Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-16 / 192. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 1996. augusztus 16., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogy a- szaló. Magyaregres, Őrei, Zimány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reggel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14-től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319- 397, 06/60/369-033. Mernye, Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Tel.: 82/377- 055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7-13-ig. Balatonföld- vár, Szabadság tér 1. (rend.), Tel: 340-113. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11- 851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12—ig. So- mogyudvarhely Tel.: 30-563- 032. Nágocs Tel.: 372-689. Tapsony 85/322-545. Kőröshegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340- 008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. Balatonboglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Borostyán”, Petőfi tér4. Tel.: 82/319-207. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Balatonboglár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350-268. „Három Királyok” Szabadság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balaton- lelle: „Mária” Móra F. u. 2. Tel.: 85/351-295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353- 513. Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent István u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Napsugár" Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286. Nagyatád: kéthetenkénti váltásban „Szent István" Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Főu. 174-176. Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: .Aranyszarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Lengyeltóti: szabad- és munkaszüneti napokon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Balaton- földvár: „Isteni Gondviselés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340-091. Balatonszárszó: „Menta” Fő u. 60. Tel.: 84/362-925. Kőröshegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Zamárdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. / Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Kadlec András Kadarkút (tel.: 485-261), dr. Visnyei Lajos Mernye (tel.: 385-360), dr. Horváth György Gölle * (tel.: 374-075), dr. Készéi Tibor Nagyberki ** (tel.: 377- 028), dr. Papp Mária Somogyjád (tel.: 489-027). Marcali kerület: dr. Vizi Jenő Tapsony (tel.: 322- 690), dr. Geszti János Somogyvár (tel.: 340-096), dr. Bánkuty József Kéthely (tel.: 339-258), dr. Kotz László Balatonszentgyörgy (tel.: 377-794). Nagyatádi kerület: dr. Nyemetz László Nagyatád, Petőfi u. 6. (tel.: 352-015 és 06/60/568-444), dr. Sipos Imre Csokonyavisonta (tel.: 461-729), dr. Nagy József Lakócsa (tel.: 466-656), dr. Horváth Ferenc Csurgó, Virág u. 8. (tel.: 471 - 250). Siófoki kerület: dr. Me- kis Gábor Siófok, Csokonai u. 2. (tel.: 314-757), dr. Mészáros László Karád * (tel.: 370-191 és 60/368-992), dr. Sziberth László Balatonboglár, Kodály u. 23. * (tel.: 352-829), dr. Molnár Viktor Nagyberény (tel.: 382-538), dr. Cseplits , István Nágocs ** (tel.: 372-657), dr. Gaál Antal Balatoniéig, Dobó K. u. 6. ** (tel.: 350- 419), dr. Farkas Lajos Kánya ** (tel.: 320-284. Az ügyelet 17-én 8-tól 21-én reggel 8-ig tart, kivéve: a *-gal jelzett esetében 17- én reggel 8-tól 19-én reggel 8-ig, míg a **-gal jelzett esetében 19- én reggel 8-tól- 21-én 8-ig tart. A kaposvári állatkórház szombaton 10-12 óra között tart nyitva. A kísérletek anyagi hátterét ma már nem könnyű megteremteni Kutatás a pénzek után (Folytatás az 1■ oldalról) A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karán hosszú évek óta folyik nemzetközileg is számon tartott kutatómunka, amihez hogy, hogy nem, minden évben összejön a szükséges pénz. Dúskálni nem dúskálnak, de nem is panaszkodnak. A legtöbb kísérletet végző élettani és takarmányozási intézet igazgatója, Babinszky László egyetemi tanár, aki egyben a takarmányozási tanszék vezetője, a lehetőségeket ennek megfelelően kicsit másként látja. — Azok a források, amelyek még öt-hat évvel ezelőtt is tudtak komolynak számító összegeket adni különféle kutatási célokra, mára megszűntek, kiapadtak — mondta. — Akik még ma is állami, minisztériumi pénzekre várnak, bizony csalódnak. — Melyek ma a kutatási pénzek fó'forrásai? — Első helyen a pályázatokat kell említeni, manapság ez a legfontosabb forrás. Aki azonban kizárólag a hazai pályázatokat figyeli, az ugyanúgy csalódik, mint aki támogatásra vár. Olyan összegeket, amelyekből komoly, nemzetközileg is elismerésre méltó, publikálható munkát lehet végezni, csak külföldi, főként nyugati pályázatokból lehet elnyerni. Ehhez azonban már kell egy bizonyos ismertség, ha úgy tetszik szakmai hírnév, és kell hozzá egy magas szintű emberi- technológiai- és infrastrukturális háttér. És a legtöbbször kell hozzá egy nyugati partner, akivel közösen dolgozhat egy magyar kutatócsapat. — Mi számít a kutatások terén „komoly” összegnek? — Ez változó. Magyar pályázat esetében egymillió elnyerhető forint már soknak számít, ez azonban kevés a jó eredményhez. Hogy valóban olyan eredmények születhessenek, amiket nyugaton is „el lehet adni”, vagyis tekintélyes szaklapokban publikálni lehessen, ahhoz legalább 40-50 ezer német márka kell programonként. Ahhoz, hogy egy ilyen tanszék, mint a miénk a kutatás terén versenyképes legyen, több tízmillió forintos éves költségvetésre van szükség. — A szakmai elismeréshez sok pénz — külföldi pályázati pénz — kell, de hogy ehhez hozzá lehessen jutni, a szakmai elismertség sem hiányozhat. Egy kicsit nehéznek tűnik kitörési, vagy inkább betörési pontot találni. — Ez valóban így van, de senki sem dolgozik egyedül, minden kutatócsoportban van-, nak elismert tekintélyek, akik mint témavezetők sikerrel pályázhatnak. A fiatalok pedig ezekből a munkákból PhD-fo- kozatokhoz és ismertséghez juthatnak, amivel már később ők is tudnak pályázati pénzeket szerezni. Legalábbis nálunk ez így működik. Ma is van négy PhD-aspiránsunk, és hallgatók is bekapcsolódhatnak a munkákba. Éz a kutatómunka egyik — és mint egyetemnek talán a legfontosabb — hozadéka. Ennek megfelelően a kar vezetősége is messzemenőkig támogatja a munkánkat. Ez igen fontos, hiszen hiába a külföldi kapcsolat, ha itthon nem segítenek. Szerencsére erről szó sincs. — Két fó’ pénzforrást említett, melyből egyik a pályázat. Mi a másik? — Amikor személyre szóló felkérés érkezik egy neves cégtől, vagy szervezettől. De ezt sem szabad gondolkodás nélkül elfogadni, kell, hogy nekünk kutatóknak is fűződjön hozzá valamilyen érdekünk. Az ilyen nagy munkához például szükségesek új infrastrukturális fejlesztések, amit ezekből a pénzből megvehetünk és ami később is a karon marad. — Milyen kutatáson dolgoznak most a tanszéken? — Egy From feed to food elnevezésű — a takarmánytól az élelmiszerig — projecten, ami egy holland-norvég-magyar együttműködés. Lényege a húsminőség javítása a takarmányozással. A CT-központunk is bekapcsolódott, a mi feladatunk egy számítógépes program kidolgozása, aminek segítségével élő állaton is megállapítható a fehérje-beépülés hatékonysága. Ehhez is kapcsolódik egy PhD- munka. A programot Magyar- ország is támogatja, összesen hatvannyolc millió forint áll rendelkezésre három évre. Szóval lehet kutatási pénzeket szerezni de ezek megtalálásához is sok „kutatómunka” kell. Varga Ottó Formaruha diákoknak Már ötödik éve készíti a Munkácsy Mihály Gimnázium elsős leányainak formaruháját a kaposvári Praktikum kft. Az idén több mint százat varrtak. Képünk az utolsó néhány ruha szabásakor készült fotó: kovács tibor A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Építészet és etika L. Szabó Tünde: Az épületek fényesítik a cégtáblát Varga László, a kaposvári Szent Imre templom plébánosa legutóbb a somogyi templomok, egyházi épületek állapotáról, a megyei kórház kápolnájának sorsáról és az egyházművészeti bizottság céljairól kérdezte dr. L. Szabó Tünde megyei főépítészt. — Hogy sáfárkodik a műemléki bizottság a szétosztható pénzzel? — Egymillió forint a pályázatra fordítandó, éves keretünk. A Legyen szebb a mi falunk'. és a műemléki kategóriában hirdettük meg. Mindkét pályázaton eredményesen indulhatnak az egyházi épületek. Mivel sok pályázat érkezik, ezért egy 80 ezer forintos, felső határt kellett szabnunk. — Ez vajmi kevés egy rossz állapotban lévő, templom vagy plébánia-épület esetében. — Ez valóban csepp a tengerben, de mégis elindíthat egy több éves programot. A somogydöröcskei evangélikus templom felújítása is három évig elhúzódott, de mindenki évente adott hozzá, s így egy életveszélyessé vált templomot sikerült megmenteni. Somogy 570 műemlékéből egyébként másfélszáz az egyházi épület, zömmel templom és szobor, de van közöttük temető is. A régiek mellett örvendetes, hogy új templomok is épültek az utóbbi időben: Kaposváron, Fonyódon, Csombárdon, Siófokon, Nagybajomban; és Csurgón is elkezdik hamarosan a munkákat. Sok településen igényes ravatalozók készülnek, mint például Balatonszárszón és Balatonlellén. Balás Béla megyéspüspök a közelmúltban kért fel, hogy legyek tagja az egyházmegye területén működő egyházművészeti bizottságnak. Örülök, hogy ebben restaurálást is folytató plébános, iparművész és rajztanár is tevékenykedik. Ez a munka tanácsadásból és szelíd ráhatásból áll. — Ez azt jelenti, hogy sok giccs kerül a templomokba? — Igen. Ott, ahol — stílusukban vagy nagy számuk miatt — nem illenek a berendezések, kiegészítők, díszek, szobrok a templomba a szemléken megpróbálunk a meggyőző szó erejével hatni, hogy a kevesebb több. De nemcsak a templombelső és - külső a fontos, hanem az egyházi épület környezete is. Ugyanis Somogybán is előfordult, hogy az előzetes tervek ellenére a templom vagy a kápolna közelébe adótornyot helyeztek el. — Mi lesz a kórházi kápolnával? — Eredetileg egy apácakolostorhoz tartozott az 1898- ban készült épület. 1949 óta nem üzemelt kápolnaként, volt gyógyszerraktár, de az utóbbi időben miséztek is itt. Dicséretes, hogy a kórház ismerte fel: meg kell menteni a helyi védelem alatt álló épületet. Egy helyreállítási tervet is készíttettek — az eredeti funkció szerint. Most a pénzt gyűjtik, a műemlékvédelmi hivatal is csaknem félmillió forintot ajánlott fel. Ha összefognának az egyházak, akkor ebben az épületben különböző felekezeti istentiszteleteket lehetne tartani. Ez is a gyógyítás részét jelentené. — Az építész szakmában nagy a presztízsharc? — A piacgazdaságban valamennyi szakmában presztízsharc folyik, amelyet a kereslet és a kínálat dönt el. Ha egy építtető igényes tervezőt akar keresni, azt meg is találja. Hogy mi alapján? Az elkészült épületek fényesítik a cégtáblát. Ä kamarai törvénynek köszönhetően hamarosan szabályozzák a tervezést. Iskolai végzettséghez és gyakorlati időhöz kötik, és csak az tervezhet, aki tagja az Építész kamarának. Én azt szeretném, ha nagyobb lenne az összefogás a kollégák között. Az országban azt tapasztalom, hogy nem toleránsak az építészek. Egy félkész épület esetében más munkájához bátran hozzányúlnak, úgy, hogy nem egyeztetnek az eredeti tervezővel. Ez etikátlan. A megalakult Építész Kamara mellett valamennyi megyében etikai bizottságot kell létrehozni. (Somogybán várhatóan száz tagja lesz.) Ez azért szimpatikus, mert így — mivel mindenki ismeri egymást — toleránsán és igazságosan dőlnek el a viták. — Kinek adja a kérdésstafétát? — Virányi István, kaposvári főépítésztől kérdezem: milyen rendeletet hozott a város a helyi építészeti értékvédelem kapcsán, s milyen épületek tartoznak ide. Tud-e a város anyagi lehetőséget biztosítani ezeknek az épületeknek a helyreállításához, hiszen ez mindenképpen többletköltséget jelent a tulajdonosoknak és az üzemeltetőknek. Lőrincz Sándor Hárman vannak őrizetben, a többit még keresik — A gyógynövényleadás utóélete Rendőrre támadtak Mosdóson a cigányok Szerda este gyógynövényleadás volt Mosdóson. A környező falvakból is többen érkeztek azok közül, akik ebből teremtik elő a mindennapi betevőt. Öten azonban inkább a toroköblögetést választották volna, csakhogy a közeli Kristály presszó tulajdonosa nem szolgálta ki a gépkocsival érkező ittas gyűjtőket. Ők némi lökdösődés és fenyegetés után távoztak, ám hamarosan még harminc-negyven szomjas társuk érkezett: autókkal és lovaskocsikkal, karók, kések és vasvillák voltak náluk. A tulaj azonnal értesítette a faluban lakó rendőr ismerősét, aki kaposvári főnyomozó. A szolgálaton kívüli rendőr önvédelmi fegyverével érkezett a helyszínre, amely addigra már csak nyomokban emlékeztetett mivoltára. A nyomozót jól ismerték a helybeli romák, s miután vagy tucatnyian követelték az életét, s ő két figyelmeztető lövést is leadott — egyet az ajtóban, egyet már az udvaron —, rálőtt az egyik vasvillával fenyegetőre. A mosdósi kórházba menekülőket üldözték, még a szanatórium leengedett félsorompóját is áttörték lovaskocsival. Végül harminc rendőrnek kellett rendet csinálnia. Dr. Dégi Endre ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján így vonta meg az eset mérlegét: hét ember megsérült, az üzletvezető csak egy futás közbeni esésnek köszönheti, hogy nem állt a hátába vasvilla, egy másik polgárnak átszúrták a karját, a presszóban pedig mintegy félmillió forint kár keletkezett. Csoportosan elkövetett garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés, a közlekedés biztonságának veszélyeztetése és rongálás miatt indult eljárás. Eddig három embert vett őrizetbe a rendőrség, a gyanúsítottak felkutatása folyamatban van, s további őrizetbevétel várható. A fegyverhasználatot a nyomozóhivatal jogszerűnek minősítette. — A helyzet olyan volt, hogy az is jogszerű lett volna, ha több célzott lövést ad le a nyomozónk — hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Ferincz József, a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. — A hasonló esetekben ezt követően is keményen fogunk fellépni. Azt ígérték: mindent elkövetnek, hogy a nyomozót és családját ne érje bán- tódás. Hogy a veszély fennáll, az még a véres estén egyértelművé vált: a lövés után a nyomozót és a feleségét csaknem elütötte egy zöld Zsiguli, s a kihallgatásra várva is megfenyegették őket. A sajtótájékoztatóra meghívták Szegedi Tibort, a Somogy Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Társulásának elnökét, áld kérte, hogy találkozhasson a a műtéten átesett, kórházban fekvő sérülttel és az őrizetben lévőkkel, ígérte: Mosdóson is beszél az emberekkel. Katona József Idénymunka Tart még az idegenforgalmi szezon a Balaton mellett. Ezt mutatja az is, hogy több tóparti településen keresnek idénymunkásokat. Fonyódon és Balatonfenyvesen felszolgálókat és konyhai kisegítőket vennének fel a vendéglősök, Balatonlellén takarítókra lenne igény. A megyei munkaügyi központ balatonboglári kirendeltségén emellett szakmunkásoknak és felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek is többféle munkalehetőséget tudnak ajánlani. Egyebek között festő-mázolót, villanyszerelő-karbantartót, autóbuszvezetőt, villamos- mérnököt, angolul vagy németül beszélő gépész- mérnököket és könyvelőt tudnának foglalkoztatni.
