Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20 / 169. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. júl. 20., szombat ÚJ KÖNYVEK, HANGLEMEZEK STEVEN DALY-N. WICE Alternatív kultúra Először jelent meg Magyarországon a 90-es éveket átfogó, az egész világon meghatározó angolszász alternatív kultúra lexikona, kézikönyv Internet- címekkel. (Biográf, 980 Ft) A három tenor Eredeti felvétel Jósé Carreras, Placido Domingo és Luciano Pavarotti emlékezetes, nagy sikerű közös fellépéséről a Los Angeles-i „arénában, több tízezres hallgatóság előtt. MKK- Teldec. (MC 990 Ft, CD 2490) ARTHURO C. DANTO A közhely változása A Columbia egyetem profesz- szora az analitikus filozófia egyik vezető képviselője. Könyve a modem képzőművészet értelmezésében kulcsfontosságú, s elmélete megkerülhetetlen a mai művészetelméleti vitákban. (Enciklopédia) Budapest atlasz Közreadja Budapest valamennyi közterületének rajzát, nevét, jelöli az egyirányú utcákat, a névmutatóban az irányítószámot. Tartalmazza 28 környékbeli településnek a térképét is. (Cartogr. - 1200 Ft) Európai barátaink Tartalmasán és olvasmányosan szól Európa negyvennyolc államáról és népeiről. Sajdik Ferenc színes rajzai illusztrálják. Általános iskolásoknak ajánljuk. (Móra, 974 Ft) SCHÉRY GÁBOR / Evek, művek, alkotók Nagy alakú, francia formátumú kiadvány, mely az utóbbi 40 év magyar építőművészetét mutatja be. 382 Ybl-díjas arcképe, 377 díjazott mű is szerepel több mint száz fotóval illusztrálva. (ÉTK, 2912 Ft) MARIO VARGAS LLOSA Halál az Andokban Az író korábbi regényeiből ismert Lituma egy kis andesi faluban rejtélyes gyilkosságok ügyében nyomoz. A környéken a Fényes Ösvény gerillái portyáznak... (Európa, 698 Ft) SZÜGYI ZOLTÁN A Énekünk éneke Az Új Mandátum kiadóval közösen megjelentetett kötet a vajdasági származású költő 1991-94 közt írt verseit tartalmazza. (M-Szivárv., 340 Ft) KATHERINE STONE Kegyetlen emlékek A neves szerző sikerkönyvet írt Hollywoodban. Lényegében saját életét, sanyarú gyermekkorát dolgozta fel; és múltja elől menekülve új életet kezd. (General, 798 Ft) Rock-enciklopédia Nagy-Britannia legrangosabb szakíróinak világhírű munkája. A legújabb, átdolgozott kiadás: a kezdetektől napjainkig tekinti át a rockzene fejlődését, több mint 700 címszóban, és 500 fotót is közöl. (Magyar Könyvklub 2990 Ft) A sikolyok életem végéig kísértenek A sárga házat a kaposmérői téglagyár mögött sínpárok választják el a világtól. Sűrű bokrok takarják, az apró udvart vigyázó fenyőfák között egyetlen színfolt egy lila gyermekhinta. Az őrház szomorú csöndjébe robbanásként tolakodik az átrobogó vonatok dübörgő zaja. Czil- linger Csabánét valamennyi zakatoló szerelvény, házának remegése a február 26-án — a kutasi átjáróban — történt tragédiára emlékezteti. A 33 éves asszony két kiskorú gyermekével havonta — a helyi polgármesteri hivataltól nevelési segélyként kapott — négyezer forintból „gazdálkodik”. Amikor kopogtam az ajtaján, a két kislánynak főzött ünnepi ebédet: palacsinta került az asztalra. — Tetszik kérni? — nyújtotta felém a 12 éves Renáta a tányért a szegényesen berendezett nyári konyha viaszkosvá- szon térítőjén. Az apró konyhából egy három négyzetméteres szoba nyílik, alig fogadja be az ágyat és a vaskályhát. Ez volt a 17 éves fiú birodalma, aki most édesapjánál, Budapesten dolgozik. Azt, hogy mire elég a négyezer forint, nem tudni. Talán még kenyérre sem. A tragédia óta azonban ismerősök, volt kollégák és barátok segítik az asszonyt, nélkülük még nehezebb lenne... Amíg Czillingemé a családjáról beszélt, egyre inkább erősödött bennem a felismerés: ez az asszony született vesztes. Két apától négy gyermeket szült, ők — így fogalmazott — életének fénysugarai. — Ha nem lennének, talán már én sem élnék — kesergett. A végzetes februári nap óta munkanélküli, a MÁV azonnal elbocsátotta. Az előzetesben töltött három hónapja alatt két kislánya a kaposvári MÁV nevelőotthonban élt. Május 28-a, a szabadlábra helyezése óta Czillinger Csabáné: hogyan történhetett ez? fotó: lang Róbert nem tud elhelyezkedni. Legutóbb egy faipari cégnél jelentkezett, ám a főnök — főként az idegállapotára hivatkozva — nem alkalmazta, hiszen veszélyes gépekkel kellett volna dolgoznia. A harminc négyzetméteres ház legszebb helyiségében, a szobában beszélgetünk. A mennyezetről csupasz villany- körte fénye világít, az asztalon művirágok, a falon pedig egy „Most segíts meg Mária, Óh irgalmas Szűzanya” feliratú — keretezett — falvédő. Ezek szerény díszei a szobának. A megdöbbentő nyomorúság szinte elfojtotta a szavakat. A család félelmetes szegénységét a Prímagáztól, a két kislánynak kapott 100-100 ezer forintos támogatás Sem enyhíti, mivel az összeget fenntartásos betétkönyvek őrzik, majd egyszer a gyerekek beiskolázását könnyítik. — Vallásos? — mutatok a fal védőre. — Igen, a fogdában töltött három hónap alatt sokat olvastam a Bibliát, de úgy érzem, az Isten nem igazán szeret engem. Tizenhat évesen szültem a fiamat, s ettől a pillanattól az életem lassacskán tönkre ment. Elváltam, meghalt az édesapám és a bátyám, szinte semmi jó nem történt velem. Amikor egy kicsit jobb lett volna, akkor történt ez a tragédia. Naponta átélem, nem tudok szabadulni a látványtól, a sikolyok életem végéig kísértenek majd. Hogyan történhetett ez? Hogyan éljük ezt túl? Mi lesz a gyerekeimmel, ha hosszabb ideig nem leszek majd velük? — A kérdések feltörtek. Az asszony az arcát kezébe temetve zokog. Renáta könnyes szemmel átölelte az emlékképek okozta fájdalomtól szabadulni képtelen édesanyja nyakát és halkan, alig érthetően suttogja: — Ne sírj anyu, kérlek! Nagyon szeretlek. Ám ez még inkább felszabadította a bánatot, s az asszony meggyötört, könnyek barázdálta arcát takargatva szabadkozott: — Soha nem sírok a gyerekeim előtt, nem akarok nekik ezzel fájdalmat okozni. Szeptemberben lesz « tárgyalás, aztán...? Mindig együtt voltunk a gyerekeimmel, fogalmam nincs, hogyan élem túl, ha hosszabb időre be kell mennem. Nem tudom sikerül-e, ha igen, akkor csak a gyerekeim miatt. Az előzetes letartóztatás három hónapja alatt hetente egyszer, félórára láthattam őket. Majdnem belehaltam. A leengedett redőnyök sem állták útját az átdübörgő vonat zajának, a padló beleremegett, amint a hosszú szerelvény elhúzott alig két méterre a háztól. Az asszony, mintha önmagának zsolozsmázná a szavakat: — Sokáig minden vonatnál keresztet vetettem, hálát adva az Úrnak, hogy most nem történt semmi baj... Tamási Rita JAMES JONES Rohanva jöttek. Már ez a két szó is olyan, hogy azonnal fölkelti az olvasó érdeklődését. Kik azok, akik rohanva jöttek? Hova rohantak? És miért? James Jonesnek ez a regénye csaknem negyven éves késéssel jutott el hozzánk, pedig a huszadik századi amerikai irodalom egyik legmarkánsabb egyéniségének legjobb művei közé tartozik. James Jones a „Most és mindörökké”-nek köszönheti világhírét. Ez a hatalmas ívű második világháborús regény nálunk is több kiadást megért, osztatlan sikert aratva. A „Rohanva jöttek” nem háborús regény a szó köznapi értelmében. A háború borzalmairól közvetlenül csak a Prológusban és az Epilógusban olvashatunk. A Prológusban Dave Hirsch, a regény főszereplője harcol az ardenneki ütközetben a rohanva jövő németekkel. A második világháború utolsó nagy német offenzivája volt ez. „A halál ötven órája.” Alig pár év elteltével pedig (tulajdonképpen ezt az időszakot fogja át a regény) az Epilógusban már a koreai hadszíntéren vagyunk. És itt már az Észak Rohanva jöttek Koreát segítő kínai katonák üldözik az amerikaiakat. Jönnek rohanva... Vége a második világháborúnak. Dave Hirsch is leszerel és 36 évesen hazaérkezik szülővárosába, az Illinois állambeli Parkmanbe. Parkmanbe, amit csaknem húsz évvel ezelőtt egy súlyos botrányokozásért volt kénytelen elhagyni... Hazaérkezik, de nem találja a helyét. Számára a békeévek is egy felfokozott életritmust, állandó rohanást jelentenek. Rohan a múltja elől, rohan az emlékek elől. És kapkodva igyekszik megkapaszkodni valamiben, mint a fuldokló. Akinek számára a felszín nemcsak a levegőt, hanem a fényt és a megnyugvást is jelenti... Jones miliőteremtő ereje páratlan. Alig pár oldal után már otthon érezzük magunkat Parkmanben, ebben a jellegzetes amerikai kisvárosban. És bár az író rengeteg szereplőt mozgat, biztos kézzel bonyolítja a cselekményt, súlypontra