Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-26 / 174. szám
1996. július 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Az ősz festője Babócsán, a Rinya partján Fúrótoronytól a palettáig Váratlanul érkeztem Lóján József amatőr festőhöz Ba- bócsára. Tekintetében derű, pedig munkáját ismerve inkább kemény arcra számítottam...- Huszonhét évet dolgoztam olajbányászként, még odafönn a fúrótoronyban is - mondta a hat éve nyugdíjas olajbányász.- Rengeteg helyen megfordultunk, jártuk az országot. Komoly fizikai munkát kellett végeznünk, de ennek is megvolt a maga szépsége. Lóján József már az elemi iskolában a legjobb rajzolók közé tartozott. Még akvarellel dolgozott, csak az 1960-as évektől fest olajjal.- Később szakkörökre jártam- mondta -, a képzőművészeti kört Vezér Dezső, egykori iskolaigazgató vezette. Heti egy alkalommal volt, alig tudtuk abbahagyni a „mázolást”. Martói László Barcsról, Ruisz György Kaposvárról járt le tanítani. A Nárciszosban vagy a Rinya partján is tartottak foglalkozásokat. Ezeken az órákon csiszolták, finomították technikánkat. Néztem a grafikákat, festményeket otthonában. A képek tanúsága szerint gyakran eljutott az alföldi tanyavilágba. Külön csoportot alkotnak portréi, önarcképei. A látvány ösztönzi képalakításra.- A virágcsendélet nem az én műfajom - állítja. - A tájképeket kedvelem, kedvenc évszakom, az estéhez annyira hasonló ősz. A sárga színnel dolgozom leginkább. Vannak más témájú alkotásai is. Három festménye a Mól pályázatán van.- A „Tél” címűn a munkahelyemet örökítettem meg - mondta. - A rakodók, a kidolgozott kezek, a feszülő izmok a szakma keménységét fejezik ki és 1963-ba, mínusz 30 fokos hidegbe kalauzolja a szemlélőt. A képet látva szinte fázik az ember... Télen csináltam vagy nyolc festményt, mert több időm jutott a festésre. Most a dobszai vízimalomról készül kép. Gamos Adrienn • • Ötliteres zacskós tej A kannák helyett ezentúl ötliteres zacskókba kerül a tej Gyermekotthonoknak is szállít a barcsi Dráva-Tej kft. Ezt, a több ezer liter közületi tejet eddig kannákban vitték a vásárlókhoz. Most változtattak a „kiszerelésen”: a nemrég vásárolt berendezés lehetővé tette, hogy ötliteres zacskókban juttassák el a közületi megrendelőkhöz. Mint a Dráva-Tejnél elmondták: ez sokkal korszerűbb, higiénikusabb, mint ha a hagyományos fémkannákban szállítanák. A Dráva-Tejnél évente húszmillió forintot költenek fejlesztésre, mert mint mondták, ez szükséges ahhoz, hogy hosszú távon is állják a versenyt. N. L. Pályakezdő fiatalok, új támogatási formák Csurgó térségében Segély helyett segítség Segély helyett segítség - tömören így fogalmazza meg a pályakezdők megszűnt munkanélküli segélyezését felváltó új támogatási forma lényegét Olvasó Györgyné, a munkaügyi központ csurgói kirendeltségének vezetője. Első hallásra a rendelet mégis mintha még kiszolgáltatottabbá tenné az életbe induló fiatalokat. Ha a munkáltató nem volna érdekelt, így is lenne. A pályakezdőnek is érdeke a minél korábbi elhelyezkedés. Az, hogy a tanulás rangját is vissza akarják állítani, éppenséggel közügy. Csurgó térségében júliusban 17,3 százalékos volt a munkanélküliek aránya; 11,8 százalékkal magasabb, mint tavaly. Igaz, most utoljára kérhető előnyugdíjazás és a végkielégítések számlájára róható a növekedés. A fiataloknak ez semmi jót nem ígér. S júniusról júliusra 8 százalékkal több pályakezdő jelentkezett, és 6,3 százalékuk első alkalommal. A támogatási formák közül Olvasó Györgyné a legismertebbeket sorolja:- A munkatapasztalat-szerzési támogatás Somogybán 360 napig adható. Az alkalmazónak biztosítjuk a munkabér felét. Utána a fiatal már nem számít pályakezdőnek. Igaz, abban bízunk, a munkáltató továbbra is megtartja. A foglalkoztatást elősegítő képzés ingyenes. Csurgón az idegen nyelvek, a számítástechnika, a valutapénztáros, a gyermekruha-készítő, a biztonsági őr képzésére van igény. A foglalkoztatási támogatás azoknak jár, akik iskolásként gyakorlati oktatásban vettek részt. Van ilyen tanulónk is. Bértámogatásra, a pályakezdők közhasznú foglalkoztatásra is van lehetőség. Kövesdi Mónika esete a közvetítés példája is lehetne. Államigazgatási főiskolát végzett, s a „pályakezdők napján” került kapcsolatba mai munkáltatójával, a gyéké- nyesi polgármesteri hivatallal.- Tovább akarok tanulni - mondta. - Még nem döntöttem a gazdasági-pénzügyi és a jogi pálya között; szeptemberig van időm. Most a gyakorlatban is megismerkedhetek az állam- igazgatási munkával. Szemmel láthatóan jól érzi magát; tudja, szükség van rá. Horváth József Gazdálkodók küszködése, termények a bizonytalan piacon Berzencei gazda 13 lóval Harminc hektáron gazdálkodik Berzencén Kovács János; tizenhárom lovat tart a Mátyás utcában. Közülük nyolc törzskönyvezett kanca. A magyar hidegvérű, az arab félvér és a nóniusz is megtalálható az istállókban. — Sokat dolgoztunk, s mindig tartottunk állatokat. Az ötvenes években is — mondta Kovács János. — Öt éve fogtunk önállóan nagyobb munkába. Mindén gépünk megvan a gazdálkodáshoz; kétséges azonban, hogy megéri-e. Reggel ötkor kelünk, s dolgozunk sötétedésig. Szerencsére segít a fiam és menyem. Ha nem tudnánk megtermelni a takarmányt, biztos, hogy nem tartanék állatot. Korábban Németországba is adtam el lovakat, de ma már nem jönnek külföldi vevők. Az 58 éves gazda három év múlva mehet nyugdíjba. Addig szeretné megteremteni a család anyagi biztonságát. Nehéz a helyzete. — A kormány legkevésbé sem támogatja a mezőgazdaságot — mondta. — A piac hatását sem lehet előre kiszámítani, még egy évre sem. A termelőnek csak a csutka jut; mert nem tudja, hol és menynyiért tudja eladni a terményt. Tavaly bejött a burgonya, az idén, úgy látszik, kukoricából terem kevés. Már most mázsánként 2300 forintot kértek érte a piacon... Amikor ott jártunk, éppen a szénát hordták be. — Sikerült időben betakarítani, friss és illatos — mondta, de helyet kellett készíteni a téli eleségnek. — A kétszáz mázsa szénának új színt építettünk, százezer forintba került... A gyerekek éppen Pesten vannak, borsót vittek eladni. Mindig van valami munka. Egyszer voltam üdülni életemben, jutalomból. Azt is félbe kellett szakítani az állatok miatt. Fiatalon is csak magára számíthatott Kovács János, s nem bánja a sok erőfeszítést. Most átalakítja a családi házat, ami 350 négyzetméter alapterületű, mert kell a hely a gyerekeknek. Reméli, hogy két unokája is itt ver majd gyökeret. Németh István A Balatonnál nyaralnak a drávatamási gondozottak Új tető az otthon felett Felújították a drávatamási szociális otthon tetőzetét. A munka legnagyobb részével már elkészültek, az átadásra augusztusban kerül sor — mondta Milicz Ilona igazgatónő. A lapostetős épületre most nyeregtető került, és ezzel lehetőség nyílt a tetőtérbeépítésre is. Erre egyelőre ugyan még várni kell, de az igazgatónő bízik benne, hogy hamarosan sikerül ehhez is pénzt szerezni. A munkálatok befejezésével egyidőben indulnak nyaralni a drávatamási gondozottak. A százharminc drávatamási, és hatvanhét kastélyos- dombói gondozott zöme részt vesz az egyhetes kiránduláson a balatonfenyvesi ifjúsági táborban. Mint az igazgatónő elmondta: az elmúlt évben nem, azonban korábban rendszeresek voltak az ilyen nyaralások, amelyek igen népszerűek a gondozottak körében. A bentlakók foglalkoztatása egyre nagyobb gond az intézménynek, mivel a munkaerő- piacon alig van már igény a csökkent munkaképességűek munkájára, amikor ilyen olcsó lett az egészséges munkaerő. Korábban változatos tevékenységre volt lehetőségük a gondozottaknak, mára jóformán csak rongyszőnyegszö- vés, drótmentés és tollfosztás maradt. Jelenleg mindössze egy cég, a fővárosi kézműipari vállalat leányvállalata foglalkoztatja a drávatamási gondozottakat. N. L. Lelkigyakorlatos tábor a gyékényesi tóparton Ifjúsági lelkigyakorlatos tábort tartottak a héten a gyékényesi Kék Tó kempingben. Költségeihez személyenként 2500 forinttal járult hozzá a Szent Jeromos Társulat és a püspökség. A rendezvénymottója a modem emberhez szólt: „Sikerek és bukások szükségszerűsége...” A 30 fiatal a Bibliában mélyült el. Balás Béla megyéspüspök is meglátogatta őket, a szerda esti misén pedig Maczkó Gyula esperes egy felnőttet keresztelt meg. Havonta kétezer forint jut csak megélhetésre A munkanélküliség megyénk déli falvaiban a legmagasabb; Istvándiban 50, Lajosházán 70 százalékos. A cigányok mind állástalanok. Önkormányzati szövetségük felmérése szerint Istvándiban a legalacsonyabb a családok havi jövedelme: személyenként alig kétezer forint. Csurgón is elkészült a széles összekötőút A kiszélesített új utat, amely a Rákóczi és a Basakúti utcát köti össze, mától birtokba veszik a csurgóiak. így az Óváros egykori hosszú- és kisutcájának megközelítése sem okoz gondot. A munkát a Közút kft végezte el; az önkormányzat ötmillió forintot fordított a kivitelezésre. Vízváron már tervezik az újabb határnyitást Augusztusra újabb határnyitást és vásárt terveznek Vízváron. Most utaznak a szervezők Horvátországba, hogy felméijék a községek igényeit. Ha sikerül megállapodni, augusztus 20-án két napra megnyitják a határt. Művészek Erdélyből a Dráva vidékén A barcsi művésztelepre az ország minden tájáról, sőt Horvátországból és Erdélyből is érkeztek képzőművészek. Az itt töltött tíz nap során megismerkedtek a Dráva vidékével; fölkeresték Lakócsát, kirándultak a tájházhoz, és a barcsi Borókásba is. Húsz cserkész Bükkösdön Budapesti cserkészek táboroznak Somogybükkösdön. Húszán a 309. számú, Assisi Szent Ferenc nevét viselő, fővárosi cserkészcsapatból.- Az atlantai olimpia szellemében állítottuk össze a programot - mondta Kiss József táborparancsnok. - Időnk nagy részét versenyekkel töltjük, és fölkeressük a könyék nevezetességeit. A sporttáborban a legifjabb cserkész nyolcéves, de van köztük 22 éves főiskolás és dolgozó fiatal is. Az akadályversenyeken ezt is figyelembe veszik. Somogybükkösdön most járnak először, és azt mondták, nagyon szép ez a vidék. Többször mentek fürödni a Kotróra is. N. I. A múzeum barátainak köre nem vár köszönetét a segítségért A Dráva ösztönző tábora Annak ellenére, hogy rendkívül kis létszámmal működik a barcsi Dráva múzeum, sok és sokféle feladatot vállal. Természettudományos, néprajzi, helytörténeti kutatásokat végeznek itt, és rendszeresen jelentkeznek a képzőművészeti kiállításokkal. — Mindez azért lehetséges, mert van egy népes, félig szakemberekből, félig civilekből álló tábor, amelyre mindig számíthat a múzeum — mondta Orzsi Zoltán, a múzeum igazgatója. — Ők a mi szellemi szponzoraink, s rájuk számítva alakítjuk meg hamarosan a Dráva múzeum baráti körét. A szakemberektől a laikusokig, a Barcstól távol élőktől a helybeliekig igen széles támogatóink köre. A barcsi Borókás tájvédelmi körzet szakemberei például rendszeresen tájékoztatnak bennünket a térség botanikai és zoológiái folyamatairól. A Green Kör vízminőség-vizsgálatokat végez Barcs környékén; eddig Amerikában publikálták eredményeiket, s ezek a múzeum közreműködésével jelentek meg először magyarul. Győri Vilmos kezdettől segíti a múzeum munkáját. Nemcsak fotóival, hanem azzal is, hogy általa tartjuk a kapcsolatot a horvát alkotókkal, alkotókörökkel. Botka János a csigák ismerő- jeként van a segítségünkre; Mundli Ferenc a terepbejárásokban, Nagy Ferenc pedig kö- szönömért készíti a régészeti kiadványaink rajzait. S mások is; Kertai János és Szabó Józsej földmérés közben különös formájú cserepeket talált a földben. Elhozták, és kiderült, hogy Somogy legősibb kultúrájának eddigi talán legnagyobb lelőhelyét fedezték fel. Jó néhány, az ország távolabbi részén élő kutató is kapcsolódott a múzeumhoz. A szívük csücske Barcs és vidéke, így a magyar mezőgazdasági múzeum munkatársának, több néprajzkutatónak és régésznek, valamint a bécsi egyetem néprajz-professzorának, aki babó- csai származása révén hinti a világban jó hírünket. N. L. Korai fejlesztőközpontot létesítenek Barcson Sérült kicsik reménye Korai fejlesztőközpont létrehozását tervezik Barcson. Hamarosan dönt róla a képviselő-testület. Barcs ezzel megyei feladatot vállal; a fejlesztőközpont pedig - amely a Szivárvány általános iskolára épülne - egész Dél-Somogy- ból fogadna kisgyermekeket.- Létesítése azért is fontos, hogy minél korábban megkezdődjék a beteg gyerekek nevelése - mondta Szemere Márta, az iskola igazgatója. - A legtöbb ugyanis késve, háromvagy rosszabb esetben hatéves korában találkozik a szakemberekkel. Pedig az első három év meghatározó a gyermekek számára, ezért is rendkívül fontos a korai gondozás. Nem ez az egyetlen változás az iskola feladataiban: szeptembertől a súlyosan sérült gyerekek kötelező gyógypedagógiai fejlesztésével is foglalkoznak. Azokat az 5-18 éveseket képezik, akik a barcsi egészségügyi gyerekotthonban vagy otthon élnek. Hamarosan elkészül az oktatási program is; ennek lényege, hogy harmadikos koráig intenzíven tanítják írni, olvasni, számolni a gyereket. Az erős alapok az iskolához kellenek. A 6-8. osztályosok pedig már a háztartási munkákat, a kertészkedést, agyagozást is megismerik. A személyiségfejlesztést szolgálja a drámapedagógia, a zenei, művészeti nevelés. N. L.
