Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-17 / 294. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — ILLETÉKSZABÁLYOK 1996. december 17., kedd Az illetékfizetési szabályok 1997-es változásai A törvényhozó a jogi és a természetes személyek egységes megítélésére törekedett A módosított illetéktörvény 1997. január 1-jétől lép hatályba. A változások oly sok paragrafust érintenek, hogy indokolt az új szabályok részletes ismertetése. Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, az államigazgatási és bírósági eljárásért pedig eljárási illetéket kell fizetni. Mikor és mennyit? Elsősorban jogalkalmazási szempontból jelentősek és csak közvetve hatnak ki az illetékek mértékére a vagyonszerzési illetékváltozások 1. Lakások közvetett cseréje Az úgynevezett közvetett cserére irányadó szabály megváltoztatása megszüntetheti azokat az értelmezési zavarokat, amelyeket a tulajdonviszonyok átalakulása folytán túlhaladottá vált régi rendelkezések alkalmazása okozott. Továbbra is igaz, hogy ha a lakásvásárló - a szerzést megelőző vagy követő egy év során - korábbi lakástulajdonát eladja, akkor illetékalap-kedvezményben részesül, azaz csupán a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. A változást most az jelenti, hogy amennyiben a vevő egy éven belül több lakást is vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerződést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot teremtő -, egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. A módosítás tehát egyértelművé teszi, hogy több vásárlás, illetve elidegenítés esetén sem az eladott, sem a megvásárolt ingatlanok forgalmi értékét nem lehet összevonni, azaz egy vásárlással egy eladás állítható csak szembe. 2. Ingatlanok pénzügyi lízingje Az ingatlanforgalom támogatása és az ille- tékteher továbbhárításából adódó árnövekedés megakadályozása érdekében az ingatlanalapokra és a főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók tulajdonszerzésére irányadó kedvezményes szabályok a törvénymódosítás révén kiterjednek az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozók ilyen irányú beruházásaira is. Tehát jövőre már az ő esetükben is igaz, hogy az ingatlanszerzés illetéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - értékének 2 százaléka. A pénzügyi (fiiíanszírözási) lízinggel főtevékenységben foglalkozó vállalkozások illetékjogi megítélése azonos az egyéb kedvezményezettekével. Ezt támasztja alá például a használatba adáshoz kapcsolódó vagyonmozgás szabálya is: a futamidő végén a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába kerül át. A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásba vételt tanúsító nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről kiállított nyilatkozatával igazolhatja. Gépjárművek Uletékezése Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke továbbra is a motor hengerűrtartalmának minden köbcentimétere után 8 forint. A törvénymódosítás azonban megteremti a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépkocsik illetékezésének feltételeit is. Az elektromosan működtetett gépjármű hajtómotor-teljesítményének minden megkezdett lkW- ja után 300 forint illetéket kell fizetni, mely a hasonló teljesítményű, belső égésű motorral ellátott gépjármű megszerzésével arányos illetékterhei jelent. Megváltozik a pótkocsiszerzéshez kapcsolódó egységes tételű illeték is. Ezentúl a jármű össztömegétől függően differenciált illetéket kell leróni: 2500 kg-os megengedett legnagyobb össztömegig 4000 forintot, más esetekben 10 000 forintot. (A megengedett legnagyobb össztömeg alatt mindig az önsúly és a raksúly összegét kell érteni, amit a forgalmi engedély minden esetben tartalmaz.) Változik a gépjárműszerzés illetéke alól mentességre jogosult vállalkozók köre is. A továbbiakban ide tartoznak a gépjárműlízinget főtevékenységben végző vállalkozók is. A mentességre való jogosultságot a főtevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásba vételt tanúsító nyilatkozatával valamint a Magyar Lízingszövetség nettó árbevételre vonatkozó nyilatkozatával kell igazolni. A jogalkalmazáshoz nélkülözhetetlen törvényi értelmező rendelkezések módosítása egyúttal a vagyonszerzési illetékkötelezettség alakulására is kihat. így például a mezőgazdasági vontatónak a gépjármű fogalomköréből történő kivonásával megszűnik e járművek vásárlásakor a visszterhes illeték fizetésének kötelezettsége is. Azonban - kifejezett mentességi rendelkezés hiányában - öröklés vagy ajándékozás esetén a mezőgazdasági vontató után is kell örökösödési vagy ajándékozási illetéket fizetni, az ingóságokra vonatkozó általános szabályok szerint. Tetőtéri kedvezmény A tetőterek, padlásterek lakássá történő beépítésére vállalkozók számára jelent kedvezményt az az új szabály, amely a lakóház építésére szolgáló telektulajdon fogalomkörét kibővíti a tetőtérrel, illetve padlástérrel. Mivel az ilyen ingatlan beépítése is a lakásállomány bővülését eredményezi, a törvény a telekszerzéssel azonos illetékjogi megítélést alkalmaz. A feltételes illetékmentesség a lakás kialakítására szolgáló és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként tetőtér vagy padlás elnevezéssel bejegyzett ingatlanok szerzésére vonatkozik, méghozzá a lakóházépítésre szolgáló telektulajdonnal megegyezően. Ennek következtében a tetőtér/padlás - öröklés, ajándékozás vagy adásvétel útján történő - megszerzése egyaránt illetékmentes, ha azt a vagyonszerző négy éven belül lakássá beépíti és ennek megtörténtét megfelelően igazolja. Amennyiben tehát a vagyonszerző vállalja, hogy határidőre beépíti az ingatlant, az illeték- hivatal megállapítja ugyan a vagyonszerzési illeték összegét, ám annak megfizetését felfüggeszti. A felfüggesztett illetéket azonban késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vagyonszerzőnek, ha a beépítéssel határidőre nem készül el. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy e kedvezmény csak az önálló ingatlanként bejegyzett tetőtér vagy padlás &í$íTfö$re vonatkozik. T,n Haszonélvezeti jog A törvény a vagyoni értékű jogok felbecsülésére vonatkozó szabályok kisébb-rtágyobb kiigazításáról is rendelkezik. A hatályos előírások ugyanis nem tudnak mit kezdeni például azzal a ténnyel, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében nem csupán természetes személyek szerezhetnek vagyoni értékű jogokat, például haszonélvezetet. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a meghatározott időre szóló haszonélvezeti és használati jog értékének kiszámításánál a jogosultság tényleges időtartama a mérvadó, kivéve a természetes személyek javára kikötött haszonélvezetet vagy használati jogot. Ez utóbbi esetben a jog gyakorlása az élethez kötődik, ezért változatlanul az egyévi értéknek az életkor szerinti szorzók alkalmazásával kialakított összegét lehet a jog maximális értékének tekinteni. Minden más esetben úgy rendelkezik a törvény, hogy a meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata, de nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát. Államigazgatási és bírósági eljárások illetéke A változások e téren elsősorban arra hivatottak, hogy a tételes illetékek értékvesztését ellensúlyozzák. 1. Általános tételű eljárási illeték Az elsőfokú államigazgatási eljárásért - ha a törvény melléklete nem állapít meg speciális illetéket és az eljárás nem tartozik az illetékmentes körbe - 1000 forint illetéket kell fizetni. Ide tartozik például hatósági bizonyítvány kiadása. Az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 100 forint, de legalább 2000 forint és legfeljebb 200 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezési illeték egységesen 2000 forint. A tanácsi szakigazgatási szervek megszüntetése miatt, valamint azért mert e hatósági jogkörök a jegyzőhöz kerültek, új szabályok vonatkoznak az egy beadványban előterjesztett, de a jegyző különböző hatásköreit érintő - külön határozatot igénylő - kérelmek illetékére. Eszerint az ugyanazon szerv különböző hatásköreibe tartozó kérelmek mindegyike után le kell róni az eljárási illetéket még akkor is, ha azokat egy beadványban terjesztik elő. 2. Módosulnak az illetékmentességi rendelkezések is. Az önálló bírósági végrehajtónak például nem kell eljárási illetéket fizetnie az általa lefolytatott eljárással összefüggésben kezdeményezett államigazgatási lépésekért. Az adóhatóságnál és a vámhatóságnál folyó elsőfokú eljárásokra biztosított illetékmentesség változása következtében a méltányossági eljárás mellett az adó- (illeték- és vám-) igazolás, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiadásáért indított eljárások illetékmentessége is megszűnik. A jövőben az illetékfizetési kötelezettség alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, amikor éppen az illetéktörvény rendelkezése alapján meghatározott célra kell kiállítani a szóban forgó iratokat. Például a költségmentesség igényléséhez szükséges adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes. A különféle kötelező bejelentések illeték- mentességére vonatkozó rendelkezések változása folytán az ügyfél csak akkor mentesül az illeték lerovása alól, ha az államigazgatási szervnél már nyilvántartott adatok megváltozását jelenti be. Útlevélilletékek Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4000 forintra emelkedik. Ha azonban az útlevél érvényességének időtartama meghaladja az öt évet, akkor 6000 forintot kel fizetni érte. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke - függetlenül annak érvényességi idejétől - 1000 forint. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének a kétszeresét kell fizetni. Forgalmi engedélyek illetéke Gépjármű (pótkocsi) forgalmi engedélyének- ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is - kiállítása, pótlása, a betelt forgalmi engedély cseréje, másolat kiadása, illetve a tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzése és nyilvántartásba vétele - 1500 forintos illeték fejében történik. A gépjármű (pótkocsi) tulajdonjogában illetve haszonélvezeti jogában bekövetkezett változás bejegyzése a forgalmi engedélybe - illetékmentes. Vállalkozói igazolvány illetéke 1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának eljárási illetéke 5000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változásának bejelentéséért - függetlenül a megváltozott adatok számától - 2000 forint az illeték. 2. Az elveszett, megsemmisült, megrongálódott vállalkozói igazolvány helyett kiállított - az eredetivel pontosan egyező és azonos értékű- másolatért 2000 forint illetéket kell leróni. 3. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változások számától függetlenül - 2000 forint illetéket kell fizetni. 4. Ha a működési engedélyt már működő üzletre kérik, az eljárási illeték 2000 forint. 5. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű - másolat illetéke 2000 forint. 6. Az üzletek működésére irányadó jogszabály változásával megszűnik a szórakoztató játékautomata üzemeltetésével összefüggő bejelentési kötelezettség, ezentúl a vállalkozót csupán tájékoztatási kötelezettség terheli. Ennek következtében a bejelentési kötelezettséghez társult illetékfizetési kötelezettség is megszűnik. Csődeljárás, felszámolás A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40 000 forint, csődeljárásának illetéke 20 000 forint. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint, a csődeljárásé 10 000 forint. Cégkivonat illetéke A cégkivonat elkészítésének illetéke 3000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni. Peres - nem peres eljárások Az illetékek százalékos mértékének fenntartása mellett változnak a fizetendő illetékminimumok, valamint néhány bírósági eljárás tételes illetéke. Joghézag szűnik meg azáltal, hogy a törvény rendezi a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított eljárás illetékkötelezettségét. Eszerint erre az eljárásra is a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban az eljárásra biztosított illetékfeljegyzési jog folytán az eljárás kezdeményezésekor nem kell megelőlegezni az illetéket. Ha a fél megnyeri a pert, nem kell megfizetnie az illetéket. Ha veszít, akkor a bíróságnak mérlegelési joga van, s ha úgy ítéli meg, hogy a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, akkor eltekinthet az illeték megfizettetésétől. Bővül egyébként az úgynevezett illetékfeljegyzési jogot élvezők köre is. Megilleti ez a jog a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a tulajdonostárssal szemben is az üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban. A hiteles tulaj donilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja Lényeges változás, hogy január 1-jétől a földhivatali eljárásban a hiteles tulajdoni lapról kiadott másolat illetékkötelezettsége megszűnik, és azt 1000 forint összegű, készpénzben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj váltja föl. Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban nem következett be változás, 500 forintot kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig 2000 forint lesz. Teljes személyes díjmentességben részesül:- a magyar állam,- a helyi önkormányzat,- a költségvetési szervek, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,- a társadalmi szervezetek, köztestületek, és közhasznú társaságok,- az egyházak, az egyházak szövetségei, intézményei,- az alapítványok,- a vízgazdálkodási társulatok valamint- a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzat. Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az- hagyatéki eljáráshoz,- gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,- birtokösszevonáshoz, önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz,- részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz szükséges, illetve ha azt- az önálló bírósági végrehajtó azt az általa folytatott bírósági végrehajtási eljárásban kívánja felhasználni, vagy- azt hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálásához, vagy bírósági eljáráshoz kérik.
