Somogyi Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-21 / 144. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. június 21., péntek De jó a bio. Kelet-Európá- ban elsőként - Argentínával, Ausztráliával, Izraellel és Svájccal egyidejűleg - a magyar biogazdálkodás, valamint a Biokultúra Egyesület is megkapta az Európai Unió hivatalos elismerését. A 2001-ig érvényes okmány azt szavatolja, hogy a Magyarországon termelt, ellenőrzött, minősített és védjegyes biotermékeket befogadják az Unió országai. MKB-kötvények. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. maximum 45 milliárd forint összértékben különböző sorozatú bemutatóra szóló kötvényeket bocsát ki június 28-ától. Az MKB-kötvény nevű értékpapírok futamideje és kamatozása eltérő. A jegyzési időszak folyamatos, 1997. december 31-én zárul. Országtanulmány. Hiányt pótló vállalkozásba fogott az ITD Hungary Rt. A részvénytársaság országtanulmányokat készíttet szakemberekkel, és ezt sorozat formájában jelenteti meg a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozóknak. Június 20- tól az ITD Hungary az Interneten is elérhető, magyar, angol nyelven egyaránt. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 235,59 Görög drachma (100) 63,44 Német márka 100,31 Olasz líra (1000) 99,67 Osztrák schilling 14,25 Spanyol peseta (100) 119,08 USA-dollár 152,90 Túlkínálat a hazai hitelpiacon A kormány és a jegybank között tökéletes az összhang - állította Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a napokban megrendezett Hitelpiac ’96 címet viselő gazdasági an- kéton. A monetáris politikáról alkotott vélemények egybecsen- gése azonban nem jelenti, hogy a bank a gazdaság finanszírozását indokolatlan mértékben magára vállalja. Hitel nélkül nincs gazdasági növekedés - idézte Széchenyit előadásában a jegybank alelnöke. - A pénzt onnan, ahol van, át kell csoportosítani oda, ahol nincs. A hitelek forrásait pedig elsősorban belföldi megtakarításokból kell megteremteni. Azzal együtt is, hogy Magyarország néhány esztendeig még nemigen nélkülözheti a másfél milliárd dollárnyi külföldi segítséget. A gazdasági környezetről szólva az alelnök hangsúlyozta: a múlt esztendőben a GDP 10 százaléka a vállalatoknál maradt. Ez azért is fontos, mert véleménye szerint a bér- növekedésnek követnie kell a termelékenység növekedését. Ezt az arányt, ha fokozni nem is, de tartani mindenképpen kellene a jövőben. Kovács Álmos a belföldi hitelpiac jellemzőit elemezve fontosnak tartotta megjegyezni: a vállalatok honi hiteligénye érezhetően csökkent az utóbbi időben. Ennek egyik oka nyilván abban keresendő, hogy egy részüknek sikerült önerőből finanszíroznia működését. A drága hitel helyett sokan inkább a lassú, de önerős, szerves fejlődést választják. Mások viszont - kihasználva a lehetőségeket - devizában és külföldről igényelnek támogatást. A túlkínálat tehát nem egyértelműen rossz jel. Ám a kialakult helyzethez az is hozzátartozik, hogy a bankok a hitelek kínálata mellett nem törekszenek a jó adósok, üzleti partnerek megkeresésére. Sokkal bonyolultabb a kezdő vállalkozások hitelhez jutása. A bankokban ugyanis még nem szerveződött meg az a szakembergárda, amelyik kellő alapossággal tudná elbírálni az induló vállalkozók üzleti tervét. Nehezítő körülmény, hogy a fedezet nem jelent jó megoldást a pénzintézeteknek. Más garancia pedig nemigen adódik. Az igazi megoldást az alelnök szerint a tőkepiac kínálná. A Magyar Nemzeti Bank az eddiginél nem adhat több hitelt. Ugyanis az a feladata, hogy akár utolsónak is álljon a vártán: akkor hitelezzen a bankoknak, amikor azok likviditási gondokkal küszködnek. (Bozsó) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kuratóriumi ülése Körültekintő gazdálkodás Kifejezetten jó éve volt tavaly az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak, amikor is több mint 400 millió forintos adózott eredményt sikerült elérnie. Ez az előző évhez képest 20 százalékos növekedést jelent, mondta Szabó Béla elnök a kuratórium csütörtöki ülésén. Az elnöki beszámolóban elhangzott: az alapítvány vagyona a múlt év végén elérte az 5,7 milliárd forintot. Ebből a ténylegesen garantált hitelösz- szeg mintegy 3,384 milliárd forint volt, ami keretének 67,7 százalékos kihasználását jelenti. Az alapítvány tavaly 371 esetben vállalt mezőgazdasági kis- és középvállalkozások számára hitelgaranciát. Szabó szerint a múlt évben a pénzügyi környezet nem kedvezett a mezőgazdasági vállalkozásoknak. A 30-40 százalékos piaci kamatok miatt megnehezült a gazdálkodók hitelfelvétele. Ugyanakkor az alapítvány körültekintő működését bizonyítja, hogy a beváltott hitelgarancia értéke összesen 287 millió forintra rúgott, ez az összeg pedig 53 szerződésben rögzített kezesség érvényesítésére bizonyult elégnek. Az alapítvány 1991-1995 között több mint 1700 esetben vállalt hitelgaranciát, mintegy 14 milliárd forint értékben. A múlt év végéig ösz- szesen 518 millió forintot kellett fizetniük az adósok helyett. A kuratóriumi ülésen felvetődött: a mezőgazdasági alap- tevékenységen kívül a terület- fejlesztésben részt vevő vállalkozásokra és az egy éven belüli hitelekre is kiterjesztenék a garanciavállalást. Nyereséget ígérő kárpótlási jegy-cserék Pénzt hoz az energia A nagy állami energiatermelő- és szolgáltató vállalatok magánkézbe adása a közép-kelet-európai térségben nem rendelkezik mély hagyományokkal. Nagy-Britanniában ugyanakkor 1979 és 1991 között három szakaszban privatizálták a nagy állami vállalatokat. A hetvenes évek végére ugyanis kiderült, hogy az infláció megfékezésére és az eladósodás megállítására nem kínálkozik jobb szer, mint a privatizáció. A helyi közgazdászok belátták, hogy az állami tulajdon alacsony termelékenységgel jár. Ä termelési költségek pedig huszonhárom százalékkal magasabbak, mint a magán- szektorban. Az állami cégek nem rendelkeznek tényleges tulajdonossal ami ösztönzőleg hatna a hatékony gazdálkodásra, ugyanakkor veszteségeik pótlásra átmenetileg vagy akár tartósan is kaphatnak állami mankót. A brit termelő- és szolgáltató cégek többsége, így többek között a vízművek és az áramszolgáltatók 1987 és 1991 között kerültek magánkézbe. Ekkor már minden negyedik polgárnak volt valamilyen részvénye. Sokan a tulajdonszerzés helyett a kupont választották, amit víz- és áramszámlájuk törlesztésére használtak fel. A brit cégek fóbbsége a privatizáció után jobb teljesítményre vált képessé, és nyereségesebb lett, mint annak előtte. A brit elektromosenergia-ipar magánosítása tehát egyértelműen sikertörténet. Égyik résztvevője ráadásul a magyar piacon is érdekelt Powergen volt. A brit részvényvásárlók kétharmada az első árfolyamnyereség után eladta papírját. Őket a privatizáció utólagos értékelésekor a vesztesek közé sorolták. Az osztalékkal ugyanis hosszú távon jobban jártak volna, s később a részvények ára is emelkedett. Valószínűsíthető» hogy ugyanez ismétlődik majd meg Magyarországon is, azaz a Démász, az Émász és az Édász papírok egy éven belül, a szakértők, brókerek szerint két-három éven belül újra piacra kerülnek. Ez annál is inkább valószínű, mivel a kárpótlási jegyeket sokan már eleve készpénzre akarták váltani. Jegyükért azonban akkor csak háromnégyszáz forintot kaptak volna. Ebben a helyzetben a részvénycsere jobb megoldásnak tűnt. A brit példa analógiájára az árfolyamemelkedés, a hosszú távú előnyök és a nagyobb nyereség prognosztizálható a magyar áramszolgáltató vállalatok papírjainál is, hiszen a tulajdonosok világcégek, akik nem fognak veszteséget termeim. Már privatizációs szerződésük is úgy szól, hogy 1997. január elsejétől olyan körülményeket teremtenek, amelyek a 8 százalékos eszközarányos nyereséghez szükségesek. A MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Igazgatóságának hirdetménye az 1996. évi osztalékfizetés rendjéről A MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1996. május 29-én megtartott Közgyűlése az 1995. üzleti év tekintetében részvényenként 9 Ft osztalék kifizetéséről határozott a MÓL Rt. "A" sorozatú, névre szóló törzsrészvényeire. Az osztalék kifizetésének kezdő napja: 1996. július 1-e, héttő. 1. A részvények után járó osztalék kifizetésének feltétele, hogy a részvényes részvénytulajdona ne sértse a MÓL Rt. Alapszabályának rendelkezéseit. További feltétele az osztalék kifizetésének, hogy a részvényes a MÓL Rt. részvénykönyvében a részvények tulajdonosaként be legyen jegyezve. Kérjük azon részvényeseinket, akik még nem kérték bejegyzésüket a részvény- könyvbe akár személyesen, akár letétkezelőjük útján, bejegyzés iránti kérelmüket legkésőbb 1996. 06. 24-ig tegyék meg személyesen a MÓL Rt. részvényirodáján a kiemelt címen ügyfélfogadási időben vagy letétkezelőjüknél. 2. A MÓL Rt. a KELER Rt. vonatkozó szabályzata szerint, a KELER Rt-nél elhelyezett részvényekre az osztalékfizetés kezdőnapjára a KELER Rt-től tulajdonosi megfeleltetést kér. Felhívjuk tisztelt részvényeseink figyelmét, hogy a KELER Rt. vonatkozó szabályzata szerint részükre osztalékfizetésre csak abban az esetben kerül sor, ha felhatalmazzák letétkezelőjüket, hogy a tulajdonosi megfeleltetést a KELER Rt-nél végezzék el. 3. Az osztalék kifizetésének módja: 3.1. A fizikailag birtokolt részvények esetében Budapest Bank Rt. kijelölt (és ezen közlemény után felsorolt) fiókjaiban 1996. 07. 01-től 1996. 12. 31-ig a részvény bemutatása, a részvényes azonosítása és a részvénykönyv ellenőrzése mellett az osztalékszelvény levágása után kerül sor az osztalék kifizetésére. Ezen időpont után a MÓL Rt. részvény irodáján lehet az osztalékfelvétel ügyében eljárni. 3.2. Letétkezelő útján, de a KELER Rt-nél letétben levő részvények esetén a KELER Rt. által a MÓL Rt-nek megküldött, a részvényes azonosítására alkalmas adatok, illetve az osztalékszelvények beérkezése után a MÓL Rt. az osztalékot a KELER Rt-nek utalja át, aki azt a letétkezelő útján fizeti ki a részvényeseknek. 3.3. A társasággal 1996. 07. 01-én főállású munkaviszonyban álló részvényesek számára a MÓL munkavállalói és vezetői részvénykibocsátásban vásárolt részvények után a társaság az osztalékot a júliusban esedékes munkabér fizetés időpontjában a munkabérrel együtt fizeti ki, amennyiben a Creditanstalt Értékpapír Rt-nél letétben elhelyezett részvények levágott osztalékszelvénye átadásra kerül. A nem a MÓL munkavállalói és vezetői részvényjegyzésben vásárolt részvények esetében az 1. vagy 2. pontban leírtak szerint történik az osztalékfizetés. 3.4. A GDR tulajdonosokra a 3.2 pont vonatkozik. 3.5. A kifizető fogalma alatt az adózás rendjéről szóló törvényben ilyenként meghatározottak értendők, azzal, hogy az osztalék kifizetőjének azt kell tekinteni, aki ezeket a jövedelmeket ténylegesen kifizeti. (Az osztalék felvételének módjától függően a 3.1. pont esetében Budapest Bank Rt. a 3.2. pont esetében a letéteményes értékpapírforgalmazó, a 3.3. pont esetében a MÓL Rt.) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemélyektől a kifizetendő osztalék 10%-át kitevő (forrás)adót, továbbá a külföldi részvényestől a kifizetéskor érvényben levő jogszabályok - ideértve a kettős adóztatást kizáró államközi egyezményeket is - szerinti adót a társaság a kifizetőhelyek útján vonja le, és erről igazolást állít ki. Nem kell az adót levonnia az osztalékot kifizetőnek, ha az évi 1000 forintot meg nem haladó osztalékot a nyugdíjban részesülő magánszemély részére fizeti, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozatot ad a kifizetőnek arról, hogy az említett osztalékjövedelmen kívül más osztalékjövedelme az adóévben nem keletkezik. Amennyiben a magánszemélynek nyilatkozata ellenére az adott évben 1000 forintot meghaladó összegű osztalékjövedelme keletkezik, akkor az adót (ha adólevonás is történt, akkor a le nem vont adóra vonatkozó különbözetet) a bevallásával egyidejűleg a magánszemélynek meg kell fizetnie. 4. Az osztalékot meghatalmazott képviselő útján is fel lehet venni, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magán okiratba kell foglalni és az osztalékfizetéskor az eredeti okiratot át kell adni. 5. A Budapest Bank Rt. osztalékfizetésre kijelölt fiókjai: 8630 Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 49. 8840 Csurgó, Csokonai u. 14. 2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. u. 4/b. 7400 Kaposvár, Fő u. 3. 8700 Marcali, Rákóczi u. 16. 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 19. 7626 Pécs, Búza tér 6. 7100 Szekszárd, Garai tér 4. Egyben értesítjük részvényeseinket, hogy a MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. a Társaság 1996. 05. 29-i évi rendes közgyűlése által jóváhagyott anyavállalatai és konszolidált 1995. évi részleges mérleg és eredményadatai, valamint annak kiegészítő mellékletei, illetve az 1995. év üzleti jelentése teljes terjedelmében megtekinthető a MÓL Rt. Részvényirodáján 1996. 06. 13-tól a következő címen és időben: Cím: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 14. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9-14, pénteken 9-13. Ebédidő: 12- 12.30. (21558)
