Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27 / 175. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 27., szombat / Állami marad a Sefag és a Volán Dr. Suchman Tamás: A panaszirodámnak több száz ügye van (Folytatás az 1. oldalról) A tartós tulajdonban maradó állami cégek likviditási tőke ellátottságának kérdéseit is az ősz folyamán le szeretném zárni úgy, hogy ezek a cégek úgy működjenek, hogy soha többé tulajdonosi beavatko­zásra ne legyen szükség. Közel száz erdőgazdaságot, állami gazdaságot, volánt és egyéb vállalatot jelent ez. — Vagyis a tartósan állami tulajdonban maradó cégek tőkeinjekciót kapnak? — Nem, mert nem szüksé­ges. Egyszerűen át kell nézni a finanszírozást és a tőkeelemek helyzetét, a vagyonértékelése­ket, a vagyonelemek helyzetét. A tartós állami cégek többsége jól működik, nyereséges, nem szorulnak tőkeinjekcióra, de a törvény jelentős részüknél részprivatizációt ír elő, tehát 25 vagy 49 százalékát privatizálni kell. Ennek keretében nem részvényt akarok értékesíteni, hanem tőkeemelést végrehaj­tani. A tőkeemelés nem a jelen­leg működést, hanem a jövő­ben fejlesztéseket alapozza meg. A cégek helyzete stabil, a jövőjükért és a fejlesztések megteremtéséért hajtjuk végre a privatizációnak ezt a formáját. — Milyen alapon választ­ják ki azt a céget, amelyek ál­lami tulajdonban maradnak? — Ágazatonként más az in­dokolás. Az erdőgazdaságok esetében az indokolás az, hogy az erdő oszthatatlan és elidege­níthetetlen kincstári vagyon. Egymillió hektárról van szó. Ennek a működtetése termé­szet- és környezetvédelmi, va­lamint gazdasági feltételek mi­att ebben a formában szüksé­ges, és ez ráadásul nagyon szé­les politikai konszenzuson nyugszik. A volt állami gazda­ságok közül kiválasztásra ke­rülő kör sajnálatosan szűk. Na­gyon sok értékes állami gazda­ságot ma már tartós állami tu­lajdonban tartanánk, de mire én ezt a feladatot átvettem, már ki- sebb-nagyobb sikerrel privati­zálták azokat. A vetőmagellátás és a génbank funkciók miatt a hozzákapcsolt és átalakítandó kutatóintézeti hálózattal együtt ezeket meg kell őrizni. Lehet­séges, hogy egy idő múlva ez is működhet másfajta tulajdoni körülmények között. Ma azon­ban így indokolt. A kiválasz­tásnak mindenütt szakmai in­dokai voltak. — Somogybán lesz-e tartó­san állami tulajdonú cég? — A Sefag és a Volán. — A privatizáció tehát a be­fejezéshez közeledik. — A privatizáció befejező lépését előkészítjük az ősz fo­lyamán és a tavasszal előké­szítjük, és 1997 végéig vala­mennyi jelentős privatizációs lépést megteszünk. Beleértve ebbe a bankrendszert is, és a ciklus végéig talán megtörté­nik a kisebbségi portfoliók rendezése is. A választásokra elvégezzük ezt a munkát. — Ha befejeződik a privati­záció, mit csinál a miniszter?? — Akkorra lejár a ciklus. Amikor átvettem ezt a munkát, nem látszott, hogy ez a folya­mat másfél év alatt befejeződik. — A jó munka eredménye­ként megszűnik a munka­köre? — Ez számomra nem nehéz, mert én egy politikai feladatot vállaltam. Ä közvélemény és a sajtó a munkatársaimmal néha igazságtalan, mert ha ők többet és jobban dolgoznak, akkor önmaguk állását szüntetik meg előbb. Márpedig az elmúlt időben bizonyították, hogy ké­pesek a hatékony munkára. — De addig azért rendesen megfizetik őket. — Valóban, de azt is tudni kell, hogy az elmúlt két évben csak 28 százalékos béremelést kaptak. Ebben az évben nem volt béremelést, és nincs pré­mium sem. Az ÁPV Rt és az ÁVÜ első három, három és fél éve alatt 200 százalékos volt a béremelés. Ezért én további bérrendezést nem tartok indo­koltnak. Kértem az apparátust, hogy mivel jelentős mértékű a különbség az átlag és az ő fize­tésük között, ezzel a fizetéssel húzzák ki, amíg be nem fejez­zük a munkát. Tudni kell, hogy ezeknek az embereknek a több­sége ennél is többet keresne a civil szférában: több diplomá­val dolgoznak, szinte vala­mennyi ember több nyelven be­szél, és nyugati üzleti ismere­tekkel rendelkező menedzser. — Milyen a kapcsolatuk? Félnek a minisztertől vagy partnerként kezelik? — Az üzleti élet, a felelős­ség és az, hogy igen nagy pén­zekről van szó, nem engedi meg, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Ez nem feltétlen jó dolog. Hozzá kell tennem: 117 embert teljesen csendben elbocsátottam. Az indok kü­lönféle. Ahhoz, hogy a mun­kámat végezhessem, a teljes vezetői kart lecseréltem, és év végéig további létszámleé­pítést hajtok végre. Még sze­mélycseréket is. A létszámleé­pítés oka: fogy a vagyon. Any- nyi ember marad, amennyi a tartós állami tulajdonú vagyon kezeléséhez szükséges. — A kormányon belül mi­lyen a privatizációs miniszter státusza? Szeretik? Irigyelik? Elviselik? — A kormányon belül rendkívül korrekt a munka- kapcsolat. Senki sem irigyli a másikat, mert senkinek sem jobb a másiknál. Én minden kérdéssel foglalkozó kormány­tag vagyok a saját funkciómon kívül. Azt hiszem, hogy a kormány mint jó csapat műkö­dik együtt. Azok a koalíciós vi­ták, amelyek a parlamenti munkában tapasztalhatók, a kormány munkájában nem is észlelhetők ilyen formában. A kormányzati felelősség össze­kovácsolta ezt a csapatot. — Köztudott, hogy a mi­niszterelnökkel jó, mondhatni baráti volt a viszonya. Maradt is? A miniszterelnökkel a kap­csolatom kiegyensúlyozott és napi: hat éve ugyanazon a hő­fokon működik, és én nem kí­vánok változtatni ezen. A do­log nem attól működik, hogy miniszterként dolgozom mel­lette vagy úgy, ahogyan az el­múlt négy évben. — Amióta miniszter, van ideje a somogyi választók ügyes-bajos dolgaival foglal­kozni? — Szerintem ugyanannyit foglalkozom vele, sőt vannak dolgok, amivel talán többet. Működik a panaszirodám:'több száz ügyem van ebben a cik­lusban is. Van néhány dolog, amiben sikerült előbbre lépni. Ilyen például a telefonálás ja­vítása a választókörzetben és a megyében. A gázszolgáltatás megszervezése 18 településen. Az MB KE (a volt izzó) meg­mentése azzal, hogy a Video­ton biztos foglalkoztatást je­lent, munkát hoz Kaposvárra. Vagy olyan kínos dolog, mint a marcali Orgona utcai lakás­építés, amely két éves huza­vona után révbe jut. — Most is kijár a marcali piacra? — Igen, legfeljebb szomba­ton a vásárra, mert akkor biz­tosan itthon vagyok. De ami fontos, azért töltöm itthon a hét végét, hogy ne szakadjanak meg az emberi kapcsolatok. — A korábbi években, amíg nem voltál miniszter, nagyon sok somogyi cég privatizáció­jában működött közre. Elége­dett ezzel? — A privatizáció többsége a működést illetően eredményes volt. Van azonban egy jelentős része, ahol piacvásárlás tör­tént: ez nagyon rossz hatással van a gazdaságra. Egy dolgot azonban nem szabad elfelej­teni: a privatizáció ugyanúgy utókezelésre szorul, mint min­den gazdasági döntés. Ezt az utókezelést központilag is végzem, mondjuk az energeti­kai ágazatban, ahol rendszere­sen találkozom az új tulajdo­nosokkal. Ez vonatkozik a Kö- gáz Somogy megyei működé­sére is. Tanácsolni tudom az önkormányzati vezetőknek és az országgyűlési képviselőtár­saimnak, hogy az új tulajdono­sokkal — pontosan a foglal­koztatás érdekében — folya­matos kapcsolatot tartsanak. Az új közgazdasági társadalmi, politikai feltételek közé tör­ténő beilleszkedést nem be­avatkozásként, segíteni kell. Elsősorban a konfliktusok megelőzésére gondolok, má­sodszor a szabályozó rendszer szükséges megváltoztatásához az igények közvetítésére. Bala- tonboglárral hetente kell fog­lalkozni: olvastam az újság­ban, hogy jelentős elbocsátá­sokra készülnek. Nem tartom kizártnak, hogy folyamatos át­szervezésben van az egész Hungarovin, ahová Boglár tar­tozik, de mindent megteszek azért, hogy az elbocsátás ne következzék be. Figyelemmel kell kísérni a Pininél a tulajdo­nosok közötti változásokat. A közeljövőben ha kell, Csák- abonyi és Pásztohy képvise­lőkkel tárgyalásokat fogunk kezdeményezni. A privatizáci­óval nem szűnik meg a felada­tunk. Segítőleg, közvetítőként vagy érdekképviselőként a la­kosság érdekében mindenhol következetesen menedzselni kell ezeket. — Milyen eszközökkel? — Én arról vagyok ismert, hogy a ráolvasást nem alkal­maztam soha sem. A jogállam adta lehetőségekkel viszont élni kell. — Volt korábban egy sztrájk a kaposvári húskom­binátban. Ez legális eszköz. Célravezető is? — Én a tárgyalást tartom célravezetőnek. Á sztrájk vé­gül is a foglalkoztatottak végső eszköze, ezért tiszteletben tar­tom, de ez gazdasági károko­zás. Több mint tizenvalahány sztrájkfenyegetés volt ellenem. Még az apparátusban is. Ta­valy nyáron, amikor a béreket nem úgy rendeztem, ahogy jó­nak látták volna, ott is sztrájk­készültséget helyeztek ott is ki­látásba. Ezt is sikerült tárgya­lásos úton megoldani. A leg­jobban működő piacgazdasá­gokban is a sztrájkok a gazda­sági életben bizonyos előnyök kikényszerítésének eszközei. Jó az, hogy a Munkaügyi Mi­nisztériumnak van egy konflik­tusmegelőző szervezete. Na­gyon sok segítséget nyújt. A kormányzatnak mindig a szak- szervezetekkel jó együttműkö­désre kell törekedni, a magyar foglalkoztatottaknak pedig rá kell arra jönni, és ahány mun­kahelyre megyek, mindenütt elmondom, hogy a szakszerve­zeteket újjá kell szervezni a foglalkoztatottak érdekeinek képviseletére. A politikai rend­szerváltás a társadalom intéz­ményrendszerét is átalakította, és ma nincs intézmény az egy munkahelyen dolgozók érde­keinek védelmére. Én ala­csonynak tartom a magyaror­szági szakszervezet szervezett­ségét. A szakszervezetek jogo­sítványai elegendőek, hiszen az Érdekegyeztető Tanácsban egyenrangú partnere a kor­mánynak. Nem véletlen az, hogy az alkotmánykoncepció ellen szavaztam: az érdek- egyeztetés mechanizmusának alkotmányos garantálását ugyanis nem azért tartom fon­tosnak, mert most baloldali kormány van, hanem az embe­rek, a foglalkoztatottak miatt, Fontosnak tartom azt is, hogy minden lehetséges jog az ál­lampolgári alapjogoknál sze­repeljen, és ne az állam kötele­zettségeinél. Ez elvi kérdés. 1990 óta ezen a véleményen vagyok. Számtalan panaszo­som van, aki elmondja, hogy egy-egy vezetői döntés ellen, amelyet merőben igazságta­lannak tart, nem tud hová for­dulni. A válaszom mindig az: erősítsék meg a szakszerveze­tet, szervezzék meg, minden lehetőségük megvan rá. Kis cégeknél pedig csinálják az üzemi tanácsot. Tudni kell, hogy a piacgazdaságban, a ka­pitalizmusban a munkások ön- szerveződése az egyedüli lehe­tőség érdekeik védelmére. Mi­nél inkább kapitalizálódik az ország és piacibb lesz a gazda­ság, annál inkább szükség van a munkások szervezettségére. — Félidőben elégedett Ön? — A privatizáció ismert eredményein túl azért vagyok elégedett, mert sikerült elke­rülni, hogy akár egyetlen állami vállalat kapujára is lakatot te­gyenek. Ez munkahelyek megmentését jelenti és egzisz­tenciát az ottani embereknek. A tőkebehozatal eredményeként közel 100 milliárd forintos be­ruházás, fejlesztés indul meg. Ez munkahelyeket teremt és őriz meg. Kercza Imre Kirándulások a mozgássérülteknek Utazási, nyaralási lehetősége­ket ajánlott tegnapi találkozó­ján a mozgáskorlátozottak bar­csi szervezete az érdeklődő mozgássérülteknek. Egyebek között Sopronba, Kőszegre, Bükfürdőre, valamint Igalba szervez számukra olcsó utazá­sokat a megyei egyesület. Cigány együttesek művészeti tábora A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítványtól 240 ezer, a Nem­zeti Kulturális Alaptól 30 ezer, a Művészeti és Szabadművelő­dési Alapítványtól 30 ezer fo­rint támogatás kapott a Somogy Megyei Cigányszövetség kultu­rális-oktatási programjaihoz. Legközelebbi rendezvényük a jövő héten Pécsen megrende­zett művészeti tábor és szakmai továbbképzés, melyen a me­gyében működő beás és lovári cigány hagyományőrző együt­tesek vesznek részt, hogy meg­ismerjék egymás kultúráját. Tabi sátrak a ' az ENSZ-nek Évente 8-10 ezer sátrat értéke­sít a tabi Camping Kft, termé­keiket elsősorban az ENSZ és különböző segélyszervezetek vásárolják, nagykereskedőkön keresztül. A sátrakhoz szüksé­ges alapanyagot Hollandiából és Finnországból szerzik be, a szükséges fémalkatrészeket sa­ját fémüzemükben gyártják, ezeken kívül ponyvák gyártá­sával is foglalkoznak. Á cég forgalma tavaly 200 millió fo­rint volt, s az idén még többre számítanak. A három üzemegy­ség 120 dolgozónak ad munkát. Gyorsított nyilvántartás Gyorsított ütemben folyik a gépi ingatlannyilvántartási rendszer feltöltése a megye földhivatalaiban. A kisebb tele­pülések tulajdoni lapjai már nagyrészt számítógépes le­mezre kerültek, most a városok adatainak betáplálása folyik. A nyári idényben a Balaton part­ján a számítógépes ismeretek­kel rendelkező diákok is segí­tenek a munkában. Színésztanoda fiataloknak A somogyi fiatalok körében is egyre kedveltebb a békéscsabai Regionális Színházművészetért Alapítvány felsőfokú színész­képző tagozata. Az intéz­ménybe augusztus 20-ig várják 18 és 24 év közötti fiatalok je­lentkezését, rövid életrajzzal és felbélyegzett válaszborítékkal a következő címre: 5600, Békés­csaba, Pf.204. PÉNZÜGYI TÉRIDŐ TERVEZŐK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK Ingyenesen kiképezzük erre a különleges hivatásra - ha azon kevesek egyike, akik képesek e kihívásnak megfelelni ❖ Jelentkezését a 06-80-200-002 ingyenesen hívható telefonszámon várjuk Telefonos jelentkezésekor kérjük, ne feledje bemondani az alábbi jeligét: Univerzum Amennyiben a fenti ingyenes telefonszám az Ön körzetéből nem kapcsolható, kérjük hívja a következő budapesti számot: 0^-1-268-86-06 (25234) Könnyűszerkezetes épületeket és speciális technológiával készült tetőszerkezeteket gyárt a kaposvári Zselicker Kft. A cég — amely 1988-ban alakult — negyvenkét dolgozónak ad munkát. Termékeik nagy részét belföldön értékesítik, ám egyre nagyobb értéket szállítanak külföldre is. A Zselicker Kft elsősorban lakóépületeket exportál, melyek nagy részére Német­országban találnak vevőt fotó: kovAcs tibor I

Next

/
Thumbnails
Contents