Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 26., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reg­gel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14- től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319-397, 06/60/369- 033. Mernye, Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Vése, Tel.: 85/345-090 Ka­darkút, Főu. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Nágocs, Tel.: 372-689 Mos­dós (tüdőgyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310- 500. Fogorvos: 7-13-ig. Bala- tonfóldvár, Szabadság tér 1. (rend.), Tel: 340-113. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett he­lyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Vése, Petőfi u. 2. 345-090 Berzence, Tel.: 446-075 Nagyatád, Koch u. з. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12—ig. Kőrös­hegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. Balaton- boglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Korona” Kossuth tér 4. Tel: 82/311-222, páros hó­nap. „Arany Oroszlán” - Fő u. 19. Telefon: 82/314-331, párat­lan hónap. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Bala- tonboglár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350- 268. „Három Királyok” Sza­badság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balatonlelle: „Mária” Móra F. и. 2. Tel.: 85/351-295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353-513. Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent Ist­ván u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Napsu­gár” Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: 85/311 -286. Nagyatád: kéthe­tenkénti váltásban „Szerit Ist­ván” Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351 -004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Főu. 174-176. Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: „Arany- szarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Lengyeltóti: szabad- és munkaszüneti napo­kon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Bala- tonföldvár: „Isteni Gondvise­lés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340-091. Balatonszárszó: „Menta” Fő ír. 60. Tel.: 84/362-925. Kőrös­hegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Za- márdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Szabó Lajos Kaposfő (tel.: 320-907) dr. Szabó Lajos Mernye, gyógyszer- tár (tel.: 385-317) dr. Mata- vovszky László Fonó (tel.: 376- 217) dr. Szalay Szabolcs Mező- csokonya (tel.: 485-597). Mar­cali kerület: dr. Vizi Jenő Tap- sony (tel.: 322-690) dr. Tóth Ti­bor Pusztakovácsi (tel.: 337-183) dr. Berényi Sándor Somogy- szentpál (tel.: 339-301) dr. Kotz László Balatonszentgyörgy (tel.: 377-120). Nagyatádi kerület: dr. Janzsó József Nagyatád, Dó­zsa u. 11. (tel.: 352-853) dr. Gál József Vízvár, Szent István u. 10. (tel.: 82/462-364) dr. Visnyei Sándor Homokszentgyörgy (tel.: 487-520) dr. Soós Gyula Csurgó, Petőfi u. 14. (tel.: 471-260). Siófoki kerület: dr. Dragon Ju­dit Szántód (tel.: 348-998) dr. Cseplits István Nágocs (tel.: 372- 657) dr. Sziberth László Bala- tonboglár, Kodály u. 23. (tel.: 352-829) dr. Farkas Lajos Kánya (tel.: 320-284). Az ügyelet 27-én 8 órától 29-én 8 óráig tart. A ka­posvári Allatkórház szombaton 10-12 óra között tart nyitva. Hiány van altatóorvosból — kevesebbet operálnak fi Életmentő műtét nem marad el Somogybán (Folytatás az 1■ oldalról) Kaposváron csaknem 8000 mű­tétet végeznek évente. Mintegy 30 százalékuk igényel azonnali beavatkozást. A diagnosztikai háttér magas technikai színvona­lon biztosított, bár a laboratóri­umokban — szakemberhiány miatt — nagyon feszített a munka. Ez, akárcsak a műtőka- pacitás elégtelensége emberi súr­lódásra is ad okot. A műszerek elhasználódása nagymértékű, különösen a kis, kézi „szerszá­mokkal” van gond. Olyan fontos eszköz azonban, mint az érrög- eltávolító katéter, főigazgatói hozzájárulással most már igény szerint hozzáférhető. A megyében nem végeznek szervtranszplantációt vagy nyi­tott szívműtétet. Ez utóbbiakhoz a zalaegerszegi szívközpontba — tekintettel arra, hogy több somogyi beteget is operálnak ott — vért szállít a kaposvári kór­ház. A balesetek és egyéb beteg­ségekből adódó halaszthatatlan, életmentő műtétekhez pedig van elegendő kapacitás. Aneszteziológus hiánnyal küszködik a nagyatádi kórház is. A hat álláshelyen két szakorvos dolgozik. Mellettük egy nyugdí­jast, egy sebészt és heti egy alka­lommal egy doktornőt állítanak csatasorba. Dr. Frank Ferenc főigazgató főorvos azt mondja, hogy az azonnali beavatkozást igénylő operációkat éjjel-nap­pal, a városi kórháznak megfe­lelő diagnosztikai háttér és jó műszerezettség mellett végzik. A programozott műtéteket azonban a szabadságok miatt itt is halasztani kell. Időben elvégeznek a marcali kórházban is minden sürgős műtétet, kivéve az idegsebé­szeti műtéteket illetve a több­szörösen sérült balesetes bete­gek azonnali ellátását, őket el­sősorban Kaposvárra szállítják. A programozott műtéteket elő- jegyzik s csak annyi beteget vesznek föl, amennyit jó kö­rülmények között el tudnak látni. Dr. Borsos Sándor orvo- sigazgató-helyettes azt mondja: a városi kórházi szintet megha­ladó diagnosztika és műszere­zettség mellett Marcaliban van elegendő altató orvos is. A siófoki kórházban leg­gyakrabban a balesetek sérült­jeit kell gyorsan ellátni. For­galmuk olykor a négyszeresére nő, a műtéti kapacitás azonban nem változik. Dr. Varga Fe­renc főigazgató statisztikája szerint a 85 ezer lakosú körzet­ben működő kórházban évente 4,5 ezer operációt hajtanak végre. A műtétekhez biztosított a magas színvonalú diagnosz­tika, a 12 intenzív terápiás ágy és a megfelelő személyzet pe­dig biztosítja a frissen operált betegek ápolását, megfigyelé­sét. A programozott műtéteknél nyáron egy kicsit megnő a vá­rakozási idő, de egy-két héten belül ezeket is el tudják vé­gezni. Várnai Ágnes A fonyódi konyhához a rendőrségnek semmi köze Tizenhatan betegedtek meg — A szalmonellafertőzés miatt bezárt fonyódi konyhához a rendőrségnek csak annyi köze van, hogy a Fonyódi Rendőrka­pitányság épületében működik — mondta dr. Kondor Károly, a megyei rendőr-főkapitányság egészségügyi osztályának vezető főorvosa. Ezzel reagált a lapunk tegnapi számában megjelent Be­zárták a rendőrség konyháját Fo­nyódon című cikkre. Hozzátette: — A konyhát bérleti szerződés alapján a Géni Bt üzemelteti, te­hát a rendőrség és a bt közötti jogviszony tisztázott. A megbetegedésről pedig el­mondta: még nem bizonyított, de minden jel arra utal, hogy a szalmonellafertőzést a fonyódi konyha okozta. Eddig 16-an be­tegedtek meg: négy konyhai dol­gozó, négy rendőr és nyolcán a Fonyton Kft munkatársai közül. A kft ugyanis erről a konyháról vitte az ételt, ám - mint kiderült- nem biztosították az ételhordás és ételkiosztás közegészségügyi, járványügyi feltételeit (a kony­háról 11 órakor vitték el az ebé­det, amely egy órakor került asz­talra). Tehát nem véletlen, hogy legtöbben a kft munkatársai kö­zül kaptak fertőzést. Dr. Kondor Károly végül megjegyezte: ha a Géni Bt nem tesz eleget a szer­ződésben foglaltaknak, a megyei főkapitányság megszünteti a bér­leti jogviszonyt. T. R. Udvarhely összefogást sürget Beruházásarányos elosztást kérnek a Kögáz részvényeiből Hatvannégy somogyi település önkormányzata az 1993 és 1995 között végrehajtott veze­tékes gázberuházása után a Kögáz vagyonának 40 százalé­kos részvénycsomagjából — az érvényes rendelkezések szerint — lakosságarányos elosztás­ban részesülne, ami sújtja a ki­sebb lélekszámú településeket Ezt kifogásolja a somogyudvar- helyi képviselőtestület. Vélemé­nyük szerint méltánytalan hely­zetbe kerültek, mert ebben az el­osztási formában a 47 millió fo­rintos gázberuházásuk után mindössze 4,1 millió forint ér­tékű részvényt kapnának. Ha az elosztás beruházás arányosan va­lósulna meg 37 millió forint ösz- szegű részvényhez jutnának. Ehhez azonban az szükséges, hogy az érintett települések 51 százaléka ne fogadja el a fenn­álló törvényi rendelkezést. Erre a hónap végéig van az önkor­mányzatoknak lehetősége, ugyanis dr. Suchman Tamás tárcanélküli privatizációs mi­niszter ezt a póthatáridőt jelölte ki az önkormányzatok közös ál­láspontjának egyeztetésére. Mint Mester Károly somogyudvarhe­lyi polgármester elmondta: ez az utolsó esélye a településeknek. Ezért levelet küldtek a 64 ön- kormányzathoz még a hónap ele­jén, azonnali intézkedést sür­getve. A felhívásra azonban ed­dig csak 22 önkormányzat jut­tatta el véleményét a változtatás szükségességéről a megyei ön- kormányzat területfejlesztési fő­osztályára. Ha ezzel a lehetőség­gel ezek a települések nem élnek, minden marad a régiben. Ha így lesz, akkor sem tudják az udvar­helyiek ezt az elosztási formát el­fogadni, a testület további lépé­seket tesz. (Németh) A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Előtérben a kistérségek Árvái Tibor: Minden forintnak helye van Kása Sándor, a Klima-Vili Kft tulajdonosa legutóbb azt kérdezte Árvái Tibortól, Nemesvid polgármesterétől, hogy milyen fejlődési esélye­ket lát ezekben a beruházás és fejlesztés-ínséges időkben a saját településén és a ha­sonló falvakban? Mi foglal­koztatja most a kistelepülé­sek polgárait, vezetőit? Saját erejéből egyetlen telepü­lés sem tudna nagyobb beru­házásokba kezdeni. Ahhoz, hogy a falvakban lakók álmai valóra válhassanak, több tele­pülés összefogására van szük­ség. Ha ugyanis a kistérség­hez tartozó falvak együtt is cselekvőképesek maradnak, akkor új lehetőségek nyílhat­nak mag előttük. Jó példa erre az, hogy 1994 végén tizenhá­rom község összefogásával Nemesviden is megvalósult a telefonprogram. Az Állami Fejlesztési Intézethez annak idején, mint kistérségi társu­lás nyújtottunk be pályázatot, és 26 millió forintos támoga­tást nyertünk. Megérte együtt megszervezni közös ügyein­ket. — Bizonyságot szereztek tehát, hogy a környezőfalvak összefogásának kézzel fog­ható eredményei lehetnek. Mi a következő lépés, hogyan ter­vezik a folytatást? — A gázprogram megvaló­sításához keresünk támogató­kat. A lakosság körében érdek­lődünk. Ez tizenhét község kö­zös erejéből valósulhatna meg. Házanként mintegy nyolc­vannyolcezer forint lenne a bekerülési költség. Szeretnénk azonban a társtelepülésekkel ismét közösen pályázni. Ettől azt reméljük, hogy egy család hatvan-hetvenezer forintból beköttethetné lakásába a veze­tékes gázt. Ha terveink valóra válnak, 1997 karácsonyán, már ez a gáz adhatná a meleget a Nemesvidi otthonokban. A majdani szennyvízberuházás­hoz a környező települések kö­rében szintén partnereket kere­sünk. — Formálódik az önkor­mányzatok közötti jó kapcso­lat, jóllehet pár éve még csak­nem minden apró településen az önállóságot igyekeztek erő­síteni — Marcali környékén már a területfejlesztési törvény megalkotása előtt is működött a Marcali Kistérségi Szövet­ség. Ez ma társulási formában igyekszik segíteni a tagtelepü­léseket. A falvak között itt — a társulásban végzett közös munkának köszönhetően is — jó kapcsolat alakult ki. Az ap­rófalvak vezetői ugyanakkor most kezdenek ráébredni arra, hogy a rendelkezésükre álló pénz még arra sem elég, hogy az önállósághoz szükséges hivatalokat fenntartsák. Meg­győződésem, hogy ezen a téren is a szomszédos telepü­lések közötti önkéntes társu­lásoké a jövő. A falvak ugyanis sokat spórlohatnak, ha összefognak és egymaguk csak a legjobban működő in­tézményeiket tartják fönn. El­képzelhetőnek tartom pél­dául, hogy ismét oktatási központok jöjjenek létre és oda iskolabuszokkal szállít­sák a tanulókat. Ez nem jelen­tené a kisközségek elsorvasz­tását, csak ésszerű költségta­karékosságot tenne lehetővé. Be kell látnunk azonban, hogy a gazdasági nehézségek ellenére még sok helyen az érzelmek, a túlfűtött lokálpat­riotizmus a meghatározóak. Nehezen megszerzett önálló­ságukat az aprófalvakon élők mindennél jobban féltik. — Valóban hátrányba kerültek-e a kistelepülési önkormányzatok a városok­kal szemben ? — Nemcsak a városok, de az üdülőterületek is behozha­tatlan előnyre tettek szert. Ve­lük ellentétben nekünk a helyi adókból nem származik bevé­telünk, a költségvetés pedig épp elég arra, hogy — össze­húzva a nadrágszíjat — intéz­ményeinket fenn tudjuk tar­tani. Meg kell küzdenünk az egyre növekvő munkanélküli­séggel és nincs is valódi esély arra, hogy az itt élők életkö­rülményei megváltozzanak. Polgármestertársaimmal együtt most találkozót kezde­ményezünk a somogyi ország- gyűlési képviselőkkel. Ettől azt reméljük, hogy rajtuk ke­resztül kérésünk eljuthat a megfelelő helyre. Szerintünk ugyanis az intézményfenntartó településeket differenciáltan és jobban kell támogatni, külön­ben az egykori faluközpontok minden eddiginél nehezebb helyzetbe kerülhetnek. — Köszönöm, és kérem te­gye fel kérdését. — Dr. Sebestény Tamástól, a megyei bíróság polgári kol­légiumának vezetőjétől azt kérdezem: véleménye szerint a bíróságokon jogszolgálta­tás, vagy igazságszolgáltatás folyik? Melyek az egyesületi bejegyzéseknél a leggyako­ribb formák, és a bejegyzési eljárás során milyen hiányos­ságok, hibák tapasztalhatók? Barna Zsolt Csatornahálózatot épít Balatonlelle (Folytatás az 1. oldalról) A társadalmi munkában te­vékenykedő társulat jó part­nere az önkormányzatnak, ezért is sikeresek évek óta a balatonlellei pályázatok. Az idén csaknem ötven­millió forintos program va­lósult meg háromszázhu- szonkét család részvételével és mintegy tizenötmilliós ál­lami támogatással. A jól szervezett munkának kö­szönhetően a nyárra nemcsak a vezetéképítés, hanem az utak helyreállítása is elké­szült és már a műszaki át­adás-átvétel időszakában több ingatlan csatlakozhatott a rendszerre. DRV Rész­vénytársaság ugyanis átvette és üzemelteti a balatonlellei csatornahálózat újabb szaka­szait. Az építkezést ősszel folytatják, mert a képviselő- testület rendelkezése szerint nyáron nem túrhatják fel a város útjait. A leendő kivite­lezők árajánlatait augusztus 6-ig lehet leadni a polgár- mesteri hivatalban és au­gusztus 21-én bírálják el a vállalkozói pályázatokat. Az idei évre tervezett ütemet, amelyhez harminchét és fél milliós céltámogatást kap­tak, szeretnék december 31- ig megvalósítani. G. M. Újra felosztott vadászterületek A vadászati törvény végrehajtásának feladatairól tartott érte­kezletet tegnap a Somogy Megyei Területi Agrárkamara vadá­szati osztálya. A tanácskozáson a szövetkezetek képviselői, va­lamint nagyobb földterülettel rendelkező tulajdonosok vettek részt; a törvény mintegy 100 ezer somogyi földtulajdonost és háromezer vadászt érint. Lukács Zoltán a földművelés- ügyi hivatal vezetője el­mondta: a hivatal, mint vadá­szati hatóság kapta a vadászati törvény végrehajtásával kap­csolatos feladatot; egyebek mellett azt, hogy az átmeneti időszakban — javaslati jelleg­gel — megrajzolják a megye új vadászati térképét. A júli­usban végzett területi kijelö­lést a szakhatóságokkal — er­dőfelügyelőséggel, természet- védelmi hatósággal —, vala­mint az érdekképviseletekkel való egyeztetés előzte meg. Az elkészült térképet augusztus elejétől az önkormányzatok hirdetőtábláin láthatják az ér­dekeltek. A földtulajdonosok szep­tembertől három hónapig kér­hetik a vadászterületi határok megváltoztatását, illetve új te­rületek kialakítását kezdemé­nyezhetik. Erre azonban a földtulajdonosok csak egy- harmadának van lehetősége. A törvény 1997 március elsejé­vel lép hatályba. Ebben az át­meneti időszakban nehéz fel­adat vár a földművelésügyi hi­vatalra — hangsúlyozta Lu­kács Zoltán —, hiszen össz­hangot kell teremteni a földtu­lajdonhoz kötött vadászati jo­got birtokló földtulajdonosok, valamint a vadászat, vadgaz­dálkodás szakmai elvárásai között. Szűcs József, az agrárkamara elnöke elmondta: attól függet­lenül, hogy az agrárkamarának a törvény nem ad semmiféle ha­táskört, a földtulajdonosok, földhasználók és a majdani va­dászati jogosultságot szerzők érdekeinek összehangolását te­kinti a kamara a törvénnyel kapcsolatos feladatának. Célja — egyebek mellett az —, hogy megfelelő anyagi háttérrel ren­delkező társaságok kezdjék meg a vadgazdálkodást. (Tamási)

Next

/
Thumbnails
Contents