Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06 / 157. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 6., szombat Befejezik a félbemaradt iskolaépítést Ordacsehi új irányt vesz Letette a polgármesteri esküt Horváth Gyula Ordacsehi vasárnap megválasztott polgármestere. Két éves szünet után tért vissza a posztra a választók akaratából. Esküt tett Szász László önkormányzati képviselő is, aki Kiss Miklós alpolgármester lemondásával a kislistáról került a testületbe. A napokban meg is kezdték a munkát: a képviselő-testület csütörtök este megalkotta rendeletét a közétkeztetés dijairól, amely eredetileg decemberben készült. Nem tudta elfogadni a konyhai dolgozók kérését, hogy a kötelező étkeztetéshez többlet támogatást nyújtson az önkormányzat. A kétezer forintos juttatásnál többet nem vállalhat. Horváth Gyula polgármester két kiváló munkatárs nélkül folytatja a munkát, hiszen megvált tisztétől Kiss Miklós alpolgármester és távozik dr. Hajmást József jegyző is. Kiss Miklós egyébként tegnap adta át a képviselőknek azt a levelet, amelyben még tavasszal papírra vetette, miért válik meg a közmunkától hét évi szolgálat után. Ágoston László képviselő sérelmezte a távozó alpolgármester lapunknak tett nyilatkozatait. Ám mivel mindenki másként emlékezett és mást olvasott ki a mondatokból, levették a napirendről a témát. Kiss Miklós úgy rendelkezett, hogy a neki járó 100 ezer forintos tiszteletdíjat tegyék félre a tsz-nél raktározott fogorvosi felszerelés munkába állításának érdekében. Horváth Gyula elmondta, hogy most a legnagyobb gondot a jegyző és a pénzügyes munkatárs pótlása okozza, addig zökkenőkkel dolgozik a hivatal. A jegyzői pályázatta egyébként hatan jelentkeztek, a jövő héten hallgatják meg a jelölteket. A polgármester úgy véli, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt az intézmények fenntartására koncentrálhat csupán az ön- kormányzat, de megkísérlik a megkezdett iskola-építkezés befejezését. A jövőben az utak és járdák felújítására fordítanak nagyobb gondot. G. M. Farkas Ferenc köszöntése Lellén Zenei életünk nagy öregjét a 90 éves Farkas Ferenc zeneszerzőt, Balatonlelle város díszpolgárát köszönti a lellei nyár orgonafesztivál nyitó hangversenye július 7-én vasárnap, 20 órakor a helyi katolikus templomban. A komponista dalait és orgonaműveit Faragó Laura énekművész és Sebestyén János orgonaművész szólaltatja meg s felcsendül néhány Mozart és Respighi mű is. A Rijeka Bank Rt szolgáltatása Magyarország, Csehország és Szlovákia bankjegyeinek beváltását kezdte meg pénztárainál és váltóhelyein a Horvát Köztársaság Idegen- forgalmi Minisztériumának utasítására a Rijeka Bank Rt.. E banki szolgáltatás csak Istarska megye egy részére, Primorsko-goranska és Senjsko-licka megyére terjed ki. Mozgáskorlátozottak Igáiban Ma fejeződik be a mozgáskorlátozottak igali üdülőjében első alkalommal szervezett családi tábor. Az egy hetes aktív pihenést, amelyen 7, mozgáskorlátozott gyermeket nevelő család vett részt a Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesülete támogatta. A magánvállalkozók mintegy 100 ezer forinttal járultak hozzá a 26 rászoruló üdülési költségeihez. Új kombájnnal Zamárdiban A Zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet 18 millió forintért új kombájn vásárolt. A 300 hektáron termő búza és 490 hektáron vetett sörárpa betakarításához a már meglévő három volt NDK gyártmányú gép nem elegendő. A tervek szerint a jövő héten már megkezdik a gabona aratását. Próbaüzemben a hidroglóbusz Jó minőségű ivóvizet ad a mikei hidroglóbusz. A hétmillió forintért nemrégiben megépített száz köbméteres víztároló — amely 220 családot lát el egészséges ivóvízzel — próbaüzeme most folyik. A tárolt vizet egyszer már fertőtlenítették és vízmintát is vettek. Ennek eredménye alapján kerülhet sor a végleges átadásra. Kvótarendszer és terménytőzsde Francz Rezső: elfogadhatatlannak tartom az árkartellt (Folytatás az 1. oldalról) — Szép lenne, ha mindez megvalósulna, de a lényeg ettől még továbbra is változatlan marad: tudni illik, hogy a mezőgazdaságból megélni ma a csodával egyenlő. — Ez így van. Alacsony a nyereségráta, ugyanakkor a lekötött eszközök nagysága hallatlanul nagy. Ha megnézzük a világon bárhol, az igazán gazdag emberek nem a parasztok közül kerülnek ki. Hollandiában, Amerikában, Németországban, Ausztriában egyaránt úgy tartják a parasztot, hogy éljen meg polgári módon, de nem válik dúsgazdaggá sehol. Ez a mezőgazdaság jellegéből fakad, abból, hogy bárhol a világon magas támogatottsággal tud csak létezni. Nálunk még a polgári jólét is reménytelenül messze van, hiszen jelenleg rendkívül alacsony az agrárszféra támogatottsága. Egyesek itthon azt hiszik, hogy amíg a hazai ellátást nem veszélyezteti, az exportban lehet rá számítani, addig minden rendben van a mezőgazdaságunkban. De ha megnézünk más mutatókat, például azt, hogy mennyi a beruházás a mezőgazdaságban, milyen öreg az eszközállomány, milyen magas a hitelállomány, és mennyi az utóbbi egy évben kiadott hitel, tehát élvezi-e a mezőgazdálkodók tömege a bankok bizalmát, akkor rá kell döbbennünk, hogy nagy bajok vannak. Ennek ellenére szerintem van jövője a magyar mező- gazdaságnak, csak az odavezető utat kell valahogy túlélni. — Addig is, amíg megérkeznek a jobb idők, mivel próbálkozzék a falusi, mitől remélje a biztos egzisztenciáját? — Sokan kérdezik tőlem, mire kaphatnak támogatást? Rendszerint visszakérdezek, hogy mit akar csinálni? Mindegy — mondják —, csak olyasmit, amire támogatás van. Nem csalók ezek ezek az emberek, félreértés ne essék. Egyszerűen olyan nagy a tőkeéhség a mezőgazdaságban, hogy akármit csinál, traktort vesz, disznóólát épít vagy ültetvényt telepít, mindegyikre szükség van. — Sokan úgy gondolják, hogy már sohasem fog tudni annyi embert eltartani a mezőgazdaság, mint a korábbi évtizedekben. — Ez biztos. 1988-ban a keresőképes lakosság 18-19 százaléka foglalkozott földműveléssel, állattartással. Ma kevesebb mint a fele. Igaz, hogy az akkori mezőgazdaságnak a feldolgozó és egyéb tevékenységével nagyobb munkaerőigénye volt, és az állományi létszámgazdálkodás is arra ösztönözte a munkaadókat, hogy nagy létszámot foglalkoztassanak. Ma maradt a munkaerő mint költség. Következésképp a legkisebb költséggel próbál termelni mindenki. Az erősödő birtokos réteg is csak időszakonként alkalmaz dolgozókat, és azt sem legálisan teszi, hanem megkerülve a társadalombiztosítást, jövedelem- adót. — Ön országgyűlési képviselőként mit tud tenni a mezőgazdaságért, illetve a termelőkért? — A költségvetési bizottság tagjaként számtalanszor azt kell látnom, hogy amit adott esetben a mezőgazdaság javára sikerül elérnünk költségvetési szinten, nagyon gyakran kicsorbul, amire a végrehajtásra kerül sor. A törvényhozói akarat és a végrehajtás között van egy jelentős hézag. A bizottságbeli munkám pedig sokszor olyan mint a katonaságnál a leszerelés előtti pillanatok. Amikor mindenki egy sátorlapba összecsomagolta a cuccát, és még a wécére is azzal együtt ment, mert nem lehetett benne biztos, hogy nem tűnik-e el belőle egy gyalogsági ásó, vagy valami más. A bizottságot sem szabad egy pillanatra sem otthagyni, mert bármikor támadhat valakinek egy ötlete a mezőgazdaság rovására. — Képviselőként mit tart eddigi legnagyobb sikerének, illetve kudarcának? — Sikerként éltem meg, hogy a földbérleti dijak adózási szabályozásánál az én módosító javaslatomat fogadták el. Kudarcnak fogtam föl, hogy az adótörvényeknél nem sikerült megváltoztatnunk azt a szabályt, hogy az osztalékot ne sújtsák kiemelt adóval. Ez a normális tőkeátcsoportosítást korlátozza. Persze nem hagytam annyiban, és remélem, hogy idén végre sikerül ebben áttörést elérni. Nagy László Egymásra talált a minisztérium, a bíróság, az egyetem és a főiskola Igazságügyi főiskolai szak Kaposváron A Kaposváron jövőre induló igazságügyi főiskolai szak szerves része lehet a tervezett igazságügyi reformnak. Dr. Csiha Judit államtitkár: — Szükségszerűen megérett a helyzet arra, hogy a szervezeti reform legalábbis az elképzelések szintjén körvonalazódjon. Az eddigi tapasztalatok és számítások azt mutatják, nagyon sok olyan igazságszolgáltatással összefüggő feladat van, amelyet ma bírák látnak el, holott nem bírói feladatok. Gondolok itt a tárgyalási anyagok előkészítésére, közbenső érdemi döntések meghozatalára vagy a telekkönyvi bejegyzések megírására. Ezek a feladatok nem feltétlenül igényelnek jogi egyetemi végzettséget, de mindenképpen speciális főiskolai végzettség szükségeltetik hozzájuk. Ez a képzés, amit jogi asszisztensi képzésnek is szoktak hívni, Európa-szerte bevált intézmény. Mi úgy gondoltuk, hogy a Kaposváron felmerült ötlet szakmailag megalapozott és támogatásra érdemes, ennek elméleti és költségvetési megalapozása zajlik most. Dr. Kengyel Miklós dékán: — Hosszú érlelődési folyamat előzte meg ezt az egymásra találást, amikor a jogászképzést megpróbáltuk másféleképpen megközelíteni — mondta a pécsi egyetem tanára. — Eljutottunk odáig, hogy igazából a hiányzó főiskolai képzést kellene célba vennünk. Sokáig tartotta magát ugyan az a felfogás, hogy a jogászképzés csak egységes lehet, ami egyfajta tabu-kérdésnek számított. Mi voltunk az elsők a jogi karok közül, akik túlléptünk ezen a tabun, és azt mondtuk: meg kell próbálni a képzést több fázisra bontani. Áz elképzelésünk annyiban vett más irányt, hogy az igazságügyi főiskolai szak nem a jogászképzés előszobája lesz, hanem egy különálló képzési forma. Szeretném is hangsúlyozni, hogy ez nem egy lerövidített, zanzásított jogászképzés, hanem egy főiskolai szintű, gyakorlatra orientált képzés. Ha a gyakorlatnak telekkönyvi ügyintézőre van szüksége, akkor azt képzünk, ha a cégbírók mellé kell segéderő, akkor erre állunk rá. — Hadd áruljam elé, hogy erre a képzésre mi jelentkeztünk — mondta Fioláné dr. Komáromi Gabriella, a tanítóképző főigazgató. — Olvastuk Ujkéry Csaba egyik nyilatkozatát, és én abban a pillanatban felhívtam. A tanítóképző főiskola amúgy is szembenéz a bírósággal, itt a Bajcsy-Zsi- linszky utcában, és bármilyen kötelékben élje tovább életét,' az Isten is arra teremtette, hogy kapcsolatot keressen ezzel az új vállalkozással. Hiszen ez egy a jövő kihívásaira válaszoló szolgáltatás. Mi mostanában feladatokat keresünk, hiszen se elég gyerek, se elég katedra nincsen. Főiskolánknak át kell alakítania struktúráját, lényege-lelke ugyan álmaim szerint mindig a tanító- és óvodapedagógus képzés maradna. Ebbe a képzési formába meglévő tanszékeink kapcsolódhatnak be; társadalomtudományi, informatikai és idegennyelvi tanszékünk és képzett szakembergárdánk van. És tanulni is hajlandóak vagyunk. Újra meg kell találni a helyünket a Nap alatt, és remélem meg is találjuk. Ismert, de megemlíteném, hogy elmúlt napokban szándéknyilatkozat született főiskolánkon, amely a jövőt tekintve a Janus Pannonius Tudományegyetem kötelékében, önálló karként képzeli el a főiskola életét. A döntésig persze még rengeteg idő van, hiszen hosszú az út egy majdani, elképzelt szerződésig, és még hosszabb a parlamenti döntésig. De már most közösen pályázunk, nagy örömünkre szolgál a levelező képzés, de nagyon szeretnénk egyszer egy nappali képzésnek is helyet adni, és az állam- és jogtudományi karral továbbra is gyümölcsözően együttműködni. Dr. Ujkéry Csaba: — Az első végzett hallgatók 2000-ben hagyják el az intézményt — mondta a bíróság elnöke. — Nagyon várjuk a segédszemélyzetet, hiszen az ítélkezés az egyfajta különleges dolog, ha úgy tetszik, de én azt a sokat idézett példát szeretném megemlíteni, hogy egy repülő felszállásához nagyon sok ember nagyon fontos munkája szükséges. Balassa Tamás Kevesebb újszülött, magasabban képzett szülőnők Bábák tanácskozása Szülés után közös az öröm FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Alufóliába és meleg takaróba „csomagolták” nemrégiben a somogyi mentősök azt a koraszülött babát, akit édesanyja hirtelen, az otthonában hozott világra. A leleményesség azonban nem pótolhatja minden esetben a szakmai felkészültséget, műszerezettséget. A szülésznők helyéről a megváltozott szemléletű ellátásban és a korszerű szülészképzésről tanácskozott tegnap a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán 300 szülésznő, valamint a téma iránt fogékony szülész-nőgyógyász szakorvos. Az évente megrendezésre kerülő országos szülésznői konferencia résztvevőit dr. Gimesi Mihály a Kaposi Mór megyei Kórház főigazgató főorvosa köszöntötte. Ezt követően a résztvevők plenáris és szekció üléseken, 49 előadásban adtak számot a szakterület forrongó kérdéseiről. A szülésznőket és szülésznőgyógyász szakorvosokat egyaránt élénk reagálásra késztette az az elképzelés, amely az otton- szülés lehetőségét szorgalmazza. Szabó Gyuláné a Kaposi Mór megyei Kórház főnővére az infrastruktúra és a mentőszolgáltatás, valamint a szakember ellátás hiányosságait mérlegelve nem igazán támogatja ezt a szemléletet. Mint mondta: a szülés otthonos körülményeit elsősorban a jól felszerelt intézetekben kellene biztosítani s a futószalagszerű ápolás helyett a személyre szóló, családközpontú szülést kellene támogatni. — A bábaasszony elsősorban a kellemes, bábáskodó, de megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező szülésznőt takarja és ne az elembertelene- dett futószalagon „termelő” egészségügyi szakdolgozót — mondta. A családias szülés feltételeinek megteremtésében, a rooming-in rendszerű gondozás és az apás szülés bevezetésével, a kaposvári kórház élenjár. Véleménye szerint a továbbiakban is az lenne a megnyugtató, ha a szülési fájdalmak kezdetekor már intézetbe kerülne a vajúdó asszony. Dr. Prievara Ferenc Tibor osztályvezető főorvos szerint a szülőotthonok sem nyújthatnak teljes biztonságot a szülés körüli szövődmények ellátásában. Egyes esetekben öt percen belül szükséges a jól műszerezett kórházi háttér és a szakorvos. A szülésznőképzés az Európai Unió által előírt szakmai programok alapján ezért már hazánkban is nagy figyelmet fordít a szülésznők hatáskörének kimunkálására. Ennek keretében, a POTE Egészségügyi Főiskolájának kaposvári tagozatán jövőre beindul a felsőfokú szülésznőképzés is. A posztgraduális és továbbképzések alkalmával olyan fölkészült szakembereket bocsátanak ki, akik az otthoni és intézeti szülések levezetéséhez egyaránt szélesebb körű jogosítványt nyernek. — Magyarországon komoly átalakuláson megy át a szülészeti ellátás. A korábbi 190 ezer szülés helyett csupán 110 ezer történik egy évben — mondta Dr. Sövényi Ferencné a Népjóléti Minisztérium ápolási főosztályvezetője. — A tömegfeladatokról a minőségi ellátásra kell áttérni. Ennek lényege: humánusabb körülmények között kell levezetni a szülést. A szülészorvosok nem igazán támogatják az otthon szülés gondolatát, ugyanakkor a társadalom felől érkező igényeket meg kell oldani. Ennek része az otthonszülés is. Várnai Ágnes i
