Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27 / 175. szám

1996. július 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Autósok az utakon Sok turista érkezett a Balatonra, de az időjárás nem kedvez a fürdőzőknek. Aki teheti, ilyenkor kirándulni megy. Balatonfenyves és Szemes kö­zött, a szántódi rév előtt, a zamárdi Kocsi csárdánál és Siófok belvárosában gyakran alakul ki összefüggő, lépés­ben haladó kocsisor fotó: czene attila Felüljáró alulértékelve Őrzött parkolóval csalogatják a nyaralókat Olcsó ágyra jön a vendég Hosszú ideje használhatatlan a Siófok központját a Balaton- parttal összekötő gyalogos vasúti felüljáró. Életveszélyes volna rajta közlekedni, ezért lezárták. A létesítmény tulaj­donosa, a MÁV szeretne úgy értelmezni egy rendeletet, hogy az önkormányzatnak már át kellett volna vennie ezt a tu­lajdont. Rendbetétele azonban a becslések szerint 8-10 millió forintba kerülne, emiatt az ön- kormányzat húzódozik. A MÁV szakemberei leg­utóbb üzleti ajánlatot tettek. Szarka József, a város üzemel­tetési irodájának vezetője el­mondta: azt szeretnék, ha az önkormányzat vállalná a beton járófelület elbontását és ennek újraalakítását. A MÁV a vas­szerkezet átvizsgálását és fel­újítását vállalná magára. A szakértők, jogászok vitájára egy év is rámehet, ezért Siófok város hajlik a megegyezésre. Szerintük a tárgyalási alap az lehetne inkább, ha az önkor­mányzatnak csak az új járófe­lület kialakítását kellene ma­gára vállalni. Az biztos: ezen a nyáron a helybéliek és a turisták nem használhatják a jobb sorsra ér­demes létesítményt. C, A. 800 millió forinttal járul hozzá idén az állam a rászorulók nyaralásához, akik a tapaszta­latok szerint leginkább az egy­kori SZOT-üdülőket választ­ják. 160 ezer ember kap ily módon támogatást, közülük mintegy tízezer fiatalkorú. A pénzt a Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyonkezelő szer­vezetének, a Hunguest Rész­vénytársaságnak a Travel iro­dáin keresztül osztják szét. A nyaralásnak ez a formája — minden valószínűség szerint olcsósága miatt — egyre nép­szerűbb lesz. Csorba Ottó, a Hunguest Balatoni Üdültetési Kft-jének igazgatója elmondta: hetek óta „túltöltési” gondokkal küszködnek. Tizenkét szállodá­juk közül a legkevésbé látoga­tottnak a kihasználtsága is csak­nem 90 százalékos. — 1080 szobát, 2425 helyet Hatszáz szorgos kéznél is für­gébb a Kilby típusú amerikai gyümölcsrázó gép, amely a Siófoki Állami Gazdaság ültet­vényein dolgozik. Most éppen a kajszibarack van soron; egy perc alatt 360 kiló gyümölccsel pakol tele egy ládát. Kényelme­sen is összegyűjt egy nap alatt 4-6 vagonnyi termést. Kardos János, a gépészet ve­zetője elmondta: a géppel sze­dett gyümölcsöt ipari felhasz­nálóknak adják el, és befőtt vagy gyümölcslé készül belőle. Száz tabi, kaposvári illetve du­naújvárosi diák kézzel könnyít az ágakon: amit ők raknak lá­dákba, azt exportra viszik. Ezen túl Szedd magad! akcióval kí­nálják a lakosságnak a gyümöl­csöt, a piaci árnak mintegy a harmadáért. Ezzel munkaerőt, bérkifizetést spórolnak, és az A Somogy megyei Természet- barátok Turistaszövetsége már 1994-ben tervezte a három me­gyén átvezető, dél-dunántúli pi­ros turistaút meghosszabbítását Siófokig. Több százan követték addig is Kaposvárig a jelet. A ki­rándulók a tolnai dombokról ér­keztek át a Mecsekbe, Pécsnél nekifordulhattak a Zengőnek. A Zselicbe Csertő táján értek el, és Ibafa fölött a dombok főgerin­cén vezetett útjuk Kaposvárig. kínálunk, főképpen Siófok és Boglár között, illetve Balatonfü- reden és a Bakonyban — mondta Csorba Ottó. — Sike­rünk két dolognak köszönhető. Sikerült megfelelő körülménye­ket kialakítani, ezért forgalmunk 45 százalékát teszi ki — az első félév adatai szerint — a támoga­tott üdültetés. Vagyis az ala­csony ár ellenében is normális szobákat kínálunk. A többi ágyunk kereskedelmi forgalom­ban talál vendégre. Ugyanakkor jelentős offenzívába kezdtünk; prospektusokban, külföldi vásá­rokon jelentünk meg, és a ta­pasztalataink azt mutatják, hogy megbízható vendégküldő part­nerekre találtunk. A támogatás elérheti a heti 22 ezer forintos szállásellátási díj felét is. Sokan élnek a lehető­séggel — mondta az igazgató, arra célozva, hogy náluk még lé­tezik a belföldi turizmus. sem elhanyagolható, hogy azonnal készpénzhez jutnak. Több mint tízezer kajsziba­rackot termő fa áll még a gyü­Az ország legolcsóbb útját építették meg Igái és Siófok kö­zött - ezt tegnap Vukov Péter, a szövetség elnöke mondta el. Egy kilométer mindössze ezer fo­rintba került. A mezők szélén, erdők alján, hegyen-völgyön át vezető piros jelzésű út persze nem jöhetett volna létre, ha a he­lyi önkormányzatok, az általá­nos iskolák lelkes dolgozói, ta­nulói nem segítenek, illetve Szmodis Lóránt, Soha Szilvesz­A szállodák állaga változó. Ha valamennyit teljesen felújí­tanák, a költség — visszafogott becslések szerint is — megha­ladná az egymilliárd forintot. Erre jelenleg nincs lehetőség, a tulajdonos viszont tőkeberuhá­zásra, partner keresésére készül. A javításokat azonban elvégez­ték. Nem a vendég, inkább a maguk kényelme árán spóroltak. A tavalyi 515 helyett most pél­dául csak 468-an dolgoznak ná­luk. — A félévi adatok alapján a tervezettnél 34 százalékkal töb­ben foglaltak nálunk kereske­delmi szálláshelyet — mondta Csorba Ottó. — Az az igazság: az árak befolyásolják a balatoni turizmust, és mi olcsók va­gyunk. Ráadásul az autólopások miatt minden szállodánkat őr­zött parkolóval kínáljuk, s ez a vendégeknek nagyon vonzó. Czene Attila mölcsrázó gép előtt. Gyorsan végez velük. A technikát két ember irányítja, őket traktorok szolgálják ki. C. A. tér siófoki városszépítők, illetve Szebényi Béla, a helyi önkor­mányzati hivatal főmunkatársa. Az út a város jelképeként is­mert víztoronytól indul, és a Csépány-tó mellett vezet Töre­kibe, a hegyhátra, ahonnan be lehet látni a Balatont. A kási vá­ralján, az Ali-réten, Lullán, Ta- bon át kirándulhatnak a túrázók, az új 105 kilométeres szakaszon. Az útvonalat a tervek szerint továbbépítik a tó déli partján. Szabadiban kiégett a művelődési ház Tegnap este nyitották volna meg a felújított balatonsza- badi művelődési házat, pén­tekre virradóan azonban kié­gett az épület. Éjjel fél kettő után riasztották a tűzoltókat. A két szerkocsi hat perc alatt a helyszínre ért. Lángban állt a nagyterem; a tűzoltók 15 perc alatt lefeketítették a tü­zet, és így nem égett le a tető. Kálmán-kultusz Siófokon Siófok a Kálmán-kultusszal is igyekszik ide csalogatni a vendégeket. A múzeum, ahol a zeneszerző emléktárgyait őrzik, népszerű a látogatók körében. Cukrászdát is ne­veztek el az operett fejedel­méről, a Dél-balatoni Kultu­rális Központban pedig min­den szombaton németül szó­lal meg a Csárdáskirálynő. Megfelelő algaszám a Balatonban Tizenhat táblát helyeztek ki a tó déli partján a strandokra a tisztiorvosi szolgálat szak- emberei.A vízminőséget két­hetente vizsgálják; minden táblán a mikrobiológiailag kiváló, az algaszámot tekint­ve a megfelelő minősítés áll. Folklórfesztivál Földváron Színpadi versennyel kezdő­dik Balatonföldváron ma délelőtt tíz órakor a 35. bala­toni folklórtalálkozó. Dél­után fél hétkor menettánc in­dul a Fesztivál szálló elől, este pedig gálaműsort adnak a résztvevők a kertmoziban. Kikötőt építenek Balatonkenesén A Kenese-Marina Port kft 140 vitorlást befogadó kikö­tőt építtet. A munkát a Ma- hart szakemberei végzik, a vízi létesítmények mintegy 200 millió forintba kerülnek. A beruházás költsége elér­heti afélmilliárd forintot is. SZABAD KEMPINGHELYEK lakókocsihely sátorhely Ifjúság Kemping, Siófok-Sóstó 237 73 Aranypart Kemping, Siófok 18 55 Autós 1. Kemping, Zamárdi megtelt megtelt Autós II. Kemping, Zamárdi 60 50 Rév Kemping, Szántód­95 Magyar Tenger Kemping, B.földvár 30 94 Hullám Kemping, Balatonszárszó 42 220 Lidó Kemping, Balatonszemes 9 21 Vadvirág Kemping, Balatonszemes 82 134 Aranytűd Kemping, Balatonlelle 15 30 Napsugár Kemping, Fonyód-Bélatelep 49 443 Hőforrás Kemping, Igái­85 Deseda Kemping, Kaposvár-Toponár 16 6 Kék-Tó Kemping, Lengyeltóti 58 118 Tízezer fáról szedik a kajszibarackot a gazdaság gyümölcsösében Vasmarok rázza a fákat Kardos János a géppel a gyümölcsösben Kijelölték már Siófok körzetében is az ország legolcsóbb útvonalát Piros táblák a töreki hegyháton Piachódító balatoni bor A húsz hagyományos borter­melő vidék közül kiemelkedik a dél-balatoni. Hegyközségi tanácsának elnöke, Szendró'dy Győző mint a nemzeti tanács alelnöke nemrég tapasztalat­szerző körúton járt a hazai borvidékeken. Élmondta: a dél-balatoninál befejeződött a hegyközségek megalakítása: huszonegy községben 17 mű­ködik. A Dunántúlon azonban már nem ilyen teljes a kép. - Mi teendő ott, ahol nem mű­ködik hegyközség?- A törvény szerint azok a borok nem jelenhetnek meg a, piacon - mondta az elnök. - A hegyközségek származási bi­zonyítványa nélkül erre elvi­leg nincs lehetőség. Tehát az anyagi veszteség ösztönzi a szőlőtermesztőket a hegyköz­ségek megalakítására. — Hol áll borvidékünk a hazai piaci versenyben? — Viszonylag fiatalok az it­teni szőlőültetvények. Tavaly 11 tonnás termést adtak hektá­ronként; az országos átlag 4,5 tonna. Sikeres volt a növény- védelem: itt nem pusztított a lisztharmat vagy a peronosz- póra. A BB szakmailag, gaz­daságilag összefogta a terme­lőket. Az évekkel ezelőtt ki­alakított technológiai együtt­működésre alapozhatja köve­telményrendszerét a hegyköz­ség. Erről a területről ment eddig a legtöbb bor a külföl­di piacokra. — A BB tehát már akkor előtte járt a törvénynek. — Rajtunk kívül Nagyréde szervezte meg hasonlóképpen. — Mi a dolga a nemzeti ta­nácsnak? — A hegyközségekben fon­tosak; ezt kellene megérteniük a szőlőtermesztőknek, hogy rajtuk áll vagy bukik az ágazat fellendítése. Ebben kívülről nem segít senki. A nemzeti ta­nács az összekötő kapocs a kormányzat és a termelők kö­zött. A törvényi szabályozáson most dolgoznak, s szeretnénk elérni, hogy a tárcáknál és az állami pénzek odaítélésében ne lehessen nélküle dönteni. Érdekelt az egységes arculat megteremtésében. Elsősorban az Európához is csatlakoztat­ható információs rendszer ki­építésén dolgozik. G. M. Vendég van elég a tónál, s még hiányzik a verőfényes szép idő Strandra tizenötmillió forint Mi újság a siófoki nagystran­don? Csavajda Richárdot, a Balaton-parti Fenntartó és Hasznosító Kft ügyvezető igazgatóját kérdeztük a strand forgalmáról és az árakról. — Nehéz összevetni ezt a sze­zont a tavalyival — mondta Csavajda Richard; akkor ked­vezőbb volt az idő, és több a strandoló. Siófokon van ven­dég, csak a jó idő hiányzik. — Mennyivel emelték az idén a strandbelépők árát? — Húsz százalékkal. A fel­nőtt-belépőjegy 120 forint, a gyermekjegy ennek a fele. Van heti bérlet is, és az idén először készítettünk szezonális, arcké­pes bérleteket. Ebből csak 10-15-öt sikerült eladni. — A jegy, a bérlet áráért mi­lyen szolgáltatás kap a vendég? — Igénybe veheti a fogasos öltözőt, bennhagyhatja a ruhá­ját. A lehetőséggel 8000 ember közül csak mintegy 300 él; a többi ki van téve a lopás veszé­lyének. Ez nem túl gyakran, de azért előfordul. Változtak a strandolási szokások; a vendé­gek kevés holmit hoznak ma­gukkal; a slusszkulcsokra azonban jobban kellene vi­gyázniuk, mert a kocsilopás a leggyakoribb. Díjtalan a vécé, és a tusoló használata is. — Kevés a bérletes; a szabad- strandra járnak a helybeliek? — Siófok Balaton-partja na­gyon hosszú. Körülbelül 11 ki­lométer az, ahol strandolni, fü­rödni lehet, és ebből csak egy kilométernyi a fizetőstrandé. A többi szabad, és a siófokiak többsége a lakóhelyéhez legkö­zelebbi partszakaszra megy. Aki szabadságon van, nyaral, inkább a fizetőstrandot keresi föl, mert ez gondozottabb. Na­ponta rendet teszünk, a nö­vényzetet is öntözzük. Ha va­laki idejön, egész napját eltölt- heti, mert van csúszda, labdá­zóhely, vendéglátó-egységek. Az idén egyébként 15 millió fo­rintot költöttünk a strandra. — A főszezon közepén já­runk, s még vannak kiadatlan üzletek a strand területén. — Késett a tavasz, igen ké­sőn „ébredtek” a kereskedők. S van egy másik ok is: Siófokon egyre több a kiadó üzlet és ven­déglő. Bognár Rita

Next

/
Thumbnails
Contents