Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-19 / 168. szám

1996. július 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szennyvízgond Csurgón Csurgó szennyvízgondjai két oldalról is szorítóak. Van egy félig kihasznált szennyvízte­lepe, magas önköltséggel, s egy szippantott-szenny vízlerakó helye, amelynek állaga egyre lehangolóbb. A megoldás a csatornázás ütemes folytatása lenne, de erre nincs remény. Molnár Zoltán nyugalmazott ta­nár, amikor méhészszemmel szemügyre vette a várostól pár száz méterre levó' akácost, a kis erdő Berzence felőli oldalán megdöbbent: a telepről az útra, a mezőre ömlött a bűzös lé. Az összkép azóta sem jobb. Meg­szűnt ugyan az átfolyás, tábla jelzi a fertőzésveszélyt, de ami mozgatható volt, azt már ellop­ták. Volt itt őrbódé, kézmosási lehetőség, ken'tés; eltűnt a drót­fonat, majd 24 a betonoszlopok­ból is. Tóth László éppen Ber- zencéről jött autójával. Oszto­zik aggodalmunkban. Mutatta is: - Hétfőn itt még kerítés volt... Hiába a tilalom, a tartal­mát veteményes- és virágosker­tekbe hordják, nem számolva a fertőzésveszéllyel. Kardos Zol­tán szerint - aki Csurgó felől szállít - markológéppel is meg­dézsmálták, ezért folyt ki a híg lé. A homokgödrök helyén tő­zegalappal, szakszerűen alakí­tották ki egykor a telepet. Kézenfekvőnek látszik a vá­rosi szennyvízcsatornába tör­ténő csatlakozás. Molnár Zol­tán is ezt szorgalmazza évek óta. Csernela Tamás, a polgár- mesteri hivatal főelőadója azon­ban jól tudja, hogy ez sem olcsó: - A házi emésztőkben oxigén hí­ján magasabb a szennyvíz szer- vesanyag-terhelése. A szivattyú homokot is felhoz; mindenkép­pen előkezelni kell. Igaz, bizonyos mennyiséget közvetlenül is be lehetne vinni a tisztítósorba, ez azonban a tele­püléstisztasági intézményeknek sem érdeke, hiszen utána fizet­nie kellene. így is 1500 forintba kerül egy forduló. Az önkormányzat már koráb­ban is kért ajánlatot egy előke­zelő műre. Költségeit 20-tól 45 millió forintra becsülték. Az idén a szennyvíztisztító egészét érintő - a térség szennyvizét fo­gadó - terv is körvonalazódott. A 77 millió forint plusz áfa csak egy kistérségi összefogás és pá­lyázat eredményeként lehet tár­gyalási alap. Horváth József Molnár'Zoltán a szennyvíztelepnél fotó: táborszkí istvánné JNÍem szárnyalhat szabadon a fantázia Gobelinek a Drávában A gobelinek kedvelőinek szól elsősorban a barcsi Dráva mú­zeum legújabb kiállítása: köz- művelődési termében 15 babó- csai és komiósdi gobelinkészítő mutatkozik be. Orzsi Zoltán, a múzeum igazgatója nyitotta meg a kiállítást, amely július 28-ig lesz látható. — Ahogy a kiállítás anyagát nézegettem, állandóan a nagy­anyám jutott eszembe — mondta —; ez a műfaj legtöb­bünkben hozzájuk kapcsolódik. És emiatt — hogy őt juttatták eszembe — igazán jólesett vé­gignézni ezeket a munkákat. A gobelinek igazi értékét érzelmi hatásuk adja, s nem a művészi értékei. Egyebek között ettől csodálatos alkotások. S techni­kailag is szépen kimunkált ké­zimunkák. Megvannak azon­ban a korlátái. Sajnos, kevés a gobelinkészítők mozgássza­badsága, mért az előrajzolt ké­peket kell követniük, s nem szárnyalhat szabadon fantáziá­juk. Éz az, amiért nem beszél­hetünk igazán jelentős művészi értékekről. Talán eljön majd az idő, amikor ezen túllépnek majd. Addig is gyönyörködjenek az itt látottakban, és emlékezzünk a nagyanyákra. Ezekben a képekben — mint Pálfi Sándor, a babócsai és komiósdi gobelinkészítők kö­rének vezetője is mondta — va­lóban a kimunkáltságukat kell értékelni, művészetről majd csak akkor beszélhetünk, ha az alkotók a képek előrajzolását is megpróbálják. S úgy érzi, hogy erre a szintre eljusson, a 15 al­kotó közül jó néhánynak meg­van a tehetsége. N. L. A konkurenciától veszik a tejet, hogy győzzék a megrendeléseket A zsírkiválást akadályozza meg az áj homogenizátor Jelentős forgalomnöveke­désről és mintegy húszmillió forintos beruházásról szá­moltak be a barcsi Dráva- Tej kft vezetői. Az utóbbi időben már a konkurens Ba- ranyatejtől is vásárolnak nyers tejet, hogy kielégíthes­sék az igényeket. Egyre nagyobb teret nyerünk a pécsi piacon is — mondta Franci Rezsóhé, a Dráva-Tej igazgatója. —, és megszeret­ték termékeinket a Balaton- parti fogyasztók is. Decem­berben nyílt a Balatonnál a második depónk. A tervezett évi bevétel felét már sikerült elérni, s még hátra vannak a nagy forgalmú hónapok: jú­lius második fele és augusz­tus. Az idén a tavalyinál hu­szonöt százalékkal több alap­anyagot dolgozunk föl, a napi termékek gyártása is másfél- szeresére nőtt. Naponta nyolcvanezer liter tejet szállí­tanak ki. Ez az első félévben tizenkét millió litert jelentett. Az igazgatónő elmondta: húszmillió forintot terveztek beruházásokra, s a pénz nagy részét már elköltötték. Pasz- törizáló berendezést vettek, kicserélték a sajtkádakat és - préseket. Egy raktárt is építe­nek, ami várhatóan augusztus végére elkészül. Épül a sajt­füstölő, s ehhez kapcsolódóan szeptemberre egy új termék­keljelennek meg a piacon. Új szerzemény a képünkön látható, úgynevezett nagy tel­jesítményű homogenizátor is, amely a pasztörizáló beren­dezéshez kapcsolódik. Segít­ségével elérik, hogy a tejes­zacskó oldalán nem válik ki a zsír. Nagy László Kézfogás a határ mentén Együttműködési megállapodást kötött több Dráva-parti, magyar és horvátországi település. Szentborbás, Tótújfalu, Éelső- szentmárton és Drávatamási, valamint a gradinai járás pol­gármesterei a jószomszédi kap­csolatokat igyekeznek erősíteni. Céljuk egyebek között a keres­kedelmi kapcsolatok fejlesz­tése. Hogy ezt elősegítsék, gyakrabban szerveznek találko­zókat a helybeli kereskedőknek. Mind a magyar, mind a horvát. települések vezetői szeretnék elérni, hogy határátkelőt nyis­sanak Szentborbás és Budako- vac között. Gradina települései' ezenkívül segítséget ígértek Lakócsa és Felsőszentmárton iskolájának s óvodájának nyelvi oktatási segédeszközök, kézi­könyvek, szakirodalom beszer­zésében. Ez a horvát nyelv elsa­játítását is szolgálná. Munkáju­kat segíti a hazájuktól távol éló' horvátok szervezete is. N. L. Hat új szolgálati lakást építtetett Csurgó önkormányzata. A Nyárádi-lakótelep nyu­gati tömbjét lezáró impozáns épületet a közelmúltban adta át kulcsrakész állapotban a nagy­atádi Varjas Kft. A beruházás értéke 21,5 millió forint, a kivitelezés két ütemben, másfél évet vett igénybe ” fotó: török anett őrbottyánban elkészült a csurgói harang Őrbottyánban már elkészítették, sőt be is hangolták azt a haran­got, aminek elődjét a háború vé­gén hurcolták el a csurgói Jézus Szíve-templomból. A templom fennállásának 60. és a honfogla­lás 1100. évfordulója emlékére majd bérmáláskor szentelik föl. Istvándiban is sok a munkanélküli Ötvenszázalékos a munkanélkü­liség Istvándiban. Közülük 44 jogosult a jövedelempótló tá­mogatásra s 15 közhasznú mun­kást foglalkoztat a falu. Sok a cigány, s nagy részük állástalan, Jó eséllyel pályázott a városi könyvtár Csurgó városi könyvtára jó eséllyel pályázta meg a Holland Királyi Nagykövetség kiírását; elkészítette a megye első könyv­tári adatbázisát. A Hungamet egyesület tagjaként használhatja a magyar számítógépes hálóza­tot és az Internetet. Tanfolyamot is szerveznek a modem infor­mációs és telekommunikációs 'eszközök kezelésére, az adatbá­zis használatának megtanulásá­ra; a kicsiket játékkal szoktatják a számítástechnikai eszközökhöz. Kisbajomiak tábora a parkerdőben Vízváron nyaraltak a kisbajomi gyerekek. A kisbajomi kisebb­ségi önkormányzat szervezésé­ben 27-en - cigány és magyar gyerekek vegyesen - vettek részt azon a táborozáson, amelyhez a szállást a vízvári önkormányzat biztosította a vízvári parkerdő faházaiban. Két hétig őrzik Csurgón a kóbor kutyákat Végre érvényt szerzett állattar­tásról szóló rendeletének a csurgói önkormányzat: befo­gatja a kóbor ebeket. Ezt az in­tézkedést a sok lakossági pa­nasz sürgette. Az eltűnt kutyák­ról a városgazdálkodási és mű­szaki irodán kell érdeklődni, mert a menhelyen csak két hé­tig őrzik meg a befogott ebeket. Tűzoltók soros látogatása Sinsheimi kollégáiknál ven­dégeskedtek a barcsi tűzol­tók. Bázing György tűzoltó- parancsnok elmondta: évente találkoznak a két város tűzol­tói, régi keletű már a barát­ság közöttük. Idei soros láto­gatásuk érdekessége: a barcsi vendégek eljutottak a rend­kívül jól felszerelt heidel- bergi megyei tűzoltóságra is.