Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-24 / 197. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. aug. 24., szombat ÚJ KÖNYVEK ERKI EDIT Magyar idézetek Irodalmunk híres idézetei, tematikusán rendezve: a hit, a magyarság, ember és világ viszonyáról. Olyan kézi­könyv, mely az iskolákból és könyvtárakból nem hiányoz­hat. (Officina, 980 Ft) ANDRÉS I PÁL Természetvédelem A hazai védett és veszélyez­tetett növény- és állatfajokra vonatkozó természetvédelmi eljárások tárháza. Hasznos segítség a pedagógusoknak, iskolásoknak minden konkrét teendőhöz. (Juhász, 690 Ft) MÓZSI FERENC mErénylet Lao-ce szakrális szövegét Weöres Sándor fordította magyarra. Ez a kötet a mai észjáráshoz igazított, mózsi- asított válasz rá, 81 vers ré­vén. (M-Szivárvány, 387 Ft) JEFFREY ARCHER Légvonalban A századunkon átívelő törté­net hőse, Charlie; London szegénynegyedében szüle­tett, s hosszú évek kemény munkájával éri el élete nagy álmát. Letehetetlenül izgal­mas könyv minden korosz­tálynak. (General P. 998 Ft) KORNISS P.-LÁZÁR I. Magyarország A Korniss Péter képeivel és Lázár István értő-érző szöve­gével ez a reprezentatív al­bum sok év után az első vál­lalkozás, hogy bemutassa ha­zánkat. Igazi ajándéknak va­ló könyv, 192 színes fotóval. (Magyar Könyvklub 1490 Ft) Üvegolvasztó mágusok Az amerikai James Michael Kahle bűvüli az olvadt üveget fotó: lang Róbert Ötről hatra jutottak a honi és a nemzetközi üvegesszakma ne­ves művelői Bárdudvarnokon: az idén a VI. szimpoziont ren­dezhették meg a Goszthony- kiskastélyban. Anyagi támoga­tottságuk, elismertségük terén azonban nem léptek előre; ma­radtak, mint voltak, gazdátla­nok. Nemcsak ez az oka azon­ban, hogy ez évi együttlétük „földalatti mozgalomban” telt Underground glass? — ez volt megajánlott témája, kérdésfölve­tése a hatodik szimpozionnak. A probléma kétértelmű. Rákérdez arra, hogy létezhet-e az üvegmű­vészetben az underground mint modem művészettörténeti műfaj és gondolkodásmód, ugyan­akkor feszegeti az üvegesség iparművészetisége és képzőmű- vészetisége között meghúzódó érték- és érdekkülönbség okait. — Másrészt azt gondoltuk, hogy amikor az ezerszáz évvel ezelőtti honfoglalás kapcsán mindenki számvetést készít, ak­kor talán az üvegszakma is élhet a múlt felfedezésének lehetősé­gével — mondta Gaál Endre művészeti vezető. — Az első üvegszerű képződmények létre­jöttének varázslatát akartuk azok újraolvasztásával föl­idézni. Mert itt ugyan az üveg­művészet minden ágát lehet művelni, de a tűz mágiájának, az olvadt üveg megmunkálásá­nak van körünkben a legna­gyobb vonzereje. A szimpozion magatartás- forma. Számos jósága van, amiért az alkotók fontosnak tartják, de ezek közül is a leg­első talán az együttlét. A válasz­tott összezártság aktivizálja az alkotóerőt, az anyagról, a lehe- tőséges műről való elmélkedés intenzívvé teszi, fölforrósítja a gondolatokat, amelyek aztán még a homokot, a permitet is „megolvasztják”. A szimpozion egy klasszikusan dialektikus párbeszéd, ahol kérdéseket lehet fölvetni, akár az előadásokon, akár a reggeli, esti beszélgetése­ken, amikor is le lehet vakarni a már-már természetesnek vett, megszokott Valóságokat és igaz­ságokat, hogy aztán feltárulhas­son: az új, a más. A huta hangulata páratlan: benne a lángok narancsban, bí­borban, vörösben égve, alko­nyaitól pirkadatig nyaldossák az 1450 Celsius-fokon képléke­nyülő alapanyagot, hogy aztán az olvadt üveget formálni, fújni, centrifugálni lehessen. A hutá­nak a hamutól, a tűztől illata van, hangja van, belőle forróság árad. Ez az egész, úgy ahogy van, az üvegesség varázsa, amely öröktől fogva ismerőssé teszi — akár ha egy perce is ta­lálkoztak először — a szakma gyakorlóit, legyenek bár a világ másik fertályának lakosai és be­széljenek bármilyen nyelvet is. A történet Bárdibükkben 1989-ben kezdődött, amikor a híres keramikus-festőművész, Goszthony Mária, e föld szü­lötte elhunyt, s örökül a művé­szetre hagyományozta kasté­lyát. Akiknek aztán jó ideig csak annyi volt az üvegszakma a bárdi együttlétekben, ameny- nyit egy sörösüveg vagy boros­korsó jelenthet, hiszen energiá­juk javát a festésben-mázolás- ban, tereprendezésben vagy ép­pen vécépucolásban égették el. Lett aztán egy szimpozion, amely az első két évben a ha­gyományos, fatüzelésű huta építésének, használatának je­gyében telt. A harmadik alka­lommal a hal volt a központi téma, majd — egy tankolásügyi cég szponzorálásában fölösen bízva — a kagyló következett. Ötödikként — egy különleges- ség-ügyi italgyár partnerségére vágyva — az üzenet az üvegben adott impulzusokat. Mígnem, függetlenül minden pénzforrás­tól, az underground glass-ban mélyedtek el az üvegesek: tíz ország mintegy harminc alko­tója, köztük Buczkó György, Jegenyék János, Smetana Ag­nes vagy — akit képünkön megörökítettünk — az amerikai James Michael Kahle. Szponzoraik, mert azért hébe-hóba ilyenekkel is össze­hozza őket a sors, leginkább múzsák, mágusok, istenek, és más kevéssé jövedelmező szakmát űző műpártolók közül kerülnek ki. Önmagukból tehát. Balassa Tamás Ossza meg velünk nyári élményeit! Büszke voltam Bostonban Rádióamatőr ismerősünk ré­vén nyílt lehetőségem arra, hogy egy hónapot barátom­mal együtt az Egyesült Álla­mokban töltsék, nyelvgyakor­lás céljából. Egy átlagos ame­rikai család mindennapi éle­tébe is belecseppenve megis­mertem néhány vidéket és vá­rost. A „főhadiszállás” Mel- rose-ban (Massachusettsben) volt, s eljutottam Connecticut, New Hamprshire és Vermont államokba, jártam az egykori „boszorkányairól” elhíresült Salemben is. New Hampshire leírhatat- lanul szép arculatával raga­dott meg. Akármerre néz ott az ember, a horizonton tova­tűnő erdőrengeteget látja maga körül. Leginkább a haj­dani Somogyhoz lehetne ha­sonlítani ezt a tájat, ahol többnyire csak kisebb váro­sok vannak, szinte szimbió­zisban a természettel. Melrose egyébként Boston egyik külvárosa. S Boston volt az a város, amit a legrész­letesebben megismerhettem. Meglátogattam a Computer­múzeumot, a Kennedy-múze- umot, a Christian Scientist templomot, a mappáriumot, részt vettem egy városnéző túrán, és körbekémlelhettem Bostont az 52 emeletes Pru­dential tetejéről. Ehhez a városhoz kapcso­lódik az egyik legkelleme­sebb, legmeghatóbb élmé­nyem is. Boston központjában áll az ’56-os magyar em­lékmű - annak a forradalom­nak a tiszteletére, amely nem­csak a magyar, hanem minden nép számára a szabadságvágy és az örökös küzdeni tudás egyik jelképe. A talapzaton az alábbi felirat olvasható: „To commemorate those who ne­ver surrendered - Hungary, October 1956”. Hűen nem is lehetne visszaadni ennek a mondatnak szellemiségét, mivel a surrender ige renge­teg magyar szót foglal ma­gába. Ezt az emlékművet látva büszkén mondhatja az ember, hogy magyarnak szü­letett, hiszen odakint - és a vi­lág minden pontján - tisztelik, szeretik és becsülik a magya­rokat. Beküldte: Herczeg Attila Kaposvár, Balázs J. u. 31. (Továbbra is várjuk olvasóink fényképes nyári élménybe­számolóit) Az ’56-os forradalom emlékműve - Boston központjában Alacsonyan szálltak a motorok Barcson Hajmeresztőén, mint a filmeken Mr. Bond kocsija - miután néhány percen belül megjárta a földet, vizet és a levegőt - némi fékcsikorgás után meg­áll. Roger Moore mint szupe­rügynök elegáns mozdulattal megigazítja csokornyakkendő­jét, aztán visszaint üldözőinek. Pedig igazán nincs mire felvágnia, hiszen a lélegzetel­állító manővereket más vé­gezte el helyette. Michael Jo­nes egykor miszter Bondként röpködött autóstul a levegő­ben, a napokban pedig a barcsi közönséget igyekezett elkáp­ráztatni kaszkadőrtársaival. A barcsi sportpályán két keréken száguldoztak az autók, roncs­hegyet mászott a bigfoot, a kaszkadőrök pedig szakoztak, égő karikán vetették át magu­kat a mozgó autókról, meg­gyulladtak és eloltották őket... Valóban, mint a filmeken.- Nemcsak Roger Moore-t, hanem majd minden európai sztárt helyettesítettem már, az amerikaiak közül pedig töb­bek közt Búrt Raynoldssal dolgoztam együtt - mondta Michael Jones. - Huszonöt éve dolgozom ebben a szak­mában, Amszterdamban tanul­tam az alapokat, majd Los Angelesben a speciális ütkö­zéseket sajátítottam el. Hogy melyik volt életében a legveszélyesebb akció? Mind­egyik veszélyes - mondta. - A legkisebb ugrásba is bele lehet halni, de lehet 60-70 métert is röpülni autóval, és mégis ép­ségben keveredik ki belőle a kaszkadőr. A feltétel, hogy jól legyen előkészítve az akció. A magyar kaszkadőrökről nincs valami jó véleménye. Az alapos előkészítéssel nincs baj, de - mint mondja - nem mernek nagy kunsztokra vál­lalkozni. - A tizenegy éves fiam is megcsinálja, amit a magyarok tudnak - mosolyog. A kaszkadőr a keleti blokk országai közül eddig csak Lengyelországban és Magyar- országon járt. Barcs után Nagyatádra, Marcaliba és Nagykanizsára indulnak, hogy ott is szerezzenek néhány iz­galmas percet a közönségnek. N. L. Nagy nyereményakció a SOMOGYI HÍRLAP előfizetői részére! Mintegy 400 000,- Ft értékben műszaki cikkeket és egyéb ajándéktárgyakat sorsolunk ki előfizetőink között szeptember 12-én A nyeremények megtekinthetők Kaposváron, az A'RlEL Műszaki Áruházban (Kossuth tér 5.) A nyertesek listáját lapunk szeptember 14-i számában közöljük. Fizessen elő a SOMOGYI HÍRLAP-ra, Ön is nyerhet!

Next

/
Thumbnails
Contents