Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVAR 1996. november 1., péntek Ülésezett a kaposvári cigány kisebbségi önkormányzat Járdaépítés, óvodabővítés Segíteni csak azokon lehet, akik maguk azt is akarják — összegezte a legutóbbi közmeghallgatáson szerzett tapasztalatait Hász Mihály, a kaposvári cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Elmondta: az előre meghirdetett meghallgatásra a kisebbség tagjai közül csak alig néhányan jöttek el, pedig sok az olyan probléma, amelyet az önkormányzat tagjai szeretnének megvitatni a kaposvári romákkal. Mindez a kaposvári cigány kisebbségi önkormányzat tegnapi ülésén került szóba. Az öt tagú képviselőtestület egyebek között meghallgatta Ottó Erzsébet, tájékoztatóját arról, hogy milyen tapasztalatokkal járt a városban az intézmények átszervezése. A romák képviselői szívesen értesültek volna arról is, hogy milyen kiegészítő hozzájárulások állnak rendelkezésre a nemzetiségi és etnikai felzárkóztatáshoz, ám az ön- kormányzattól nem érkezett illetékes, aki a témában tájékoztatást adhatott volna. A jelenlévők végül megvitatták a kisebbségi önkormányzat munkájáról szóló beszámolót. A képviselők ezt egyhangúlag el is fogadták. Kompák Györgynek, a tanácskozási joggal részt vevő cigányszövetségi elnöknek azonban több hozzáfűzni valója is volt. Elmondta: értékeli ugyan a kisebbségi ön- kormányzat munkáját, ám úgy gondolja, hogy a testület több lehetőséget is elszalasztott és különösen a támogatások terén akad még tennivaló. Hász Mihály Kompák György felvetéseire felelve azt mondta, hogy a jobb együttműködéshez az is kell, hogy az együttműködési szerződés aláírását követően a szövetség vezetői végre írásban is megküldjék szeptemberre ígért közös cselekvési programjukat. A cigány önkormányzat képviselői a települési önkormányzat jövő évi munkaprogramjába szeretnék felvetetni, hogy a Nádasdi utcában épüljön egy járda, a Hold utca pedig kapjon szilárd burkolatot. Azt is kérik, hogy bővítsék a pécsi utcai óvodát. A képviselők zárt ülésen bírálták el a romák beérkezett ösztöndíj pályázatait. Kaposfüred temetője November első napjában a halottakra emlékezünk. A Halottak napját megelőző Mindenszentek a katolikus vallás szerint az összes mennybéli üdvözültek emléknapja. A középkorban a bencés rendi Cluny apátság kezdeményezésre elterjedt szokás Magyar- országon is hamar meghonosodott. A Mindenszentek estéje a Halottak napjának vigíliája (az ünnep előestéje) lett. A halottak estéje általános népi ünneppé, az egész család összejövetelévé vált: a család élő és holt fele a temetőben találkozik. A kora esti órákban gyertyát gyújtanak, amelynek fénye, a „világ-világossága” segít utat mutatni a lelkeknek, hogy találkozzanak az élő hozzátartozókkal. A csendes elmélkedés, a találkozó alkalom a meghalt hozzátartozóra való emlékezésre. Illik megvárni, amíg a gyertya elég, ez a halottaink iránti tisztelet kifejezője is. A meggyújtott gyertyát nem szabad áttenni más sírjára, akkor ugyanis másnak világítunk. A távolban elhunyt hozzátartozó emlékére a temető nagykeresztjének szoktak gyertyát gyújtani. Az utóbbi évek terjedő szokása, hogy az ismeretlen helyen nyugvó katona hozzátartozó emlékére a temetőben a katona emlékműnél helyeznek el égő gyertyákat, a reménnyel, hogy a messzi idegenben valaki ugyanezt megteszi a szeretett hozzátartozó emlékére. A korai középkor embere még névtelenül temetkezett a kerítéssel körülvett temetőkertben. Számára a szentek közelsége és a megszentelt föld volt a fontos, nem a saját nevének hátrahagyása. A nagy egyházi ünnepek szertartásaiból a templom közvetlen környezetére is részesült, így a holtak is. Kaposfüred lakói a törökök kiűzése után a maradék fonott falú, sárral bekent templomot építettek. Temetkezési helyül a mai templomkert és a mögötte lévő út szolgált. A falu növekedett és a házak közelében a temető egyre jobban veszélyeztette a lakosok higiénás biztonságát. Az ünnepségek pedig - vélekedtek a faluban - a holtak nyugalmát zavarják. Más települések törekvéseihez