Somogyi Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. november 1., péntek OKSZ-tanácskozás az adózásról A munkavállalók jövőre is 10 százalék társadalombiz­tosítási járulékot fizetnek. A munkáltatók a kifizetett bé­rek után 24 százalék nyug­díjjárulékot, 11,5 százalék egészségbiztosítási, 3,5 szá­zalék táppénz-járulékot utalnak át a tb-alapoknak. Ezt Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi tanács­kozásán mondta. Zárt ülés olaj gate ügyben A parlamenti olajgate-bi- zottság tegnapi zárt ülésén megegyeztek abban, hogy a végleges jelentést csak ak­kor készítik el, ha az ügyben érintett személyek vélemé­nyezik és visszaküldik a számukra átadott dokumen­tumot. A jelentés várhatóan november végén kerül a par­lament elé. Százéves a Tungsram A GE Lighting Tungsram idei árbevétele várhatóan meghaladja a tavalyi 50 mil­liárd forintot, ennek a leg­nagyobb része export érté­kesítéséből származik — mondta el Wohl Péter, a GE Lighting Tungsram alelnöke a Tungsram alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett tegnapi szakmai szimpóziumon. Gazdaságpolitikai fórum Ha a baloldal összefog, ak­kor van kilátás arra, hogy az ország kilábaljon a válság­ból és megváltoztassuk a meglévő gazdasági és poli­tikai irányvonalat — mondta Mocsáry József közgazdász, az MSZP Bal­oldali Tömörülésének tagja, a BET tegnapi gazdasági fó­rumán. Morva Tamás, a Munkáspárt közgazdásza leszögezte: új politikai veze­tés kell, amely újra tárgyalja a külföld diktálta érdekeket. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 259,12 Görög drachma (100) 66,85 Német márka 105,01 Olasz líra (1000) 104,77 Osztrák schilling 14,92 Spanyol peseta (100) 124,60 USA-dollár 158,68 Már csak egy család termeszti az illatos dohányt Bodza terem a szuloki burgonyaföldeken Szülök ízes burgonyájáról és jó minőségű dohányáról volt híres Somogybán. Úgy tetszik mára — akárcsak a dohányfüst — el­szállt a hírnév. A szulokiak visszasírják a szeszfőzdék világát és gabonát meg bodzát ültetnek az amúgy krumplinak és do­hánynak való, homokos talajba. Annak ellenére, hogy már az ötvenes években olyan jó terméssel számoltak, aminek haszná­ból csoportosan utazhattak nyaralni a Balatonra. A 140 dohánytermesztőből mára mindössze egy maradt. Dibuz József és felesége azt mondja: a dohány szeretete tar­totta meg őket a hűségben. A még napjainkban is három hek­táron termő Havanna és Pallagi fajták közül azonban már csak az előbbi őrzi a hagyományt. A szuloki fajta — Dibuzné szerint — nem kell a külföldi tulaj­donhányadú földolgozóknak. A nagyatádi dohányfeldolgozó megszűnése után a szivarbon­tónak használt Havanna mázsá­ját 9-25 ezer forintért, az Egri Dohánygyár, a klasszikus ciga­rettának való Pallagit, 14 eze­rért a Nyirofer veszi át. — Egy doboz Sopiane árá­hoz viszonyítva szerénynek tű­nik az átvételi ár — mondja az asszony. — Meg azért is, mert a termesztés során használt szer­ves trágya, növényvédőszer ára is alaposan megemelkedett. Mégis miért csináljuk? Mert erre még van kereslet. Kicsi, mindössze 860 lélekszámú falu a mienk. Az idősek még „bele­születtek” a dohányba, szívvel- lélekkel termesztették, de kiö­regedtek. A fiatalok pedig el- kényelmesedtek. Mi a gyereke­inket is arra neveljük, hogy sze­ressék ezt a munkát. Kár, hogy a drága napszám miatt nem tud­juk nagyobb területen termesz­teni. Dibuzék még nem kezdték el a kötegelést, a simítást novem­ber közepére tervezik. Termé­süknek mintegy a felét a szarva­sok „aratták” le: a kárukat a Dél- Somogyi Vadgazdaság téríti. Gerencsér György a telepü­lés jegyzője 20 évig termesz­tette az illatos növényt. Szerinte az alacsony fölvásárlási ár szegte a gazdák kedvét, akik egyelőre a burgonyatermésből élnek. — A múlt évben 8, idén 15, esetleg 25 forintért veszik át mázsáját. Tavaly több száz má­zsa végezte a szeméttelepen, jövőre fele ennyit sem termel­nek a gazdák. Gabonát meg bo­dzát raknak a földbe — mondja. — A 200-250 mázsa holdankénti átlagtermés egy ré­sze a mostoha időjárás miatt a földben maradt. Miből élünk meg? Ki tudja? Visszasírjuk még a régi világot, amikor a szeszfőzdébe vittük a burgo­nyát, a mellékterméket pedig az állatok takarmányozására hasz­nosítottuk. Van ugyan egy-két krumpliföldolgozó a közelben, de kicsi a kapacitása. A határ­ban épült 20 dohányszántó is üresen tátong, madarak tanyáz­nak benne. Pedig valamikor Eszak-Magyarországról is ide szállították a dohányt. Várnai Ágnes Állampapírok azonnali vételi is eladási árfolyamai 1996. október 29-én KSH sum MID OTP MNB w* leírat dátum Utak Iánál árfolyam dadáé árlolym Hornt •4tat Adolyon .tiki Addym •ládád harm ádolyan dadáé 6do|yen eladón Kane yM aL. onapn SxvXei saocfc Adóiján honom Dl 6 97.01.29. 0 94,12 95,02 2030 . K2 97.01.31. 0 93,99 94,90 20,85 93,89 9431 2130 K3 97.02.14. 0 93,11 94,15 21,00 93,15 94,19 2035 93/12 9436 2130 K4 97.02.28. 0 92^9 9334 21,00 9233 9338 2035 92,17 9332 2130 KJ 97.03.14. 0 91,48 9274 21,00 9131 9278 20,90 9132 9238 2130 KJ 97.03.28. 0 90,68 92,06 21,00 90,72 92,09 20,90 9031 9138 21,50 K7 97.04.11. 0 89,90 9138 21,00 89,94 9132 20,90 8972 91,19 2130 Ki 97.04.2J. 0 89,13 9071 21,00 89,15 9073 20,95 88,94 9031 2130 K9 97.05.09. 0 88,17 8934 2130 8830 90,07 20,95 88,17 8934 2130 KIO 97.05.23. 0 87,42 89,18 2130 8636 8933 20,95 87,42 89,18 2130 Kll 97.06.06. 0 86,68 8833 2130 8578 8874 21,00 86,68 8833 2130 KI 2 97.06.20. 0 85,95 8739 2130 85,01 88,13 21,00 85,95 8739 2130 KI 3 97.07.04. 0 85,23 8735 2130 8436 8731 21,00 8533 8735 2130 KM 97.07.18. 0 84J3 8633 2130 8331 8637 2135 8433 8633 2130 K1J 97.07.30. 0 8239 8635 2135 83,93 86,10 2130 KM 97.08.13. 0 82,17 8576 2135 8335 8530 2130 KI 7 97.08.27. 0 813á 85,14 21,10 8238 84,90 2130 KI 8 97.09.10. 0 80,77 8435 21,10 81,92 8431 2130 KI 9 97.09.24. 0 80,09 83,95 21,15 81,26 8373 2130 K20 97.10.08. 0 80,62 83,15 2130 8032 83,15 2130 I997/Z1 97.07.05. 9,53 10276 105,19 2130 103,82 106,13 2030 10333 10572 2130 I997/Z2 97.07.05. 25,83 10338 10636 2130 106,21 109,14 2030 . 1997/M 97.11.06. 11,33 9930 10237 2130 9938 103,08 21,00 99,50 10237 2130 1998/H 98.03.21. 2,50 9933 104,02 2130 IOO32 10431 21,00 100,12 10437 2130 1998/1 98.05.17. 1062 9936 10333 2130 9981 10433 2130 9936 10333 2130 1998A 98.10.03. 'r3 96,16 10134 2130 96,81 10235 21,00 9832 104,98 2130 1999/8 99.01.05. 7,94 9830 10230 9830 10230 9935 10135 1999/C 99.05.06. 11,09 98,07 10430 2130 98,07 10430 2130 9832 104,98 21/40 1998/J 98.07.25. 6,18 99,08 104.13 2130 9971 10539 21,00 99,18 10432 2130 2003/F 03.09.24. 005 101,00 103,00 9930 10330 . Részletes tájékoztatás a ferga Az álkimkötvénYteknél a tényle „D* sorozat: 6 n&napot Diszk Az MNB-hálázalban a (again mazó fiókokban. Az adatolt tájékoztató je Hágónk. gesen kilizelendó vételár az eladási árfolyam 4 a (tilalmazott kamatok. ont Kincstárjegy, „K* sorozat: 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy, a fennmaradók Magyar ÁHamkátványek. rázós 199ó. november 1-ig szüneteli Jegybanki bűnbakok Két jeles, tapasztalt bankszakembert késztetett lemondásra a kormányfő, amint az lemondólevelükből kiderül. S mivel szol­gáltak rá a bizalom megvonására? Azzal, hogy a kilencvenes évek elején olyan ügyletet kötöttek külföldi befektetőkkel, amely csökkentette a tőkeberuházók befektetésekkel kapcsola­tos árfolyamkockázatát. Vajon behozta volna-e az országba pénzét a befektető, ha a forint leértékelése súlyos veszteséggel fenyegeti? Hiszen a be­hozott devizát a hazai bankban az adott napi árfolyamon „forin- tosítják”, mondjuk 100 dollárt 10 000 forintként. Ha a magyar pénzt leértékelik, s 100 dollárért azontúl 12 ezer forintot kell adni, akkor a befektető egy tollvonás nyomán kétezret vesztett, ugyanis eredeti száz dollárját kettőezer forinttal többért vásá­rolhatja vissza, mint amennyiért eladta. Ennek ellentétele a befektető kamatnyeresége szokott lenni, vagyis magyarországi kamatbevételének és a hazai, ill. más or­szágbeli befektetések hozamának különbsége. Ahhoz azonban, hogy ez a nyereség létrejöjjön, huzamos ideig változatlan árfo­lyam mellett kell hozamnak befolynia. A kilencvenes évek ele­jén sem a forint árfolyama, sem a kamatláb nem volt tisztán pi­aci kategória, jelentősen függött állami, politikailag motivált elhatározásoktól, ami fokozta a rizikót. Hadd jegyezzük meg, hogy ma a kúszó árfolyam s a meghirdetett havi leértékelések szigorú megtartása biztonságot ad a külső befektetőnek. A kifogásolt szerződés megkötésekor a gazdaságpolitika a magyar forint némi túlértékelésére törekedett, vagyis nem kü­szöbölte ki a külföldi és a hazai inflációs ráták különbségét, vi­szont folyamatosan csökkentette a kamatokat. Az MNB vezetői ilyen feltételek mellett kötötték meg azt a megállapodást, amelynek ellentétele a külföldi befektetések itthon maradó ho­zama, az általuk fizetett bér és adó, a honi piacon való beszerzé­sek, az újra befektetett nyereség volt. Ezekről nem esik szó. Mai szemmel nézve a feltételezések nem váltak be, az élet nagyobb leértékelést és kamatlábakat kényszerített ki, mint amekkorát a kormány akart. Vagyis a gazdaságpolitika, ame­lyet az MNB-nek ki kellett szolgálnia, nem bizonyult helyes­nek. Lemondatták-e akkor ezért a kormányt? Nem, ahogy a je­lenlegit sem, amely többször ítélte meg helytelenül a gazdaság, az infláció stb. várható alakulását. Az előrejelzés, mint minden 1 dolog, nagy bizonytalansággal van megverve. Mai ismereteink mellett az is felvetődik, hogy lehetett volna talán óvatosabban is eljárni. Bizonyára, csakhogy a piacgazdaság tudnivalóit tanu­lási folyamatban sajátítják el a szereplők. Ezek után csak azt gondolhatja az ember, hogy kellett a To- csik-ügy után egy másik felfújt botrány, amely elmossa az első emlékét, és bizonyítja a kormány erejét. Csakhogy mindenki észreveszi az óriási különbséget a két ügy között, s látja, hogy a kormány ebben az esetben olyan mint, a sanda mészáros: más­hova csap, mint ahova néz. Bácskai Tamás A fogyasztó érdeke A Budapesten, Pécsett, Deb­recenben és Miskolcon elvég­zett felmérések eredményéről Kozák Ákos, a GFK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, időszerű volt a termelők és a forgalma­zók közötti konfliktus megfo­galmazása. A gyártók nagy többsége úgy érzi, hogy a termékskála kialakításában figyelembe ve­szi a kereskedők javaslatait, a forgalmazók közül azonban jóval kevesebben látják ilyen optimistán a helyzetet. Az ár­politika megítélésében szin­tén jelentős véleménykülönb­ség tapasztalható. A termelők több mint fele állítja, hogy áraik mindig elfogadhatóak; a kereskedők elenyésző há­nyada tapasztalta ugyanezt. Konfliktus forrása az árrés . is. A kereskedők állítása sze­rint nincs sok befolyásuk az árak megállapítására. A gyár­tók ezzel szemben azon a vé­leményen vannak, hogy az ál­taluk javasolt ár nem jelenthet korlátot a forgalmazók szá­mára. A felmérés eredménye arra késztette a két felet, hogy a jövőben közös stratégia ki­alakításával egyeztessék el­képzeléseiket. Az ipar és a kereskedelem párbeszéde annál is inkább időszerű, mert a vásárlási szokások átalakulása sosem volt még ennyire szembetűnő, mint napjainkban. Manapság az üzletek tele vannak im­portcikkekkel. Ám ha a vásár­lók csak ezeket veszik, mi lesz a honi iparral? (Bozsó) Kisebb jövedelem vagy több állástalan A társadalombiztosítási rendszer reformja azokat a természet­beni szociális jellegű juttatásokat is érinti, amelyeket a szövet­kezetek nyújtanak jelenleg dolgozóiknak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által készített hatáselemzés szerint a járulékfizetés tervezett kiter­jesztése mintegy 15-20 milliárd forint többletterhet róna az ag­rármunkáltatókra, bevezetése nyomán mintegy harmincezren válhatnak munkanélkülivé. A mezőgazdaságban dolgozók jövedelme ma három részből tevődik össze: a munkabérből, a háztáji gazdaságok termékei­nek értékesítéséből, valamint a szövetkezetek természetbeni juttatásaiból; ilyen a kedvez­ményes terményfelvásárlás vagy a takarmány-hozzájárulás stb. Ezek mértéke a dolgozók megélhetési költségeinek egy- harmadát is elérheti. Az ala­csony jövedelmezőség miatt az agrárágazatból élő lakosság csak ily módon tud talpon ma­radni, a fizetésből nem futja szükségleteire. Szeretni Lászlóné, a MOSZ főtanácsosa szerint a járulék­alapok kiszélesítése választás elé állítja a szövetkezeteket. Vagy megvonják a szociális jel­legű juttatásokat, vagy csök­kentik a létszámot, hogy az így megtakarított jövedelmeket szétosszák - életszínvonaluk megőrzése végett - az ott dol­gozók között. A járulékfizetés hatása tehát - a főtanácsos sze­rint - vagy 30-35 százalékos jövedelemcsökkenés, vagy 30 ezer újabb munkanélküli. A MOSZ-elemzés a társada­lombiztosítási reform kapcsán egy másik agrárgazdasági sajá­tosságra is felhívja a figyelmet. Jövőre az új adózási rendszer szerint vállalkozónak minősül­nek a mezőgazdasági kisterme­lők. Köztudomású azonban, hogy a mezőgazdaságban - e tevékenység jellegéből adó­dóan - ciklikus a jövedelem, több hónap is eltelik, amíg a gazdálkodó bevételhez jut. Két­ségesnek látszik, hogy eleget tudnak-e tenni a mezőgazda- sági kistermelők a számukra plusz terhet jelentő járulékfize­tési kötelezettségnek. Újvári Gizella Centrum a központban Gyorsan népszerűvé vált a nemrég nyílt Centrum Közért Ka­posvár főterén. A hét minden napján késő éjszakáig nyitva tartó üzlet áruválasztéka igen, de az árai nem belvárosiak fotó: kovács tibor 1 * h irt ?.\ ;rl al sri an ov

Next

/
Thumbnails
Contents