Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

1996. december 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Kistelepülések szorongatott kisvállalkozói Alkotmányossági aggályok Attól tart az Ipartestületek Országos Szövetségének el­nöke, hogy vállalkozások tíz­ezreit veszélyeztethetik az 1997-ben bevezetésre kerülő pénzügyi és adórendelkezé­sek. Elsősorban a kis-, illetve az egyéni vállalkozók kerül­hetnek bajba. Szűcs György, az IPOSZ elnöke szerint a megszorító intézkedé­sek miatt ma 174 ezer egyéni vállalkozóval és mintegy 30 ezer társasággal kevesebb van az országban, mint volt tavaly év elején. Most komoly aggodalommal tekintenek a Pénzügyminiszté­rium irányelvei elé, amelyek meghatározzák több száz szakmában az elvárható adó­alapot. Ha a tényleges bevallá­sok ezektől lefelé eltérnek, téte­les elszámolásra kérik föl az érintetteket.- Főleg a kistelepüléseken, a községekben, kisvárosokban élő vállalkozók jövedelmei csökkennek - mondta az IPOSZ elnöke. - Ha nem tudják az előírt vagy elvárt adót fi­zetni, akkor elszámoltatják őket arról, mit költöttek élelemre, ruházkodásra, a gyerek iskoláz­tatására, és máris eljutottunk a személyiségi jogok megsérté­séhez, ami alkotmányellenes. Mert - az egyenlő állampolgári elbírálás alapján - a pénzügyi kormányzatnak a minimálbért kereső alkalmazottól is meg kellene kérdeznie, miből él?- Ma már alig van olyan jö­vedelemforma, ami után nem kell összevont személyi jövede­lemadót fizetni. Ami után jöve­delemadót, az után társadalom- biztosítási járulékot is fizetünk - folytatta Szűcs György. - Ez­zel mintegy 210 ezer munkavi­szony melletti tevékenységet folytató vállalkozásának tb-kö- telezettsége négy és félszere­sére, 10-ről 45 százalékra nő. Miután ezzel sem a munka­adó, sem a munkavállaló nem tud megbirkózni, ezért csaknem 350 ezer vállalkozás kerül ve­szélybe. Koós Tamás Magyar katonák az SFOR-ban Vihar az infláció körül Az Országgyűlés tegnap lefoly­tatta annak a határozati javaslat­nak a vitáját, amely - megszava­zása esetén - lehetővé teszi, hogy a délszláv térségben dol­gozó „helyzetstabilizáló erők” (SFOR) tevékenységét Magyar- ország segítse, illetve, hogy ma­gyar műszaki kontingens részt vegyen az SFOR-ban. Az IFOR- erők mandátuma pénteken lejár, s az országgyűlés ismételt felha­talmazása kell ahhoz, hogy ma­gyar katonák külföldön teljesít­hessenek szolgálatot. A magyar műszaki alegység nem lenne na­gyobb 500 fősnél, és 1998. szep­tember 1-jéig tevékenykedne az SFOR-erők keretében. Napirend előtt Vastagh Pál igazságügy-miniszter kormányt védve elmondta: a miniszterek és államtitkárok jogállásáról, fe­Karácsony December 24-én a Petőfi rádió reggel 8 órától este 20 óráig kü­lönleges műsorral és szolgálta­tásokkal igyekszik kelleme­sebbé varázsolni azok számára is az ünnepet, akik magányo­san, pénzszűkében tölteik ezt a napot. A Szocio Műhely mun­katársai reggeltől estig segíte­nek a magányosoknak családi ebéd- vagy vacsorameghívást találni, a hajléktalanoknak szál­lást keresni, az elromlott tévé­hez szerelőt kiközvetíteni, be­lelősségéről és díjazásáról szóló törvény meghozása azért késik, mert ehhez meg kellene változ­tatni az alkotmányt. Vastagh ez­zel Szájer Józsefnek, a Fidesz frakcióvezetőjének válaszolt, aki kifogásolta, hogy a miniszterek akkor is kapnak 6 havi fizetést, ha ők mondanak le tisztükről. Több felszólalásban is szóba került a jövő évre tervezett inflá­ció mértéke. Szabó Iván (MDNP), Kádár Béla (MDF), Varga Mihály (Fidesz-MPP), Torgyán József (FKGP) szerint a kormány által ígért 18 százalé­kos áremelkedési ütem túlzottan alacsony. A független kutatóin­tézetek is 19-21 százalékkal számolnak. Bauer Tamás (SZDSZ) kifejtette: az infláció határozottan csökken, s ez a kormányzat érdeme. S. A. a rádióban teglátogatáshoz önzetlen taxi­sokat lelni. A nap folyamán 3 telefonnál, 12 közismert szemé­lyiség várja majd a hallgatók hívását egy kis „emberi beszél­getésre”. Beszélgetőtársnak vállalkozott többek között: dr. Gyarmati Andrea gyerekorvos, úszóbajnok, Hernádi Gyula író, az énekes Zorán, Donáth László evangélikus lelkész, Bessenyei Ferenc színművész, Gyurkovics Tibor író és Telek András labdarúgó is. A kormánydöntést és a helyi döntésképtelenséget is bírálták Parlamenti szócsata gázrészvény-ügyben (Folytatás az 1. oldalról) Ennek megelőzése érdekében Lamperth Mónika az MSZP frakciója nevében azt java­solta a kormánynak: vizsgál­ják meg annak lehetőségét, hogy azok az önkormányza­tok, amelyek — a Kögáz te­rületén — hitelt vettek föl a gázberuházáshoz s a lakosság számarányos részvényérték kevesebb, mint a felvett hitel és a kamattámogatás, valami­lyen módon támogatásban ré­szesüljenek. A somogyi képviselő ezzel együtt is jogszerűnek ítélte a kormány döntését, s utalt arra, hogy a hátrányt szen­vedő kis önkormányzatok passzivitásukkal, saját érde­keiket fel nem ismerve, ma­guk is okozói voltak jelenlegi gondjaiknak. MDNP: Miért kivétel a három megye Pusztai Erzsébet frakcióve­zető-helyettes (MDNP) más­ként látta az ügy előtörténe­tét. Mint mondta: — 1994- ben született meg az a gáz­törvény, aminek alapján a részvénytársaságok és a rész­vény átadásának feltételei megteremtődtek. Azóta jó­kora idő telt el, tehát szándé­kokról már nem szerencsés beszélni. Ugyanakkor azon­ban a törvény egyetlen szó­val, egyetlen pontjában sem beszél arról, hogy az önkor­mányzatoknak gázszolgálta­tóként vagy megyénként kel­lene nyilatkozni. Az érintett önkormányzatokról beszél a törvény, és ez úgy is értel­mezhető, hogy valójában az ország összes érintett önkor­mányzatának több mint fele nyilatkozott. Pusztai Erzsébet föltette a kérdést: Miért ép­pen ebben a három megyében tettek kivételt? Mindezzel együtt egyetértőén nyugtázta a szocialista képviselőcsoport megoldási törekvéseit. Mint mondta, támogatni fogják a kormányt minden olyan megoldásban, amely szerint a vagyonarányos részesedést megkapják az önkormányza­tok. Fidesz: Késve kiadott juss Szájer József frakcióvezető (Fidesz) szerint 1996-ban az MSZP-SZDSZ-koalíció két­éves működése után valóban rendkívüli ügynek számít, hogy egy év után hajlandó a kormány egy törvényes köte­lezettségét teljesíteni. Mint mondta: egy évvel korábban ki kellett volna már adni az önkormányzatoknak járó gázszolgáltató vállalatok után járó részvényeket. Ez a kése­delem hozzájárult ahhoz, hogy ezek az önkormányza­tok nem tudtak tulajdonos­ként részt venni ezeknek a vállalatoknak a privatizáció­jában és nem tudtak tulajdo­nosként beleszólni ezeknek a vállalatoknak az életébe — érvelt a Fidesz frakcióveze­tője. FKGP: Súlyos méltánytalanságok Torgyán József frakcióvezető (FKGP) egyértelműen rossz­nak ítélte a vagyonarányos elosztást figyelmen kívül ha­gyó kormánydöntést. — Amikor az önkormány­zatok vagyonigényének ki­elégítése szóba kerül — mondta —, akkor lehetetlen nem szólni a lakosság saját beruházásairól és a saját be­ruházásokkal keletkezett va­gyonrészről, amelyek ez idáig teljesen egészében fi­gyelmen kívül lettek hagyva. Torgyán József drámai szavakkal ecsetelte a kis tele­püléseket ért — megítélése szerint — súlyos méltányta­lanságot. A kormány nem mulasztott Világosi Gábor államtitkár a vita kulcsának a törvénynek azt a mondatát tartotta, mely szerint: amennyiben az érin­tett települési önkormányza­tok több mint fele másként nem állapodik meg, meghatá­rozott vagyonrészt a telepü­lési önkormányzatok részére a lakosság számuk arányában kell kiadni. 938 település volt jogosult nyilatkozni a témá­ban, és ebből 719, tehát 76,6 százalék nyilatkozott is. Nem arról tehát szó — állította —, hogy kis települések nem tud­ták az érdekeiket érvényesí­teni, hanem arról, hogy az öt régióból négyben nyilatkoz­tak a kis települések és ezek esetében a kormány a szüle­tett helyi döntéseket akcep­tálja. Úgy látta, hogy ez eset­ben nem a kormány mulasz­tott, hanem jó néhány telepü­lés, melyek maguknak okoz­tak kárt. Nem szerencsés — vélte —, ha ezek most másra mutogatnak. , MDF: A BM és az ÁPV Rt közt van vita Demeter Ervin frakcióvezető (MDF) szerint a vita nem a települések között, hanem a kormányon belül volt és van, mert az előterjesztő, az Ál­lami Privatizációs Vagyon­kezelő Részvénytársaság tel­jesen más álláspontot képvi­sel, mint a Belügyminiszté­rium. A vita forrását az okozta, hogy a Belügyminisz­térium ragaszkodott követke­zetesen a lakosságarányos el­osztáshoz. Az MDF képviselője állí­totta: a Belügyminisztérium és az ÁPV Rt közti vita levét isszák most meg a települé­sek. SZDSZ: Oktalan a felfelé mutogatás Vekler Ferenc frakcióvezető (SZDSZ) arra tért vissza, hogy a három megyében az önkor­mányzatoknak kevesebb mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagyonarányosan kéri a gázrészvények szétosztását. Ezek után a kormánynak nem volt más lehetősége, mint hogy lélekszámarányosan osz- sza szét a gázrészvényeket. Az egy más kérdés — mondta —, hogy kinek a felelőssége az, hogy az önkormányzatokat, il­letve önkormányzati vezetőket nem tájékoztatták az elmúlt két évben arról, hogy milyen lehetőségük van. Hogy ki volt az, aki nem hívta fel a polgár- mesterek és a testületek fi­gyelmét arra, hogy itt nem egy formális nyilatkozatról van szó, hanem kemény pén­zekről, kemény vagyonokról kell nyilatkozni. Arról a va­gyonról, amely a települések­nek jár. Azt gondolom — tette hozzá —, hogy vagyon­arányos lett volna az igazi, a tényleges helyzetnek megfe­lelő szétosztás. De hát a tör­vényben mást írtunk elő kö­zösen ebben a parlamentben, így hát azok az önkormányza­tok, és azok az önkormány­zati vezetők, amelyek, illetve akik elmulasztották az igényt bejelenteni, most nem muto­gathatnak fölfelé, hogy a kormány rosszul döntött. Miniszteri eskü. Kökény Mihály, a népjóléti és Nagy Frigyes, a földművelésügyi tárca új vezetője az országgyű­lés plénuma előtt hétfőn letette a hivatalos esküt. A frakció támogatná. Az MSZP parlamenti frakciója azon a véleményen van, hogy a jelenlegi elképzeléssel szemben valamilyen formában az egyhá­zak is kerüljenek be abba a kedvezményezetti körbe, ame­lyet az állampolgárok jövede­lemadójuk egy százalékával támogathatnak, mondta Burány Sándor frakcióvezető-helyettes a csoport hétfői ülése után. Csúcs lesz a határon. Kará­csony és újév előtt csúcsforga­lom várható a határátkelőhe­lyeken. Ez idő tájt térnek haza a Nyugat-Európában dolgozó román, török és jugoszláv ven­dégmunkások. December 20. és 22. között az osztrák határon belépésnél, a román és a jugo­szláv határon pedig kilépésnél kell hosszabb kényszerpihenőre számítani. Isépy marad. A Keresztény- demokrata Néppárt képviselő- csoportjának hétfői ülése után Csépe Béla frakcióvezető-he­lyettes elmondta: az országos választmány hétvégi ülésének felszólítása ellenére Isépy Ta­más nem mond le frakcióveze­tői posztjáról, csupán abban az esetben, ha az általa kezdemé­nyezett bírósági pert elveszíti. Csépe szerint tegnap senki sem nyújtott be bizalmatlansági in­dítványt Isépy ellen. Munkaszolgálatos kárpót­lás. A II. világháború idején munkaszolgálatba kényszerített személyek kárpótlásával kap­csolatban kialakult alkotmá­nyos visszásság megszüntetése érdekében ajánlással fordult az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának el­nökéhez Polt Péter, az állam- polgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. Húsz helyett 18. A Magyar Posta korábbi, 20 százalékos díjemelési javaslatával szem­ben most 18 százalékos tarifa­növelésre vonatkozó csomagot dolgoz ki 1997-re. Magyar busz balesete. Teg­nap Belgrádtól 50 kilométerre, az Újvidék-Belgrád autóúton egy magántulajdonban lévő busz, amely Zalaegerszegről indult és Isztambul felé tartott, belerohant az út mentén álló te­hergépkocsiba. Az autóbusz vezetője életét vesztette, négy utasa súlyos sérülést szenve­dett. Őket az újvidéki kórházba szállították. Az elhunyt és a sé­rültek hozzátartozóit a Kül­ügyminisztérium folyamatosan értesíti. Zalaegerszegről mente­sítő buszt indítottak Szerbiába. A főherceg a köztársaság nagykövete Habsburg Györgyöt, IV. Károly magyar ki­rály unokáját - a miniszterelnök kezdeményezésére - a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki a köztársasági elnök. A főherceg uniós csatlakozá­sunk előkészítésén fáradozik majd. Képünkön szülei társaságában fotó: feb/kallus györgy A vállalkozók országa lettünk Nagyon sok eltartott jut az aktív keresőkre Mintegy másfél évtizede folyamatosan csökken hazánk lélek- száma, és immár a legkedvezőtlenebb demográfiai adottságú országok közé tartozunk. Ez a tavalyi „kis” népszámlálás ta­pasztalatairól szóló tegnapi tájékoztatón hangzott el. A statisztikai hivatalok általá­ban tízévenként tartanak nép- számlálást, a társadalmi-gaz­dasági változások számottevő felgyorsulása azonban eseten­ként indokolhat félidős, „me­net közbeni” reprezentatív felmérést is. Ilyen, úgyneve­zett mikrocenzusra került sor hazánkban tavaly. Balogh Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe­lyettese a számokat elemezve jó néhány kedvezőtlen követ­keztetésről adott számot.-Öregszik népességünk - mondta a lakosságnak csu­pán 18 százaléka gyermek. Mind kevesebb felnőtt köt há­zasságot. A korábbinál gyako­ribb az együtt élők száma, e kapcsolatokból azonban több­nyire később és kevesebb baba születik, mint a hagyományos családokban. A háztartások több mint egynegyede egyszemélyes: csaknem egymillióan élnek egyedül, s emiatt az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között. Az otthonok 60 száza­léka komfortos, a lakások többsége kétszobás. Az évtized eleje óta számot­tevően módosult az aktív ke­resők összetétele. Lényegesen csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatot­tak, megnőtt viszont a kis- és középvállalkozók száma és aránya. Napjainkban 100 aktív keresőre 193 eltartott jut. Az utóbbi években tömege­sen éltek az állampolgárok az előnyugdíj és a rokkantosítás lehetőségével. A kérdőívekből kiderült, hogy gyakran a rok- kantosításnak is a munkahely megszűnése volt az oka. (Cs. B. J.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents