— Milyen szempontok szerint osztották el a támogatást? .

— Nehéz helyzetben volt a testület az osztásnál, mert részletekben kaptuk a pénzt. Először a rászoruló családokat támogattuk, majd azokat, akiknek nem volt biztosítása; október végén pedig a kár nagyságát és a kapott támogatás összegét vettük figyelembe. A képviselő-testület egyébként mérlegelte a családok anyagi helyzetét is.

Lullán a tíz kilépés óta két új tag is jelentkezett. Az egyesületnek most 30 tagja van. Krutek József

Kiállítás öt év munkájáról

Kiállítást nyitottak Tabon a II. számú általános iskola és gimnázium épületében. Fél évtizede oktatják itt a diákokat; jelenleg 111 felsőtagozatos és 121 középiskolás tanul az iskola falai között. Markóné Ajzert Katalin, az általános iskola igazgatója elmondta: az évforduló számvetésre is késztet, s úgy döntöttek bemutatót rendeznek a diákok munkáiból. Céljuk az, hogy a szülők és városlakók is megismerjék: honnét indultak, s hová jutottak. Fotókon bemutatják az iskolaépítés folyamatát, a bővítést, és a kiállított rajzokból, kézimunkákból megismerjük a tanulók szakkörökben végzett munkáját. A jelentősebb eseményekről videóösszeállítás is készült; az iskolai kiállítás a hét végéig tekinthető meg. K. J.