Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

1996. november 1., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Vita a költségvetésről Vizsgálat a székházakról A Fidesz alelnöke szerint ez a válasz a Tocsik-ügy kirobbantására Várhatóan már a jövő héten munkához kezd az Országgyű­lésnek az az albizottsága, amely a pártok részére történt in- gatlanjuttatásokat vizsgálja. A testület létrehozását az SZDSZ képviselője, Hankó Faragó Miklós javasolta. A bizottság munkájában négy szocialista, két szabaddemok­rata és pártonként egy-egy el­lenzéki képviselő vesz majd részt. Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke a kezde­ményezéssel kapcsolatban ki­jelentette: a kormánypártok úgy akarnak visszavágni a Fi­desznek a Tocsik-ügy kirob­bantásáért, hogy régi történé­sekben kezdenek el vájkálni. Hankó Faragó Miklós vi­szont megmosolyogtatónak nevezve utasította vissza ezt az állítást. Elmondta: már hó­napok óta tart az ingatlanjutta­tásokkal kapcsolatos előter­jesztés kidolgozása, de csak most jutottak el addig, hogy az anyag az alkotmányügyi bi­zottság elé kerülhetett. Ráadá­sul most szűnt meg a testület privatizációs botrányt elemző albizottsága. Elmondta még a szabadde­mokrata honatya: a kormány­pártok azért nem támogatták a Fidesznek azt a javaslatát, hogy az országgyűlési albi­zottság a pártok vagyongaz­dálkodását is elemezze, mert ennek vizsgálata nem a parla­mentre, hanem az Állami Számvevőszékre tartozik. A nyugdíjasok véleményét kéri a megyei közgyűlés Az Országgyűlés tegnapi, rendkívüli ülésnapján a jövő évi költségvetéssel és azon be­lül is az egyes szakterületek jövőjével foglalkoztak a fel­szólaló képviselők. Lamperth Mónika (MSZP) az önkormányzatok pénzügyi helyzetét elemezte, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány fokozottan törekszik az indoko­latlan különbségek kiegyenlíté­sére. Fekete György (KDNP), Ku­lin Ferenc (MDNP) és Zsig- mond Attila (MDNP) a kultúra területeivel foglalkozott, kifo­gásolva, hogy a honoráriumok járulékoltatásával 47 milliárdot von ki innen az állam, miköz­ben csak 4,5 milliárdot ad kompenzációként. Sümeghy Csaba (Fidesz) a belföldi beru­A munkavállalók jövőre is 10 százalék társadalombiztosí­tási járulékot fizetnek, leg­alábbis a pillanatnyi állás­pont szerint. Az Országos Kereskedelmi Szövetségben Draskovics Ti­bor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára el­mondta zta is: a legutolsó, nap­rakész tervezet szerint a mun­káltatók a kifizetett bérek után 24 százalék nyugdíj-, 11,5 szá­zalék egészségbiztosítási és 3,5 százalék táppénzjárulékot utal­nak át jövőre a tb-alapoknak. Ugyanakkor - munkavállalón­ként - 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulási kötelezett­ségük is lenne, ha a parlament jóváhagyja a javaslatot. Köny­házások bátrabb támogatását, a kis- és középvállalkozások hi­telhez juttatását szorgalmazta. Burány Sándor (MSZP) be­jelentette: az MSZP-frakció el­fogadja az SZDSZ-nek azt a ja­vaslatát, hogy a három- vagy többgyermekesek adókedvez­ménye helyett a családi pótlé­kot növeljék. Tardos Márton (SZDSZ) az ország gazdasági helyzetét elemezve rámutatott: a súlyos nehézségek fő okait nem a mos­tani vagy az előző kormány in­tézkedéseiben kell keresni, ha­nem az 1989-ben megörökölt helyzetben. A kilábaláshoz a gazdasági élet szereplőinek na­gyobb aktivitására, a társada­lom leszakadó rétegeinek sike­res megsegítésére és az állam­polgárok megértésére van szükség. S. A. nyit a vállalkozók helyzetén, hogy az adójóváírás mértéke jövőre 18 százalékról 20 száza­lékra, az azonnal leírható amor­tizációs keret 20 ezer forintról 30 ezer forintra növekszik, az átlagos vám mértéke pedig 5,4 százalékról 2,7 százalékra csökken. Az utóbbi néhány évben az átlagos reáljövedelem 15 száza­lékkal, a nyugdíjak reálértéke 10 százalékkal csökkent. Bár Draskovics Tibor szerint a ke­reskedőknek jövőre már nem kell számolniuk a fogyasztás csökkenésével, a tanácskozás résztvevői úgy vélték, hogy a gazdaságirányítás túlzottan az exportra alapoz; ezért nem re­mélik a belföldi fogyasztás nö­vekedését. A Nyugdíjasok Szervezetei­nek Somogy Megyei Szövet­ségének a megye 75 telepü­lésén, több mint 100 szerve­zetben 20 ezer tagja van. A tegnapi küldöttértekezletén Kovács Lajos elnök azt mondta: Somogybán minden szervezetnek van otthona. Fenntartásukat az önkor­mányzatok vállalták. Bírálta az országos szövetséget, mert nem adta meg a kellő Varga László, az Önkormány­zati Levéltárak Tanácsának elnöke arról adott tájékoztatót, hogy azilletménypótlék folyó­sítását a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1996-os módosítása tette köte­lezővé. A levéltárak vezetői a tör­vény értelmében már megál­lapították a pótlékokat, de a fenntartó önkormányzatokkal folytatott tárgyalások során el­lenállásba ütköztek, mert a fi­nanszírozás feltételei nincse­nek biztosítva. (Egyedül a Fő­városi Levéltár kapta meg az igényelt, jogosan járó össze­get.) Az egészségre ártalmas támogatást, s az anyagi segít­ség is egyre kevesebb. Székely Sándor, a kapos­vári szervezet elnöke úgy vélte: a fél százalékos eme­léssel megalázták a nyugdí­jas társadalmat. Hozzászólá­sában dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke hangoztatta: a szövetség S6- mogy legnagyobb civil szer­vezete. Javasolta: kerüljön egy tájékoztató előterjesztés munkakörben dolgozók pótlé­kának ügye több évre nyúlik vissza. Varga László elmondta: az 1992-es közalkalmazotti tör­vény meghatározta a pótlékra való jogosultságot. Az 1993- as munkavédelmi törvény vi­szont azt írta elő, hogy megfe­lelő feltételeket kell kialakí­tani, de a munkáltató pénzbeli megváltást nem adhat. így az elmúlt években a dolgozók csupán egyéni alkuk alapján juthattak a pótlékhoz. Az érin­tettek az 1996-os törvénymó­dosítást követően, augusztus végén levélben fordultak Kara Pálhoz, a Belügyminisztérium a megyegyűlés elé a nyugdí­jasok helyzetéről, és Somogy területfejlesztési elképzelé­seit vitassák meg együtt. Dr. Kolber István felkérte a megválasztandó új elnököt, legyen tanácsadó testületé­nek tagja. A küldöttek egyhangú szavazással választották is­mét elnökké Kovács Lajost, majd a 14 tagú, kibővített el­nökséget. helyettes államtitkárához, ám ő „lényegében a közalkalma­zottak illetménypótlékának teljeskörű központi költségve­tési finanszírozását elutasí­totta” — tartalmazza a bíró­sághoz eljuttatandó beadvány. A felperesek úgy vélik: a he­lyettes államtitkár álláspontja téves, amely a jogszabályok helytelen értelmezéséből fa­kad. Ugyanakkor alkotmány- ellenes is, mert az állásfogla­lás megalapozottsága esetén a pótlékot az intézményeknek lenne kötelező finanszíroz­niuk. Az egészségügyi pótlék egyébként mintegy háromszáz dolgozónak járna. Az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat vizsgálatai sze­rint a