hasonlóan, valószínűleg az 1700-as évek végén költöztették ki a temetőt a „határba”. Az bizonyítható, hogy a földbirtokos által biztosított területen, 1815-ben már temető volt. Bővítésére 1819-ben, 1883- ban és 1915-ben került sor. A XIX. században új temető képe kezdett formálódni; kissé zsúfolt, parkszerű, a természethez FOTÓ: KOVÁCS TIBOR harmonikusan illeszkedő, kerítéssel elhatárolt, gondosan megjelölt sírokkal. A temető ekkor már nem a közösségi események színtere, hanem a magányos elmélkedésé, az emlékezés ligete. A fürediek temetője ezeknek a követelményeknek az elmúlt két évszázad alatt soha nem felelt meg teljes mértékben. A kialakuló új temetési mód mellett gyakran éltek még az egyház által el nem fogadott szokások is. Ilyen volt például a „gadarba temetés”, amely egyes cigánycsoportoknál ma is él. Ez azt jelentette, hogy a megásott sírt oldalirányba kimélyítették, és oda helyezték el a koporsót. Az 1920-as években még általánosan elterjedt volt a halotti tor. Az egyház tiltására ezt a fürediek fokozatosan hagyták el. A magyar temetési szokások egyik legarchaikusabb, legszebb mozzanata a halottbúcsúztató ismert volt Füreden: ki-ki vagyoni helyzetének megfelelően a kántorral több versszakban elbúcsúztatta halottját. A búcsúztatót az asz- szonynép hangos kiabálása - sokszor nevetséges beszólása - kísérte. Kegyeletsértő mivolta miatt a plébános, hosszas előkészítés után 1928-ban megszüntette. Dr. Hoss József apát plébános 1925-ben írta „a temető rendezetlen, kerítése nincs, csak úgy van körülárkolva, a temetőiben fűzfák, meggyfák nőnek, cigányok, csavargók járnak benne. A fürediek nem érzik, hogy a temető állapota a lelki műveltség kérdése is. ” Hoss apát kemény szavait a fürediek valószínűleg megszívlelték. Ma a temető szépen gondozott, áttekinthető. Egyetlen komoly hiányossága az, hogy kerítése a mai napig sincs. Egy közösség erkölcsi tartását, vezetőinek felelősségteljes viselkedését is mutatja, hogy milyen a temető képe. A kerítés, az árok funkcionális és kultikus jelentőségű is. Elválasztja az élők és holtak birodalmát, és biztosítja, hogy a holtak nyugalmát senki és semmi ne zavarja meg. A kerítésnek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a temető és a külvilág közötti harmonikus kapcsolatot. A temetőt kezelő Somogy Megyei Temetkezési Kft, a város és a fürediek összefogásával van arra lehetőség, hogy a környezetbe illő élősövény telepítésével ez a két évszázados gond megoldódjon. Ebben a temetőben nem nyugszanak híres emberek, nincsenek védett sírok. Füredi emberek alusszák itt örök álmukat. Emlékükre ég majd a gyertya ma. Puskás Béla Reménytelen lakásremények Kétszázhatvan szociális lakásigénylőt tartanak nyilván Kaposváron. A rászorultak hosszú sora ellenére a városnak egyre kevesebb a pénze arra, hogy szociális lakásokat építsen. Fazekas Sándomé az önkormányzat műszaki igazgatója elmondta: két év alatt összesen huszonöt lakást épített az önkormányzat. Tizenhármat közülük a belvárosban önkormányzati bérlakásként utaltak ki, az idén pedig mindössze tizenkét szociális lakás készült a Nádasdi utcában. Arra, hogy jövőre mi lesz, még a legilletékesebbek sem tudnak határozott választ adni. A szociális lakásért sorbanál- lók száma évente öt-tízzel emelkedik. Az szinte bizonyos, hogy egyre kevesebb pénz jut majd lakásépítésre, és az is csak elvétve fordul elő, hogy megüresedik egy önkormányzati bérlakás. A sorban állók között egyébként egyre több a fiatal házas, vagy kisgyermekes házaspár. Számukra új lehetőség, hogy a hivatal kiutalja azokat a tulajdonában lévő lakásokat is, amelyek felújítatlanul, de üresen várják új gazdájukat. Ha valaki vállalja a rekonstrukció költségeit, akkor még így is kedvezményesen juthat lakáshoz. Szombattá menetrendváltozás A Kaposvári Tömegközlekedési Rt November 2-ától módosítja a 18-as és 27-es vonalon közlekedő autó- buszjáratok menetrendjét. A 18-as vonalon szabad- és munkaszüneti napokon a helyi autóbuszállomástól 18.05 órakor induló autóbuszjárat 18.15 órakor indul, Topo- nárról vissza pedig 18.27 helyett 18.37-kor. A 27-es vonalon a Kőszeg utcától 5.00 órakor és 13.10 órakor induló autóbuszjárat indulása 4.55-re illetve 14.20 órára módusul, a húskombináttól 14.15 órakor induló járat pedig 14.20-kor közlekedik. A vásári autóbuszjáratok csak minden hónap első vasárnapján közlekednek a helyi autóbuszállomás - Vásártéri út - Füredi úti csomópont - 48-as Ifjúság útja - Honvéd utca - Zárda utca - Noszlopy utca - helyi autóbuszállomás útvonalon. A körjáratot csak menetjegygyei lehet igénybe venni. Kapós kaposvári kabátok Már a tavaszi-nyári szezonra készülnek a kaposvári Schneider Bt-ben. A varrodában most autós férfi kabátokat gyártanak. Az árut — egy komlói kereskedő közvetítésével — Olaszországba szállítják. A bérmunka keretében összeállított dzsekik állandó munkát adnak a kaposvári vállalkozásnak. A kapcsolat három éve tart, és mint niés Ferenc üzletvezető-helyettes elmondta, újabb megrendelésre számítanak. A varrodát hat éve alapították. A vállalkozás az elmúlt néhány évben kiépítette piaci kapcsolatait, pénzügyileg stabüan működik, és most 32 dolgozónak ad munkát fotó: király j. Béla Kazinczy-érmes kaposvári diák A legtöbb fiatal szamara nem divat ma arról gondolkodni, hogy hogyan lesz tovább, mit is akar kezdeni az életével. Tanulni, olvasni pedig egyenesen ciki. Én nem járok diszkóba, moziba sem voltam már nagyon régóta. Inkább elolvasok egy jó könyvet. Pauza Brigitta az egészségügyi szakiskola harmadik osztályos tanulója. Látszólag nem különbözik a többi tizenévestől: vidám, mozgékony, energikus. Bölcsessége azonban meghazudtolja korát. — A szakiskola után szeretnék leérettségizni, aztán cél a főiskola. Szeretek tanulni, és hiszek benne, hogy csak tudással érhetek el valamit az életben. Nem érdekelnek azok a dolgok, amelyek a többi korombeli fiatalt, ennek ellenére nem hiszem, hogy bármiből is kimaradnék. Inkább azok a vesztesek, akik most nem foglalkoznak a jövővel. Amikor rájönnek, hogy másképp kellett volna, talán már késő lesz. Arra a kérdésre, hogy miként fér meg egymás mellett a magyar nyelv és a betegápolás, mosolyogva csak ennyit mond: össze lehet egyeztetni. Arra, hogy tényleg így van bizonyíték az Édes Anyanyelvűnk nyelvhasználati verseny országos döntője, ahol Kazinczy-érmet kapott. — A kutasi általános iskolába jártam, mindig megnyertem az iskolai Szép magyar beszéd-versenyeket, a megyei fordulóig azonban soha nem jutottam el. Az egészségügyi szakiskolában Konrád Lászlóné lett a tanárom, aki kezdettől biztatott, segített a felkészülésben. A tanárnő szerint helyesírása szinte hibátlan, kiejtése szép, jól tanul. S ami a legfontosabb: vállalta a nem kevés pluszmunkát. Délutánonként a versenyre készült, a napi tanulnivaló így késő estére maradt. A vakáció alatt is szorgalmasan tanult. Meséli: a három órás írásbeli feladatlap nem volt könnyű, de az igazán nehéz feladat a szóbeli volt. Tizenöt perc felkészülési idő után három perces előadást kellett tartani „Mi dolgunk a világon?” címmel. — Máig sem emlékszem a mondataimra, a vázlatot nem is használtam. Csak azt tudom, hogy minden szó belülről jött, nagyon mélyről. És utána sírva fakadtam. Nagyon örülök a Ka- zinczy-éremnek, és folytatón! tovább: most az Implom József helyesírási versenyre és a Szép magyar beszéd versenyre készülök. Úgy érzem bizonyítottam. Legalábbis magamnak... (Jakab) Pauza Brigitta az egészségügyi szakiskola tanulója fotó: török anett Telefonszám változás A Kaposvár Megyei Jogú Város polgármesteri hivatalának a központi telefonszáma megváltozott. Tegnaptól a 82/418-133-as központi számon érhetők el az ügyintézők. Nemzetek játékai a Fő utcán A TESZ az idei programjait Phare-támoga- tással — az Európai Unióval kapcsolatban — szervezte. A Vivacitta futóverseny mellett főként fiatalok ismerkedtek a különböző nemzetek játékaival. A játékokkal párhuzamosan a Toldi gimnázium drámatagozatos hallgatói az Európai Unió országainak slágereit énekelték, valamint az érdeklődők Szerecz Róbert és Gadár Katalin társastánc bemutatójában gyönyörködhettek.
