Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. május 29., szerda Kolhozigazgatóként kezdte FOTÓ: FEB/REUTER Új kormányfő Az ukrán elnök Pavlo Lazarenko első miniszterelnök-helyettest ne­vezte ki kedden az ország új kor­mányfőjévé. Leonyid Kucsma államfő hétfőn men­tette föl tisztségéből Jevhen Marcsuk eddigi miniszterelnököt, akit szemé­lyesen tett felelőssé a nem össze­hangolt kormányzati munkáért és az országban kialakult belső fizetési válságért. Az ukrán nemzetiségű Pavlo La­zarenko 1953-ban született, 1994 júliusa óta a parlament tagja. Ko­rábban kolhozigazgátó volt, majd 1992 márciusától egészen hon­atyává választásáig az államelnök Dnyepropetrovszk megyei megbí­zottja. 1994-ben a megyei tanács el­nökévé választották, s tavaly nevez­ték ki a kormányfő első helyette­sévé. Göncz Görögországban Háromnapos hivatalos látogatásra kedden a balkáni or­szágba érkezett a magyar köztársasági elnök. Göncz Árpádot és feleségét Kosztisz Sztefano- pulosz görög államfő köszöntötte az elnöki rezidencián fotó: feb/reuter Nem hivatalos találkozót tart a közeljövőben Hóm Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák kormányfő - erősítette meg Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A megbeszélés helye és időpontja még bizonytalan. Ugyancsak előkészület alatt áll a hármas csúcs: Hóm, Meciar és Vranitzky osztrák kancellár találkozója - hangzott el ked­den a Külügyminisztériumban. Hillary Clinton júliusban Magyarországra látogat - érte­sült róla az MTI. Az amerikai First Lady tervezett kelet-euró­pai kőrútján hazánkon kívül el­látogat a balti államokba, Len­gyelországba, Csehországba, Romániába és Szlovákiába is. Róma és Budapest együtt­működésének fejlesztéséről tárgyalt az olasz fővárosban kedden Demszky Gábor. Buda­pest főpolgármestere Róma Vá­ros Múzeumában megnyitotta a magyar főváros múltját és jele­nét bemutató fotókiállítást. Belgrádban tárgyaltak ked­den a boszniai szerb állam kép­viselői a daytoni egyezmény megvalósításának kérdéseiről.' Hírek szerint a belgrádi vezetők, azt követelték, hogy Radovan Karadzsics írásban is erősítse meg a hatalomból való vissza­vonulását. Fölmentették kedden a len­gyel állambiztonsági hivatal négy magas rangú tisztjét. A menesztettek részt vettek a Jó­zef Oleksy kormányfőt kémke­déssel vádoló anyagok előké­szítésében. A titkosszolgálatnál nemrégiben lefolytatott vizsgá­lat az állítólagos bizonyítékokat elhamarkodottnak minősítette, és számos hibára derített fényt. II. János Pál pápa kedd dél­előtt magánkönyvtárában fo­gadta Jevgenyij Primakov orosz külügyminisztert. Joa­quin Navarro-Valls pápai szó­vivő szerint a mintegy félórás találkozón az oroszországi és a nemzetközi helyzet - elsősor­ban Kelet-Európa, a Balkán és a Közel-Kelet - kérdéseit tekin­tették át. Az albán rendőrség kedden erőszakkal megakadályozta, hogy a kormányzó Demokrata Párt feldühödött ellenzéke tün­tetést rendezzen Tiranában. Az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezetnek a va­sárnapi választások megfigye­lésére Tiranába érkezett cso­portja úgy vélekedett, hogy a kormánypárt szabálytalanságok sorozatát követte el. Átfogó konzultációkat kezd a jövő hónaptól az Egyesült Ál­lamok és Eszak-Korea - adta hírül a japán Jomiuri Simbun című lap. Jelcin csecsenföldi látogatása Terrortámadás tervéről szerzett tudomást a titkosszolgálat Borisz Jelcin másfél évvel a csecsen háború kezdete után, kedden villámlátoga­tást tett a szakadár köztár­saságban, ahol „a szeparatis- ták fölött aratott győzelem­ről” beszélt. Bár az orosz elnököt közvet­len környezete igyekezett le­beszélni a veszélyes utazásról, Jelcin váratlanul mégis fölke­reste a kaukázusi köztársasá­got. Célja az volt, hogy vilá­gossá tegye: a térség Oroszor­szág része. Az elnök meglátogatta a grozniji repülőtér mellett ál­lomásozó 205. gépesített lö­vészdandárt, s beszédet mon­dott a katonák, illetve a helyi közélet képviselői előtt. Jelcin közölte: a válság az utolsó szakaszába lépett, mi­után előző nap Moszkvában megállapodott a szeparatis- tákkal a fegyverszünetről. Legyőztük a lázadó Duda- jev-rendszert - mondta, és vál­tozatlanul kemény fellépést helyezett kilátásba az ellenálló fegyveresekkel szemben. Elismerte, hogy a beavatko­zás során súlyos tévedések és hibák is történtek, de a politi­kai mulasztásokért nem hárí­totta a felelősséget a kato­nákra. Állítása szerint levonták a következtetéseket, és meg fog valósulni a két hónapja meg­hirdetett béketerv. A politikai rendezés fontos elemének nevezte a nyári cse­csen parlamenti választást. Széles körű társadalmi vitára kerül az alkotmány tervezete - mondta. Szabadon engedték Dudajev feleségét fotó: feb/reuter Jelcin utasítására kedden szabadon engedték az egy napja őrizetbe vett Álla Duda- jevát, a közelmúltban meghalt csecsen vezető özvegyét. Az asszonyt a Csecsenfölddel dél­ről szomszédos Kabard- és Balkárföld fővárosa, Nalcsik repülőterén tartóztatták föl, mert hamis dokumentumokkal akart utazni. Megfigyelők szerint Jelcin - az éppen Moszkvában tár­gyaló csecsen szeparatistákat megkerülve - lényegében a választási hadjáratába illő propagandautat tett Csecsen- földre. Kérdés, hogy hogyan fogadják „győzelmi jelenté­sét” a csecsen felkelők. Aligha valószínű, hogy Ze­limhan Jandarbijev hajlandó lenne beismerni a vereséget. Hétfőn az orosz fővárosba tartva ugyanis hangsúlyozta: nem legyőzöttként utaznak Moszkvába. Az orosz titkosszolgálat - az Interfax jelentése szerint - az elnökválasztás előtti groz­niji terrortámadások tervéről szerzett tudomást. Szomszédunk: Szlovénia Öt éve a lapok címoldalán szerepelt Szlovénia. A felbomló Jugoszlávia néphadseregével szembeszálló parányi ország ámulatra késztette a világot. Az Alpok déli lábánál fekvő köztársaság azóta kivívta teljes önállóságát, egész történelme során most első ízben vált szuverén állammá. Az újságok napjainkban két összefüggésben emlegetik dél­nyugati szomszédunkat. Egy­részt mint a gazdaságilag leg­dinamikusabban fejlődő jugo­szláv utódállamot, másrészt hírt adnak a föl-föllobbanó szlovén-olasz vitáról. A má­sodik világháború után ugyanis a Jugoszláviához csa­tolt területről elűzték az ősla­kos olaszokat, akik most kárta­lanítást követelnek. A ljubljanai egyetem társa­dalomtudományi intézete szé­les körű felmérést végzett: ho­gyan élik meg a szlovének nemzetük önállósodását? A túlnyomó többség pozitívan értékeli a politikai szabadság- jogok és az egyház jogainak bővülését. Sokan azonban úgy vélik: anyagilag jobban éltek a nyolcvanas években. A válaszadók 56 százaléka dicsérőleg említette a parti­zánmozgalmat, de 67,5 száza­lékuk elítélte az elkövetett rémtetteket. Jugoszlávia le­gendás vezetőjét, Titót a több­ség kedvezően ítéli meg, csu­pán 8,4 százalék szerint ját­szott negatív szerepet. Szlové­nia jelenlegi államfője, Milan Kucan a felmérés szerint a ha­zai történelem „harmadik leg­fontosabb személyisége”. A közvélemény-kutatás összegzése igen vegyes vissz­hangra talált a szlovén sajtó­ban. A Slovenec szerint „volt kommunisták manipulálásá­ról” van szó, akik „sugalma­zott kérdéseikkel Jugoszlávia- nosztalgiát” akartak ébresz­teni. A baloldali Dnevik sze­rint a körkérdés eredménye ar­ról árulkodik, hogy a jobbol­dali pártoknak egyhamar nem lesz esélyük a hatalom meg­szerzésére. Toronyi Attila HÍRHÁTTÉR Izrael biztonsága a tét Izrael történetében a legfontosabb választásnak nevezte a mai vok­solást kampányzáró beszédében Simon Peresz miniszterelnök. S kijelentése nem is üres szónoki fogás volt csupán, hisz a szerdai parlamenti választás olyan eseménynek ígérkezik, amely az egész közel-keleti térség jövőjét, a közelmúltban beindult, ám veszélye­sen törékenynek tűnő békefolyamat sorsát meghatározhatja. Pedig ha a szemben álló két fő vetélytárs, Peresz munkapárti kormányfő, és jobboldali kihívója, Benjamin Netanjahu Likud-ve­zető programját hasonlítjuk össze, a vezérszólamok teljesen egy­becsengenek: mindketten a béke és a biztonság jelszavát hangsú­lyozták. Ám a sorrend sem mindegy! Peresz fölvállalja elődje, a novemberben meggyilkolt Jichak Rabin politikai örökségét, az Arafattal kötött megállapodásokat, el­fogadja az önálló palesztin állam létrejöttét, nem zárja ki a meg­egyezést Szíriával, sőt hajlandó tárgyalni Jeruzsálemről s a zsidó településekről is. Netanjahu elveti a békekurzust, folytatná a tele­pülések építését, s nem adná fel a palesztin autonómiaterületek ka­tonai ellenőrzését. A Likud-féle biztonságos béke kerekedik felül, vagy a Peresz ál­tal hirdetett békés biztonság? A szórend jelen esetben alapvető po­litikai ellentétekre utal. A palesztin szélsőségesek által elkövetett kegyetlen öngyilkos merényletek az elmúlt hónapokban a ke­ményvonalas Netanjahu-hívők igazát látszottak alátámasztani. Ta­lán ez magyarázza, hogy Arafaték már a voksolás előtt bejelentet­ték: a PFSZ nem a Munkapárttal, vagy személyesen Peresszel kö­tött egyezményt, így szerintük a békemegállapodás valóra váltását az izraeli kormányzat esetleges változása sem akadályozhatja meg. Újra feszült a helyzet az Égei-tengeren • • Összetűzés egy szigetért Ismét összeütközött kedd reg­gel egy görög és egy török őr­hajó a vitatott hovatartozású írnia (törökül: Kardak) sziget közelében - jelentette az AFP francia hírügynökség. Dimitrisz Reppasz athéni külügyi szóvivő szerint az inci­dens - amely anyagi károkat okozott - görög vizeken történt. Az aprócska, csaknem lakat­lan sziget birtoklása körül hó­napok óta tart a diplomáciai csata a két NATO-tagállam kö­zött. A harcot nem mindig a po­litika eszközeivel vívják az érintettek: mostanában meg­szaporodtak a fegyveres konf­liktus kirobbanásával fenyegető villongások is írnia (avagy Kardak) közelében. A szigeten egyébként békes­ség uralkodik, az ott élő 12-15 barátfóka és a madarak védel­mére a két ország környezetvé­dői természetvédelmi parkot akarnak létesíteni. Az újabb török-görög össze­csapást megelőzendő, kedden Genfben tárgyalóasztalhoz ült a két külügyminisztérium fő­igazgatója. ♦

Next

/
Thumbnails
Contents