Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

1996. augusztus 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Félpályás felújítás a barcsi határátkelőnél Útjavítók a hídon Megkezdték a barcsi híd út­burkolatának javítását. Teg­nap délelőtt láttak hozzá - félpályás szélességben - az út kátyúinak eltüntetéséhez. Az útburkolat felújítása idején a barcsi határúidon félpályás út­lezárás lesz. Emiatt szeptember 10-ig - a határőrség tájékozta­tása szerint - a személy- és te­herforgalomban is kisebb-na- gyobb várakozásokra lehet számítani. Az autók ugyanis egy sávban közlekedhetnek. Csak a legszükségesebb javí­tásokat végzik el most az úton, a határátkelőben. A barcsi híd szeptemberben esedékes teljes felújítást, mint ismeretes, az amerikai békefenntartók kéré­sére halasztották el - a jövő év tavaszára. Az útburkolat felújí­tására az eredeti elképzelések szerint is augusztus 15-e és szeptember 10-e között tervez­ték; természetesen nem folya­matosan dolgoznak, hanem al­kalmanként, egy-két napon. Tegnap a kátyúk fel töltéséhez fogtak hozzá, és előreláthatólag szeptember elsején elvégzik a szükséges aszfaltozást. Bár a felújítási munkák elvégzésében az idén Horvátország lenne a soros, ezt az ideiglenes útjaví­tást nem horvát, hanem magyar szakemberek végzik. N. I. Elbűvölte változó szépsége az épületgépészt 150 festmény a Dráváról Fucskár József egyik drávai képével fotó: pölöskei tiborné Fucskár József épületgépész szakon végzett a pécsi Pollack Mihály főiskolán. A szakmá­jában dolgozik jelenleg is, emellett egyre több képzőmű­vészeti tárlaton látjuk festmé­nyeit. Képeit már jól ismerik Dél-Somogyban, Baranyában. — Szerettem volna rajzot, festészetet tanulni, de Pest messze volt — mondta Fucs­kár József. — Fontosabb volt, hogy szakmát szerezzek. Négy-öt éve azonban újra elő­vettem a festéket, s gyakorol­tam munka után, hétvégeken. Jártam a galériákat, olvastam a képzőművészeti tárgyú köny­veket, tanultam. Néztem, hogy a nagy festők hogyan oldották meg a különféle képi problé­mákat. S éreztem, hogy egyre jobbak a képeim. Telente bőven van ideje fes­teni, hiszen a szakmája erősen évszakhoz kötött. — Több festményemet át­vette és eladta egy képkeres­kedő. Azóta már három pécsi galériával is kapcsolatba kerül­tem. Azért is örülök ennek, mert szenvedélyesen megsze­rettem a festést. Fucskár József a Dráva fes­tője. Nagyon sok képéhez vá­lasztotta témául a folyót. — Aki itt lakik, menthetet­lenül a folyó varázskörébe ke­rül — mondta. — Sőt, olyanok is, akik nem itt élnek. Nemrég Pécsről jöttek hozzám azzal, hogy a Dráváról akarnak ké­pet. Három év alatt több mint százötven képet festettem már a folyóról. Nincs ezen mit cso­dálkozni, hiszen ez a folyó mindennap, sőt minden év­szakban új arcát mutatja. S egyik arca gyönyörűbb, mint a másik. Igyekszem minél több­ször és többféleképpen meg­örökíteni. A kedvencem a Dráva-híd és környéke, az Ó- Dráva, a rigóéi tó, a Kisbók. Fucskáréknál örökség a jó rajzkészség. — Apám is szé­pen rajzolt, még mozgó bu­szon is, és a fiamnak is van ér­zéke hozzá. Egyszer talán majd kedve is lesz... N. L. Munkahenger satupadon Emelő- és anyagmozgató gépek gyártásával, felújításával foglalkozik a barcsi Seres gépipari és kereskedelmi kft. Többnyire kommunális és mezőgaz­dasági gépekhez szükséges termékeket állítanak elő, svéd alapanyagból. Képünkön; egy hid­raulikus működtetésű munkahenger felújíta. fotó: pölöskei tiborné Biztató változást ígér a kistérségi közbiztonsági alapítvány Pénz híján lassú a rendőr Szépen felújított épületben dolgoznak már Csurgón a rend­őrök, egyévi áldatlan körülmények után. Az épület külső re­noválása ugyan késik, de ősszel erre is sort kerítenek. A parancsnok, Schvitz László százados elismerően azt mondta: az alsó szint „szu­per”, de a csurgói kmb-cso- port, a járőrök öltözője már nem fért el itt. A tetőtéri elő­készítés folytán azonban pár éven belül megoldják az elhe­lyezésüket. Visszatérő gond Csurgón a pénz, amelyből sem a rendőr­ségnek, sem az önkormányza­toknak nincs elég. A lakosság hiányolja a gépjármű-ügyinté­zést. Az autólopások vissza­szorítását szolgáló számító- gépes rendszerhez ugyanis csak a nagyatádi kapitányság­nak van gépe; az átírt jármű adatai - névvel, motor- és rendszámmal együtt - ott per­ceken belül bekerülnek az or­szágos rendőrségi nyilvántar­tásba. Schvitz László sokat vár a somogycsicsói és iharosberé- nyi önkormányzat által létre­hozott kistérségi közbizton­sági alapítványtól. Tevékeny­ségüket ez az egész volt csur­gói járás területén kívánja se­gíteni a tevékenységüket, ezért is várja erről a területről a tá­mogatást. Az önkormányza­tok, a vállalkozók, magán- személyek adományaiból ugyanis összejöhetne az az egymillió forint, amelyből megvásárolhatnák a számító­gépes rendszert; ez megoldaná a helyi gépjármű-ügyintézés gondját. Ahhoz, hogy a rend­őrőrs állományának mobil rá­diókészüléke telefonként is működtethető legyen, antenna kell, s ez újabb negyedmillió forint... A gyerekeket is föl kell ké­szíteni a felnőttkor kihívása­ira. A parancsnok a négy fő veszélyforrásról - dohányzás, alkohol, drog, AIDS - felvilá­gosító foglalkozást is tervezi a két csurgói általános iskolá­ban. Csakhogy ehhez is pénz kell. Szeretné megalapíttatni „az év rendőre” címet, mely a lakosság szavazata alapján nyerhető el. Ez is ösztönző volna. S már rendszeres a jár­őrözés a szőlőhegy területén - így várhatóan csökken a ter­ménylopások száma is. (Horváth) Darányi diákok Erdélyben A napokban érkeztek meg a darányi iskola diákjai, peda­gógusai és több szülő Erdély­ből. Hat napig voltak Székely- derzs és Muzsna vendégei. Ötéves a kapcsolat a két er­délyi faluval. Cseresznyés Géza, az iskola igazgatóhe­lyettese elmondta; mára na­gyon jó viszony alakult ki nemcsak az iskolák és telepü­lések, hanem a családok kö­zött is. Például többen, akik most nem tudtak utazni, cso­magot küldtek az ottani bará­toknak. Szervezetten évente találkoznak a Dráva-parti és a székely települések lakói. — Negyvenegyen utaztunk az idén, a legtöbben már régi ismerősként. A falubeli csalá­doknál szállásoltak el bennün­ket. A programban szerepelt egyebek között közös szalon­nasütés, székelyudvarhelyi vá­rosnézés... Udvarhely körülbe­lül olyan távolságra van tőlük, mint innen Barcs. A gyerekek számára a legérdekesebb talán mégis az volt, hogy kecskét fejhettek, tehenet és birkát gondozhattak, zabot szedhet­tek. A darányi gyerekeknek ez élményszámba megy, hiszen már nem élnek ennyire közel a természethez. Az igazgatóhelyettes el­mondta: a barátság tulajdon­képpen hét települést hozott össze, hiszen a darányi isko­lába járnak Drávatamási, Drá- vagárdony, Kastélyosdombó és Istvándi gyerekei is, s a szü­leik is jó barátságba kerültek a két székely település lakóival. Jövőre az erdélyiek viszonoz­zák a látogatást, részt vesznek a darányi falunapon is. N. L. Kérdőíveket kültek ki a fiataloknak Helyzetfeltáró munkába kezdett a közösségszolgálat, Phare tá­mogatással: kérdőíveket küldtek a 12-25 éves fiataloknak. Több százan nyilatkoztak önmaguk­ról, lakóhelyükről és a demokrá­ciáról. A Phare felmérése októ­berben zárul; helyzetelemzése jó tervezési háttér a Csurgó és tér­sége közösségi alapítványnak is. Fénymásolót visznek a testvérfalvaknak Drávatamási és Drávagárdony képviselő-testülete arról dön­tött, hogy új fénymásoló beren­dezést ajándékoz erdélyi test­vértelepülésének. A két székely falu ugyanis ebben kérte a Dráva menti települések segít­ségét. Az új fénymásológép ára körülbelül ötvenezer forint. Felújított pince a szőlőhegyen Felújíttatta a művelődési közr- pont szabadidőpincéjét is a csurgói önkormányzat a mű­szaki iroda közhasznú munka­brigádjával. így a szőlőhegyen levő épület az ajtók, ablakok rendbe tétele és a külső-belső festés után már nagyon muta­tós. A csurgói gyermektábor ifjú lakói birtokba is vették. Felvétel a barcsi foglalkoztatóban Megváltozott munkaképessé­gűeknek is kínál munkát a bar­csi szociális foglalkoztató: fel­vételt hirdetnek varrónők szá­mára. Szakképzett és betanított varrónőket keresnek foglalkoz­tatásra, s megváltozott munka­képességűeket is alkalmaznak. Sorsjegyet adnak a parlagfűért Az a barcsi lakos, aki összeszed ötven darab parlagfüvet, sors­jegyet kap, amellyel értékes tárgyakat nyerhet. Ezzel az ak­cióval igyekszik a város be­vonni a lakosságot a parlagfű irtásába. A parlagfüvet augusz­tus 21-től veszik át a gimná­zium mellett, a sorsolást szep­tember 4-én tartják - ugyanott. Nyelvi tábor Berzencén a diákoknak tíz napig Játszóház az iskolában Tanulás után jólesik egy kis kikapcsolódás a játszóházban Gyerekhad szállta meg a ber- zencei iskolát; negyvenhárom kisdiák. A der, die, das rej­telmeivel ismerkednek két csoportban; az udvaron, játék közben is német szót hallani.- Fontos az idegen nyelv isme­rete; ezért rendeztük meg a bentlakásos tábort - mondta Cseh István igazgató. - Az in­tenzív tanulás mellett sok él­ménnyel is gazdagodnak: ját­szóház, számháború, vidám rendezvények sora várja őket. Sokan összefogtak a tábo­rért: több mint ötven cég és magánvállalkozó támogatta. Pályázaton 110 ezer forintot nyert az iskola, s 20 ezer forint­tal gyarapította a Berzencéért alapítvány számláját a tábor műsoros estje. Mert nyilvános rendezvényt is tartanak. A hatodikos Zimmermann Barna először jött táborba:- Érdekesek a foglalkozások; sokat tanulunk - mondta. - így a szüleimnek is jóval olcsóbb, mintha különórákra járnék. Jankovics Ferenc nyolcadi­kos, és azt mondta, rendőr sze­retne lenni. - Igyekszem ta­nulni a nyelvet, mert ebben a szakmában is szükség lesz rá.- Nagyon jó itt lenni - mondta Balogh Mónika. Közö­sen oldjuk meg a feladatokat a kiscsoportban, és játék közben is németül beszélünk. Ha lesz ilyen tábor, jövőre is jövök. Novogradecz Diana is ne­gyedikes, Mónikával egy cso­portban tanul: — Érdekes ez a bentlakásos tábor, jó a kis közösségünk. S az is, hogy nem kell mindennap bejárni, mi ugyanis messze la­kunk. És a szüléink sem izgul­nak, tudják: jó helyen vagyunk. A beszélgetés végén már németül búcsúztak a tanulók. Azt mondták: jó ez a nyári tá­bor! Németh István Még mindig az alkohol, de kenyeret is lopnak Betörések kis boltokban Több mint hetven boltja van a Barcs és Vidéke Áfésznak, s ebből több mint harminc falun. Szinte minden hónapban betör­tek valamelyik vidéki üzletébe. Rinyaújnépen például fél év alatt háromszor rámolták ki a boltot, a homokszentgyörgyit pedig kétszer, egymás után. Be­törtek Istvándiban, Lakócsán, Babócsán és Bolhón. Előfordult olyan is, hogy a betörők a hely­színen nekiálltak falatozni. Ta­lán úgy gondolták, hogy csak az a tied, amit megeszel. S hi­ába kapják el a legtöbb esetben a betörőket, az áru — mivel többnyire fogyasztási cikk — már nem kerül elő. — Mindenütt nőtt a bűnözés; nemcsak helyi sajátosság ez — mondta Takács László, a Barcs és Vidéke Áfész vezetője. — A nagy betörési hullám azonban három-négy éve volt; olyan te­lepüléseken is, ahol korábban soha nem fordult elő. Hogy a tavalyihoz képest idén nem nőtt tovább a számuk, leginkább annak tudható be, hogy megfo­gadtuk a rendőrség tanácsait, gondoskodtunk a megfelelő védelemről. Egyre több a falvakban a bolti lopás is, ami eddig csak a városra volt jellemző. — Még mindig az alkohol és a cigaretta vezet. Emellett azonban lopnak kolbászt, sőt a kenyeret is — mondta Takács László. — Korábban ez nem volt jellemző, és valóban bizo­nyítja a megélhetési bűnözés megjelenését. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents