Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 6., szombat Befejezik a félbemaradt iskolaépítést Ordacsehi új irányt vesz Letette a polgármesteri es­küt Horváth Gyula Orda­csehi vasárnap megválasz­tott polgármestere. Két éves szünet után tért vissza a posztra a választók akaratá­ból. Esküt tett Szász László önkormányzati képviselő is, aki Kiss Miklós alpolgár­mester lemondásával a kis­listáról került a testületbe. A napokban meg is kezdték a munkát: a képviselő-testület csütörtök este megalkotta ren­deletét a közétkeztetés dijairól, amely eredetileg decemberben készült. Nem tudta elfogadni a konyhai dolgozók kérését, hogy a kötelező étkeztetéshez többlet támogatást nyújtson az önkor­mányzat. A kétezer forintos jut­tatásnál többet nem vállalhat. Horváth Gyula polgármester két kiváló munkatárs nélkül folytatja a munkát, hiszen meg­vált tisztétől Kiss Miklós alpol­gármester és távozik dr. Haj­mást József jegyző is. Kiss Miklós egyébként tegnap adta át a képviselőknek azt a levelet, amelyben még tavasszal papírra vetette, miért válik meg a köz­munkától hét évi szolgálat után. Ágoston László képviselő sé­relmezte a távozó alpolgármes­ter lapunknak tett nyilatkozatait. Ám mivel mindenki másként emlékezett és mást olvasott ki a mondatokból, levették a napi­rendről a témát. Kiss Miklós úgy rendelkezett, hogy a neki járó 100 ezer forintos tiszteletdí­jat tegyék félre a tsz-nél raktá­rozott fogorvosi felszerelés munkába állításának érdekében. Horváth Gyula elmondta, hogy most a legnagyobb gondot a jegyző és a pénzügyes munka­társ pótlása okozza, addig zök­kenőkkel dolgozik a hivatal. A jegyzői pályázatta egyébként hatan jelentkeztek, a jövő héten hallgatják meg a jelölteket. A polgármester úgy véli, hogy a nehéz anyagi körülmények mi­att az intézmények fenntartására koncentrálhat csupán az ön- kormányzat, de megkísérlik a megkezdett iskola-építkezés be­fejezését. A jövőben az utak és járdák felújítására fordítanak nagyobb gondot. G. M. Farkas Ferenc köszöntése Lellén Zenei életünk nagy öregjét a 90 éves Farkas Fe­renc zeneszerzőt, Balatonlelle város díszpolgá­rát köszönti a lellei nyár orgonafesztivál nyitó hangversenye július 7-én vasárnap, 20 órakor a helyi katolikus templomban. A komponista da­lait és orgonaműveit Faragó Laura énekművész és Sebestyén János orgonaművész szólaltatja meg s felcsendül néhány Mozart és Respighi mű is. A Rijeka Bank Rt szolgáltatása Magyarország, Csehország és Szlovákia bank­jegyeinek beváltását kezdte meg pénztárainál és váltóhelyein a Horvát Köztársaság Idegen- forgalmi Minisztériumának utasítására a Rijeka Bank Rt.. E banki szolgáltatás csak Istarska megye egy részére, Primorsko-goranska és Senjsko-licka megyére terjed ki. Mozgáskorlátozottak Igáiban Ma fejeződik be a mozgáskorlátozottak igali üdülőjében első alkalommal szervezett családi tábor. Az egy hetes aktív pihenést, amelyen 7, mozgáskorlátozott gyermeket nevelő család vett részt a Mozgáskorlátozottak Somogy me­gyei Egyesülete támogatta. A magánvállalko­zók mintegy 100 ezer forinttal járultak hozzá a 26 rászoruló üdülési költségeihez. Új kombájnnal Zamárdiban A Zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet 18 millió forintért új kombájn vásárolt. A 300 hektáron termő búza és 490 hektáron vetett sör­árpa betakarításához a már meglévő három volt NDK gyártmányú gép nem elegendő. A tervek szerint a jövő héten már megkezdik a gabona aratását. Próbaüzemben a hidroglóbusz Jó minőségű ivóvizet ad a mikei hidroglóbusz. A hétmillió forintért nemrégiben megépített száz köbméteres víztároló — amely 220 csalá­dot lát el egészséges ivóvízzel — próbaüzeme most folyik. A tárolt vizet egyszer már fertőtle­nítették és vízmintát is vettek. Ennek eredmé­nye alapján kerülhet sor a végleges átadásra. Kvótarendszer és terménytőzsde Francz Rezső: elfogadhatatlannak tartom az árkartellt (Folytatás az 1. oldalról) — Szép lenne, ha mindez megvalósulna, de a lényeg et­től még továbbra is változat­lan marad: tudni illik, hogy a mezőgazdaságból megélni ma a csodával egyenlő. — Ez így van. Alacsony a nyereségráta, ugyanakkor a le­kötött eszközök nagysága hal­latlanul nagy. Ha megnézzük a világon bárhol, az igazán gaz­dag emberek nem a parasztok közül kerülnek ki. Hollandiá­ban, Amerikában, Németor­szágban, Ausztriában egyaránt úgy tartják a parasztot, hogy él­jen meg polgári módon, de nem válik dúsgazdaggá sehol. Ez a mezőgazdaság jellegéből fakad, abból, hogy bárhol a világon magas támogatottsággal tud csak létezni. Nálunk még a pol­gári jólét is reménytelenül messze van, hiszen jelenleg rendkívül alacsony az agrársz­féra támogatottsága. Egyesek itthon azt hiszik, hogy amíg a hazai ellátást nem veszélyezteti, az exportban lehet rá számítani, addig minden rendben van a mezőgazdaságunkban. De ha megnézünk más mutatókat, például azt, hogy mennyi a be­ruházás a mezőgazdaságban, milyen öreg az eszközállomány, milyen magas a hitelállomány, és mennyi az utóbbi egy évben kiadott hitel, tehát élvezi-e a mezőgazdálkodók tömege a bankok bizalmát, akkor rá kell döbbennünk, hogy nagy bajok vannak. Ennek ellenére szerin­tem van jövője a magyar mező- gazdaságnak, csak az odavezető utat kell valahogy túlélni. — Addig is, amíg megérkez­nek a jobb idők, mivel próbál­kozzék a falusi, mitől remélje a biztos egzisztenciáját? — Sokan kérdezik tőlem, mire kaphatnak támogatást? Rendszerint visszakérdezek, hogy mit akar csinálni? Mind­egy — mondják —, csak olyasmit, amire támogatás van. Nem csalók ezek ezek az embe­rek, félreértés ne essék. Egysze­rűen olyan nagy a tőkeéhség a mezőgazdaságban, hogy akár­mit csinál, traktort vesz, disznó­ólát épít vagy ültetvényt telepít, mindegyikre szükség van. — Sokan úgy gondolják, hogy már sohasem fog tudni annyi embert eltartani a mező­gazdaság, mint a korábbi évti­zedekben. — Ez biztos. 1988-ban a ke­resőképes lakosság 18-19 száza­léka foglalkozott földművelés­sel, állattartással. Ma kevesebb mint a fele. Igaz, hogy az akkori mezőgazdaságnak a feldolgozó és egyéb tevékenységével na­gyobb munkaerőigénye volt, és az állományi létszámgazdálko­dás is arra ösztönözte a munka­adókat, hogy nagy létszámot foglalkoztassanak. Ma maradt a munkaerő mint költség. Követ­kezésképp a legkisebb költség­gel próbál termelni mindenki. Az erősödő birtokos réteg is csak időszakonként alkalmaz dolgozókat, és azt sem legálisan teszi, hanem megkerülve a tár­sadalombiztosítást, jövedelem- adót. — Ön országgyűlési képvise­lőként mit tud tenni a mezőgaz­daságért, illetve a termelőkért? — A költségvetési bizottság tagjaként számtalanszor azt kell látnom, hogy amit adott esetben a mezőgazdaság javára sikerül elérnünk költségvetési szinten, nagyon gyakran kicsorbul, amire a végrehajtásra kerül sor. A törvényhozói akarat és a vég­rehajtás között van egy jelentős hézag. A bizottságbeli munkám pedig sokszor olyan mint a ka­tonaságnál a leszerelés előtti pil­lanatok. Amikor mindenki egy sátorlapba összecsomagolta a cuccát, és még a wécére is azzal együtt ment, mert nem lehetett benne biztos, hogy nem tűnik-e el belőle egy gyalogsági ásó, vagy valami más. A bizottságot sem szabad egy pillanatra sem otthagyni, mert bármikor tá­madhat valakinek egy ötlete a mezőgazdaság rovására. — Képviselőként mit tart ed­digi legnagyobb sikerének, il­letve kudarcának? — Sikerként éltem meg, hogy a földbérleti dijak adózási szabályozásánál az én módosító javaslatomat fogadták el. Ku­darcnak fogtam föl, hogy az adótörvényeknél nem sikerült megváltoztatnunk azt a sza­bályt, hogy az osztalékot ne sújtsák kiemelt adóval. Ez a normális tőkeátcsoportosítást korlátozza. Persze nem hagytam annyiban, és remélem, hogy idén végre sikerül ebben áttörést elérni. Nagy László Egymásra talált a minisztérium, a bíróság, az egyetem és a főiskola Igazságügyi főiskolai szak Kaposváron A Kaposváron jövőre induló igazságügyi főiskolai szak szerves része lehet a tervezett igazságügyi reformnak. Dr. Csiha Judit államtitkár: — Szükségszerűen megérett a helyzet arra, hogy a szerve­zeti reform legalábbis az el­képzelések szintjén körvona­lazódjon. Az eddigi tapasztala­tok és számítások azt mutatják, nagyon sok olyan igazságszol­gáltatással összefüggő feladat van, amelyet ma bírák látnak el, holott nem bírói feladatok. Gondolok itt a tárgyalási anyagok előkészítésére, köz­benső érdemi döntések meg­hozatalára vagy a telekkönyvi bejegyzések megírására. Ezek a feladatok nem feltétlenül igényelnek jogi egyetemi vég­zettséget, de mindenképpen speciális főiskolai végzettség szükségeltetik hozzájuk. Ez a képzés, amit jogi asszisztensi képzésnek is szoktak hívni, Európa-szerte bevált intéz­mény. Mi úgy gondoltuk, hogy a Kaposváron felmerült ötlet szakmailag megalapozott és támogatásra érdemes, ennek elméleti és költségvetési meg­alapozása zajlik most. Dr. Kengyel Miklós dékán: — Hosszú érlelődési folya­mat előzte meg ezt az egy­másra találást, amikor a jo­gászképzést megpróbáltuk másféleképpen megközelíteni — mondta a pécsi egyetem ta­nára. — Eljutottunk odáig, hogy igazából a hiányzó főis­kolai képzést kellene célba vennünk. Sokáig tartotta ma­gát ugyan az a felfogás, hogy a jogászképzés csak egységes lehet, ami egyfajta tabu-kér­désnek számított. Mi voltunk az elsők a jogi karok közül, akik túlléptünk ezen a tabun, és azt mondtuk: meg kell pró­bálni a képzést több fázisra bontani. Áz elképzelésünk annyiban vett más irányt, hogy az igazságügyi főiskolai szak nem a jogászképzés előszobája lesz, hanem egy különálló képzési forma. Szeretném is hangsúlyozni, hogy ez nem egy lerövidített, zanzásított jo­gászképzés, hanem egy főisko­lai szintű, gyakorlatra orientált képzés. Ha a gyakorlatnak te­lekkönyvi ügyintézőre van szüksége, akkor azt képzünk, ha a cégbírók mellé kell se­géderő, akkor erre állunk rá. — Hadd áruljam elé, hogy erre a képzésre mi jelentkez­tünk — mondta Fioláné dr. Komáromi Gabriella, a tanító­képző főigazgató. — Olvastuk Ujkéry Csaba egyik nyilatko­zatát, és én abban a pillanatban felhívtam. A tanítóképző főis­kola amúgy is szembenéz a bí­rósággal, itt a Bajcsy-Zsi- linszky utcában, és bármilyen kötelékben élje tovább életét,' az Isten is arra teremtette, hogy kapcsolatot keressen ez­zel az új vállalkozással. Hiszen ez egy a jövő kihívásaira vála­szoló szolgáltatás. Mi mosta­nában feladatokat keresünk, hiszen se elég gyerek, se elég katedra nincsen. Főiskolánk­nak át kell alakítania struktúrá­ját, lényege-lelke ugyan ál­maim szerint mindig a tanító- és óvodapedagógus képzés maradna. Ebbe a képzési for­mába meglévő tanszékeink kapcsolódhatnak be; társada­lomtudományi, informatikai és idegennyelvi tanszékünk és képzett szakembergárdánk van. És tanulni is hajlandóak vagyunk. Újra meg kell találni a helyünket a Nap alatt, és re­mélem meg is találjuk. Ismert, de megemlíteném, hogy elmúlt napokban szándéknyilatkozat született főiskolánkon, amely a jövőt tekintve a Janus Panno­nius Tudományegyetem köte­lékében, önálló karként kép­zeli el a főiskola életét. A dön­tésig persze még rengeteg idő van, hiszen hosszú az út egy majdani, elképzelt szerződé­sig, és még hosszabb a parla­menti döntésig. De már most közösen pályázunk, nagy örö­münkre szolgál a levelező képzés, de nagyon szeretnénk egyszer egy nappali képzésnek is helyet adni, és az állam- és jogtudományi karral továbbra is gyümölcsözően együttmű­ködni. Dr. Ujkéry Csaba: — Az első végzett hallgatók 2000-ben hagyják el az intéz­ményt — mondta a bíróság el­nöke. — Nagyon várjuk a se­gédszemélyzetet, hiszen az ítélkezés az egyfajta különle­ges dolog, ha úgy tetszik, de én azt a sokat idézett példát sze­retném megemlíteni, hogy egy repülő felszállásához nagyon sok ember nagyon fontos munkája szükséges. Balassa Tamás Kevesebb újszülött, magasabban képzett szülőnők Bábák tanácskozása Szülés után közös az öröm FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Alufóliába és meleg takaróba „csomagolták” nemrégiben a somogyi mentősök azt a kora­szülött babát, akit édesanyja hir­telen, az otthonában hozott vi­lágra. A leleményesség azonban nem pótolhatja minden esetben a szakmai felkészültséget, mű­szerezettséget. A szülésznők he­lyéről a megváltozott szemléletű ellátásban és a korszerű szülész­képzésről tanácskozott tegnap a kaposvári Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Állattenyésztési Karán 300 szülésznő, valamint a téma iránt fogékony szülész-nő­gyógyász szakorvos. Az évente megrendezésre ke­rülő országos szülésznői konfe­rencia résztvevőit dr. Gimesi Mihály a Kaposi Mór megyei Kórház főigazgató főorvosa kö­szöntötte. Ezt követően a részt­vevők plenáris és szekció ülése­ken, 49 előadásban adtak számot a szakterület forrongó kérdései­ről. A szülésznőket és szülész­nőgyógyász szakorvosokat egy­aránt élénk reagálásra késztette az az elképzelés, amely az otton- szülés lehetőségét szorgal­mazza. Szabó Gyuláné a Kaposi Mór megyei Kórház főnővére az infrastruktúra és a mentő­szolgáltatás, valamint a szak­ember ellátás hiányosságait mérlegelve nem igazán támo­gatja ezt a szemléletet. Mint mondta: a szülés otthonos kö­rülményeit elsősorban a jól fel­szerelt intézetekben kellene biztosítani s a futószalagszerű ápolás helyett a személyre szóló, családközpontú szülést kellene támogatni. — A bábaasszony elsősor­ban a kellemes, bábáskodó, de megfelelő szakmai kompeten­ciával rendelkező szülésznőt takarja és ne az elembertelene- dett futószalagon „termelő” egészségügyi szakdolgozót — mondta. A családias szülés fel­tételeinek megteremtésében, a rooming-in rendszerű gondozás és az apás szülés bevezetésével, a kaposvári kórház élenjár. Vé­leménye szerint a továbbiakban is az lenne a megnyugtató, ha a szülési fájdalmak kezdetekor már intézetbe kerülne a vajúdó asszony. Dr. Prievara Ferenc Tibor osztályvezető főorvos szerint a szülőotthonok sem nyújthatnak teljes biztonságot a szülés kö­rüli szövődmények ellátásában. Egyes esetekben öt percen be­lül szükséges a jól műszerezett kórházi háttér és a szakorvos. A szülésznőképzés az Európai Unió által előírt szakmai prog­ramok alapján ezért már ha­zánkban is nagy figyelmet for­dít a szülésznők hatáskörének kimunkálására. Ennek kereté­ben, a POTE Egészségügyi Fő­iskolájának kaposvári tagoza­tán jövőre beindul a felsőfokú szülésznőképzés is. A posztg­raduális és továbbképzések al­kalmával olyan fölkészült szakembereket bocsátanak ki, akik az otthoni és intézeti szü­lések levezetéséhez egyaránt szélesebb körű jogosítványt nyernek. — Magyarországon komoly átalakuláson megy át a szülé­szeti ellátás. A korábbi 190 ezer szülés helyett csupán 110 ezer történik egy évben — mondta Dr. Sövényi Ferencné a Népjó­léti Minisztérium ápolási főosz­tályvezetője. — A tömegfelada­tokról a minőségi ellátásra kell áttérni. Ennek lényege: humá­nusabb körülmények között kell levezetni a szülést. A szü­lészorvosok nem igazán támo­gatják az otthon szülés gondo­latát, ugyanakkor a társadalom felől érkező igényeket meg kell oldani. Ennek része az otthon­szülés is. Várnai Ágnes i

Next

/
Thumbnails
Contents