állítva mindig a meghatározó alakokat és cselekedeteiket. Bár Jones nem mondja ki, Dave alakjában önéletrajzi elemeket is érzünk. Hiszen Hirsch maga is író. Legalább is az volt és most megint az szeremé lenni... Egyelőre azonban mással kénytelen foglalkozni. Bátyja, Frank tanácsára befekteti tőkéjét egy közös taxivállalatba. Ám Dave hamar megunja a sok idejét lekötő vállalatirányítást. Frank minden dühöngése ellenére öccse számára egyre fontosabb az ivás és a szerencsejáték. A szerencsejáték, amely barátjával, Barna Dinnerttel együtt a legfőbb kereseti forrásul. Barna Dinnert. A kókler, a szélhámos, a csalód, a szerencsejátékos. A regény egyik legplasztikusabban megrajzolt figurája. Akinek mégis van egy fontos dolog az életében: a család. A család, amelytől bár külön él, de gyakran látogatja meg őket egy-egy hajnalba nyúló pókerparti után, duzzadó pénztárcával... Dave is mindenáron családot szeretne. Ám Gwen French-t, a városka ismert irodalomtanárnőjét egyszerre vonzza és taszítja is a férfit. Vonzza írói tehetsége, ugyanakkor taszítja iszákossága és rendszertelen életmódja... Dave Gwen biztatására (és aktív segítségével) újra írni kezd. És megszületik a nagy mű, egy szatirikus, vitriolos homorú regény a második világháború egyik epizódjáról. Dave és Gwen irodalmi fejtegetéseiben Jones arra is módot talál, hogy bemutassa az olvasónak a huszadik századi amerikai irodalom legfontosabb áramlatait... Tehetsége folytán Dave is fontos személy lehetne ebben az áramlatban, rendszertelen életmódja miatt azonban mégsem érhet révbe... Végérvényesen szakít Gwennel és egy meggondolatlan házasságba menekülése már előrevetíti a rövidesen bekövetkező tragédiát... A „Rohanva jöttek” a negyvenes évek végének Amerikájáról nyújt át egy jellegzetes körképet. Dave és társai is úgy keresik helyüket, mint az első világháború után Hemingway- ék „elveszett nemzedéke”... James Jones sokkal keményebb, sokkal realisztikusabb annál, hogy regénye végén a másoknál annyira megszokott, szinte kötelező happy end-et válassza. Üzenete egyértelmű: minden kor meghozza újra és újra a maga elveszett nemzedékét... Dr. Sipos Csaba Feltárták az Árpád-kori épület alapjait Boglár ősi temploma Dr. Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa a napokban megtalálta azt az Árpádkori templomot, amelyre egy 1938-as félbemaradt ásatás alkalmával bukkantak a ba- latonboglári Temető-dombon. Már 1221-es dokumentum is említi a plébániatemplomot, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek, és a török időkig háborítatlanul állt.- Az 1938-ban leírt helyen találtuk meg a domb délkeleti lejtőjén a templom igen csekély maradványait, az utolsó pillanatban - mondta a régész. - Szerencsére bozótos fedte, mert a legkisebb beavatkozásra örökre eltűnt volna. Öt méter a külső szélessége, szentélye egyenes zárású. Alapfalait mészhabarcsba rakott kövekből, közvetlenül a mésztufából álló szilárd altalajra helyezték. Szentélye, mint az Árpád-kori templomok mindegyikének, kelet felé néz. A török utáni időkben szinte teljesen lebontották, s maradványait kibányászták. Csak restaurálni lehet az eredeti alaprajzot. Gazdasági épületet húztak rá a múlt században, ennek a romjai tévesztették meg az 1938-as ásatás vezetőit. Mindössze egy Árpád-kori pénzérmét és maroknyi cserepet, vaseszközt talált a régész. A korábbi feltárás leletanyaga gazdagabb volt, de dr. Jankovich-Bésán Dénes nem tud a hollétéről. Annak idején Dar- nay Béla jött ki a keszthelyi múzeumtól, és egy 7-szer 11 méteres épület alapjait tárta fel, amit Varga Béla plébános kertjében találtak gyümölcsfaültetéskor. A budapesti főhatóságok a Balatoni Kurír 1938. augusztus 3-i számában Mada- rassy László cikkét olvasva figyeltek föl erre és kértek jelentést a lengyeltóti szolgabírótól. Az egyoldalas beszámolóból tudjuk, hogy IV. Béla és Róbert Károly pénzeit, vaseszközöket, réz karikagyűrűt és edényeket is felszínre hoztak. Most hiteles régészeti adatok igazolják a templom létezését. Leletek sora bizonyítja, hogy a középkori Boglár a Várhegy és a Temető-domb közötti völgyben terült el. Itt vezetett az út Kislak és Sző- lősgyörök felé. G. M.
