Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19 / 246. szám

1996. október 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 23 település gazdái A Siófok-Balatonföldvári Kistérségi Fejlesztési Társu­lás elnökéül Berkes Lászlót választotta a huszonegy tag­település. Közülük kettő fe­jér megyei, s két önkor­mányzat várhatóan még hozzájuk lép be. Balatonföldvár polgármestere arról beszélt: a társulás csak akkor lehet életképes, ha na­gyon jelentős erőket fektetnek a működtetésébe. Most rövid távú koncepciót fognak ki­dolgoztatni, amire külön szervezetet kémek fel, amely minden település gondjait igyekszik számba venni, meg­ismerni. — Több helyütt kutatnak például meleg vizet — mondta Berkes László. — Szerintem közösen kellene kiaknázni ezt a kincset. Nem lehet minden faluba uszodát, golfpályát építeni. A helyi le­hetőségekhez kell alkalmaz­kodni. A háttértelepülések jól kiegészíthetik szolgáltatása­ikkal a Balatont; borok, gyü­mölcsök, kirándulások, a ma­gyar hagyományok felevení- tése, életre keltése az egész szervezetet előre lendítheti. Ugyanakkor az összefogás eredményeként a monopol helyzetben lévő, nagy kivite­lező vállalatok árait lejjebb lehetne szorítani. — Szomorú dolognak tar­tom, hogy a megyei fejlesz­tési tanács első pénzosztása­kor nem jutott semmi a Bala- ton-parti településeknek — mondta még Berkes László. — Megértem persze, hogy vannak elmaradottabb telepü­lések, régiók Somogybán, de ezek felzárkóztatása nem vi­szi az egész megyét előre. Az ott élők komfortérzete javul­hat persze, de ez nem jelenik meg a piacon. A döntést hozó testületben a jelenleginél na­gyobb fokú korrektségre volna szükség — a tagoknak önmagukon túl kellene lát­niuk. A polgármester szólt arról is: jelenleg 23 millió forintja van a társulásnak. Nem csak „föntről” várják a segítséget, hanem mihamarább össze kell hangolniuk saját erőiket is — hiszen ezt nem tiltják a jog­szabályok... • (Czene) Újrateremtik a mocsárvilágot Hétmilliárd forintba kerül a Kis-Balaton A Balaton ökológiai gondjait többek között az okozta, hogy a Zala folyón évente át­lagosan háromszáz tonna foszfor, háromezer tonna hidrogén és harmincezer tonna lebegő anyag kerülhe­tett a tóba. Mindez azért, mert Keszthely közelében néhány évtizede le­csapolták a természetes mo­csárvilágot, amely azóta Kis- Balaton néven híresült el. Ma már sokan második Bős- Nagymarosként emlegetik fel a húsz éve elhatározott védőbe­ruházást, amelynek befejezése egyre késik. 1987-ig ötvenhét négyzetkilométer nagyságú te­rületen már 67 millió köbméter vizet kellett volna itt tárolni — ezzel szemben mostanáig is mindössze 16 négyzetkilomé­tert árasztottak el. A védőrend­szer kiépítését, vagyis a ko­rábbi századokban létezett természetes, szűrő mocsárvilág helyreállítását nem csak pénz­hiány lassítja. A szakmai vi­tákra jellemző, hogy a beruhá­zással kapcsolatban 26 tanul­mány készült az elmúlt évti­zedben. Dr. Nemcsók János bala­toni kormánybiztosnak mind­emellett az a véleménye: a ter­mészetet amúgy sem szabad le­rohanni. Ettől függetlenül ígé­ret van arra a kormányzat ré­széről: a még szükséges hétmil­liárd forintot biztosítják annak érdekében, hogy a nagy mun­kát befejezzék. A tervek szerint 2004-ben már biztonsággal szolgálhatja a Balaton megfe­lelő vízminőségének kialakulá­sát és az üdülő turizmus to­vábbi fejlődését. A természetvédelmi szakér­tők kérését az építők figye­lembe veszik; e szerint a tervek végrehajtása során állandóan kontrollálják a mesterséges be­avatkozás ökológiai követ­kezményeit. Ennek érdekében az elkészült programot novem­ber 30-ig még egyszer felül­vizsgálják — eképp is biztosí­tani szeretnék a megfelelő szakmai és társadalmi egyetér­tést. Az intézkedéseknek kö­szönhetően megmenekülhet az Ingói Berek a Kis-Balatonon, ahol Európa legnagyobb egy­befüggő nádasa található, a maga egyedülálló növény- és állatvilágával. (Czene) Komp közlekedhet Ordacsehi és Pálköve között 2,4 millió utas a hajókon Dr. Horváth Gyula a Mahart Balatoni Hajózási Rt ügyvezeti igazgatója a siófoki kikötőben Dr. Horvath Gyula 43 eves jogász. 26 éve dolgozik a Mahartnál — matrózként kezdte, s a Beloannisz fedélzetmestereként szállt le a hajókról. E hónap eleje óta a Mahart Balatoni Hajó­zási Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. — Első dolgom az, hogy felkere­sem azt a huszonegy polgármes­tert, akinek településén kikötőnk van —- mondta dr. Horváth Gyula. — Somogy megyében két önkormányzattal voltak vitáink ingatlanügyek miatt. Földvár el­len a pert megnyertük. Úgy gon­dolom: az egyeztetést, közös munkát követően a földvári a tó egyik legszebb kikötőjévé válhat. Úgy tűnik, hogy Balatonboglá- ron is sikerül normalizálni a vi­szonyt. Az északi parton Révfü­löp okozott gondot; ennek somo­gyi vonatkozása, hogy az ottani faluvezetésnek bejelentettem: a viták miatt lemondunk az új kompjárat beindításáról. Ponto­sabban fogalmazva másutt ter­vezzük azt: Pálköve és Ordacsehi között. Ehhez persze arra volna szükség, hogy a régió fejlődése felgyorsuljon, s igényelje ezt a beruházást. Saját erőből ugyanis nem lennénk képesek ezt megva­lósítani. Dr. Horváth Gyula beszámolt arról is, hogy a tervezettnél job­ban sikerült az idei év a hajósok­nak. Összesen 2 millió 363 ezer utast és 350 ezer járművet szállí­tottak a Balatonon. A forgalom növekedése a strandolásra nem, kirándulásra annál alkalmasabb időjárásnak is köszönhető. A jó eredményben azonban sok munka is fekszik. S a lépést tar­tani kell az idővel; mint az ügy­vezető igazgató elmondta: erőtel­jesen szeretnék fejleszteni a kikö­tői szolgáltatásokat. A három éves terv során bővíteni fogják a hajók férőhelyeit, és a partra szo­ciális létesítményeket illetve vil­lanyáramot telepítenek. A látható létesítményeket; épületeket, jár­dákat felújítják. Egyes kikötők­ben éjjel-nappal őrizni fogják a hajókat. — 2000-ig az összes kikö­tőnkben meg kell vizsgálnunk és ki kell javítanunk a víz alatti léte­sítményeink hibáit — mondta még dr. Horváth Gyula. — Lesz tehát dolgunk elég. Kenésén 200- nál is több vitorlást befogadni képes kikötő építésébe kezdünk — ezáltal akad dolga végre a kot­róflottánknak. A hajókon nem csak utazást kínálunk, hanem ki­egészítő programokat is. A Füred katamaránt igazán reprezenta­tívvá építjük át. A sok munka se­gítségével sikerülhet elérni a cé­lunkat, a törzsszakember gárda megtartását. Az év még nem ért véget a ha­jósok számára sem: a menetrendi személyhajók október 27-ig, a kompok — hacsak nem fagy be korábban a Balaton — november 24-ig közlekednek. Czene Attila Útépítések, vízrendezés, parkosítás szerepel a tervek között Balatonfenyvesi fejlesztések A belterületi földek után Balatonfenyvest megillető 58 millió forintos üzletrész felhasználásról döntött legutóbbi ülésén a képviselő-testület, miután ez az összeg értelemszerűen nem szerepelt az önkormányzat költségvetésében. Nos, a célok között alapvetően a település komfortosítása sze­repel: útépítések támogatására, vízrendezésre, energiaellátásra és parkosításra költenek jelen­tősebb összegeket, de futja a kisvasút átalakítását célzó ön- kormányzati hozzájárulásra is. A képviselők azonban szeret­nék megismerni a polgárok vé­leményét is arról, hogy a kö­vetkező évi költségvetés ösz­szeállításakor milyen felada­tok finanszírozását várják a testülettől. A képviselők sikeresnek ítélték az idei idegenforgalmi szezont is Balatonfenyvesen, hiszen jelentős előrelépéseket tettek a vendégfogadásban: el­készült a strand közvilágítása, a zenepavilon. Megkezdték a tér rendezését is körülötte. Megállapították azonban azt is, hogy kevés kivételtől elte­kintve a településen működő vállalkozók a vártnál jóval szerényebb mértékben áldoz­nak a község vendégfogadó színvonalának javítására. Jö­vőre a környező településekkel közösen terveznek regionális idegenforgalmi kiadványt megjelentetni, amelynek meg­valósításába bevonják a vál­lalkozókat is. Egyébként ami a helyi bevételek és a vendég- forgalom adatait illeti, 25-30 százalékos növekedést mutat­nak az előző évhez viszo­nyítva. G. M. 20 év után meszelték a siófoki DBKK-t A siófoki Dél-Balatoni Kul­turális Központ közel há­romszázezer forintért 20 év után újra átfestette a vendé­gek fogadó szintjét, az aulát. A földszinti és az emeleti galéria mázolását árajánlat alapján a Sió Építőipari Ke­reskedelmi és Számviteli Szolgáltató Gmk szakembe­rei végezték. Ságvár