Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. január 16., csütörtök Vitafórum Kaposváron Az Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat nyugdíjreform­jának alapelveit ismerteti és a társadalmi vita eddigi ta­pasztalatait összegzi dr. Vágó János, a testület or­szágos elnöke holnap Ka­posváron. A fórumra az MSZOSZ-székház (Kossuth utca 9.) földszinti 103-as termében kerül sor pénteken 13 órakor. A rendezők - az MSZOSZ megyei szerve­zete, a megyei nyugdíjbizto­sítási önkormányzat és me­gyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság - minden ér­deklődőt szeretettel várnak. A megjelentek kérdéseire a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöke válaszol. Terveznek a konzervgyáriak A nagyatádi konzervgyár szakszervezeti klubjának si­keres évzárója után a szer­vezet vezetősége már az idei munkaprogramját tervezi. Ezekben a napokban hatá­rozzák meg a legfontosabb tennivalókat, a rendezvé­nyek időpontját. A több mint kétszáz tagot számláló klub tagjai legközelebb a farsangi időszakban talál­koznak egymással. Pótszilveszter Balatonlellén A Horváth István vezette balatonlellei I. sz. Nyugdí­jas klub sikeres pótszilvesz­tert rendezett a napokban a művelődési házban. A haj­nalig tartó bálon az idősek rakták ki az asztalokra az otthon készített finomságo­kat. A zenét Babodi László szolgáltatta. Külön műsorral most nem készültek, de volt aki szívesen mondott verset a lelkes közönségnek, és a kórusukkal együtt énekel­tek, többek között a nyugdí­jasok himnuszát, a Szeres­sük egymást gyerekek... kezdetű dalt. Háromszori étkezés az időseknek A siófoki Öregek Napközi Otthona és Gondozási Köz­pontja napi háromszori ét­kezést biztosít az arra rászo­ruló idős embereknek. Az intézményen belül működő idősek klubja az étkezésen felül fürdési, és mosási lehe­tőséget is ad. A napközben itt tartózkodók televíziót nézhetnek, rádiót hallgat­hatnak, vagy újságolvasás­sal tölthetik idejüket. Ezt a szolgáltatást most huszon­négyen igénylik. Az érdekképviseletek vezetői ellenezték a kormány tervezetét A nyugdíjreform kockázatai Az országos nyugdíjas érdekképviseletek vezetői tárgyalták meg kedden a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Miniszté­rium nyugdíjreform-tervezetét. A Nyugdíjasok Országos Szö­vetsége, a Nyugdíjasok Országos Képviselete és az MSZOSZ Nyugdíjas Választmányá képviselőinek összejövetelén részt vett Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke is. Arra kértük, foglalja össze a ta­nácskozás tapasztalatait.- Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter ismertette a ter­vezetet. Hangsúlyozta: a nyug­díjreform elsősorban a jövő ge­nerációinak szól, de nem tit­kolta, hogy érinti a már nyug­díjban lévőket is. Megváltozna például a nyugdíjemelés mód­szere: a jövőben fele-fele arányban a nettó keresetek nö­vekedéséhez, illetve az infláci­óhoz igazítanák az ellátásokat. Ez a szisztéma a gazdaság in­gadozásait jobban tompítja, de őszintén elmondta: ily módon az előnyökből kisebb mérték­ben részesülnének az idősek. Jelentős változtatást tervez a tárca az özvegyi nyugdíjaknál is, az a javaslat lényege, hogy elhunyt házastársa nyugdíjának bizónyos százalékát - az eddigi egy év helyett - élete végéig sa­játjával együtt megkaphassa a nyugdíjas. Vitazáró beszédében e témá­val kapcsolatban elmondta, hogy az Idősügyi Tanács már­ciusi ülésén már napirendre ke­rül az özvegyi nyugdíjak ren­dezésének kérdése is. A két minisztérium terveze­tében szereplő vegyes finanszí­rozású modellnél a járulékok kétharmadát továbbra is a fel- osztó-kirovó rendszerbe fizetné a munkavállalók többsége, a tőkefedezeti pillérbe csak a já­rulékok egyharmada folyna, és ahhoz sem ragaszkodnak, hogy ezt az összeget magánbiztosí­tók kezeljék. Elmondta a mi­niszter, örülne annak, ha a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat vállalkozna ezeknek a befizetéseknek a kamatoztatá­sára. Bizonyos állami garanciát is említett, ha nem is a ho­zamra, de a befizetett tőke­részre. Az egyéni járuléknyilvántar­tás szükségességét hangsú­lyozta ezután a miniszter, sze­rinte is fontos, hogy mindenki tudja, mennyit fizetett be és ezért mit kap. Ez a munkaválla­lókat is ösztönözné a járulék befizetésére. Mint mondta, az egyéni járulékfolyószámla- nyilvántartás előkészítése már megkezdődött. A vita során felszólalók sze­rint semmi sem indokolja a szakítást a jelenlegi módszerrel. Nem modellváltásra, hanem a jelenlegi rendszer reformjára van szükség. Dr. Pirityi Ottó, a Nyugdíjasok Országos Szövet­sége alelnöke annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a fi­nanszírozási problémák miatt nem szabad eltérni a mai rend­szertől. A bajokat hosszú távon leg­inkább a járulékbevételek haté­konyabb behajtásával lehet or­vosolni. Ehhez viszont az kell, hogy az állam vállalja át a járu­lékbevételi kockázatokat. A nyugdíjasok nem érdekeltek a nyugdíjemelési szisztéma meg­változtatásában. Az elmúlt években ugyanis, a gazdaság stagnálása miatt, a nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkent, ezt pedig éppen a következő években, a gazdaság fellendü­lése kompenzálhatná. Az új modell ettől fosztaná meg az időseket. Hasonló véleményt fogalmazott meg Czerván Már­tonná dr., az MSZOSZ Nyugdí­jas Választmányának elnöke és Mihalovics Emil, a Nyugdíja­sok Országos Képviseletének ügyvezető elnöke is. Kifogásol­ták a társadalmi vita siettetését. A miniszter elismerte, hogy ez valóban indokolatlan, azt ígérte, csak a vélemények meg­ismerése, egyeztetése után ter­jesztik a törvénytervezetet a parlament elé. K. Cs. Mentőöv a kaposvári boltoknak A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének beadványáról is tár­gyalt kedden a város közgyűlése. A két, jelentős kedvezménye­ket nyújtó bolt működése során keletkezett hiány áthidalására kértek, kamatmentes hitelt. Felismerve az üzletek fontosságát, a városatyák a kérelem teljesítésére szavaztak.- Mi vezetett ehhez a hiány­hoz? - kérdeztük Szentes Jó­zseftől, az egyesület gazdasági elnökhelyettesétől.- Az egyesület 1990 júniu­sában kezdett gazdasági tevé­kenységbe azzal, hogy megnyi­totta a Szent Imre utcai nyugdí­jasok boltját. Akkor azt hittük még, hogy forgóalap nélkül is lehet kereskedelmi tevékenysé­get folytatni. Büszkék is vol­tunk rá, hogy mi vagyunk az el­sők az ilyen kezdeményezések terén. Ez az illúzió 1994 végéig tartott, a gondok 1995 elején je­lentkeztek, de akkor még urai voltunk a helyzetnek. Hiba volt a 2. számú bolt megnyitása is 1995 júliusában, szintén forgó­alap nélkül. Ebben az évben - ha áldozatok árán is - még minden fizetési kötelezettsé­günknek eleget tettünk, tarto­zást 1996-ra nem vittünk át. Tavaly január végén aztán egy 490 ezer forintos .számlát nem tudtunk kifizetni a Balaton Fü- szértnek, tartozásunk április végéig már meghaladta a más­fél millió forintot, ezért a cég megszüntette boltjainkba az áruszállítást. Következménye az lett, hogy az év eleji közel egymilliós árukészlet novem­berre félmillió alá csökkent.- Más üzletekben ilyen hely­zetben emelik a fogyasztói árakat. Miért nem tették ezt?- Mert az ellenkezett volna a boltok létrehozásának eredeti céljával. Az alapvető élelmisze­reknél 6 százalékos árrést al­kalmazunk, egyéb cikkeknél 12-t, de egyesületi tagjaink eb­ből is 5 százalék engedményt kapnak. Tavaly januártól no­vember végéig félmilliónyit spóroltak a nálunk vásárlók, végül is ezért működtetjük az üzleteket.- Az ellenőrző bizottság megoldásként a boltok bezárá­sát javasolta.- Valóban így történt, de az elnökség ezt csak végső eset­ben tartotta elképzelhetőnek. Az áthidaló, kamatmentes hitel nyújtásával a város önkor­mányzata is elismerte, hogy egyesületünk a boltok fenntar­tásával karitatív, szociális célo­kat szolgál.- Nem ez az egyesület egyet­len ilyen tevékenysége, a Segít­ségnyújtó Alapítvány is a város rászoruló idős embereit segíti.- 1995-ben 114 ezer, 1996- ban 90 ezer forintot tudtunk ki­osztani pénzsegély és vásárlási utalvány formájában. Most szervezzük házi gondozási szolgálatunkat, egészségügyi képesítésű egyesületi tagjainkat kívánjuk ebbe bevonni. Ti­zenöt-tizenhat körzetet alakí­tunk ki a városban, az elesett időseken rendszeres látogatás­sal, gyógyszerbeszerzéssel, napi bevásárlással segítünk. Azt hiszem, Kaposvár képvi- selő-testülete elismerte ilyen jellegű munkánkat is, amikor a hitelt megszavazta. K. Cs. Az emelések mértéke Tegnap kezdte kézbesítem a posta az emelt nyugdíjakat. Az érintettekkel beszélgetve és olvasói levelekből is az derül ki, hogy az emelés mértékét il­letően elég nagy a tanácstalan­ság, mert az ellátmányok is több jogcímen, a legváltozato­sabb kombinációban járnak. A Magyar Közlöny 104. számá­ban megjelent rendelet szerint „1997. január 1-től 19,5 száza­lékkal kell emelni minden olyan öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, hozzátartozói nyugellátást (özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint az árvaellátást), to­vábbá minden olyan baleseti járadékot, amelyet 1997. ja­nuár 1-ét megelőzően állapí­tottak meg. Az öregségi nyug­díjjal azonos mértékben, tehát 19,5 százalékkal emelkedik az 1997. január 1-ét megelőző időponttól megállapított bá­nyásznyugdíj, a korengedmé­nyes nyugdíj, az egyes művé­szeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj és az előnyugdíj is.” Mint az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóságtól kapott tájékoztatásból meg­tudtuk, a kormányrendelet meghatározta az emelés leg­alacsonyabb összegét is, így az öregségi és rokkantsági tel­jes nyugdíj, valamint a bal­eseti rokkantsági nyugdíj havi 2000 forintnál, az állandó öz­vegyi nyugdíj és a szülői nyugdíj 1800 forintnál ala­csonyabb összeggel nem emelkedhet akkor sem, ha a 19,5 százalék kecesebb mint 2000, illetve 1800 forint. Abban az esetben, ha a sa­ját jogú nyugdíjban részesülő özvegyi nyugdíjat is kap, a két ellátás együtt havi 20400 foritos határig együttesen fo­lyósítható. Ha önmagában akár a saját, akár az özvegyi nyugdíj az emeléssel ezt az összeget meghaladja, a maga­sabb összeg kerül kifizetésre. (Ezt a nyugdíjat folyósító szervezetek minden emelés­nél hivatalból vizsgálják.) Az emelés a nyugdíjas részére csak egy jogcímen jár. Ha például az érimntett öregségi nyugdíja mellett a nyugdíja­zása után elszenvedett üzemi balesete után baleseti jára­dékban is részesül, csak az egyik ellátmánya emelhető. Azt fogják emelni, amely a nyugdíjas részére kedvezőbb ellátást biztosít. Ugyancsak 19,5 százalék­kal emelkednek az 1997. ja­nuár 1-e előtt megállapított nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások összegei, így az átmeneti járadék és a havi 34500 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék, ez utóbbi azonban az emelés­sel együtt sem haladhatja meg a fenti összeget. Szintén 19,5 százalékkal - a nyugdíjtól elkülönítetten, önállóan - kell növelni az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvá­nított elítéléssel összefüggés­ben járó, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett pótlék összegét. Néhány ellátást meghatá­rozott összeggel kell emelni, így: a rokkantsági járadékot havi 800 forinttal; a rendsze­res szociális járadékot - ha a járadékos nő az 57., férfi a 60. életévét betöltötte - havi 1000, egyéb esetben havi 600 forinttal; a központi szociális segélyt havi 1000 forinttal. Az 1996. december 31-ét követő időponttól megállapí­tásra kerülő rokkantsági jára­dék havi összege 9500 forint; a rendszeres szociális járadék összege - az 57. életévét be­töltött nő és a 60. életévét be­töltött férfi esetében - havi 10400 forint, egyébként havi 9300 forint. 1997. január 1-től havi 500 forinttal kell emelni a házastársi pótlékhoz járó ki­egészítést és a házastárs után járó jövedelempótlék össze­gét - tudtuk meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság tájékoztatójából. K. Cs. Megállapodás az ÁPV Rt-vel Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat az elmúlt héten tartotta közgyűlését Ba- latonfüreden. A sajtótájékoz­tatón dr. Vágó János elnök elmondta, hogy vagyonáta­dási megállapodás jött létre a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat és az ÁPV Rt között. Az országgyűlés 1992-ben fogadta el azt a törvényt, mely szerint meghatározott ösz­szegű, működtethető vagyon­hoz kell juttatni a nyugdíjala­pot, e rendeletnek tett eleget a mostani megállapodás. Rész­leteket az elnök nem közölt, mondván, majd a két szerve­zet közös sajtótájékoztatóján kerül erre sor. Mindössze annyit árult el, a vagyonáta­dási szerződés alapvetően ki­elégíti az önkormányzat elvá­rásait. Barcson leltek nyugalomra FOTÓ: PÖLÖSKEITIBORNÉ Walesi lakója is van az otthonháznak Ausztráliából költözött Barcsra Harmincnégy ausztráliai év után Barcson kezdett új életet Tóth József és walesi születésű élete páija, Mary-Patricia asz- szony. A férj kaposvári szüle­tésű, ötvenhatban hagyta el az országot. Sydney-ben kötött ki, és egy jó nevű szállodalánc alkalmazottjaként ment nyug­díjba néhány éve. — Korábban is rendszere­sen jártunk haza Ausztráliá­ból. Miután nyugdíjas lettem, rá kellett jönnöm, hogy sokkal több köt ide, mint Sydney- hez. Fölvetettem hát az én fe­leségemnek: mi lenne ha át­költöznénk Magyarországra — mondja Tóth József. — Az asszony először furcsán nézett rám, amikor az előálltam a hazaköltözési tervvel, de ha­mar rájött, hogy nem is olyan rossz az ötlet. Hiszen két lá­nya él Angliában, akikhez Magyarország mégiscsak kö­zelebb van, mint Ausztrália. Az én honvágyammal együtt ez már két nyomós ok volt Magyarország mellett. — Nagyon tetszik ez az or­szág. Eleinte szokatlan volt, hogy itt minden sokkal kisebb léptékű, mint Ausztráliában — mondja Mrs. Tóth — So­mogy gyönyörű, hasonlít a szintén dombos walesi vidék­hez. Most már elárulhatom, hogy amikor a Józsi szóba hozta az ideköltözést, hát ne­hezen szoktam hozzá a gondo­lathoz. Eladták az életük során ösz- szespórolt sidney-i otthonu­kat, és Kaposváron vettek há­zat nagy kerttel. — Imádja az asszony a kerti munkát, de rá kellett jönnünk, hogy mi sem leszünk fiatalab­bak. S ahogy öregszünk nem fogjuk bírni. Ausztráliában megszokott dolog a nyugdíjas­falu. Effélét kerestünk Kapos­váron is. így kerültünk Barcsra, az otthonházba. Szép, modem, hát beköltöztünk. Ta­valy augusztus óta vagyunk itt és őszintén megmondom, ott­honosabban érzem magam itt, mint Kaposváron. — Én kicsit sajnáltam a ka­posvári házunkat, hiszen mi hoztuk rendbe. És az itteni kis­kert nem valami nagy — mondja az asszony. — Eleinte voltak apró kellemetlenségek is, de mára egymáshoz rázó- dott mindenki. A két nyugdíjas teljesen új életet kezdett Barcson. — Tudja, sokan próbálták a régi bútoraikat bezsúfolni az it­teni 38 négyzetméterre. Mi nem tettük. Mindig azt gondol­tuk, hogy a lakáshoz kell venni a bútort és nem fordítva. Új la­kás, új élet. Eladtuk a régi bú­toraink nagy részét, és újakat vásároltunk ide. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents