Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-25 / 249. szám
1996. október 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Okok és indokok Kaposváron volt egyszer egy tejüzem. Hamarosan csak e tényt közük a krónikások, hiszen december végén felszámolják a kaposvári tejipari vállalat utódjánál, a Class Tej Rt-nél a tej- és tejtermék gyártást. Alig több mint másfél évtizede készült el az az üzem, amely a megye egyik büszkesége volt, s segítő partnere a szövetkezeteknek és kistermelőknek. Akkortájt mintegy ezerkétszáz ember tartotta el családját abból a pénzből, amit a tejüzemnél keresett. Ez már a múlt. A jelen elszomon'tó. Nemcsak azért, mert megszüntetnek egy hajdan sikeresen működő üzemet, hanem azért is, mert nem kellett volna ennek szükségképpen így történnie. A kaposvári tejüzem sorsának más az oka, és megint más az indoka. Igaz-e, hogy jobban megéri más megyébe szállítani a tejet, s onnan vissza a termékeket, mint azt Kaposváron feldolgozni? Meg- érte-e megszüntetni a felvásárlást a falvakban, irreális követelményeket támasztani a termelőkkel szemben. Megérte-e folyamatosan hátrálni, végkielégítést fizetni a kitörési pontok felkutatása helyett? Valakiknek (a társaknak, vagy a vetélytársaknak?) biztosan. Valóban kényszerpályán volt az üzem? Vajon mi okozta az évről évre halmozódó veszteséget? Mindennek oka van. Ki hibázott? Aki annak idején eldöntötte, hogy új üzemet kell építeni vagy az, aki nem vette észre, hogy a vállalat szekerét rossz irányba yezetik? A piaci változásokhoz való alkalmazkodás Kaposváron minden esetben visz- szavonulást, leépítést jelentett. Visszavonulni pedig csak a megszűnésig lehet. Most ez is bekövetkezik. Az utolsó néhány dolgozónak szereznek ezzel álmatlan éjszakákat. De jön-e álom azoknak a szemére, akik eddig juttatták a kaposvári tejipart. Az idén Somogy megyében is ünnepelhet a Matáv Telefon vár az igénylőkre Az idei év, a háromszázezredik vonal bekapcsolása mérföldkő a Matáv életében. Május végéig befejeződött a teljes automatizálás, s hogy az idei beruházásokkal, az új állomások bekapcsolásával az országos átlagnál jobb lett a telefonellátottság ebben a térségben. Patona Győző, a Kaposvári Távközlési Centrum vezetője elmondta: a hozzájuk tartozó 137 településen az év elején 26 ezer 200 készülék működött. Az idén újabb 14 ezer 800 állomást kapcsolnak be. — Somogy eddig viszonylag rossz helyzetben volt telefonellátás szempontjából. Főleg Gyékényes környékén és a határ mentén volt kedvezőtlen a kép, de Kaposváron sem volt fejlesztés 1988 óta. Az eddigi évi 1-2 ezer bekötéssel szemben az idén csaknem 15 ezer új állomás létesült. Ennek nagy része, csaknem 11 ezer készülék az RLL rendszerű rádiótelefon. Az év végére elérjük a 40 ezer előfizetőt, minden második lakásban lesz telefon. A tervek szerint az év végére nem lesz néhány hónapnál régebbi igénylés. A Marcali Távközlési Centrum vezetőjétől, Kovács Árpádtól megtudtuk: a hozzájuk tartozó 58 településen az idén 2700 új állomást kötnek be. Az év utolsó negyedére ebből 1100 maradt. Legnagyobb beruházásuk azonban a 2300 ívpontos AXE digitális tranzitközpont és ezzel együtt a 380 számkapacitású helyi AXE digitális központ létesítése volt Marcaliban. Hamarosan üzembe helyezik a Fonyódon, Balatonbogláron, Ba- latonberényben, Holládon és Somogytúron épült öt RLL- tornyot, ami 1000 új állomás létesítését teszi lehetővé a Ba- laton-parton. A térségben jelenleg 1600 várakozót tartanak nyilván. A jövő évre maradó 500 igénylésnek is eleget tudnak tenni az év első felében. Marcaliban nincs várakozólista. A területen az ellátottság csaknem mindenütt eléri a 30 százalékot. A Siófoki Távközlési Centrumhoz tartozó területen nagyobb beruházás nem volt ebben az évben. Negyvenhét településükön 22 ezer készülék üzemel, az ellátottság 38 százalékos, de a parti sávban ez az arány elérheti az ötven százalékot is. Nagy Sándor, a centrum vezetője elmondta: az idei terv 1500 készülék bekapcsolása, ebből még 360 van visz- sza. Tabon a legszembetűnőbb a változás: ott a Balatel elektronikus központtal bővíti a meglevő, kétezres kapacitású AR-központot. (Jakab) A Class Tej Rt-nél hamarosan feldolgozzák az utolsó liter tejet is Utcára tett kaposvári tejesek Minden második embernek menni kell fotó: török Anett (Folytatás az 1. oldalról) A munka nélkül maradó dolgozók zöme segédmunkás, illetve a tejfeldolgozásban alkalmazott fizikai dolgozó. A kaposvári tejüzem vezérigazgatója szerint a cég kényszerpályán mozgott, az évről-évre növekvő veszteséget nem képesek tovább elviselni. Zsinkó Endre tegnap elmondta: igyekeztek eleget tenni a piaci változásoknak, több alkalommal csökkentették a létszámot. A racionalizálás ellenére alacsony kapacitással, veszteségesen működik a kaposvári tejüzem. — A társaság jogelődje a Kaposvári Tejipari Vállalat térségünk egyik kiemelt gazdasági szereplője volt. Az utólagosan helytelennek bizonyult fejlesztési döntések, az erőn felül vállalt rövidlejáratú kötelezettségek meghatározták a cég sorsát. A jogutód Class Tej Rt lehetőséget kapott 1994-ben az adóskonszolidációs folyamat keretében, hogy az adósságok könnyítésével, a fejlődést elősegítő reorganizációs programban való részvételre. Ennek során a vállalt kötelezettségeit teljesítette. Az ÁVÜ — a társaságot terhelő kötelezettségek csökkentésére — kötelező decentralizált privatizációt írt elő. Ennek nyomán azonban jelentős volt a cég piacvesztése. A gazdasági nehézségek azóta is sújtják a kaposvári tejüzemet, így a mostani átszervezés elkerülhetetlenné vált — érvelt a vezérigazgató. Kérdésünkre — miszerint gazdaságos-e a somogyi tejet ezután Baranyában feldolgozni —, Zsinkó Endre azt válaszolta: számítások szerint igen. Az óriás tartálykocsikban egyszerre akár 10 ezer (Folytatás az 1. oldalról) Mint a tegnapi fonyódi sajtótájékoztatón Francsics Zoltán fonyódi és Mester Károly so- mogyudvarhelyi polgármester megállapította a települések akkor nem látták át a megállapodás szükségességét, és ehhez nem volt kellő jogi hátterük sem. Akkor gyorsult fel a megegyezésre törekvés, amikor Suchman Tamás privatizációs miniszter az idén szeptember 30-ig adott haladékot. Az érintett somogyi önkormányzatoknak 65 százaléka amellett döntött, hogy nem a lakosság, hanem az érdekeltségi hozzájárulás arányában kéri ki a részvényeit. Augusztusban Nagybajomban határoztak erről, a pointer tejet is elszállíthatnak, így a fajlagos szállítási költségek csökkenthetőek. A vezérigazgató elmondta azt is: nagyon sajnálja, hogy a gyár ilyen állapotba jutott. Ő hat éve dolgozik a tejüzemben, és csupán egy éve vezérigazgató. A mostani nehézségek okát abban látja, hogy a piacvesztés mellett egyre nőtt a cég vesztesége. Hozzátette azt is: lehetőségeikhez mérten minden dolgozójuknak segítenek. Felvették a kapcsolatot a munkaügyi központtal is. A kaposvári cég 22 millió forintot szán vég- kielégítésre. Hordós Attila, az üzemi tanács elnöke azt mondta: tisztában vannak a cég súlyos helyzetével, és azzal is, hogy ezen már nem lehet segíteni. Céljuk, hogy az átmeneti időszakban legalább mindenki garmesterek tárgyalódelegációt küldtek a Kögáz-hoz és a privatizációs társasághoz is. Ott szeptember 27-én elfogadták az általuk javasolt részvényfelosztást. Bár a települések 4,1 milliárdos beruházási értéket tudnak igazolni, elfogadják, hogy a cég jegyzett tőkerészvényeinek 40 százalékát kívánják felosztani az önkormányzatok között. Ez a 2,6 milliárdos csomag a megvalósult beruházások 61,64 százaléka. Mint a polgármesterek elmondták ez azért is elfogadható, mert a részvények értékesítése révén hozzájuthatnak ahhoz a többlethez, amire számítottak. A törvény eltérő értelmezései miatt támadták meg a váromegkapja jogos jussát. A dolgozók tartanak a létbizonytalanságtól, egyelőre mindenki abban bízik, hogy az ő állása megmarad. Pedig minden második embernek mennie kell. — Ha lehetőségem nyílik rá, szívesen dolgozok majd az új depóban — mondta a 41 éves Szabó Lászlóné, aki a termelési részlegnél dolgozik. — Az én koromban már nehéz elhelyezkedni, elvállalok mindenféle munkát. Egy a lényeg: biztos megélhetéshez jussunk. Munkatársa, Pál Zsolt borúlátó. A fiatalember szerint ugyan keveset kerestek, de ezt legalább mindig megkapták. Mint mondta, gyakran beszélgetnek a közelgő változásról. Egyetlen reménye, hogy az új munkaadónak is szüksége lesz dolgozókra, így ő rá is. (Harsányi) sok ezt a megállapodást, mondván ezzel a kistelepülések járnak jól. Hosszadalmas jogi procedúra várható, de a megegyezést kötött önkormányzatok is hajlandók akár az alkotmánybí-, róságig is elmenni. Úgy vélik, bár a törvényalkotók ismét szembeállították egymással az önkormányzatokat, itt természetesen nem a falvak és nagyvárosok vitájáról van csupán szó. Azért törekednek a javaslatuk elfogadtatására, mert az általuk képviselt lakosság érdekeit is ez szolgálja. Az önkormányzatok az állampolgárokkal közösen megvalósított gázberuházások révén gyarapították ugyanis a szolgáltató cég vagyonát. (Gáldonyi) Kérdez a szemesi önkormányzat A balatonszemesi képviselő-testület a következő évi költségvetés elkészítése előtt véleményt kér a település polgáraitól a döntések jobb előkészítése érdekében. Többek között azt kérdezik, szükségesnek tartják- e a szemesiek a tornacsarnok létesítését, illetve szán- dékoznak-e részt vállalni a terhekből. Különösen lényeges, hogy megismerjék az emberek véleményét a kommunális szolgáltatásokról, hiszen a nyáron sok panasz volt a szemétszállításra annak ellenére, hogy Szemesen két cég is vállalkozik a hulladék gyűjtésére. Megújul a posta Balatonföldváron A napokban megkezdte régi épületének bontását a bala- tonföldvári Posta, miközben az építkezésnek is nekiláttak. Várhatóan január végén már át is költözik a posta az új épületébe, de a beruházás április végére készül el. A kivitelezési munkákban több helyi vállalkozó is megbízást kapott alvállalkozóként. Fotókiállítás nyílt Nagyberkiben Völgyi Attila mosdósi tanár természetfotóiból nyílt kiállítás a nagyberki iskolagalériában. A negyven alkotás legtöbbje a Mosdósi Tüdő és Szívkórház parkjának élővilágát örökítette meg. Fűnyírót loptak Somogydöröcskén Az elmúlt hetekben több betörést, lopást követtek el Tabon és környékén. Somogydöröcskén a Nyugati u. 135 számú lakás konyhájából lopott kulccsal elektromos fűnyírót tulajdonítottak el, a kár 22 ezer forint. Kapolyon a DRV erőgépeiből üzemanyagot, akkumulátorokat, szerszámokat loptak el több mint 70 ezer forint értékben. Tabon a TVG Rt területéről hat dissou gázpalackot tulajdonítottak el, s csaknem százezer forint kárt okoztak a cégnek. Kevesebb ebéd fogy Somogymeggyesen Somogymeggyesen a napköziotthonos óvoda konyháján 10-15 adaggal kevesebb ételt főznek naponta. Most 16 óvodás, 16 iskolás, illetve kilenc felnőtt részére főznek meleg ételt. Még mindig kiosztásra várnak a sokat vitatott Kögáz-részvények Települések szemtől szemben Véget értek a kötelező amnézia és az ódzkodás évei — Jeles András tollát a kétségbeesés vezette A kaposvári színház történelmet írt Szűkülő agrárlehetőségek Az idén 85-90 milliárd forint költségvetési támogatást használt fel a mezőgazdaság, ennek ellenére az évek óta meglevő feszültségek nem oldódtak. A jövő évben — figyelembe véve az inflációt — legalább 120- 125 milliárd forintra volna szükség, a költségvetési tervezet szerint azonban csupán 88 milliárd forint áll majd az agrárszféra rendelkezésére. Egyebek között ez hangzott el tegnap Kaposváron azon az agrárfórumon, melyen a Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára tájékoztatta az agrárszakembereket a várható változásokról. 1956-ról nem születtek meg még a vállalható színdarabok. Negyven éven át valamiféle kötelező amnézia dolgozott a társadalomban, a jelenben pedig valami természetes ódzkodás van a témával kapcsolatban. Ezt Babarczy László mondta a drámapályázat tegnapi eredményhirdetésén, amikor a kiírás ötletéről beszélt. A teátrum nézőterén a magyar színházi élet jeles alakjai, drámaírók, rendezők és színikritikusok, valamint a kaposvári közélet képviselői ültek. A színigazgató személyes élményéről is vallott: — 1956-ban életem legnagyobb, legfontosabb két hetét éltem meg, soha, semmi, ami ennyire szép és fontos lett volna, nem történt velem azóta — mondta, majd hozzátette, a kaposvári színház nem híve a formának, a protokollnak, az évfordulóknak, mert ezek nélkül is tudják, mi a fontos, és ennek a kultúra munkásaiként a hétköznapokon is igyekeznek megfelelni. A szponzorokat azonban a 40. évforduló alkalmából könnyebb volt megnyerni az ügynek: ötletüket a Nemzeti Kulturális Alap, a Soros Alapítvány, és Kaposvár önkormányzata karolta föl. A várost képviselve Szita Károly polgármester üdvözölte, hogy a színházi műhely az előadások mellett más módot is talált szellemi érték létrehozására. A magyar irodalomban mindig is nagy szerepe volt a pályázatoknak, rengeteg értékes mű született efféle megrendelésre. Az igazgató szerint azonban ez nem csupán a pénz motivációja miatt van így. A pályázat ugyanis a megkérdezés, a kérdésfelvetés erejével bír. Ezt a pályázatot két évvel ezelőtt írták ki, és 64 szerzőt hívtak föl az alkotásra. Irodalmi irányzattól és pártállástól függetlenül az vezette őket, hogy azokat az írókat ösztönözzék, akikről tudták vagy feltételezték, hogy képesek színpadképes darabbal elő állni. Babarczy László a pályázatról elégedetten beszélt, mint mondta, számos nagyon jó művet olvashatott el a zsűri. Olyanokat is, amelyeket ugyan nem díjaztak, de némi dramaturgiai beavatkozás után alkalmasnak látják őket a bemutatásra. Ezért ezeket az alkotókat „megírási díjban” részesítették: ezt Balázs Attila, Kontra Ferenc, Kiss Anna, Határ Győző vehette át. A beadott műveket szakmai zsűri, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás, valamint három kaposvári rendező, Mohácsi János, Babarczy László és Ascher Tamás olvasta el. Ascher Tamás zsűrielnök tegnap a szerző és a színház kapcsolatáról beszélt, példaként Brechtet, Moliére-t és Shakespeare-t említve, akik egyszerre voltak színpadi szerzők és rendezők. Ám akkor is voltak, most is vannak olyan írók, akiknek munkái nem jutnak el színházcsinálókhoz. Erre is jó volt a pályázat, mondta. Jeles András film- és színházi rendezőt, szerzőt, a drámapályázat első díjasát a Szenvedéstörténetről kérdeztük: — Az ötlet a kétségbeesésből jött, azt gondoltam, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Á feladat majdhogynem megoldhatatlan, mert ünnepi helyzetből ezt nem lehet megírni. Megpróbáltam. Másfél hónapig tartott, és sokkal nehezebb volt, mint ha fizikai munkát végeztem volna. A Szenvedéstörténet bemutatását Kaposváron és a Katona József Színházban tudom elképzelni. (Balassa)
