Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

1997. január 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Párizst és Budapestet is meghaladnák Nagykövet a Balaton-régióról Hét év óta először látogat Ma­gyarországra a francia köztár­saság elnöke. Jacques Chirac ma érkezik. Hogy az államközi együttműködésben mennyire megnövekedett a régiók sze­repe, azt nagyon jól példázza, hogy Szombati Béla, Magyar- ország rendkívüli és meghatal­mazott párizsi nagykövete teg­nap Veszprémet választotta a látogatást megelőző sajtóbe­szélgetés helyszínéül. Ez is példázza, hogy a három Bala- ton-parti megye és a Loire mente régiói közötti együttmű­ködésről tud és azt elismeri a két kormány. Somogy megyét Somogyi Gyula, a közgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke és Siófok város alpol­gármester képviselte a beszél­getésen. Szombati Béla számokkal il­lusztrálta a két ország közötti kapcsolatok fejlődését; a keres­kedelmi forgalom például az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az összes többi Európai Unió-beli tagál­lammal összesen. Prága és Vla­gyivosztok között a francia be­fektetések 40 százalék Ma­gyarországra érkezett. A nagykövet az európai in­tegráció, a nyelvoktatás, a kul­túra, a gazdaság és idegenforga­lom területén lát lehetőséget a kapcsolatok növelésére. Fran­ciaországban 10 éve történt meg az erős decentralizálás, amely a régióknak több pénzt és hatalmat adott. Francaország következetesen keresi a partne­reit; az elsőt Magyarországon a Balaton melletti megyékben ta­lálta meg. Szombati Béla azt ál­lította: nem kell elfelejteni Bu­dapestet és Párizst, de meg kell haladni őket — a regionális gondolkodásmóddal. (Czene) Hamis vagy igazi? A forrás hitelessége sok mindent elárulna Újabb politikai botrány hul­lámait indította el az egyik napilap kedden megjelent terjedelmes írása, amely - a szerkesztőség állítása szerint - a szocialisták választásokig ívelő kommunikációs straté­giájáról készült tanulmány szó szerinti változata. Az MSZP vezető politikusai ol­lóval összevágott tákolmány­nak nevezték a dolgozatot, s a politikai alvilág szocialistákat lejárató manipulációjaként kommentálták a történteket. Szerdán az ellenzék is hal­latta hangját: több párt sietve sajtótájékoztatót hívott össze, hogy kifejtse, bizony, a „szo- cikra” nagyon is ráillenek az ügyesen megszerzett és kiadott tanulmányban leírt módszerek. Az MDF-es Csapody Miklós szerint az ominózus júj ságban közölt szocialista stratégia azt a hamis üzenetet hordozza, hogy nincs más alternatíva, mint a je­lenlegi MSZP-SZDSZ kor­mányzat, ezért minden eddigi­nél fontosabb az ellenzék haté­kony összefogása. Torgyán József sem rejtette véka alá véleményét: „Az MSZP megkezdte elvtelen vá­lasztási kampányát, durva tá­madást intézett az ellenzék, ezen belül az FKGP és annak elnöke, illetve családtagjai el­len.” A kisgazda-sajtótájékoz­tatón az is elhangzott, hogy ve­szélyes vizekre evez az, aki a szocialistákkal kacérkodó Fi­desszel akar választási szövet­séget kötni, s hogy a kisgazdák nem támogatják a fiataldemok­raták hatalomra kerülését. A KDNP vezetői nem kérdő­jelezik meg a dokumentum hi­telességét - mondta Giczy György elnök, hozzátéve: Isé- pyék is a szocialisták eszköze­ivé váltak a párt szétverésében. Tegnap délután telefonon ke­restük Kósáné Kovács Magdát, az MSZP ügyvezető alelnökét, aki a keddi sajtóbeszélgetésen elhangzottakhoz annyit fűzött hozzá: a „dolgozatot” közlő új­ság főszerkesztője maga is el­ismerte, hogy ellenzéki politi­kus juttatta el hozzájuk az anyagot. Csintalan Sándor elnökségi tagtól megtudtuk, hogy a párt­ból többen „hivatalos síkra” te­relnék az eseményeket. E héten eldől: feljelentést tesznek-e is­meretlen tettes és a napilap el­len, illetve a sajtótisztesség megsértése okán panaszt tesz­nek-e a két újságíró-szervezet­nél. Furcsállotta azt az „aktivi­tást”, amellyel mind a honi sajtó, mind a közvélemény fel­kapta a „primitívre sikeredett” hamisítvány keltette botrányt. Szerinte, ha az újságok az in- nen-onnan összeollózott mon­datok eredete után kutatnának, érdekes következtetésre jutná­nak. Maga is látott néhány, for­rásul szolgáló papírt. Ezek egyike egy hatoldalas, aláírás és fejléc nélküli „dokumen­tum”, amelynek ötödik oldalán még a betűtípusok sem egyez­nek, míg a másik oldala nem más, mint egy A5-ös méretű könyv valamelyik lapjának fénymásolata. (Takács) Nagy úr az iskolai normatíva Gimi van négyéves, van hatéves, sőt több... Válaszút elé érkeztek a nyolcadikosok: hol koptatják szep­tembertől az iskolapadot? Most mérlegelhetik a negyedike­sek és a hatodikosok szülei is, hogy gyermekük általános is­kolába vagy gimnáziumba járjon-e jövőre. Az igazgatók a jelentkezési lapokat február 15-éig továb­bítják a diákok által megjelöl­hető három közül az elsőként megcélzott középiskolába. A középiskolák vezetői maguk határozzák meg, hogy felvételi beszélgetés, vagy az általános iskolai teljesítmény alapján veszik-e fel a pályázó­kat, mindenesetre az első he­lyen március 7-éig kell választ adniuk. Az elit gimnáziumok­ban az ősz végén előzetes fel­vételiket is tartottak, itt a beju­tásra fogytán az esély. Az utóbbi néhány évben gyakorlat, hogy ilyen tájt dönthetnek a szülők negyedi­kes gyermekük további sorsá­ról is. Formájában - és tartal­mában is - sokszínűvé vált ugyanis az iskolarendszer. Többségében megmaradt a nyolcosztályos általános isko­lára épülő négyosztályos gim­názium, ám mód adódott négy „elérni” osztály után nyolcosz­tályos, vagy hat „polgári” után hatosztályos gimnáziumi to­vábbtanulásra is. Az oktatásügy elismert szaktekintélye, Juhász József minisztériumi főtanácsos sze­rint viszonylag sok iskola vál­lalkozott erre a kísérletre, de összességében a diákoknak csak körülbelül a 10 százaléka tanul hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumi csoportban. Az általános iskolák vezetői nem csapnak reklámot az isko­laváltoztatás lehetőségének. Az ok: minden tanulójukhoz ragaszkodnak, hiszen a gyer­mekek száma után kapja az in­tézmény az anyagi támogatást, az úgynevezett normatívát. A szülőknek módjuk van a különböző pályaválasztási ta­nácsadó könyvekből tájéko­zódni, és ha mielőbb gimnázi­umban akarják tovább tanít­tatni gyermeküket, ki kell töl­teniük a továbbtanulási jelent­kezési lapot. (Der) Májustól emelt családi pótlék A három- és többgyermekeseknek alanyi jogon jár Sokan e napokban várták a postást az 1997-re beígért megemelt családi pótlékkal. Késedelemről nincs szó. E változás ugyanis - a kor­mányrendelet értelmében - az előző évi adóbevallás alapján májustól esedékes. Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályvezetője la­punk érdeklődésére elöljáró­ban hangsúlyozta: a családi pótlék emelésére 4 év óta elő­ször kerül sor. Tavaly 94,8 milliárd forint jutott e támo­gatásra, a költségvetés ezt az összeget 7,5 milliárddal nö­velte. Egyidejűleg több változás is életbe lép. Emelkedik a jo­gosultsági jövedelemhatár és a korábbi három kategória he­lyébe kettő lép. A gyermekek számától függően növekszik a családi pótlék összege. Azok az egy- és kétgyer­mekes családok, amelyekben az egy főre jutó havi nettó jö­vedelem nem haladja meg a 21 200 forintot, teljes ösz- szegű családi pótlékra jogo­sultak. Azok, ahol 21 201 és 23 ezer között van az egy főre jutó jövedelem, a családi pótlék 50 százalékát kaphat­ják. A gyermeküket egyedül nevelő szülők az iménti jöve­delemhatárokat 1,2 szorzóval növelt összegben vehetik fi­gyelembe. Családi pótlék a szülőnek a háztartásában élő, 16 évesnél fiatalabb, illetve az alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló 16 A családi pótlék havi összege gyermekenként 1 gyermekes családnak 1 gyermekes egyedülállónak 2 gyermekes családnak 2 gyermekes egyedülállónak 3 és többgyermekes családnak 3 és többgyermekes egyedülállónak tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 3400 Ft (emelés 650 Ft) 4000 Ft (emelés 750 Ft) 4200 Ft (emelés 950 Ft) 4800 Ft (emelés 1050 Ft) 5200 Ft (emelés 1450 Ft) 5600 Ft (emelés 1650 Ft) 6600 Ft (emelés 1500 Ft) évesnél idősebb, de 20 évnél fiatalabb gyérméké után jár. Akkor is jogosult rá, ha a gyermek esti vagy levelező tagozaton tanul, ám keresete nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A tartósan beteg gyermek után, életkorára tekintet nélkül fize­tik a pótlékot. Az 1997. március 31-ig be­nyújtandó jövedelemnyilatko­zatot (amelynek beszerzési he­lyéről a közeli'hetekben érte* siti a tb a lakosságot) minden­kinek ki kell töltenie, aki há­romnál kevesebb gyermeket nevel saját háztartásában. Ez utóbbiak alanyi jogon, telját anyagi helyzetüktől függetle­nül jogosultak a pótlékra. Számukra azonban csakis ak­kor folyósítják a pénzt, ha időközben egyik gyermek sem nőtt ki az esedékességi korosz­tályból. Az egy főre jutó jövedelem­számításnál a közös háztartás­ban élő családtagokat kell fi­gyelembe venni. A családi pótlékot igénylő személyt, an­nak házastársát vagy élettár­sát, a 20 évesnél fiatalabb, ke­reső tevékenységet nem foly­tató gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőfokú ok­tatási intézmény nappali tago­zatán tanuló gyermeket, to­vábbá azt a rokont, akinek el­tartására a család a házasság­ról, a családról és a gyámság­ról szóló törvény alapján köte­les gondoskodni, s ennek ele­get is tesz. Ha a jogosultságban év “közben 6 hónapot meghala- dóan változás áll be - például betegség, munkanélküliség, születés, elhalálozás - az egészségbiztosítót értesíteni kdl, s annak jogában áll a pót­lék összegét a változás évének végéig másként megállapítani. Emelkedik egyébként a gyes és a gyet is, de ezek már január 1-jétől, mivelhogy a törvény szerint a gyermek- gondozási segély és a gyer­meknevelési támogatás ösz- szege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos. Márpedig 1997-ben az öregségi nyugdíj legkisebb összege 19,5 százalékkal, azaz havi 11 500 forintra emelke­dik január 1-jétől. . Cs. Benkő Judit Légies kapcsolat. A magyar és az amerikai légierő közötti együttműködésről is tárgyalt szerdán Budapesten Keleti György honvédelmi miniszter és Robert D. Bauerlein, az Amerikai Egyesült Államok Légierő Minisztériumának he­lyettes államtitkára. Szakadhat a KDNP. Ameny- nyiben Giczy György pártelnök nem tér vissza a demokrácia út­jára, elképzelhető a pártszaka­dás a Kereszténydemokrata Néppártban - mondta Leitner Gábor, a KDNP országgyűlési képviselője azon a szerdai saj­tótájékoztatón, amelyet két frakciótársával, Pálfi Dénessel és Rapcsák Andrással közösen tartott. Nincs bérmegállapodás. Nem jött létre szerdáig, a kitű­zött határidőig, a bérmegálla­podás a villamosenergia-ipar- ban, holott ezt évente mellé­kelni kell az ágazati kollektív szerződéshez. A Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége azonban még bízik abban, hogy január végéig sikerül megegyezésre jutni. Elavult autók. A Közlekedési Főfelügyelőt tavaly mintegy 800 ezer járművet zárt ki a for­galomból, miután azok nem fe­leltek meg az érvényes előírá­soknak. Az engedélyezési dí­jakból a felügyelet 1996-ban 7,6 milliárd forintos bevételre tett szert. Szándékuk szerint az idén a díjak nőni fognak, az emelkedés mértéke azonban még bizonytalan. A magyar utakon futó mintegy 2,3 millió személygépkocsi átlagéletkora változatlanul 11,24 év, a jár­művek 63 százaléka elavult. Repülnek a pilóták. Elfog­lalta új állomáshelyét Pápán il­letve Kecskeméten az a har­mincöt pilóta, akik a taszári le­építés után is a honvédségnél kívánnak maradni. Az idén még egy alföldi és egy dunántúli honvédségi alakulat szűnik meg. Francia nap a Duna Tv-ben. Franciaország legvonzóbb tá­jaival, Párizs nevezetességeivel és hangulatával ismerteti meg a nézőket a Duna Televízió pén­teken reggel 8 és éjfél között Jacques Chirac francia államfő magyarországi látogatása al­kalmából. A rendőrség rendet tesz. Februártól minden vezetői posztot betöltenek a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - kö­zölte Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány. Elmondta azt is: februártól megkezdik a til­tott helyen parkoló autók el­szállítását. Ezt a feladatot nem bízzák külső cégekre, a kocsik összegyűjtését rendőrök végzik majd szolgálati feladatként. A revíziók éve A kormány mai ülésén tár­gyal a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda tavalyi tevé­kenységéről és idei első fél­éves munkatervéről. A KEI tavaly 36 vizsgála­tot fejezett be, míg 1995- ben 22-t. Tavaly az eredeti­leg tervezett ellenőrzéseken kívül 7 vizsgálatot a kor­mány, illetve a miniszterel­nök utasítására végeztek el, köztük a Budapest Bank privatizációjának elemzését. 1997-ben megközelítőleg 30 ellenőrzést tervez a KEI, ebből 9 új vizsgálat az első félévben kezdődik. Ezek so­rában felülvizsgálnák pél­dául a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttá­mogatás rendszerét, vala­mint a szerencsejátékok el­lenőrzési rendjét. Romagyász. Kihirdették a XV. Magyar Sajtófotó-pályázat eredményét, amelyre 130 szerző összesen 1712 képet küldött. Äz Axel Springer Ma­gyarország Kiadó különdíját Barna Sándor, az MTI Fotó Szerkesztőség szolnoki külsős munkatársa Romagyász című képriportjáért kapta. A képe­ket a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Néprajzi Múzeumban állítják ki márciusban.

Next

/
Thumbnails
Contents