Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 25., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reg­gel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14- től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319-397, 06/60/369- 033. Mernye,Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdő­gyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7-13-ig. Balatonföldvár, Sza­badság tér 1. (rend.), Tel: 340- 113. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 8-13 óráig, a rendelőkben ki­függesztett helyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12-ig. Ber- zence, Tel.: 446-075. Török- koppány, Tel.: 377-702. Tap- sony, Tel.: 322-545. Kőrös­hegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. Balaton- boglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Zárda” Zárda u. 11. Tel.: 82/310-478. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Baia- tonbogiár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350- 268. „Három Királyok” Sza­badság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balatonleile: „Mária” Móra F. u. 2. Tel.: 85/351-295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353-513. Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent Ist­ván u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Nap­sugár” Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286. Nagyatád: kéthe­tenkénti váltásban „Szent Ist­ván” Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Főu. 174-176. Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: „Arany- szarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Lengyeltóti: szabad- és munkaszüneti napo­kon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Bala­tonföldvár: „Isteni Gondvise­lés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340- 091. Balatonszárszó: „Menta” Fő u. 60. Tel.: 84/362- 925. Kőröshegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Zamárdi: ,JF.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Csák János Somogysárd (tel.: 485- 351), dr. Szabó Zsolt Kaposvár- Toponár, Kócsag u. 7. (tel.: 423- 864), dr. Molnár József Kapos­vár, Pázmány u. 9. (tel.: 422-719 és 06/30/566-452), dr. Papp Má­ria Somogyjád (tel.: 489-027). Marcali kerület: dr. Burmesi- ter Tamás Nemesdéd (tel.: 345- 361), dr. Tóth Zoltán Lengyel­tóti, Petőfi u. 10. (tel.: 330-383), dr. Révai László Marcali, Ka­posvári u. 38/b. (tel.: 313-447), dr. Kotz László Balatonszent- györgy (tel.: 377-794). Nagy­atádi kerület: dr. Eröss József Lábod (tel.: 385-134), dr. Sipos Imre Csokonyavisonta (tel.: 461- 729), dr. Serfőző István Barcs, Drávaerdő (tel.: 06/30/573-148), dr. Soós Gyula Csurgó, Petőfi u. 14. (tel.: 471-260). Siófoki ke­rület: dr. Lövey László Bala­tonszárszó (tel.: 06/30/476-043), dr. Bogdán Tibor Törökkoppány (tel,: 377-618), dr. Sziberth László Balatonboglár, Kodály u. 23. (tel.: 352-829), dr. Molnár Viktor Nagyberény (tel.: 382- 538). Az ügyelet 26-án reggel 8- tól 28-án reggel 8-ig tart. A ka­posvári állatkórház szombaton 10-12 óra között tart nyitva. Kaposváron tartja kétnapos ülését az Akadémia agrárközgazdasági bizottsága Nagy Imre az agrárpolitikus Magyarország agrárgazdasága a XX. században a címe an­nak a tudományos tanácskozásnak, melynek első napján Nagy Imre mártír miniszterelnök születésének 100. évfordu­lójára emlékezett az MTA Agrárközgazdasági Bizottsága. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karán teg­nap elsősorban Nagy Imrének a magyar agrárpolitikában be­töltött szerepéről beszéltek a szakemberek, köztük olyanok, akik együtt dolgoztak vele a 30-as 40-es években. Sípos Aladár akadémikus, a bizott­ság elnöke megnyitójában em­lékeztette a hallgatóságot: Nagy Imre rendkívül széles lá­tókörű politikus volt, ám a me­zőgazdaságnak igazi szakér­tője is volt. Ez a szakmai tudás sok esetben konfliktushelyze­tet okozott, amikor a politikai céloknak kívánták egyes párt­vezetők alárendelni az agrár- gazdaság jövőjét. Különösen sok ilyen konf­liktushelyzet alakult ki 1948- 49 között. Erről az időszakról egykori munkatársa Gyó'rffy Béla az MTA rendes tagja tar­tott előadást. Míg a párt — el­sősorban Rákosi és Gerő — úgy akarta megvalósítani a szövetkezetek mielőbbi kiala­kítását, hogy a parasztságot a beszolgáltatásokkal és megfé­lemlítésekkel teljesen legyen­gítse, addig Nagy Imre épp az ellenkezőjét szerette volna. Szerinte a működő szövetkeze­tek alapja csak egy erős pa­rasztság lehet. Ebbéli meggyő­ződését igyekezett Lenin írása­iból vett idézetekkel megerősí­teni — hiába. A későbbi törté­nelem igazolta Nagy Imrét, ám ezt ő már nem érhette meg... Fekete Ferenc, az MTA doktora Nagy Imre közgazda- sági koncepciójáról tartott elő­adást. Ebből kiderült: teljes rá­látása volt a kor gazdasági éle­tére, ám akkoriban Magyaror­szágon nem a közgazdasági törvények diktáltak. A tanács­kozás végén Sipos József kan­didátus mutatta be dokumen­tumkötetét „Nagy Imre a ma­gyar parasztságról és a mező- gazdaságról” címmel. Ebben az 1928 és 1938 között e té­mában megjelent írásokat, ta­nulmányokat rendezte kötetbe. — Azt, hogy Nagy Imre mi­lyen kiemelkedő agrárpoliti­kus volt, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az itt el­hangzott, őt idéző tanulmá­nyok egyes részei a mai agrár- gazdaságban is visszacsenge­nek — összegezett zárszavá­ban Kovács Ferenc akadémi­kus. A program ma a Somogyi Levéltári Nap keretében foly­tatódik. Varga Ottó Támogatott találkozók Somogy megye közgyűlé­sének ifjúsági tanácsnoka pályázatot írt ki gyermek- és ifjúsági csoportok, egyesü­letek által szervezett térségi, megyei, és regionális prog­ramok támogatására. A pá­lyázóktól a program, a ren­dezvény részletes leírását és költségvetésének ismerteté­sét várják. Lényeges az is, hogy közöljék az igényelt összeget és a saját forrást. Az elnyerhető támogatás maximális összege ötven­ezer forint, a benyújtási ha­táridő 1996. november hú­szadika. A pályázatokat a megyei önkormányzati hi­vatal humán szolgáltatási főosztályára várják. Őszi búza 900 hektáron Eddig kedvezett az időjárás az őszi szántásnak és a vetésnek is. A mind nagyobb területről betakarított kukorica helyére is új magvak kerülnek. A topo- nári Kapostáj Szövetkezetben is végzik a szántást fotó: kovács tibor /O GARDENIA ÖLTÖZTESSE ABLAKAIT GARDÉNIÁBA! Ha október 25. és december 24. között vásárol függönyt valamely Gardénia márkaüzletben, sorsoláson vesz részt! Küldje vissza a vásárolt fügöny számláját az újságból kivágott hirdetéssel együtt a Gardénia Rt. címére: Győr, Csipkegyári u. 11.1996. december 31-ig. A játékban résztvevők sorsoláson vesznek részt. 1-díj: egy 2 személyes út a velencei karneválra 2. díj: egy 2 személyes üdülés a debreceni Arany Bika Hotelben vagy a hajdúszoboszlói Délibáb Hotelben 3-6 díj: tárgynyeremények A sorsolást 1997. január 14-én közjegyző jelenlétében tartjuk. GARDÉNIA MÁRKAÜZLETEK AZ ORSZÁG TÖBB, MINT 80 PONTJÁN!- Barcs, Sétáló tér TA-TA Kér. Bt.- Kaposvár, Ady Endre út 2. STYLUS Üzletház- Marcali, Rákóczi u. 30. FÁBOS Üzletház- Nagyatád, Kossuth út 50. Gardénia Márkaüzlet GARDÉNIA Csipkefüggönygyár Rt. H-9025 GYŐR, Csipkegyári u. 11. Telefon: 36(96)312-233 Fax: 36(96)322-864 Telex: 24-278 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája A látszatmunka fárasztó Dr. Németh Jenő: Vonzom az új feladatokat Dr. Kovács József taszári polgármester azt kérdezte dr. Németh Jenő közigazgatási hivatalvezetőtől: hogyan őrizhetik meg működőképes­ségüket a kis önkormányza­tok? Mi biztosítja önállósá­gukat a nagyobb települések­kel és az állammal szemben? A kisebb települések helyzete sajátos, ezért az önkormányzati törvény is korrekcióra szorul. Pontosan meg kell határozni, hogy milyen feladatot, hatás­kört kell ellátniuk, megvannak- e ennek a feltételei, és ez szak­mailag megvalósítható-e? Sok- szereplős lett az önkormányzati rendszer, amelyben megmarad az állami feladat. Ha építési, gyám- és szabálysértési ügyek­ben kell eljárni, ahhoz szakmai tudásra van szükség. Nincs az a jegyző, aki a több mint 2500 jogszabályt pontosan ismeri. Nem biztos, hogy az ügyek a kisközségekben elintézhetők. A kamarák közjogi feladatokat kapnak, az intézmények kiszol­gálását gazdasági társaságok végzik majd, tehát ez is kikerül az önkormányzati „kötelesség­csomagból”. Az egyesületek, civil szervezetek kulturális, szociális feladatokat vesznek át. Nem attól függ egy település, önállósága, hogy mennyi fel­adata van, hanem attól: milyen színvonalon oldja meg. — Mi marad a falvaknak? — A helyi önkormányzatnak azt kell szervezni, hogyan kap­csolódjon a település a közü­zemekhez, az egyesületekhez, a civil szervezetekhez. Senki sem akarja elvenni a politikai önál­lóságot. Olyan testületre van szükség, amely biztosítja az ér­dekvédelmet, megoldja a szoci­ális feladatokat, generálja a te­lepülésfejlesztést, az adottsá­gok jobb kihasználását. — Mitől szabadulhatnak meg elsőként a települések? — A hivataluktól. Amit a hi­vatal végez, annak 70 százaléka állami feladat. Csak utána sza­bad az oktatási és szociális in­tézményekhez hozzányúlni. A településen élők érdekét a mi­nőségi feladatellátás szolgálja és nem a nyomor „beosztása”. Ha szükséges, akkor társulni kell, de ezt mindig a település döntse el. A társult önkormány­zatok ugyanis már most is több forráshoz jutnak. A társulások­nál arra kell vigyázni, hogy a „kicsik” önvédekező képessége kialakuljon. Olyan fékeket kell beépíteni, amelyek megakadá­lyozzák túlkapásokat. — A kisfalvak aligha hiszik el, hogy ez nekik előnyös. — Nekünk is arra kell men­nünk, amerre a világ tart. Ezt nem a kormány vagy valamely párt találta ki: a nemzetközi tendenciák ebbe az irányba mu­tatnak. Ennek törvényi és más feltételei vannak. Mi senkit sem akarunk társulásba terelni. Minden település megpróbál­hatja fenntartani a intézmé­nyeit. Ha nem megy, akkor ke­ressen társat. — A kistelepülések jövője nemcsak pénzkérdés. — Olyan kiegyenlítő me­chanizmusokra van szükség, hogy a mintegy 1000 önkor­mányzat az átmeneti időszak­ban is működőképes maradjon. A jó adottságokkal rendelkező városoknak szolidaritást kell vállalniuk a pénz elosztásnál a kistelepülésekért. — A közért végzett munka áldozattal jár. Ön is áldoz? — Szeretem a munkámat. A közigazgatás nagyon szép, de időnként hálátlan feladatok megoldását is jelenti. Nem sza­bad azt mérlegelni, hogy meg­éri vagy nem? Barcson is, Bu­dapesten is mindig kaptam ke­mény feladatot. Olykor elgon­dolkodom, ha látom, hogy né­hány an csillognak, villognak, de nem tesznek semmit. Eszembe jut: érdemes-e éjt nappallá téve dolgozni. De mindig megnyugtatom magam: mást nem is tudnék csinálni. — Nem várt hálát soha? — Már nem vagyok naiv. Korábban azt mondtam: nem számít semmi, csakis a köz ér­deke. Ma már tudom, hogy több mást is figyelembe kell venni. Mindig azt keresem, ho­gyan lehet jogszerűen segíteni. Ezért pedig nem jár hála. — Nem vállal túl sokat? Mit szól ehhez a családja. — Mindig sokat voltam tá­vol. A három évtizede se este, se szombat, se vasárnap. Ami­kor a minisztériumban dolgoz­tam, s vasárnap negyed négy­kor elindultam az állomásra, a feleségemnek kijöttek a köny- nyei. Nem vettem észre, ezt a napokban „vallotta be”. Nekem addig volt nehéz, amíg beértem a minisztériumba. Akkor „rám szakadt” a munka. Most köny- nyebb, kisebb a távolság. Sokat kéll dolgoznom este: ha haza­mennék, a családom nézhetné, hogyan is dolgozom. — Kit kérdezne és miről? — Dr. Csákabonyi Balázs országgyűlési képviselőtől kér­dezem: milyen esélye van an­nak, hogy közéletünk tisztasága megfeleljen a jogállami köve­telményeknek. Hogyan érvé­nyesül a közigazgatás kont­rollja és társadalmi nyilvános­sága? Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents