Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-19 / 168. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. július 19., péntek Cnra-Gora. Fejlődésnek indult a Magyarország és Cma-Gora közötti kereskedelem a délszláv konfliktus miatti gazdasági embargó megszűnése nyomán. Crna- Gorában kereskedőházat kívánnak létesíteni, amelybe magyar befektetők jelentkezését is várják. Érdekegyeztetés. Az ÉT munkavédelmi bizottsága tegnapi ülésén támogatta, hogy a munkaügyi központok és a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségek integrálódjanak, megtartva szakmai önállóságukat. Fogyasztási adó. Jövőre várhatóan nem kell majd fogyasztási adót fizetni a rágógumi, a fűszerpaprika, a játékkártya után. Az adó mértéke csökken az ékszer és a kávé esetében. Rekordforgalom a gabonapiacon. A Budapesti Árutőzsdén rendkívül változó kereskedelem mellett soha nem látott volumenben kereskedtek az alkuszok: 1389 kontraktus cserélt gazdát 752 millió forint összértékben. A takarmánykukoricánál a novemberi terminus esetében mentették ki a 400 forintos módosított limitet. Kivetették a hálót. A Balatoni Halászati Rt szakemberei a Balatont négy nagy területre osztották fel. Fenyves és a keszthelyiöböl között állítóhálóval busára halásznak, Fenyvestől Tihanyig pedig keszegre. Az ezerméteres kerítőhálóban alkalmanként több mázsa hal is fennakad. Tegnap a szeles, hűvös idő nem kedvezett a halászoknak, ám egy nappal korábban 15 mázsa busát és 20 mázsa keszeget fogtak. Termelői árak. Az ipari termelői árak májusban 1,7 százalékkal haladták meg az áprilisi szintet. Áprilisban a havi áremelkedés 2,9, márciusban 2,2, februárban 1,8, januárban 2,3 százalékos volt. Egy év.alatt, május végéig az ipari árak 22 százalékkal drágultak. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 235,05 Görög drachma (100) 64,47 Német márka 102,51 Olasz líra (1000) 100,20 Osztrák schilling 14,57 Spanyol peseta (100)121,02 USA-dollár 152,63 Pótkeretet kér az agrártárca Tizenhárommilliárd forint hiányzik az agrártárca büdzséjéből, ennyit kér a minisztérium a pótköltségvetéstől - nyilatkozta lapunknak Kis Zoltán. Az FM politikai államtitkára korainak tartja az 1997. évi agrártámogatási keret összegéről beszélni, hiszen a pénzügyi tárcával most folynak az egyeztetések. Az államtitkár elmondta: az idei 32,3 milliárd forintos exporttámogatási keretből eddig 20 milliárd fogyott el, a maradék pedig nem elegendő az év hátralévő időszakában a támogatások kifizetésre. A túlköltekezés abból fakad, hogy tavalyról mintegy 10 milliárd forint exporttámogatást kellett az ez évi keret terhére kifizetni. A hiány kialakulásában az is közrejátszott, hogy az exportárualap-bővítő támogatásra szánt összeg a tervezettnek a duplájára, 2,4-ről 5,9 milliárd forintra emelkedett. Kis szerint, a pótköltségvetésből a kormány által korábban a tárcának megígért 6,5 milliárd forint valamelyest enyhít majd az agrárfinanszírozás feszültségein, bár-tette hozzá - ennél többre volna szükség. Nehéz megjósolni, hogy jövőre többet juttat-e a kabinet az Kis Zoltán FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE agráriumnak. A szaktárca legalább az idei támogatási keretének reálértékét szeretné megőrizni. Egyelőre azonban jelentős eltérés van a földművelés- ügyi és a pénzügyminisztérium szándéka között. A készülő új agrárszabályozásról szólva az államtitkár leszögezte: 1997-től kezdve szigorodik a támogatáshoz jutás rendje. Élőtérbe kerülnek a közvetlen termelői típusú kedvezmények. Vélhetően azok az egyéni termelők juthatnak majd az állam által nyújtott anyagi segítséghez, akik termelői igazolvánnyal rendelkeznek, s tagjai az agrárkamaráknak. Szigorodni fog a kistermelői adókedvezmények igénybevételének elszámolási rendszere is. Függetlenül a GATT-WTO tárgyalások kimenetelétől, szinte bizonyosra vehető, hogy nem bővül az export támogatására fordítható összeg. A jelenlegi konstrukciót felváltják majd azok a formák, amelyekkel az EU országaiban közvetett módon már ma is támogatják a mezőgazdasági termékek piacra jutását, értékesítését. Ilyen lehet például az állategészségügyi díjak megtérítése, vagy az agrármarketing preferálása. Újvári Gizella Itthon maradtak a somogyi birkák (Folytatás az 1. oldalról) Mészáros Ferenc elmondta, hogy az elmúlt hetekben Albánia, Macedónia, valamint Törökország egyes vidékein fertőzés ütötte fel a fejét. Legutóbb pedig Kis-Jugoszláviában találtak néhány száj- és körömfájásos állatot. Az olasz állategészségügyi hivatal ezért rendkívüli intézkedéseket foganatosított a kelet-európai szállítmányoknál, ami a magyar küldeményeket is érinti. — Cégünk évente 6-7 ezer darab juhot exportál. A szállítmányok kilencvenkilenc százalékát az olaszok veszik át évek óta. Mostani rendelkezésük nemcsak a tenyésztőket, hanem a kereskedőket is sújtja. A hazai juhszállít- mányok csaknem háromnegyede Olaszországban talál gazdára, így a pár hetes csúszás súlyos milliókba kerülhet. Gond, hogy az intézkedés a magyar állatokra is vonatkozik, holott hazánkban 1972 tele óta nem fordult elő fertőzés. Az exportőröknek több választási lehetőségük van. Az állatokat levágják, így különösebb nehézség nélkül továbbra is szállíthatnak. Hazánkban Bajon és Kiskunla- cházán működik olyan export vágóhíd, ami az Európa Unióbeli követelményeknek is eleget tesz. A türelmesebb exportőrök pedig kivárnak. Ha szerencséjük lesz, akkor pár héten belül feloldják a szigorú ellenőrzést. A somogyi szakemberek reménykednek, hogy hamarosan véget ér a bárány-mizéria. Arra számítottak, hogy az olaszok augusztusi népünnepére "nagy mennyiségben vihetik a pecsenyebárányt. (Harsányi) Vállalatvezetők bizalmatlansága Habár hét-nyolc év telt el a külföldi tőke tömeges megjelenése óta, még mindig bizalmatlanok egymással a külföldi és a magyar vállalatvezetők. Ez derül ki a Czipin és Társa osztrák tanácsadó cég által készíttetett felmérésből. Osztrák és magyar vállalatvezetőket kérdeztek meg a kelet-kö- zép-európai vegyes vállalati „együttélés” során felszínre kerülő leggyakoribb hibákról. Az ausztriai válaszadók 57 százaléka vélte úgy, hogy leginkább személyzeti problémák akadályozzák a térség termelő beruházásait. Az ott tevékenykedő és megkérdezett osztrák cégek 52 százaléka azt állította: vezetési, méghozzá közép és alsó szintű vezetési problémákkal bajlódik e régió. Orvoslásként azt ajánlják: korlátozzák a helyi vezetők döntési jogkörét, erőltessék továbbképzésüket, valamint szigorú és sűrű jelentési kötelezettségüket. S hogy milyen hibákat követnek el leggyakrabban a nyugaú menedzserek Magyarországon? A magyar válaszadók 72 százaléka úgy vélte: nem ismerik kellőképpen az itteni viszonyokat, s többnyire változtatás nélkül akaiják bevezetni a nyugati módszereket. A megkérdezett hazai menedzserek 43 százaléka szerint a nyugatiak nem ismerik a jogszabályokat, 39 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldiek rendszerint alábecsülik a magyar szakemberek képzettségét. Az osztrák tulajdonos tárgyalt Kis Péter munkaügyi miniszterrel Tárgyalás helyett Szekszárdon a sztrájk tovább folytatódik A Szekszárdi Húsipari Rt sztrájkbizottsága csütörtökön késő délután megerősítette, hogy pénteken folytatják a sztrájkot, ugyanis — közölték — a cég vezetősége ígérete ellenére nem volt hajlandó folytatni a bértárgyalást a szakszervezettel, holott előző nap abban állapodtak meg, hogy csütörtökön reggel 8 órától folytatják a megbeszélést. Ám a szakszervezet hiába jelent meg a megbeszélt időben, a tárgyalás elmaradt. Váradi Loránd megbízott vezérigazgató viszont este kijelentette: délután 5 órára elkészítették a tárgyalási anyagot, ám akkor már a szakszervezet tárgyaló delegációjából senki nem tartózkodott az üzemben. Délelőtt mintegy hatszázan sztrájkoltak, a műszakból nyolc művezető, a dolgozók közül pedig heten vették fel a munkát. A békés sztrájkolok hangulatát felzaklatta, amikor meghallották a hírt: a hűtőházból idegen emberek pakolják kamionokba a húst. Többen attól tartottak, hogy ez már a felszáiriolás kezdete, amit Váradi Loránd korábban kilátásba is helyezett. Az MTI a cégnél megtudta, hogy a húsüzem tulajdonosa, Günther Schlegel fölvette a kapcsolatot Kiss Péter munkaügyi miniszterrel, aki azt javasolta a vezetőségnek és a szak- szervezetnek, hogy vegyék igénybe a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot, amelynek a vezetője, Gulyás Kálmán pénteken délelőtt Szekszárdra utazik és közreműködik a tárgyaláson. Gazdálkodási ismereteket is szereznek Közgazdászokat az idegenforgalomba Új szak indítását engedélyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Veszprémi Egyetemen; a mérnök és tanárképzés mellett szeptemberben megkezdik a főiskolai közgazdász- képzést is. A hároméves tagozaton gazdálkodási ismereteket szereznek a hallgatók, a négyéves szakon pedig turisztikai és szállodaipari képzésben részesülnek. Mivel az egyetem már a továbbtanulási tájékoztató megjelenését követően kapta meg a minisztériumi hozzájárulást, pótfelvételi vizsga veszi fel a gazdálkodási szak ötven és az idegenforgalmi szak kétszáz elsőéves hallgatóját. A turisztikai és szállodaipari szak irápt rendkívüli az érdeklődés, több száz levelet kapott a tanulmányi osztály, amelyre ezekben a napokban postázzák a választ. A már bejelentett igények szerint elképzelhető, hogy nemcsak első, hanem másod, harmad évfolyamot is indítanak majd, mert. többen kérték áthelyezésüket. Újabb vagyont kap a tb Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt 5,9 milliárd forint értékben újabb társaságokat ad át a társadalombiztosítási önkormányzatoknak. A csomagban szerepel a Human Rt 27,38 százalékos, 767 millió forint névértékű tulajdonrésze, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára (GYSGY Rt.) 50 százalék mínusz 1 szavazatnyi, 346 millió forint névértékű részvénycsomagja, az Autóker Rt 98,09 százaléknyi, 3,24 milliárd forint névértékű részvénycsomagja és az Expressz Utazási Rt 25 százalék plusz 1 szavazatnyi, 187 millió forint névértékű részvénye. A felajánlott csomag 45 százaléka a Nyugdíjbiztosítási, 55 százaléka az Egészségbiztosítási Önkormányzaté lesz egy-két hónapon belül. A harmadik negyedévben a tervek szerint befejeződik a tb-nek szánt 55-65 milliárd forint összegű teljes vagyon átadása. Többnyire alanyi kárpótoltak nem jelentkeztek Elszámolatlan részvény A korábbi túljegyzés ellenére 36 ezer 76 részvényt nem vettek át a kárpótlásijegy tulajdonosok az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt kárpótlási jegy-részvénycsere akciójában — tájékoztatta az újságírókat csütörtökön a McCann Erickson tanácsadó cég. Többségükben alanyi kárpótoltak nem jelentkeztek részvényeikért, de a többi perferált befektetői csoportban is előfordult, hogy elszámolatlan részvények maradtak. Ennek az lehet az oka, hogy a kárpótlásijegy-tulajdo- nosok meggondolták magukat és úgy spekuláltak, az ÉMÁSZ helyett a likvidebbnek vélt ÉDÁSZ-részvényekből jegyeznek majd. A megmaradt csomag esetében másodlagos allokációra került sor, amelyben elsőként éleget tettek az önkormányzatok eredetileg ki nem elégített igényeinek. A fennmaradó részvényeket az egyéb, nem alanyi kárpótoltak között osztották szét. Az ÉMÁSZ az első áramszolgáltató, amelynél az előnyben nem részesülő befektetők is részvényhez jutottak. Ennél a befektetői csoportnál az átlagos kielégítettségi szint 0,092 százalékos volt. Jelenleg a TITÁSZ Rt kárpótlási jegy-részvénycsere akciója folyik, a jegyzési időszak ez alkalommal egy hónapig tart. Az ÁPV Rt úgy véli, a TITÁSZ, hasonlóan az első két céghez, perspektivikus befektetési lehetőség a kárpótlási jegy tulajdonosok számára. Háború nélkül telt az idei málnaszezon Elkeseredettek lettek a termelők A hét végén várhatóan véget ér az elmúlt évek legrövidebb málnaszezonja. Több felvásárló már csak másnaponként veszi a bogyósgyümölcsöt, amiért a kifizetett árakat a termelők megalázónak, a felvásárlók kiszámíthatatlannak ítélték. Az idén nem dúlt árháború, mert a csata már a felvásárlás első napjaiban eldőlt: az idén a felvásárlók, exportőrök nem harcoltak egymással. A termelőket viszont legyőzték azzal, hogy az átvétel első napjától minden szállító és kereskedő cég egységesen és makacsul nyolcvan-száz forinton tartotta sokáig az átvételi árakat. A gazdák már ekkor a Somogyból szállító feldolgozók összefogásáról, letört piaci árakról beszéltek. A gurulós málna árát az elmúlt napokban megemelték ugyan húsz forinttal, de ebből már csak azok a termelők profitáltak szerényen, akik korábban az új, a később érő, és jó minőségű Fertőd málnafajtákból telepítettek az elmúlt években. A szezon közepén a lémálna ára zuhanórepülésbe került, volt olyan időszak, hogy nem adtak érte 50-60 forintnál többet. Az idén a tavalyinak a felét sem érte el a málna ára, a termelők bevétele nem fedezte a legszükségesebb kiadásokat sem. Ez az övön aluli árütés a több száz Nagyatád környéki termelőnek a bosszúságon túl jelentős anyagi kiesést is jelentett. Sokan voltak, akik ezt a jövedelemforrást tartották eddigi megélhetésük alapjának. Az egy-két holdas nagytermelők sem kaptak többet tavalyi bevételük egyhaimadánál, mert a mostoha időjárás is közrejátszott abban, mivel az elmúlt évekhez viszonyítva sem termett sokkal több a korábbiak felénél. Munkanélküliek várták, hogy ebből a pénzből jut majd az újabb nyári-őszi áremelésekre. Számításuk nekik sem jött be. A felvásárlók is elmondták: kiszámíthatatlan, nehéz szezon végére értek. Volt olyan eset, hogy kereskedő, exportpartnerük a szezon közepén megszüntette az átvételt, s ezzel lehetetlen helyzetbe hozva őket. Olyan hírek is elteijedtek a termelők bosszantására, hogy a Kisalföldön, Borsodban 150-170 forintért veszik a málnát, amit itt a környéken is reális árnak tartottak volna. Több termelő azt fontolgatta szezon közben, hogy fejszét fog ültetvények. Mégsem tették, mert a piac szabályozatlansága rádöbbentette a termelőket arra, hogy érdemes egy év sikertelenségén túltenni magukat, s már az új fajták telepítésén gondolkodnak. Németh István