levéltárak iratanyagain mintegy negyven gombafajta tenyészik, amelyek allergiát és légúti megbetegedéseket okozhatnak. Az intézmények fertőtlenítése több milliárd fo­rintba kerülne. Még idén dönthetnek. Ko­moly esély van arra, hogy az Országgyűlés még az idén el­fogadja az összeférhetetlenségi szabályokat és a törvény azon­nal hatályba is lép. Ezt Bihari Mihály, a törvényjavaslat elő­terjesztője jelentette ki. Az MSZP változatlanul úgy véli: visszamenőleg nem lehetnek érvényesek a gazdasági össze­férhetetlenség szabályai. Búcsú az exminisztertől. Negyvennégy éves korában vá­ratlanul elhunyt Gyurkó János, aki 1993. február 23. és 1994. július 15. között a környezetvé­delmi tárca minisztere, majd az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökhelyettese, illetve elnöki főtanácsadója volt. Értékel a volt elnök. Pong- rácz Tibor, az MDF elnökségé­nek tagja, az ÁVÜ igazgatóta­nácsának volt elnöke azt állí­totta: az energiaszektor privati­zációjának sokkal botrányo­sabb a háttere és sokkal többe kerül majd a magyar polgárokr nak, mint a Tocsik-ügy. Ázokat a vádakat pedig visszautasí­totta, amelyek szerint a siker- díjbotrányt az előző ciklus mu­lasztásai idézték elő. Veszélyes kutyák. A veszé­lyes kutyákkal kapcsolatos sza­bályozásról tanácskoztak teg­nap a Belügyminisztériumban kinológusok, állatorvosok, az érintett minisztériumok, az ön- kormányzatok és a társadalmi szervezetek képviselői. Várha­tóan megszigorítják a pitbull terrier és keverékei tartására vonatkozó szabályokat, vala­mint bűncselekményként hatá­rozzák meg az állatviadal szer­vezését. Megtévesztettek. Ötmillió fo­rint bírsággal sújtotta a Gazda­sági Versenyhivatal csütörtö­kön a Coca-Cola Amatil (Hun­gary) Kft-t. A döntésre a Hajrá az aranyért és az Aranyláz nye­reményjáték adott okot. A nye­reményről tájékoztató italzáró kupakok ugyanis könnyen átvi­lágíthassak voltak. Budapest lesz a központja az újonnan megalakult Adóigaz­gatások Európai Szervezeté­nek. A 15 közép-kelet-európai ország képviselőinek részvéte­lével Varsóban megalakult szervezet (YOTA) fő feladata lesz, hogy elősegítse a tagor­szágok adóigazgatási szerveze­teinek modernizációját. A költségvetési terv szerint jövőre 600 millió forintot for­díthat fejlesztésre a Polgári Vé­delem Országos Parancsnok­sága. Az összeg jelentős részét az előrejelzés, a riasztás, illetve a lakossági tájékoztatási rend­szer technikai feltételeinek javí­tására, a védelmi eszközpark korszerűsítésére fordítják. őszi magány Kínai macskamedvével gazdagodott a mi­nap a Fővárosi Állat- és Növénykert. E ritka példány akár il­lusztrációul is szolgálhatna az állatkerti szakemberek tegnap kezdődött háromnapos nemzetközi konferenciájához, amely­nek egyik témája a gyűjtemények jövője fotó: feb/diósi Bizakodó államtitkár, kételkedő kereskedők Megszűnik a vámpótlék Negyven veszélyes gombafajta tenyészik az iratanyagokon Levéltárak pere a pótlékért Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, valamint a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) bírósági eljárást kezdeményez a kormány, a Bel­ügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium ellen. A kereset benyújtói azt nehezményezik, hogy a kormány a kötelezően előírt illetménypótlékot — a levéltárosok egy részének egészségügyi pótlékát — nem is­merte el a központi költségvetés terhére többletkiadásként, így finanszírozását nem vállalja. Beszélgetőpartnerünk a legjobb női alakítás díját elnyert Kováts Adél Nem a külcsín! jutalmazta a zsűri Kováts Adél nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat a Pisz­tácia című tévéfilmben nyújtott alakításáért a bulgáriai Plov- divban rendezett 21. nemzetközi fesztiválon. A Magyar Televí­zió Bertha Bulcsu novellájából készült alkotása húsz ország huszonhét produkciójának versenyében méretett meg. Zsombolyai János rendező né­hány napja, egészen pontosan szombat reggel közölte Kováts Adéllal az örömhírt. A lehető legjobbkor. Este ugyanis szín­házi premieije volt, Csehov Ványa bácsijában alakítja Je- lena Andrejevnát, s ilyenkor nem éppen hátrányos egy efféle telefon... Máskor sem árt. Igaz, ilyen nemzetközi díjban még nem volt része. Egyelőre erről sem tudja, hogy valójában mit is ta­kar: szobrocska, plakett, okle­vél lesz? Mindenesetre a jövő héten kiderül, elhozzák, a hírek szerint. A Pisztácia - júniusban su­gározta a tévé - napjainkban játszódó, sok humorral átszőtt groteszk történet, egy fiatal ér­telmiségi házaspárról szól. A félj tanár, a feleség - őt alakítja Kováts Adél - könyvelő. Villát örökölnek, vállalkoznak, meg­próbálnak a mai kusza világban valahogy a felszínen maradni. Belebuknak. A szerelembe is. Szép nő a feleség? Nem az a fontos - válaszolja a közismer­ten rendkívül vonzó külsejű A Pisztácia főszereplője művésznő. - Filmbéli féijemet egyébként elszereti tőlem a sa­ját barátnőm. A díjban aligha volt szerepe a küllemének. Lám, még mindig felvetődik ez a kérdés, szakmai elismerés kapcsán is. Szépség és tehetség jól megférhet egymás­sal, külföldön ez természetes. Igaz, ma már nálunk is lehet egy színésznő szép is, csúnya is. Bi­zonyos, hogy a 80-as években, amikor még évente három-négy filmben is szerepelt - mert akkor még készültek játék- és tévéfil­mek -, adott esetben a megjele­nése is „szempont” volt. De mostanában, amikor mutatós lá­nyok sokasága található a szín­házak környékén, nem a külcsín dönt szerep és szereplő találko­zásában. Érthető hát a művésznő re­ménye, sőt meggyőződése, hogy ha ismerik vagy elismerik, azt elsősorban színészi adottságai­nak, a színpadon vagy a vásznon nyújtott teljesítményének kö­szönheti. Deregán Gábor Gulyás: idén nem lesznek személyi változások Új főkrónikás a Krónikában A Kossuth rádió Krónika című hírműsorának új fő- szerkesztője Gulyás Erika lett. Elődje azért mondott le, mert nem látta biztosí­tottnak a működés anyagi feltételeit. A szerkesztőség új vezetőjét arról kérdeztük: szerinte a szűkös pénzügyi keretek kö­zött is zökkenőmentesen dol­gozhat, tájékoztathat-e a kró­nikás csapat?- Erre még nem tudok egy­értelműen válaszolni. Sok függ ugyanis attól, hogy mi­lyen változtatásokra kerül sor a Kossuth adó műsorstruktú­rájában - mondta Gulyás Erika. A tervek szerint a megújuló Kossuth rádióban a Krónika az eddiginél több műsoridőt kap majd, s az eddiginél na­gyobb teljesítményt nagyobb összeg is honorálná.-Mi változik a Króniká­ban?- Erről még korai beszélni. Riportereink, műsorvezetőink számára szakmai műhelyt szervezünk. A cél az’ hogy kialakítsuk műsoraink egysé­ges arculatát, mert eddig nem mindig érvényesültek az ilyen irányú törekvések.- Személyi változtatások?-Az év végéig biztosan nem lesznek. Az intenzív szakmai továbbképzés végére kiderül, ki tud azonosulni az új elképzelésekkel. Szalóky Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents