Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-13 / 291. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 1996. december 13., péntek Pályázatot nyert a Praktikum Kft Sikeresen szerepelt a kaposvári Praktikum Kft a Rehabilitációs Alap által kiírt pályázaton. A pályázaton nyert hárommillió kétszázezer forintból speciális varrógépeket vásárolnak a szabó-varró műhely részére. Az asztalosok munkáját pedig egy kombinált gyalugéppel segíti a kizárólag leszázalékolt embereket foglalkoztató kaposvári cég. Fából készült domborművek Horváth Béres János fafaragásaiból és fából készült domborműveiből nyílt kiállítás Kaposváron, a Somogy Megyei Vadász Szövetség Zárda utcai irodájában. A kaposszerdahelyi fafaragó alkotásait január 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Közszemlén a rendezési terv A lakosság kérésére módosítják a a Töröcskei zártkert keleti részének általános rendezési tervét. A tervet december 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők a városháza folyosóján kihelyezett hirdetőtáblán. Információs könyv Somogy megyéről A kaposvári közgyűlés úgy döntött, hogy kétszázezer forinttal támogatja a Somogy megye kézikönyve című kiadványt. A kötet a Ceba kiadó gondozásában jelenik meg jövőre a Magyarország megyei kézikönyvei sorozatban. A kötet hiánypótló kiadványként, színvonalas formában mutatja be a megyét, a megye- székhely nevezetességeit, s információkat közöl a somogyi települések legfontosabb tudnivalóiról. Álláslehetőségek Kaposváron A Somogy Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb tájékoztatója szerint több munkalehetőséget kínálnak a kaposváriaknak. Öt betanított fonónőnek, két villany- szerelőnek, két kőművesnek, nyolc betanított varrónőnek, öt varrónőnek és tíz biztosítási üzletkötőnek tudnak munkát ajánlani. Az álláshelyekre kaposvári lakosokat várnak a cégek, mert útiköltség térítést nem tudnak biztosítani a jelentkezők számára. Jobban János önkormányzati képviselő szerint néhány T ^ képviselőtársa hosszú hozzászólása miatt nem elég ha- MIT SZOL HOZZA? tékony a kaposvári közgyűlés munkája. Ezért nem tud- --------------------------------j ák időben megtárgyalni az előterjesztéseket, s fontos témákra már csak késő este kerülhet sor. (Hír a Somogyi Hírlapból) Kilónyi előterjesztések Dr. Ozsváth Ferenc (KDNP) alpolgármester: — Néhány képviselő valóban túl sokszor hallatja a hangját és gyakran közhelyeket mond. Ezért 3-4 órával meghosszabbodnak az ülések. A véleményeket a bizottsági üléseken kellene kifejteni. Szerintem az az ember, aki 5 percnyi mondanivalóját 10 perc alatt mondja el, az egyéb aljasságokra is képes. Abban is igaza van Jobban képviselő úrnak, hogy ha elmegy a tévé, akkor négyen-öten a képviselők közül is távoznak. Dr. Mátrai Márta (Fidesz): — Akkor lenne hatékony a közgyűlés munkája, ha a megválasztott képviselők rendszeresen járnának bizottsági ülésekre. Ott ugyanis olyan információkhoz juthatnának hozzá, hogy később már nem tennének fel tájékozatlanságot mutató kérdéseket. A bizottsági üléseken sokszor többen vannak a hivatal dolgozói és a külső szakértők, mint a képviselők. Ha jól működnének a bizottságok, szerintem nem fordulna elő, hogy elmaradnak a napirendi pontok és nem tudja befejezni a közgyűlés a munkáját. Dr. Baka József (MDF-So- mogyért Egyesület): — Szerintem ez csak felületi ok, nem ez a legnagyobb gond. Kevesebb napirendi pontot kellene jobban előkészíteni. Ha pedig túl sok a megtárgyalandó előterjesztés, akkor meg lehetne határozni egy pót-közgyűlési napot is. Vannak olyan témák, mint amilyen a költség- vetés, a lakásgazdálkodás vagy az intézmények átalakítása, amelyeknél minden kérdést tisztázni kell. Az is gondot okoz, hogy a bizottsági üléseken felmerült indítványokat későn kapják meg a képviselők s nincs elegendő idő az áttanulmányozásukra. A múlt közgyűlésen is hat olyan módosító javaslat került szóba, amelyek a bizottsági üléseken még nem vetődtek fel. A képviselőnek tudnia kell miről szavaz, különben nem képes felelősséggel dönteni. Csizi László (SZDSZ): — Szerintem sincs szükség 8-10 perces hosszú beszédekre. A fontos véleményeket meg kell fogalmazni, de ezt a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott három percen belül is el lehet mondani. Azt javasoltam, hogy a polgármester — élve jogával — három perc után vonja meg a szót a képviselőktől. Azzal viszont nem értek egyet, hogy egyesek a tévé előtt kívánnak szerepelni a közgyűlésen. Paksi Lajos (MSZP): — A közvélemény elvárja tőlünk, hogy a legjobb választ adjuk a felmerülő kérdésekre. Este nyolc óra után ez már nehéz. Az előzetes munkatervben még nem szerepel egy napon tizenhárom előterjesztésnél több. Az élet adja a további feladatokat. Meg kell találni a helyes arányt, hogy minőségi munkát végezhessünk. A vezetés felelőssége, hogy hány és a milyen súlyú napirendi pontot hoz a közgyűlés elé. Vannak ugyanis olyan jelentős témák, amelyek 3-4 órás vitát igényelnek. S. P. G. Sokan semmibe veszik a helyi rendeletet Városképrontó reklámok Műanyag reklámberendezések, világító neonok, kartonpapírra pingált árleszállítás, góliát- és botlasztó táblák — ezek (de)formálják a városképet. Országos szabályok, építészeti előírások és helyi rendeletek ellenére nem javult a helyzet az elmúlt években, pedig Székesfehérvár, Sopron vagy Győr példája mutatja, hogy lehet vonzó arculatot teremteni. Kaposváron tavaly ősszel hozta meg az önkormányzat a helyi védelmi rendeletet: 96 épületet teljesen, több mint 260-at pedig részben védetté nyilvánítottak. Felújításuk támogatására az idén több mint egy millió forintot hagyott jóvá a közgyűlés. A tizenegy pályázó közül hat pénzügyi segítséget kapott; kétszázezer forintot nem osztott ki a közgyűlés műszaki bizottsága. A kaposvári építészeti értékeket a századforduló, illetve az azt követő egy-két évtized teremtette meg. Az épületekkel koruk miatt is foglalkozni kell; több ugyanis felújításra szorul. A városkép egyik leggyengébb eleme a központ: az értékes épületeket az előírásoknak és a jó ízlésnek fittyet hányó reklámok csúfítják. Az önkormányzat helyi rendelete szerint például a sétálóutcában nagyságtól függetlenül minden reklámtábla, illetve hirdetőberendezés elhelyezéséhez építési engedély szükséges. Ezt ritkán tartják be. Egy határozat rézből, kovácsolt vasból vagy krómacélból készült cégéreket ír elő; szép példa erre az Arany Oroszlán gyógyszertár, a Budapest Bank és a Lazarine illattár. — A belváros építészeti karakterének megfelelő, az ott lévő üzletek jellegéhez igazodó reklámhordozókra lenne szükség — mondta Virányi István városi főépítész. — Az eklektikus belvárosi hangulat arculattervezését régóta próbáljuk elkészíttetni. Hatékonyabban kellene fellépni az előírásokat megszegőkkel szemben, vállalva az összeütközést is, mert sok vállalkozó igénytelen. A reklám-szabálysértések legföljebb 10 ezer forinttal büntethetők. A hivatal néhány esetben bírságot rótt ki botlasztó táblák és falragaszok miatt. Az Ofotért reklámberendezése és a Fő utca 13. földszinti üzleteinek homlokzatszínezése ügyében például másodfokú hatósági döntés van — eddig sem a lebontás, sem az átfestés nem történt meg. A Kossuth téri gyógyszertár óriási reklámjára nyáron megszületett a bontási határozat. Bagó János, a polgármesteri hivatal műszaki hatósági irodájának tanácsosa szerint valószínűleg ez lesz az első, ahol élnek kényszervégrehajtási jogukkal. — A bolttulajdonosok húzzák az időt, s fellebbeznek. Góliát táblákat több helyen is eltávolíttattunk, a végrehajtásokhoz azonban több pénz kellene — mondta a tanácsos. — Hogy rendet tegyünk, ehhez határozott közgyűlési állásfoglalásra is szükség lenne. Kaposváron építészeti értékek, felújított házak között, az utcakövekkel és lámpaoszlopokkal ékesített sétálóutcában ünnepi fények világítanak. Felhívják a figyelmet az oda nem illőre is. Közben újabb építkezések folynak, amelyek újabb vonásokat rajzolnak majd a város arculatához. Katona József Bemutatósorozat a Munkácsy gimnáziumban Nyitott iskola Véget ért a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola három héten tartott nyíltnap-sorozata. A tapasztalatokról Gulyás Mihálytól, a gimnázium igazgatójától érdeklődtünk. Mint elmondta, az első és a harmadik héten két-két napon a beiskolázással kapcsolatos nyílt napokat rendeztek. Először a hatosztályos gimnázium iránt érdeklődő diákokat és szülőket várták; két napon át — a gimnázium leendő tanulói szüleikkel együtt — tanítási órákat látogattak, valamint tájékoztatták őket az oktatási intézményben folyó munkáról, betekintést nyertek az iskola mindennapjaiba. Két héttel később is hasonló volt a program, ám ekkor azok látogattak a Munkácsyba, akiket a hagyományos négyosztályos képzés érdekli. Főként a nyelvi tagozatos, a humán szakközépiskolai képzés, valamint a vendéglátás-idegenforgalmi szakképzés volt a „slágerszak”. Mindkét alkalommal a 2-2 napos tájékozódást szülőknek tartott fórum zárta, amelyen megismerhették az iskola oktatási kínálatát. Bár a beiskolázás nem okoz gondot a kaposvári Munkácsyban, hiszen évek óta jelentős a túljelentkezés, a tantestület kötelességének érzi leendő tanulóinak és a szüleiknek a tájékoztatását — hangsúlyozta Gulyás Mihály. Hozzátette, hogy a második héten olyan nyílt napok voltak, amelyekhez hasonlót három éve rendeznek az intézményben. Ennek fogadtatása azonban sem a tantestület, sem pedig a szülők részéről nem egyértelmű. Ezen a két napon ugyanis a szülők a már munkácsys gyermekeik óráit látogatták. A tanárok egy része nem szívesen veszi, hogy munkáját ellenőrzik, a szülők pedig nem akarják véleményezni — persze némi otthoni ráhatásra — sem gyermekük, sem pedig a tanárok tevékenységét. Ettől függetlenül a nyílt napok hozadékaként az érdeklődők megismerhették az iskola hétköznapjait, problémáit és örömeit, a találkozás segítette a Munkácsy gimnázium és a szülői ház együttműködését. (Tamási) Profi kérdezőbiztosok — védett adatok Dr. Horváth József a Központi Statisztikai Hivatal új megyei igazgatója. A közgazdász szakember 14 éve dolgozik a kaposvári intézményben, az utóbbi hét évben igazgatóhelyettes volt. 45 éves, két gyermeke van. — Munkánk még most is sokaknak titokzatos, bár nem foglalkozunk misztikus dolgokkal — mondta Horváth József. — Munkatársaim adatokat, információkat gyűjtenek. Ezek elemzésekben, táblázatokban feldolgozva tükrözik az adott időszakban végbement átalakulást. — Melyek a legfontosabb tervei? — Menedzselni kívánom az igazgatóságot. Az adat- szolgáltatókkal javítani szeretném a kapcsolatainkat, s az arculatunkon is szeretnék változtatni. Nagyobb gondot fordítunk az összeírók szakmai felkészítésére, továbbképzésére is. Sokat segít, hogy valamennyi munkatársamat jól ismerem. — Miként éli át a KSH a gyors gazdasági változást? — A rendszerváltás idején sokat bíráltak bennünket, néha nem is alaptalanul. Rövid idő alatt alapvetően átformálódott a gazdaság, s ez a munkánkat is gyökeresen megváltoztatta. Megyénkben is ezrével alakultak a gazdasági társaságok; ezeknek a felmérése, pontos nyilvántartása óriási feladatot rótt ránk. Az új cégek közül sok csak néhány hónapig működött. Úgy tűnik, az elmúlt egy-két évben visszafogottabbá vált ez a folyamat. A társadalomstatisztikában nem volt ekkora változás, de jelentősen nőtt a jövedelemmel, az életkörülményekkel kapcsolatos információéhség. Az utóbbi időben azonban nehezebben nyilatkoznak az állampolgárok. — Az emberek nyilván attól tartanak, hogy adataikat más hatóságok is megtudják. — Ez kizárt. A KSH és megyei igazgatóságai mindig betartják az adatvédelmi törvényt. Nem szolgáltatunk ki egyedi adatot a rendőrségnek vagy az adóhatóságnak. Harsányi Miklós A megye már nem fehér folt a légi utaztatás hazai térképén Kaposváron is felszálló ágban a Malév Kaposvár már nem számít fehér foltnak a légi utaztatás hazai térképén. A júniusban megnyitott kaposvári Malév partneriroda forgalma dinamikusan nőtt, s így Somogy már nem az utolsó helyen áll a négy dél-dunántúli megye légi- forgalmi rangsorában. Ez hangzott el a Malév tegnapi Kaposváron rendezett partner és sajtótájékoztatóján. Dr. Farkas Tibor a Malév pécsi területi központjának igazgatója a Somogyi Hírlapnak elmondta: - A területi igazgatóságok közül az idén a dél-dunántúli érte el a legjobb eredményt, s ebben része van a kaposvári Dóm Tourist Malév-partnerirodánk növekvő forgalmának is. A célunk az volt, hogy a Galileo számítógépes rendszerrel felszerelt iroda Kaposváron is ugyanolyan színvonalú szolgáltatást nyújtson, mint bármelyik Malév iroda. Az eredmények — bár sok még a lehetőség — azt mutatják, hogy a Maiévnek sikerült megvetnie a lábát Somogybán.- Az embereknek ma kevesebb jut utazásra, s a gazdasági növekedés is várat magára. Hogy hat mindez a Malév forgalmára?- Mindezek ellenére a légitársaságok, így a Malév forgalma is 15-20 százalékkal nő évente. Utóbbi esetében ez annak is köszönhető, hogy Magyarország iránt nő a nemzetközi érdeklődés. Márpedig utasaink 70 százaléka külföldről hozzánk látogató vendég. 30 százalékot tesznek ki a magyarok kiutazásai. Ezen belül elsősorban az üzleti utak és a diákutazások aránya jelentős. Sajnos, a Dél-Dunántúlon alacsony a külföldi tőkebefektetések aránya, kevesebb a prosperáló vegyesvállalat, akik pedig a legtöbbet utazó partnereink. Ugyanakkor Somogybán kiterjedtek az egyetemi, intézményi és kulturális külkapcsolatok.- Egy leendő utas mi alapján választ a légitársaságok közül?- Legfrissebb piackutató felmérésünk 100 vállalat választási szempontjait összegezte. Eszerint a legfontosabbnak a menetrend rugalmasságát, a csatlakozási lehetőségeket tartják. Például, hogy egy átszállásnál ne kelljen órákat várni a másik gépre. Második szempont az ár. Ez arra utal, hogy már a cégeknek sem mindegy, hogy mennyiért utaznak. Ez arra késztet bennünket, hogy olyan új árkonstrukciókat alakítsunk ki, amelyek biznisz szolgáltatást nyújtanak, ám az e kategóriában megszokottnál olcsóbban. A válaszadók harmadikként említették a fedélzeti ellátást és általában a szolgáltatás minőségét. E téren a Malév versenyképes más légitársaságokkal. Ráadásul az is tapasztalható, hogy az emberek kezdenek visszatérni a nemzeti termékekhez. Túl vagyunk már a külföldi árukra és szolgáltatásokra való rácsodálkozás időszakán.- Hány törzsutasuk van Somogybán?- Az erre vonatkozó adatokat csak ezután összegzik budapesti központunkban. Ezt mi is kíváncsian várjuk, hiszen 1997-ben munkánkban elsősorban a rendszeres partnereinkkel való kapcsolattartásban van javítanivaló. Élő kapcsolatra törekszünk, melynek során az utas naprakészen értesül a változásokról, új lehetőségekről. Dr. Farkas Tibor fotó: török anett