- A kedvünkért rendeztek próbariasztást, s láttuk: ho­gyan működik egy jól felsze­relt tűzoltóság, s a számító- gépes . irányítás mennyivel növeli a hatékonyságot. Ha már Heidelbergben jár­tak, a barcsi tűzoltók nem mulaszthatták el megnézni a sörgyárat, s meghívta őket a nyugdíjasklub is. N. L. Dobogós hely a World ’96 országos versenyén Barcsi diák mikrofonnal A fiatalember ránézésre rop­pant nyugodt, nem könnyű kihozni a sodrából. Hasznát is vette nemrég, a World ’96 számítástechnikai verseny or­szágos döntőjében ugyanis a szakmai tudás mellett nagy lé­lekjelenlét is kellett a sikerhez. A harmadikos Vajda Péter a barcsi Deák Ferenc általános iskola tanulójaként részt vett a Zalaegerszegen rendezett or­szágos számítástechnikai ver­senyen, s a második helyet si­került megszereznie. — A programozási ismerete­inkre voltak kíváncsiak — mondta. — Tartottak egy írás­beli fordulót, és ennek eredmé­nyei alapján hívták meg a ver­senyzőket. Az országos döntő egy szóbeli fordulóból állt: a zsűri kérdezett, illetve megad­tak egy témát, s arról kellett be­szélni folyamatosan, legalább öt percig. Azt már Kirmer Józsefné, a felkészítő tanára tette hozzá, hogy mindezt egy sportcsarnok közönsége előtt, nagyszínpa­don, mikrofonnal. Ez nagy fel­adat volt az apró 'harmadiko­soknak. Nemcsak alapos felké­szültséget, hanem talpraesett­séget és bátorságot is kívánt. — Erről csak annyit, hogy volt egy leány, aki egy szót sem bírt kinyögni, mikor a mikro­font a kezébe nyomták Pedig nagyon felkészült volt, alapos tudású. S végül éppen ő lett az első helyezett. A kérdésre, hogy mi von­zotta Pétert az iskola számítás- technikai tagozatára, a válasz: programozóként és főleg prog­ramtervezőként sokat lehet ke­resni. S hogy mire költené a sok pénzt? Természetesen számító­gépet venne rajta, mondta. Per­sze a legjobbat. S kutyákat is tartana, hiszen az eb a másik kedvence. Ezen a versenyen a barcsi is­kola többi évfolyamának diák­jai is szép eredményeket értek el. A tanárnő elmondta: öt éve van iskolájukban számítástech­nikai képzés; a tagozatra felvé­telivel lehet csak bekerülni. Heti két órában ismerik meg a számítógépet; fél évig progra­mozást tanulnak, fél évig keze­lői ismereteket. S évente lép be egy-egy új programnyelv. N. L. Szakmunkástanulókat hívtak nyári gyakorlatra Vízváriak Székelydobón Vízvár küldöttsége a napokban érkezett haza erdélyi útjáról. A Farkas József polgármester vezette delegáció Székelydo­bón járt, a Dráva menti falu testvértelepülésén, ahol az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. — Vízvárnak gyönyörű parkerdeje van, faházakkal, s megoldható nagyobb csoport nyaraltatása is. Felajánlottuk, hogy szállást adunk itt erdélyi családoknak, illetve iskolás­csoportoknak, amelyekkel vonzanak Dél-Somogy neve­zetességei — mondta tárgyalá­saikról a polgármester. A küldöttségnek vállalkozó tagja is volt, s felajánlotta, hogy lehetőséget adna több szakmunkástanulónak is szakmai gyakorlatra. Két asz­talostanuló már egészen biz­tos, hogy Vízváron tölti a nyár egy részét, de akár hatot is tud fogadni az asztalosműhely. — Alighanem néhány szé­kelydobói autószerelő-tanuló­nak is lesz ilyen lehetősége. Nem tudom, mennyire ismeri az erdélyi viszonyokat, de sze­rintem ezek a srácok jtt látják majd először a munkájukhoz szükséges gépeket. A gyakor­latuk persze félig nyaralás lesz, erről a meghívójuk gon­doskodik. A vízvári küldöttség látoga­tása során nemzeti zászlót ajándékozott a testvértelepü­lésnek, és részt vett a székely­dobói katolikus templomban a zászló fölszentelésén. N. L. Piacbővítő a Dráva-Tej

Next

/
Thumbnails
Contents