támogatja a sportolókat A Ke-Vill Kft támogatásá­val Ságvár önkormányzata közel 80 ezer forintért lila és sárga színű mezgarnítúrát készíttetett sportolóinak. A falunak 16 fős ifjúsági és 16 fős felnőtt focícsapata van. Véradás Zamárdiban A helyi vöröskereszt szer­vezésében Zamárdiban hat­vanhat donor adott vért. 26,4 liter vérrel segítették a siófoki kórház vérellátását. Som lakói a parókiáért A református egyház és Som önkormányzata elvi egyezséget kötött, hogy rendbe teszik és hasznosít­ják a református parókiát. Az építőanyagot az önkor­mányzat biztosítja, a mun­kaerőt közösen szervezik. Az évek óta lakatlan épít­mény helyet adhatna a falu közösségi életének, és mó­dot nyújt üdültetésre is. Egy igaz ember Balatonbogláron Jezemiczky Istvánná a bala- tonboglári városi könyvtár munkatársa harmadik díjat nyert a Találjuk ki Magyar- országot Klub, a Magyar Televízió és a Magyar Rá­dió közösen meghirdetett országos pályázatán. Az „ Egy igaz ember” témakör­ben Horváth Aladár bogiári helytörténészt mutatta be. A zamárdiak nem bűnözők Jövő vasárnap újra népszavazást tartanak Zamárdiban; a szán- tódi falurész megpróbálhat elválni. A Balaton parti település nem­rég választott polgármestert, de azóta is puskaporos a levegő. Pedig Zamárdi új első embere, Major Gyula szórólapon és falu­gyűlésen az egész lakossággal próbálta megismertetni a költ­ségvetést, s a szántódiakat is bé- kítgetné. Horváth Gábor za­márdi lakos szerint — aki ezen a héten még nem tudott arról, hogy Szántód ügyéről néhány nap múlva újra szavazni fognak — még az 1990-es választásokra vezethető vissza minden prob­léma. — Én már hat évvel ezelőtt ja­vasoltam, hogy a szántódiak kap­janak szerepet, akár a súlyuknál nagyobbat is a képviselőtestület­ben — állította Horváth Gábor. — Sajnos mindkét oldalon kapzsi az elit, emiatt nem jöhetett létre a megegyezés. A szántódiak akkor kezdték el bolygatni a különvá­lást. Az akciók mögött szerintem azok állnak, akik a strandbeépí­tés, üzletbontás, pozícióvesztés vagy családi ellentét miatt a za­márdi önkormányzat ellenségei lettek. Sértett emberek. Az együtt maradás hívei közül is „sáros” néhány. Öt személy ellen bűn­vádi eljárás van folyamatban vá­lasztási csalás és okirathamisítás miatt. Közéjük tartozik a volt al­polgármester, az iskola és a mű­velődési ház igazgatója valamint a téeszelnök is, vagyis a település szellemi vezető ereje... Megjelöl­hető egyébként a korábbi za­márdi polgármester, Kiss Zoltán gyenge pontja: hiába volt ő be­csületes ember, a falunak nem külsősök kellenének, hanem egy magasan kvalifikált, iskolázott, saját jogi szakember. — Nem bűnöző az egész la­kosság — mondta még Horváth Gábor. — Megtévesztették az embereket. Saját, önös érdeke­kért, földterületekért megy a harc, pedig mi kétezerháromszá- zan, zamárdiak el lehetnénk bé­kében is. Úgy gondolom: a 230 millió forintos éves költségvetés arányaiban hatalmas összeg, hi­szen a Balatontól hátrébb eső, ha­sonló nagyságú településeken ennek a fele sem jut. Csak hát rosszul költik el. Tavaly például olyan utat építettek, amit idén ta­vasszal elmosott a hó. Most a jár­dát csinálják; azon szömyűlköd­tem éppen tegnap, hogy a földre teszik a három centiméter vastag aszfaltot — egy évnél többet ez sem fog kibírni. Kíváncsi va­gyok, ki fog ezért felelni? Ha elővesznek majd ezért egyáltalán valakit. Mert a falu dolgaiba nem engedték belátni a lakosságot. Csak a sajtóban olvashatnak, meg a kocsmában diskurálgatnak az emberek az „ügyekről”. Az ön- kormányzat lapjában, a Zamárdi Hírmondóban életrajzokat közöl­tek, meg a régészeti ásatásokról írtak sokáig — nekem kellett szólni, hogy legalább a képvise­lőtestület által hozott rendeleteket ismertessék benne. Ez van — sajnos. Amit mondtam, az tény­feltárás. Csak azért, hogy tudja meg mindenki az igazságot és le­gyen végre béke a falumban. Czene Attila Magángaléria Siófokon Magángalériát nyitott Siófo­kon Jordán Péter. A fiatal festő 1993-ban települt haza a né­metországi Brémából, ahol művészetet tanított. Mintegy 100 négyzetméteren dolgozik - kizárólag olajjal fest - és állítja kia saját képeit fotó: czene attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents