Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. szeptember 17., kedd Beiskolázási segélyre 600 ezer forint Siófokon 124 család részesült szociális rászorultság alapján beiskolázáséi segélyben. Az önkormányzat 600 ezer forintot különített el erre a célra. Első­sorban az általános iskolások szüleit segítették, de a közép­fokú intézmények tanulói is igényelhették a segélyt, ha iga­zolták rossz anyagi hátterüket. Horgászfelszerelést loptak Balatonlellén Ismeretlen tettes behatolt az egyik balatonlellei horgász­boltba, ahonnan horgászfelsze­reléseket és váltópénzt vitt el. Az okozott kár 405 ezer forint. Az ügyben a fonyódi rendőrka­pitányság nyomoz. Segítség a marcali hajléktalanoknak A marcali hajléktalanok meg­segítését az önkormányzat a Családsegítő Központtal és a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjával közösen végzi. A rászorulók étkezési utalványt és használt ruhát kapnak, de indo­kolt esetben utazási költségei­ket is átvállalja a város. A nya­ranta alkalmi munkából élő, pincében meghúzódó hajlékta­lanok létszáma — a hideg idő beköszöntével — várhatóan Marcaliban is emelkedni fog. Lecsót készítenek Nagyatádon Kevesebb lecsót készítettek az idén a Limpex Konzervgyár kft nagyatádi gyárában. Az eddigi hagyományos ízesítés helyett most olyan hagymás lecsót töl­töttek 500 milliliteres üve­gekbe. A szezon végével meg­kezdik .a bemutató céllal gyár­tott savanyúságok feldolgozá­sát is. Mosdós határában elégett a szalmakazal A Nagyberki és Mosdós közötti külterületen tegnap elégett egy háromszáz négyzetméter alap- területű bálázott szalmakazal. A riasztást követően azonnal a helyszínre siettek a tűzoltók: az oltásban a kaposvári egység emberein kívül a dombóváriak is részt vettek. A bála azonban elégett, és így több száz ezer fo­rint kár keletkezett. A tűz ke­letkezésének okát szakemberek bevonásával megkezdték. Almaszüret Nemesviden „Szedd magad!” akciót szervez mától a böhönyei Lénia Kft. A cég Nemesvid és Nemesdéd közti bérelt almásában a külön­féle fajták előreláthatólag 40- 50 forintos kilónkénti áron kaphatók. Az integráció válást nem, csak vezérváltást hozott Bogláron marad a palackozó (Folytatás az 1. oldalról) Mint Cziráki Imre vezérigaz­gató elmondta, a világpiacon jól csengő BB márkanév megtartása alapvető érdeke a tulajdonos Henkell és Söhn- lein Hungária Kft-nek. Mind­ezzel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-vei kö­tött szindikátusi szerződésben foglaltak betű szerint telje­sülnek, a szervezeti átalakítás ellenére. A BB jogi önálló­sága ugyanis az 1997 január 1-jétől tervezett intézkedé­sekkel sem változik. A tulaj­donos azonban egységes szervezetbe integrálja a ter­melő cégek marketingjét, pi­aci értékesítési munkáit. Ugyanakkor garantálja a ter­meléshez szükséges anyagi és műszaki fedezetet. Ami nem­csak a BB dolgozóit, hanem a tágabb térséget is élénken foglalkoztatja, az a je­lentős gazdálkodó szervezet munkahelyteremtése: a meg­szűnt tevékenységi körök kö­vetkeztében minimális lét­számleépítésben gondolkod­nak. A részvénytársaság élén azonban vezérváltás lesz. November elsejétől Mészáros Győző' veszi át a társaság irá­nyítását. A Somogyi Hírlap kérdé­sére ezt Cziráki Imre azzal magyarázta, hogy nem volt azonos a tulajdonos és szemé­lyes elképzelése a cég jövőjé­ről, ezért döntöttek úgy, hogy közös megegyezéssel megvál­nak egymástól október végé­vel. G. M. Csődveszéllyel járó hitel, küzdelem a fennmaradásért Kis patikák nagy gondja A kis patikák gondja a kevés vevő fotó: kovács Tibor- Somogybán nem lesz gond, mert reális áron privatizálták a patikákat. Egy esetleges - az alacsony árrés és a gyógysze­rek csökkenő tb-támogatása miatt bekövetkező - csőd azo­kat a gyógyszertárakat fenye­geti, amelyeknél nagyon föl­verték a vételárat. Ezek a tu­lajdonosok ugyanis óriási hite­leket vettek föl, s nem győzik visszafizetni. Avar Péter, a szuloki patika vezetője mondta ezt annak kapcsán, hogy a szakmai ér­dekképviselet azt jósolta: az említett okok miatt rövidesen csődbe jutnak a gyógyszertá­rak. Megyénk patikáit az or­szágban elsőként privatizál­ták. Példaértékű lehet az új tu­lajdonosok küzdelme a fönn­maradásért. Annál is inkább, mert megyénkben sok az apró, elöregedő lakosú település, s több gyógyszertár csak fiókpa­tikaként működtetve lehet nyereséges. Az egyik legelhanyagoltabb gyógyszertár vezetője, a záká- nyi Szarka Tamás ugyan nem vett föl hitelt a magánosítás­kor, de rövidesen több mint egymillió forintot kell előte­remtenie az épület rendbetéte­lére. A megyei tiszti főgyógy­szerész a szakmai ellenőrzés során megállapította: csak a falak maradhatnak meg, min­den egyebet föl kell újítani. Az önkormányzatnak pedig nincs pénze. — Nem látom rózsásnak a helyzetet — mondta Szarka Tamás. — A zömmel idős be­tegeknek egyre kevesebb a pénze, egyre gyakrabban mondják: „van 400 forintom, ami ebbe belefér, azt kérem.” Igaz, hogy a közgyógyellátot- tak köre, de nem minden gyógyszer jár térítésmentesen. Volt rá példa, hogy a 2400 fo­rintos összegből mindössze 16 forintöt írhattam jóvá. Ennek ugyanis nemcsak anyagi, egészségügyi vonzata is van. Kevés a gyermek, ezért egyre kevesebben keresik a babák­nak való, kicsit drágább „lu­xuscikkeket”, melyek növel­nék a bevételt. A számítógé­pek beszerzése, karbantartása is folyamatos anyagi ráfordí­tást igényel. Példaként emlí­tem: Ausztriában 130 százalé­kos árréssel dolgoznak a pati­kusok, mi 17-18 százalékos­sal. Nem tudom, hogy ilyen kis forgalom mellett hogyan alakul a jövőnk. Répái Gábor kadarkúti gyógyszerész szerint a kis pa­tikákkal nagy gondok vannak. A közepes forgalmúak szín­vonala egyre csökken, csak a mamutgyógyszertárak nyere­ségesek. Hét települése, mint­egy 5000 lakosát ellátó gyógyszertárának 70 éves be­rendezése fölújításra szorul. S bár hitelt ő sem vett föl, a to­vábbi működéshez szükséges szakmai igényeknek meg kell felelni, s ez nem kis pénzbe kerül. — Ha bevezetik a maga­sabb minimálbért, többet kell fizetni az alkalmazottaknak, s a gyógyszertárak közműdíja is nagyobb az átlagosnál. Ugyanakkor vannak olyan te­lepülések — Hedrehely, Vis- nye, Kőkút — ahonnan csak az olcsóbb gyógyszereket ke­resik az idős, kispénzű emberek. A tb ugyanakkor na­gyon rafináltan változtatja az árakat: egyes termékekét csökkenti, a keresettebbekét emeli. Hogy a gondok ellenére mi­ért ragaszkodnak tulajdonuk­hoz a patikusok, erre Avar Pé­ter adta meg a választ: — A sajátomban vagyok, azért éri meg. Várnai Ágnes Új rendszert vezetnek be a Ruhagyár Rt-ben Ösztönzött varrónők A munkaerő megtartása és a hiányzások csökkentése ér­dekében új ösztönzési rend­szert vezetnek be a Kaposvári Ruhagyár Rt-nél. Az intézke­déstől azt várják, hogy az üzemben hosszú távon is nő a hatékonyság. A rendszer lényege, ha a köz­vetlen termelő és termelésirá­nyító területen dolgozók két évnél huzamosabb ideje fél éven át eleget tesznek a telje­sítmény- és minőségi köve­telményeknek, úgy félévente plusz egy havi átlagkeresetnek megfelelő prémiumot kapnak. Vagyis hat hónap alatt hét fi­zetést tehetnek zsebre. A ru­hagyár vezérigazgatója szerint ösztönző lesz az új rendszer, hiszen a dolgozók számára ez­után sokkal fontosabb lesz a minőségi munka. Várni János elmondta: mielőtt bevezették volna az új programot, meg­vizsgálták a dolgozók munká­ját. Az elemzés során kiderült, hogy a munkások több mint 10 százaléka, azaz mintegy 60 ember már eleget tett az új kö­vetelményeknek. A ruhagyár vezérigazgatója úgy gondolja, hogy rövid időn belül akár 40­50 százalékos lehet ez az arány. — A rendszer bevezetéséről legutóbbi igazgatósági ülésen született döntés. A dolgozók­nak és a gyárnak közös érdeke a minőségi munka. Az új ösz­tönzési rendszer lehetővé teszi az objektív mérést. Tervünket már ismertettük a szakszerve­zettel és az üzemi tanáccsal, a két szervezet üdvözölte elkép­zelésünket. A dolgozókat ezekben a napokban értesítjük. Az első periódus szeptember­től február végéig tart. A kaposvári cég vezetői ab­ban is reménykednek, hogy az új rendszer vonzóvá teszi az üzemet. Most 650 embernek adnak munkát, a ruhagyár to­vábbra is a város egyik nagy foglalkoztatója. A vezérigaz­gató jó esélyt lát arra, hogy egy éven belül akár tíz száza­lékkal is nőhet a dolgozók lét­száma. Várni János elmondta azt is: a gyárban folyamatos a termelés, az idén ötmillió dol­lár értékű árut exportálnak. A termékek többsége az angol, német, osztrák, francia piacon talál gazdára, de jut belőle az Egyesült Államokba is. (Harsányi) Hat év takarékoskodásának eredménye Messze Visz a gyalogút A dombok között megbúvó, Balaton-közeli kis falu életében jelentős előrelépés, hogy meg­könnyíthetik a viszi polgárok lépteit. A szakhatóságok mű­szaki vizsgáján tegnap sikerrel szerepelt az a 750 méter hosszú járdaszakasz, amelyet 4,6 mil­lió forintért épített a Kaposvöl- gye Vízügyi Társulat. Á kiste­lepülés életében ez nagy feladat még akkor is, ha az állam az út­alapból 2,3 milliót adott hozzá. A következetes takarékosko­dásról ismert Hujder Ferenc polgármester a testület jóváha­gyásával évekig gyűjtötte a pénzt a járdára, hiszen 1989- ben építettek legutóbb szerény kivitelben. A szakhatóságok képviselői így is bravúrosnak nevezték a tegnapi bejáráson a falu beru­házását, hiszen kedvezőtlen domborzati viszonyok között készült el a gyalogos út és a csapadékvíz elvezetés az útszé­lesítéssel, viszonylag elfogad­ható áron. Viszont a Rákóczi utcában lakók máris azon gon­dolkodnak, milyen kerítéssel szépítsék portájukat, hiszen az önkormányzati beruházás után már van értelme az egyéni fej­lesztésnek. Most újabb takarékos évek következnek, ahogy a polgár- mester mondta, kisöpörték a falu kasszáját, hiszen korábban 6 millió forintot költöttek a községházára. Készen vannak a gázberuházás engedélyezett tervei Somogytúrral és So- mogybaboddal közösen. Az építkezéshez azonban a lakos­ság anyagi áldozatvállalása és az állami támogatás nélkülöz­hetetlen. G. M. Rinyaújlak hálózatra vár Rinyaújlakon öt régi telefontu­lajdonost és a polgármesteri hi­vatalt kapcsoltak be eddig a távhívóhálózatba. A négyszáz lelket számláló településen egy nyilvános fülke található, ahonnan a helybeliek telefonál­hatnak. Nagy szükség lenne azonban már annak az ötven készüléknek a bekapcsolására, amit a távközlési részvénytár­saság augusztusra ígért az új előfizetőknek. A helyi mező- gazdasági kisvállalkozók vár­ják leginkább a krosszbar rend­szer bevezetését. m Kaposvár, Fürdei u. 180. Tel.: 82/314-115 AKCIÓ!!! sx árkedvezménnyel megvásárolható Látogatóink kipróbálhatják új típusunkat, a TÍCO SX-et (29327) A nagybajomi önkormányzat hosszú távon számol a fürdővel Vízmintától függő beruházás Németországban elemzik a nagybajomi fürdőből vett vízmintát. A melegvizes fürdő hasznosítására a helyi önkor­mányzat hosszú távú projekt kidolgo­zását szorgalmazza. A fürdő fejlesztéséről a legutóbbi schor- tensi megbeszéléseken esett szó. Az 55 fokos gyógyvízből a mintákat már el­küldték, amelyet a wilhelmshaven-i mű­szaki főiskola szakértői vizsgálnak. A professzorokból, vízügyi szakemberek­ből álló csapat arra kíváncsi: milyen a víz pontos összetétele, és gyógyhatását miként fejti ki. Acs Attila nagybajomi polgármester elmondta: a fejlesztési program kidolgozásához nélkülözhetet­len a szakértői vélemény. A független német bizonyítvány birtokában döntenek majd a lehetséges hasznosításról. Céljuk egy korszerű, magas színvonalú fürdő­centrum kiépítése. A vízminta részletes értékelése október végére várható. En­nek ismeretében áttekintik, hogy mek­kora értékű beruházásba célszerű bele­vágni. Az építkezéshez szakmai befekte­tőket is várnak. — Nem kalandorok, hanem komoly pénzügyi szakemberek jelentkezésére számítunk — mondta a polgármester. Hozzátette: ha sikerül tőkeerős befekte­tővel megállapodást kötniük, úgy a fürdő önkormányzati tulajdonának akár ötven­egy százalékát is átengednék. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi garanciákra és fejlesztési szándéknyilatkozatra is szükség van. A hazai üzletemberek mel­lett várhatóan német érdeklődők is je­lentkeznek. A legolcsóbb elképzelések szerint a fürdő fejlesztéséhez legalább 15-17 mil­lió forint szükséges. A drágább változat csaknem 40 millió forint befizetést igé­nyel, ám ez már európai színvonalú me­dence- és épületegyüttes kialakítását te­szi lehetővé. Ennek során a meglévő me­dencéket felújítanák, víztisztító berende­zést állítanak üzembe, sőt, új medencét is kiépíthetnek. A harmincmillió forint ér­tékű nagybajomi fürdő látogatott, de csak a nyári szezonban. Az új projekt ré­vén az idényt akár 7-8 hónapra is kitol­hatják. Ez új lehetőségeket biztosítana a nagybajomi falu- és gyógyturizmus fej­lődésének. A fürdő környékén jelentős méretű szabad terület található, ahol hét­végi házakat, és turisták fogadására al­kalmas épületeket is kiépíthetnek rövid időn belül. (Harsányi)

Next

/
Thumbnails
Contents